Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

1982. december 28., kedd NÉPÚJSÁG II gyulai kamarazenekar és az eleki gyermekkar közös hangversenye Hosszú és sokoldalú szer­vezés előzte meg a gyulai ka­marazenekar és az eleki gyermekkórus első közös fel­lépését. Végre is mind az eleki, mind később a gyulai közönség sikeresnek érezte, és lelkesen ünnepelte ezt a közös fellépést, mert emlé­kezetes zenei élményt nyúj­tott. Az ünneplésből kiju­tott a szimfonikus részben vendégként közreműködő Holpert Jánosnak, a Jókai Színház karmesterének, mind pedig a Pergolése-ora- tóriumot betanító, sőt rész­ben felújító Törzsök Attila eleki karnagynak, aki kilenc tételben biztosított sikeres szereplést az eleki gyermek­karnak. Ezért bemutatóként hatott az énekkari hatások­ra átállított oratórium elő­adása. A hangverseny elején Christoph Willibald Gluck német zeneszerző 1774-ben komponált Iphigénia Aulisz- ban című operája nyitá­nyát, amit Richard Wágner nagy zenekarra is meghang­szerelte, most a fúvósokkal kiegészített gyulai kamara- zenekar muzsikálta. Wágner nagy hangsúlyt biztosított a rézfúvósoknak, és ezekhez kevés volt a vonósok hang­ereje. Ezen Holpert karnagy se tudott már változtatni. Nagy várakozás előzte meg Ambrus Ildikó most végzett hegedűművésznő fel­lépését, hisz zenei tanulmá­nyait a gyulai Erkel zene­iskolában kezdte, s most büszkék lehetünk, hogy van ígéretes jövő előtt álló hege­dűművésznőnk. W. A. Mo­zart 1775-ben Strassburg- ban komponált D-dúr he­gedűversenye versenyszóla­mát játszotta ragyogóan, és Holpert karnagy vezetésével a kamarazenekar is kitűnő­en kísérte. A három tételes versenymű minden egyes té­tele végére Mozart hálás kadenciákat írt, és Ambrus Ildikó jól kihasználta ezeket a lehetőségeket, mert régen megszerzett mesterhegedűjé­nek lágy, meleg fényű hang­ja ezeken a helyeken külö­nösen jól érvényesült. A nápolyi Giovanni Bat­tista Pergolése 1710—1736 közt élt. 26 év alatt sokat, és sikeresen alkotott. Halála előtt készült el egy középko­ri passió-szövegre az a tizen­ként tételes oratóriuma, amit azóta is szívesen tűz­nek műsorra az oratórium­barátok. Pergolése eredetileg az oratóriumot szoprán és alt szólókra, ezek kettőseire, valamint zongorával kiegé­szített vonószenekarra írta, és a tételek közt két fúgát is kialakított. Törzsök Atti­la eleki karnagy az általa vezetett eleki gyermekkórus szép éneklése érdekében több szólóéneket, illetve ket­tőst ezzel a kórussal szólal­tatott meg, és lecsökkentette a szólisták szerepét. Ez a kísérlet sikerült. A megma­radt szólókat a népszerű Paál Olga altra mélyített bársonyos fényű hangján és Kővári Judit, a Jókai Szín­ház művésznője szoprán hangján élvezhettük — az említett kamarazenei kíséret mellett. A csodálatos nápo­lyi barokk muzsika varázsa sokáig emlékezetessé teszi ezt a hangversenyt. Hargittay Rita eleki tanár­nő konferálta a hangverseny műsorát és kihangsúlyozta, hogy ezzel egyrészt a 100 éve született Kodály Zoltán emlékének tisztelegtek, más­részt pedig karácsonyi aján­dékul szánták az eleki és gyulai közönségnek. Eleki gyermekek elhozták és a karnagy mellé állították a kabalamacijukat is. Dr. Márai György Beatles-koncert Budapesten A Beatles — fénykorában Hej