Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-30 / 305. szám

NÉPÚJSÁG o 1982. december 30., csütörtök Szilveszter előtt az ostyalizemben Ipari szövetkezetek —1982 Iráni exportra készülnek a kazánok az orosházi KAZÉP-nél Itt aztán van ám sürgés­forgás! Ugrai Lászlóné meg Szabó Antalné pirosodó arc­cal sürgölődik a kemencénél. Vélheti az eső, a szél a kis üzem ablakait, benn bizony kánikulai a hőség. A kemen­ce mellett gyermektenyérbe illő fél focilabdák sorakoz­nak töltelékre várva — os­tyából. Emitt meg,- vastag os­tyaceruzák, ezek mind Lapa- tyinszki Zoltánné művei, no meg azé a százéves öreg gé­pé, amit egy maszek cukrász hagyatékából mentettek át ide. Néhány lépésre innen egy benyílóban Kovács Jánosné meg Papp Béláné szemre is finom krémmel töltögeti a focikat, a ceruzákat, fatörzse­ket. A krémet — aminek láttán még a kevésbé torko­soknak is összeszalad a szá­jában a nyál — szintén gép keveri, jó habosra. A gépet Nagy József né csoportvezető kezeli éppen, majd néhány perc múlva másik munkahe­lyen tűnik fel, mert itt érte­ni kell ám mindenkinek minden munkafolyamathoz. — Nincs is ebben semmi fennakadás, igaz, hogy szak­munkás-bizonyítványt még egyik asszonyunk se szerzett, — Milyen a taskenti met­ró napjainkban? — Az első vonal 1977-től működik. Ez tizenkét kilo­méter hosszú, és kilenc ál­lomása van. A második vo­nalat 1980-ban adtuk át, hat kilométer hosszú, három ál­lomással. 1984-ig még öt ki­lométernyi alagutat és öt állomást építünk meg. Min­den állomást alapvetően a helyben található márvány borít, amely az egész or­szágban közkedvelt. Aratás a gyapotföldön Több mint 1200 fajta ter­mék készíthető gyapotból: szövetek, huzatok, övék, kü­lönféle szigetelő anyagok, li­nóleum’ ... A gyapotolajat felhasználják élelmiszerek­ben, gyártanak belőle mar­garint, glicerint, szappant. A termőterület nagysága” sze­rint a Szovjetunió a világon a negyedik helyet foglalja el India, Kína és az USA mögött. Ugyanakkor a nyers gyapot össztermése alapján a második, a hektá­ronkénti terméshozam sze­rint pedig első a világon. A terméshozam és a ter­mőterület növelése révén egyre több gyapotot termel­nek. A szovjet gyapotöv ha­tára mind jobban benyúlik a Kara-Kum és Kizil-Kum de végül is a sütés, cukrász­kodás minden nőnek testhez álló munka, ezért is döntöt­tünk az ostyaüzem indítása mellett — mondja kalauzunk, Gellai Vincéné, a gyoma- endrődi Béke Tsz személyze­tise. Vele, az asszonyokkal és — ki ne hagyjuk — Szabó János üzemvezető cukrásszal meg is állapodunk abban, hogy itt persze mindig olyan a sürgés-forgás, mintha szil­veszterre készülődnének. — Ha még egyszer ennyit készítenénk is ezekből az édességekből, azt is elvinnó a FŰSZERT — teszi hozzá a cukrászmester, akitől azt is megtudjuk: úgy kell erre az üzemre tekintenünk, hogy itt az építkezéstől kezdve a parkosításig a dolgozók min­dent maguk csináltak. — Ügy ám! — bizonygatja a csomagolóban idős Pintér Lászlóné, aki hangsúlyozza, hogy ez idős jelző csak a ne­vére vonatkozik —, úgy ám, először a kőművesek mellett dolgoztunk, utána meszel­tünk, takarítottunk hetekig, csak azt követően álltunk ide a csomagológépek mellé. A raktár éppen üres. de a csomagolóasztalon együtt a kollekció: töltött