Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-28 / 303. szám
NÉPÚJSÁG o 1982. december 28., kedd Az építöanyagipar idei mérlege 0 modern az, ami olcsó?! Bemutató gazdaság Tótkomlóson Az építőanyagipar idei termelése a népgazdasági tervvel összhangban — az előzetes adatok szerint — egy százalékkal haladta meg a múlt évit. A vállalatok és a szövetkezetek összességében a keresletnek megfelelően alakították termelésüket. Egyebek között a fi- nomkerámiaipar és az üvegipar bővítette szállításait, ám más iparágak — például a kő- és kavicsbányászat, a betonelemgyártó ipar — az igények mérséklődéséhez igazodva csökkentette a termelést. A termékek többségénél kínálati helyzet alakult ki. Az ellátás összességében kiegyensúlyozott volt, bár időszakonként egyes cikkekből átmenetileg hiány mutatkozott. A lakosság ellátásának javítása a kedvelt porrá oltott mészből az idén különösen nagy arányban, 33 százalékkal bővítették a termelést. Az ipar a múlt évinél több tetőcserepet gyártott, mégis hiány volt belőle, s ezért a hasonló célt szolgáló termékből, így az azbesztcement hullámlemezből növelték a kínálatot. A sajátházépítők feszített vasbeton födémgerenda-igényei- nek kielégítésére ebben az évben a tavalyinál mintegy 280 ezer méterrel gyártottak többet. Hengerelt sík- és profilüvegből egymillió — húzott síküvegből majdnem kétmillió négyzetméterrel haladta meg az idei termelés a tavalyit. Annak ellenére, hogy 18 százalékkal több ablakot gyártottak, időnként mégis hiány volt ebből a termékből. változására. A mezőgazdaság szintén gyorsított ütemben fejlődött. Létrehoztuk a nagy kolhozokat és szovho- zokat, a földeken megjelent a korszerű technika. — A köztársaság területének meghatározó része sivatag. Hogyan érhető el ilyen nagy fejlődés a fekete homokon? — A mezőgazdasági ágazatok gyors fellendülését a Kara-Kum csatorna megépítése tette lehetővé. Ehhez járult a széles körű vízgazdálkodási program, az öntözőberendezések létesítése és a talajjavítás. A Kara-Kum csatornához, amelynek hosz- sza ma már több mint 1100 kilométer, egész fejlődési korszak kapcsolódik. Az öntözőcsatorna segítségével 450 ezer hektár területet látunk el vízzel. A csatorna hatókörzetében évente 400 ezer tonna gyapot terem. — Hogyan fejlődik Türk- ménia mezőgazdasága a 11. ötéves tervben? — Napjainkban köztársaságunk is jelentős tényező az ország gazdaságában. A mezőgazdasági szektorban például jelentős az újonnan kifejlesztett finomgyapot termesztésének az aránya. Nálunk működik az országban egyedülálló tudományos kutatóintézet, amelynek fő feladata a gyapotmag-nemesí- tés és a szelekció. A csardOdek Odekov professzor, a Türkmén Tudományos Akadémia levelező tagja, új módszert dolgozott ki a földmozgások prognosztizálására. A földrengések előrejelzésével kapcsolatban három kérdésre kell feltétlenül válaszolni: a helyére- az idejére és az erejére. Az első két kérdésre a válasz a szeiz- mografikus körzetesítés módszerének segítségével már lehetséges; ezt az eljárást sok országban alkalmazzák. A Szovjetunióban, Az építőanyagipar a népgazdaság energiaigényes ágazatainak egyike, ezért a vállalatok különösen nagy gondot fordítottak az energiagazdálkodás fejlesztésére. A kereslet mérséklésével ösz- szefüggésben azokban a gyárakban csökkentették a termelést, amelyek elavult technológiával, s az átlagosnál több energiával dolgoznak, és a környezetet is erősen szennyezik. Ily módon rendezte át termelését a Beton- és Vasbetonipari Művek, valamint a mész- és cementipar is. Az építőanyagipar más, hasonló jellegű intézkedésekkel az idén 2,5—3 százalékkal csökkentette az egységnyi termék előállításához szükséges energiát, s így mintegy 30 ezer tonna fűtőolajat takarítottak meg. Ezenkívül az energiatakarékos építőanyagok és szerkezetek arányának növelésével ahhoz is hozzájárultak, hogy