John! Ringó, Paul, George! Négy rakoncátlan gombafejű, gondoltátok vol­na messzi Liverpoolban, hogy nevetek majdan egy egész korszakot jellemez? Beat- nemzedék — forró fejű, sod­ró lendületű, sokat akaró generáció. De hiszen ezek a tulajdonságok minden idők fiataljaira jellemzőek. Csak­hogy a hatvanas években robogva haladt előre a vi­lág, könnyebb volt akkor elviselni az ifjúság szertelen vibrálását. S a fiataloknak szükségük volt eleven bál­ványokra. Akikbén megtes­tesült a korszak. Akik előtt ájult visítással lehet lebo­rulni, akik viselkedésükkel példát mutatnak. Fiúk, Beatles, ti voltatok az új szentek. Kedves, te­hetséges muzsikusok, akik vállaltátok a bohóc szerepét. Miért ne, hiszen busásan fi­zetett a piac, s néha még el is lehetett hinni, hogy gitá­rotok hangja jelzi a ritmust, a világ szívdobogásához. Múltak az évek, tisztes családapák, gömbölyded ma- mikák lettek egykori rajon­góitok. Ti is megtagadtátok régi önmagatokat. Kemé­nyebb zörejekre vonaglik immár az ifjúság, s mindaz a szertelenség, amivel egy­kor megbotránkoztattátok a konzervatív koponyákat, paj­kos csínytevésnek tűnik csu­pán. Hiányoztok fiúk! Visz- szasírunk benneteket! Nem lehet, hogy a legendák sem­mivé váljanak. Lám, új rajongóitok van­nak. tiszta szívű ifjak, akik­nek forrón lüktet a vére, amikor felhangzik a bugyu­ta szó: je, je, je. Remény­kedtek az új hívők, talán ismét összejön a csapat, s ha csak egyetlen alkalomra is, játsszátok még a régi da­lokat. Két éve, hogy bizo­nyossá lett: soha többé nem muzsikál együtt a Beatles. Elnémult a gitár. Megölték John Lennont. A kedves, szemüveges férfit, a béke­harcost. Döbbenet hullám­zott át földrészeken, száz­milliók gondoltak rá és ez­után még jobban szerették a Beatlest. S amit az embe­rek oly nagyon várnak, an­nak teljesülnie kell. Ha ere­deti „felállásban” nem jö­hetnek el, legalább a köve­tőiket lássuk! A Budapest Sportcsarnok­ban a Beatles Relival Band, a gombafejűeket idéző nyu­gatnémet együttes hozta ex­tázisba a közönséget. Sze­rencsére nem utánozni akar­ták elődeiket, hanem újra életre kelteni a muzsikát. Felállásuk, hangszerelésük, énekmodoruk megegyezett a Beatles együttesével, még­sem másolták őket. És a közönség! Elfelejtkez­tek, hogy itt „csak” a köve­tőiket látják. Együt dalolt, újongott a sok ezer fiatal, jelezve, hogy a mostani nemzedék is képes lelkesed­ni, ha példaképeket lát. Még a példaképek követői is megteszik. Érdemes elgon­dolkozni mindezen. Andódy Tibor Centenáriumi kiállítás 11 legműveltebb poéta emlékére A debreceni református kollégiumban Arany János halálának 100. évfordulójára rendezett kiállítást fél esz­tendőn át tekinthetik meg az érdeklődők. „Milyen jó, hogy a nagy­könyvtárban nyílt meg ez a kiállítás — mondta megnyi­tó beszédében Bottyán János, a bemutató kitűnő rendező­je. — Szép jelképe ez an­nak, hogy Arany tudását, amiért kortársai a legművel­tebb poétának nevezték, fő­ként könyvtárakból, az isko­lák és professzorai könyvtá­rából szerezte. Megilletődve haladtam fel­felé a kollégium kitaposott lépcsőin. Nemcsak Arany nyomait járva, hanem azért is, mert itt volt diák nagy­apám, Bencsik István (és még mennyi más rokonom!), akit később már mint ref. esperest, zsinati képviselőt ez a főiskola