ceruza, cso­— Milyen lesz a jövő tas­kenti metrója? — Az építkezések általá­nos tervének megfelelően a metrót a repülőtérig építjük ki. Belátható időn belül hossza eléri majd az 50—60 kilométert. — Hány földlökés volt Taskentben azóta, hogy az első vonal megépült? — Több mint háromszáz. De egyik sem okozott sérü­lést, sem az alagutakban, sem az állomásokon. sivatagokba. A szovjet gya­pottermesztésre jellemző a jó minőség, a vékony szálú gyapot részarányának növe­lése: 1950-ben 238 ezer ton­na vékony szálú gyapotot arattak le, 1980-ban már 972 ezret. A vékony szálú gyapot több mint egyharma- dát — 356 ezer tonnát —Üz­begisztán adja. Üzbegisztán, a gyapot igazi otthona, itt hatmillió hektáron termelik. A köztársaság átlagos gya­pot terméshozama mintegy 33 tonna hektáronként. Az üzbég növénynemesítők azonban célul tűzték ki a hektáronkénti 60—70 mázsás terméshozamú, gyorsabban érő fajták és a 40—50 má­zsás ‘terméshozamú, vékony szálú gyapot termesztését. kiba mártva, foci, kétféle — málna és sárgabarack — hab­krémmel, töltött kiskosár és fatörzs kakaós krémmel. Az­után, ami most éppen hiány­zik: a nyalóka meg az öt­fajta ízben készülő nápolyi. — A próbaüzem májusban kezdődött, volt egy időszakos üzemi konyha, meg egy szol­gálati lakás, azt alakítottuk át kétmillió forintból, ami­ből egymillió 200 ezret már e csonka fél év alatt is visz- szahoz az üzem, amelynek berendezéseit, a villanyke­mencéket is magunk alakí­tottuk ki — árulja el Szabó János a két lakatos: Kiszely János meg Tímár István ne­vét emlegetve a kivitelezők között. Hogy azután eme édessé­geket ki szereti, az már ízlés dolga, az meg már a hagyo­mányé, hogy karácsonykor, szilveszterkor a házi bejglit a krémmel töltött ostya sem­miképp se helyettesíti-, vagy­is innen hazatérve otthon folytatni kell bizony a tész­tasütést. Jönnek haza a gye­rekek, unokák — már csak ezért is. Bár jegyezzük meg, hogy éppen a gyerekek azok, akiknek csemege a gyoma- endrődi kis üzem minden ter­méke. S ha már a gyerekekről van szó. Hogy, hogy nem, de úgy esett, hogy az ostyaüze­met megelőzően kialakított másik ipari üzem is a gyere­kek örömére alakult a Béke Tsz-ben. Tavaly ősszel ugyanis egy léggömb-„gyá- rat” indított be a termelő- szövetkezet. Ennek bemuta­tása — szilveszter közeledté­vel — persze most nem idő­szerű! Még ha papírtrombi­tát gyártanának! Na de se­baj ! Lesz még majális, meg gyermeknap is! Addig meg boldog új éves kívánunk: Kőváry E. Péter A Kelet ősi városai közül az egyik a több mint 25 év­százados Buhara. Épülést és pusztulást egyaránt hozott ez a két és fél ezer év. Idegen és saját urak igáját, míg vé­gül 1917 elhozta a békés, szabad életet: a Kalján mi­naret melletti téren hirdet­ték ki a szovjethatalmat. A szovjethatalom már az első pillanatban hadat üzent az írástudatlanságnak: Bu- harában egymás után nyitot­ták meg kapuikat az általá­nos iskolák, a szakmunkás- képzők, a tanítói gyorstanfo­lyamok. Könyvtárak és klu­bok, színházak és múzeumok nyíltak, kórházak és orvosi rendelők épültek, megszüle­tett az anyanyelvi sajtó. Hatvan év nem nagy idő, s mégis, hogy átalakult Bu­hara! Természetesen, a tu­ristáknak először a yilághírő műemlékeket mutatják meg. A sok száz éves műremekek már rég