az építőipar új létesítményeinek hőveszteségei is csökkenjenek. Egyebek között a Tégla- és Cserépipari Tröszt a múlt évben gyártottnak többszörösét, mintegy 200 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő hőtakarékos falazóanyagot bocsátott az építők rendelkezésére. Az ezekből épített házakban a fűtési energiafelhasználás 35—40 százalékkal csökken. Az épületasztalos-ipar hasonlóképpen bővítette a jól záródó, hőtakarékos ablakok termelésének arányát, s az energiatakarékosságot szolgálta az Üvegipari Művek is az idén, több mint 300 ezer négyzetméter hőszigetelő üveg előállításával. Műszaki fejlesztés kooperációval Magyar vállalatok és tőkés cégek között több mint ezer kooperációs megállapodás van érvényben. A legkiterjedtebbek a könnyűipar, illetve a gépipar vállalatainak kooperációs kapcsolatai. A Magyar Kereskedelmi Kamara kooperációs tagozatán az együttműködés tapasztalatait értékelve megállapították ; a kooperációk a termelőkapacitások jobb kihasználása mellett egyben a vállalatok gyorsabb műszaki fejlődéséhez is hozzájárulnak. Ennek eredményeként az elmúlt években néhány vállalat gyorsan növelhette külföldi értékesítését, másutt pedig azért tarthatták meg piacaikat, mert az együttműködés során külföldi technológiához, licen- cekhez, know-how-hoz jutva korszerűsítették termékkínálatukat. Gondot okoz azonban, hogy a vállalatok többségénél a fejlett technológia átvételével csak egy-egy folyamatot korszerűsítettek, a műszaki fejlesztés nem hatott ki a teljes tevékenységre. Így a korszerű gyártási eljárások mellett a régi technológiák is tovább élnek, rontva a gazdálkodás hatékonyságát, csökkentve a teljesítményeket. Az elkövetkezőkben kívánatos, hogy a vállalatok olyan együttműködéseket hozzanak létre, amelyekben biztosított a fejlett technika folyamatos átvétele. Ezzel elősegíthető, hogy az eddiginél több hazai vállalat, zárkózhasson fel a világ élvonalához. Jelenleg külföldön a kutatás és a műszaki fejlesztés felgyorsulóban van, a jelentősebb cégeknél már a válság utáni időszakra készülnek. Mindezt a hazai szakembereknek is figyelembe kell venniük, amikor a kooperációs kapcsolatokat szervezik, vagy újabb együttműködéseket alakítanak ki. A földrengések előtt a hegyi kőzetekben levő feszültség fokozódik. Ez a feszültségemelkedés egyidejűleg figyelhető meg mind a keletkezési helyen, mind pedig az epicentrum zónájában. Ezek a földkéreg mozgásának új osztályozásával kapcsolatos változások már jóval a földrengés kezdete előtt észlelhetők. A közelmúltban kétszer ért el Kiváló címet, bemutató gazdaság, eredményei alapján az ország első tíz szövetkezeti közös vállalata között tartják számon. A Tótkomlósi Sertéshústermelő Szövetkezeti Közös Vállalatot 1968-ban három tótkomlósi és a békéssámsoni téesz alapította. A beruházást követő években több milliós veszteség jelezte, hogy valami nincs rendben, s a zárt pavilonos bábolnai rendszerű „betonerődítést” a pazarló beruházások közé sorolták. Kétségtelen, hatalmas értékekről van szó, hiszen a telep ma csaknem 90 millió forintot ér. Az építkezés kezdetekor a legkorszerűbb technológiával szerelték fel. És mi a helyzet ma? Használ - hatjuk-e a modern minősítést mo^t, az 1982. év végén? Az igazsághoz tartozik, hogy a telep technológiája az elmúlt másfél évtized alatt alig változott. Rózsa Dezső igazgató a kérdés eldöntéséhez más megközelítést ajánl, meggyőződése: „A modern az, ami olcsó.” Kihasználási hányados Ez persze csak látszólagos leegyszerűsítés. Hogy miért? Nos, sok telep van az országban, ahol nem találtak rá még az olcsó termelés módszerére. A. tótkomlósi közös vállalat az elmúlt évben 12,4 millió forintos nyereséget ért el, s az eredményes gazdálkodást bizonyító szám ebben A földrengések prognosztizálásának új módszere mind földi, mind légi megfigyelési eszközként alkalmazható. A