rónába dőltek volna, ha a szovjet mesterek és res­taurátorok nem lehelnek új életet ezekbe a medreszékbe, mecsetekbe és minaretekbe. Buharát joggal nevezik múzeumvárosnak, s valóban egyre inkább csak múzeum lesz, s nem város: a régi há­zakban nincs központi fűtés, A megyei ipari szövetkeze­tek fejlődésének fő irányát 1982-ben is a VI. ötéves tervben megfogalmazott és az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusa által megerősí­tett gazdaságpolitikai célok határozták meg. Ugyanakkor a gazdasági körülmények­ben bekövetkezett kedvezőt­len irányú változások a szö­vetkezetek gazdálkodására is kihatottak, emiatt az 1982. évi várható eredmények az előirányzatoktól és részben a múlt évi teljesítményektől is elmaradnak. Gazdasági fejlődésük lelassult, a terve­zettnél jóval kisebb létszám­mal kellett feladataikat meg­oldaniuk. Sajnos, a rendel­kezésükre álló erőforrások­kal is a vártnál kevésbé ha­tékonyan gazdálkodtak. Termelés A fentiekből már követke­zik, hogy a szövetkezetek jdei termelése a múlt évi di­namikus fejlődés után az előirányzott ütemnél lassab­ban, várhatóan 2—3 száza­lékkal növekszik. A terme­lés még így is 4,1 milliárd forint körül lesz, és ez jelzi, hogy a szövetkezetek szere­pe továbbra is jelentős a me­gye gazdasági életében. Az átlagok mögé nézve látható, hogy ágazatonként és szövetkezetenként jelen­tősen eltérnek a termelési eredmények. A gépipari szö­vetkezetek termelése például az átlagot meghaladóan ala­kult. Különösen erőteljes az orosházi Univerzális Szolgál­tató Ipari Szövetkezet 30,7 százalékos fejlődése, de a békéscsabai Generál 110 szá­zalékos teljesítése is figye­lemre méltó. A könnyűipari ágazatban az 1981. évi bázisszintet ér­te el a termelés. A létszám Buharában emlékkövet állí­tottak Kelet nagy cnciklopé- distájának, a tadzsik szár­mazású Avicennának, kinek két éve világszerte megünne­pelték születése ezredik év­fordulóját melegvíz-szolgáltatás, ezért az ott lakók is az új lakóne­gyedekbe igyekeznek. Buhara ősi városa az elmúlt 60 év során a sötét középkorból az atomkorba lépett. APN—KS 5 százalékkal csökkent, de a fejlődés stagnálása nem ír­ható csak ennek a rovására. A bel- és külpiaci igények alaposan megváltoztak, a tőkés exportlehetőségek erő­teljesen csökkentek, és csak a kis sorozatú, divatos, ma­gas munkaigényű terméke­ket lehet viszonylag jó áron eladni. Ez a gyártmányszer­kezet korszerűsítését, a mi­nőség és a hatékonyság fo­kozását igényli, és ezeknek a követelményeknek nem mindenütt tettek eleget. Komoly gondokkal küzd a személyi sz.olgáltató ágazat. A létszám több mint 10 szá­zalékkal csökkent, ezért a jelentős igények ellenére is csak mérsékelten nőtt a termelés. Az építőipari ága­zatban a termelés mintegy 10—12 százalékkal lesz ma­gasabb az előző évinél. Az emelkedés részben az árak növekedéséből, de döntően a termelés növekedéséből származik. Értékesítés Érdekes képet mutat a megye ipari szövetkezetei­nek értékesítése is. Ha csak az átlagot nézzük, az azt jel­zi, hogy a tervezett 4,066 milliárd forintos előirány­zattal szemben 3,967 milliárd lesz a várható tényszám. így a tervezett 7,5 százalékos növekedés helyett csak 4,9 százalékot sikerül elérni. Na­gyobb baj, hogy az értékesí­tés irányonkénti