műszerek állását elég havonta ellenőrizni, amikor azonban a földrengés nyilvánvalóan növekedik, az adatokat óránként elemzik. A 8-9 fokozatú földrengés akár tíz napra előre is jelezhető. APN—KS az évben is nyolcszámjegyű lesz. Amíg a kiemelkedő sikereket hozó gazdálkodásig eljutottak sok keserű pirulát kellett lenyelni. Végül is hatalmas telepről van szó, évente húszezer sertést értékesítenek, s a bonyolult technológiai lánc, a mesterséges környezet ezernyi buktatóján kellett úrrá lenni. A mesterséges szellőztetés, világítás, a betonpadló a legkisebb figyelmetlenség esetén is „bosszút állt”. A fertőzés veszélye ott leselkedett, s egy-egy betegség már eleve megkérdőjelezhetett minden további erőfeszítést. Semmivel sem volt kisebb kérdés az állatsűrűség helyes megválasztása. Ha kevés a sertés, az épületek kihasználatlansága miatt válik gazdaságtalanná a termelés, ha túlzsúfolt a telep, az megint csak a fertőzés, az elhullás mértékét növelheti, s ez újból a gazdálkodás eredményességét befolyásoló tényező. Ami a telep kihasználását illeti, azt teljes mértékben a lehetőségekhez igazították. A tervekhez viszonyított úgynevezett kihasználási hányados 135—138 százalék. Ezen túllépni — mint a korábbi évek tapasztalata is bizonyítja — már veszélyes lehet. Külön tanulmányt érdemel Az utóbbi időben kedvezően változott a telep állategészségügyi helyzete. A rendszeres fertőtlenítés, gyógyszerezés, kezelés és megelőzés csökkentette a veszteséget. A süldők battériás tartása, a természetes szellőztetés tovább növelte az eredményeket. A szaporulathoz viszonyított elhullás végül is 14 százalék alá csökkent — az idén 13,5 százalék lesz — ez jóval alatta marad az országos átlagnak, amely 20 százalék körüli. A tenyésztői munka igen fontos része a válogatás, selejtezés. A közös vállalatnál kialakult gyakorlat, hogy a fejlődésben visszamaradt, sérült, beteg állatokat időben „eltávolítják”. Azokat a malacokat, amelyek az elválasztáskor nem érik el a négy kilogrammos súlyt, a kisgazdaságoknak értékesítik. Igya falka együtt fejlődhet. Ennek megint csak sok gazdasági haszna van. A hízott sertések úgynevezett spekulatív átadása is külön tanulmányt érdemel, igaz ennek beveztését — a többletmunka miatt — kisebb elégedetlenség előzte meg. Az eredmények láttán azonban megváltozott a dolgozók véleménye. De mit is értenek a vállalatnál spekulatív átadáson? A sertésekért 95—105 kilogramm között kapják a legmagasabb árat. Minél több ilyen súlyú sertést szállítanak, annál magasabb az átvételi ár. A különbség forintokban mérhető, és a veszteség kilogrammonként 2 forintnál is több lehet. Ezért a telepen az állatok egyedi, és rendszeres mérlegelését vezették be. Az elgondolás végrehajtása mellett szólt Határidő előtt egy héttel és 15 millió forint költségmegtakarítással Kincsesbányán elkészült a Bitó 2. bauxitbánya feltárása. A hat éve tartó állami nagyberuházáson csaknem 11 ezer méter vágatot hajtottak ki a Fejér megyei Bauxitbányák és a egyébként az is. hogy a túlsúlyos hízott sertések nemcsak kevesebb pénzt hoznak kilogrammonként a vállalatnak, de több takarmányt is emésztenek el. Szerződés a GMV-vel Valamennyi erőfeszítést sikerrel kamatoztathatja, vagy éppen megkérdőjelezheti a tenyésztői munka színvonala. Abban tehát, nem a véletlen játszott közre, hogy a tót- komlósiak a magyar nagy fehér sertés hizlalása mellett döntöttek. Kedvező genetikai tulajdonságain túl ez a fajta jól alkalmazkodott a telepi körülményekhez, az alkalmazott technológiához. Természetesen a szakemberek is mindent elkövettek azért, hogy olyan változtatásokat vezessenek be, amelyek segítik az állatok egészséges, gyors növekedését. A zárt épületek falainak megbontásával, természetes szellőzéssel, és világítással kedvezőbb körülményeket teremtettek az állatoknak. Ezzel párhuzamosan energiamegtakarítást