összetétele is a célkitűzésektől eltérően alakult. Az exporttervekben feltételezett több mint 10 százalékos növekedésből pél­dául 7 százalék elmaradt ráadásul a csökkenés az át­lagnál is nagyobb a nem rubelelszámolású piacokon. A kiszállítások a tervekhez képest csak 88—90 százalék­ban valósulnak meg, de ha figyelembe vesszük az évkö­zi többletvállalásokat —me­lyeket a legtöbbször erőiket túlbecsülve, túlzottan maga­san tettek meg a szövetke­zetek —, akkor a várható teljesítés csak 76—77 száza­lékos. Ez a tavalyi tényleges tőkés export 93—95 százalé­kos teljesítését jelenti. Az okokat keresve megál­lapíthatjuk, hogy a gondo­kat a szövetkezetek eseten­kénti lassú reagálása, nem kellően korszerű termékei, és az esetenkénti minőségi ki­fogások mellett, a tőkés pia­cok felvevőképességének be­szűkülése, és a piaci ver­seny további éleződése is okozta. Fokozta a nehézsé­geket az alapanyagok és kellékek nehézkes beszerzé­se, a különféle anyagellátá­si problémák és a menet közben többször felmerülő árviták. A rubelelszámolású kivitel is kisebb valamelyest a ter­vezettnél. Az előirányzott 14,5 százalékos növekedéssel szemben 12,1 százalékkal ha­ladja meg a múlt évi szin­tet. A belföldi értékesítés mintegy 6 százalékkal nőtt, ez azt jelzi, hogy az export csökkenése miatti szabad ka­pacitásokat belföldi igények kielégítésére kötötték le a szövetkezetek. Vállalkozás Az év elején a megye ipa­ri szövetkezeteiben is elkez­dődött az új vállalkozási és szervezeti formák megalaku­lása, létrehozása és szerve­zeti beépülése a gazdaságba. Legnagyobb érdeklődés a szakcsoportok és az átalány­elszámolásos rendszer iránt tapasztalható. Ezek elsősor­ban a lakossági igények jobb kielégítését és a háttéripari kapacitás kiegészítését szol­gálják. Mostanáig 7 szövet­kezetnél 442 átalánydíjas egység működik. Létrejött hét vállalati gazdasági mun­kaközösség négy szövetkezet­nél, és 17 szakcsoport nyolc szövetkezetnél. Az év folya­mán mindössze egy kisszö­vetkezet alakult 15 főnyi tagsággal. Mint a számokból is lát­ható, az új vállalkozási for­mákban még nagyon nagy tartalékok rejlenek, több szövetkezetnél még egyálta­lán nem foglalkoztak ezek létrehozásával. Több helyen a szövetkezetek vezetősége nem lép fel kezdejnényező- en, és arra várnak, hogy spontán alakuljanak ki a kü­lönféle szakcsoportok, mun­kaközösségek. Azokon a helyeken vi­szont, ahol komolyan fog­lalkoznak a vállalkozókkal, máris komoly gazdasági hasznot hozott a munkájuk. Általában a váratlan igé­nyek gyors kielégítésében veszik hasznukat, több rö­vid határidejű exportválla­lás teljesítése csak a segít­ségükkel valósulhatott meg. A megye ipari szövetke­zeteire a jövő évben nagyon nagy feladatok várnak. Be kell hozniuk az idei lema­radást, sőt előre is kell lép­niük. Ki kell venniük ré­szüket a külkereskedelmi mérleg javításából, és nem feledkezhetnek meg belföl­di ellátási kötelezettségükről sem. Ezért még jabban kell élniük a szövetkezeti, forma adta rugalmas gazdálkodási lehetőségekkel, és a termék- szerkezet okos változtatásá­val kell elébe menniük a bel- és főleg a külpiac igé­nyeinek. Lónyai László Új lakónegyed Buharában Terméshozamban világelső Megifjodik az ősi Buhara

Next

/
Oldalképek
Tartalom