értek el. Míg ugyanis az átalakítás 220 ezer forintba került, addig a kevesebb villamos energia felhasználásával egyetlen év alatt 410 ezer forintot nyertek. Mindeddig nem szóltunk arról, amin talán a legtöbbet lehet megtakarítani. A takarmányfelhasználás, az állattenyésztés egyik kulcskérdése. A közös vállalat nemcsak az állatok minősítésében. az exportban tartozik az elsők közé. Kiemelkedő eredményeket értek el a takarmányfelhasználásban is. A telep egy kilogramm súly- gyarapodást 3 kiló 90 dekagramm etetésével ér el, a megyei átlag négy kilogramm felett van. A fegyelmezett munka mellett az alacsony felhasználásban figyelemre méltó szerep jut a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal kötött szerződésnek. A két vállalat minden év elején megállapodik abban, hogy egy kilogramm súlygyarapodáshoz hány forint értékű takarmányra lesz szükség. Ha a súlygyarapodáshoz az előírtnál kevesebb takarmány is elég. akkor a közös vállalat fizet, ha több kell, akkor a GMV. Eddig még mindig a tótkomlósiak fizettek. A megállapodással elérték, hogy a malomipari vállalat a takarmány megfelelő beltartalmi értékére, a gazdaság pedig hasznosulására vigyáz. A két vállalat ezzel párhuzamosan kísérletsorozatot is folytat. Többféle összetételű tápot adnak a sertéseknek. A kísérletek ideje alatt arra keresnek választ, melyik takarmány felel meg leginkább nagyüzemi körülmények között. A telep valamennyi lényeges, a gazdálkodás eredményességét kifejező mutatót figyelembe véve, az élen áll. Van tehát mit tanulmányozniuk azoknak a külföldi és hazai szakembereknek, akik tapasztalatcsere céljából keresik fel a tótkomlósi bemutató gazdaságot. Bányászati Aknamélyítő Vállalat vájárai, megküzdve a rendkívül nehéz geológiai viszonyokkal, 37 fokos meleg hőforrással. A Bitó 2. bauxitbányában már az idén megkezdték a próbaüzemelést, és január 1-től évi 400 ezer tonna bauxitot hoznak felszínre. Ashabadban az 1948-as nagy földrengés után az újjáépítésben az egész Szovjetunió segített. A várost egyedi építészeti együttesek gazdagítják, földrengésbiztos megoldásokkal. Képünkön: az így épült Ashabad Szálló Nem jön váratlanul a földrengés zsouzi műtrágyagyárból sok szovjet köztársaságba szállítanak termékeket. De együttműködünk a versenyló-, valamint a karaküljuh-te- nyésztésben is. Hagyományos az együttműködés az agrotechnika, a tudomány eredményeinek kölcsönös hasznosításában, a gyapottermesztés módszereinek átadásában Uzbegisztánnal, Tádzsikisztánnál és Azerbajdzsánnal. — Hogyan tükröződött a mezőgazdasági termelés növekedése a falusi dolgozók életszínvonalának alakulásában? — Engedjen meg egy példát! A Lenin Gyapottermesztő Szovhozt a Kara- Kum öntözőcsatorna harmadik zónájában hozták létre 1967-ben. Az első esztendőben 118 tonna gyapotot takarítottak be 80 hektárról. Most a szovhoz vetésterülete 5300 hektár, és 1981-ben több mint 13 ezer tonna volt az eredmény. A szovhoz tiszta jövedelme meghaladta az ötmillió rubelt, a havi átlagkereset 325 rubelre ugrott, vagyis majdnem kétszer annyi, mint az országban statisztikailag kimutatott átlagkereset. A növekvő jövedelmek jelentősen növelik az életszínvonalat. A gépesítés mind felkészültebb embereket kíván, és erre megvan a lehetőség, hiszen nálunk ingyenes az oktatás. például minden területre elkészültek ezek a térképek. Ezeknek az eljárásoknak közös fogyatékossága, hogy csak az epicentrumnál határozható meg előre az elemi csapás ideje. Ezt viszont nehéz megtalálni: az epicentrumok változtatják a helyüket. A prognózis új módszere alapjaiban különbözik a korábbiaktól: a földkéregmozgások újfajta osztályozásán alapul. Ezeket a mozgásokat nevezik „földrengésgerjesztőknek”. Egy valami most is ősi módon dívik: a népművészet, ame' lyet azonban sokoldalúan segít az állam Kepenyes János Elkészül! a Bitó II. bauxitbánya