az egyházkerületi tanügyi tanács tagjává vá­lasztott. Éppen Arany János vejével egy időben, ahogy azt a főiskola 1895—96-os év­könyve közli. Nagyapám egyébként Arany Jánosnak após-társa volt, mert Arany János Júlia leányát Széli Kálmán ref. lelkész, nagy­apám, Bencsik István Júlia leányát Széli György ref. lel­kész vette feleségül. Nagyné- ném és nagybátyám így só­gornője és sógora volt Arany Juliskának. A kiállítóterem középső falán Arany János arcképe fogad. A festmény a hajdú­nánási gimnázium tulajdona. 1923-ban festette ifj. Kovács János debreceni festőművész, A kép alatt nemzetiszín- szalagos babérkoszorú. Az előtte levő tárlóból Arany János leánya, Juliska — R. Hirsch Nelli eredeti festmé­nye néz reánk. A terem oszlopsora között 16 üveges tárló mutatja Arany János életútját. Az el­sőben mindjárt szalontai em­lékek láthatók. Köztük Arany szülőházának rekonstruált képe, Petőfi Szalontán ké­szült rajzai: Arany János, a csonka torony, majd szalontai régi iskolájának rajza és a mai iskola, falán Arany em­léktáblájával. Kisújszállásról Arany kéz­iratos feljegyzéseit látjuk. Például 85 tanítványának név szerinti felsorolását. Rendkívül érdekes eredeti kéziratban megőrzött levele­zése professzoraival. A deb­receni íróknak, kutatóknak — köztük Barta Jánosnak — a költőről írt munkái is itt sorakoznak. Nagykőrösön, ahol irodal­mat és görögöt tanított, írta meg Arany Magyar iroda­lomtörténetét, amelyet Papp Károly, debreceni professzor rendezett sajtó alá. Nyolcvan érmet is bemu­tatnak a kiállításon Arany Jánosról, és azokról az író­társakról, akik irodalomtör­ténetében szerepelnek, a ké­pek alatt Arany János rájuk vonatkozó idézetével. Az a tárló, amelyben Arany Lászlónak Arany be­tegségéről írt utolsó híradása is látható, a tulajdonomban levő gyűjtemény 30 egyné­hány darabját őrzi. Itt van­nak az Arany család kora­beli fényképei, leánya tinta­tartója, csontfaragásos felál­lítható kis tükre, Arany Lászlóné szalontai földből készült kancsója, Fáy And­rásnak a kiadó által Arany Jánosnak dedikált könyve stb. Látható Arany János ere­deti kéziratában a Csaba le­genda. Ezt Arany Lászlóné ajándékozta’ a kollégiumnak. Zsoltáros könyv, amelynek 150 zsoltárát Arany János kívülről tudta. A nagyszalon­tai templom képe, ahol ke­resztelték, eskették, ahol ve- je, Széli Kálmán pap volt, s ahonnan leányát is temet­ték. Itt van végül az az érde­kes mini könyv is, Fery An­tal szép fametszeteivel, ame­lyet erre a centenáriumra Bottyán János, a Confessio szerkesztője írt. Végigkíséri egész életét, a sírjára emelt emlékműig. Nemcsak egy nagy költő, hanem egy igaz ember éle­tét is bemutatja nekünk a debreceni kiállítás. Ahogy Gyulai Pál a temetésén mondta: „Egy nagy költő és egy jó ember hunyt el ben­ned; nagy elmédet csak nagy szíved múlta fölül. A költő és az ember egy volt ben­ned.” Ez a centenáriumi kiállí­tás ilyen példaképet állít az emberiség, a mai fiatalok, a jövő nemzedéke elé. Rolla Margit Táncosok karácsonyi bálja Mezőkovácsházán Mezőkovácsházán lassan ha­gyománnyá válik, hogy kará­csony első napján nagyszabású bált rendez a társastáncosoknak a helyi művelődési központ, mely egyben remek alkalmat nyújt az intézmény tánctanfolyamain valaha is részt vett fiatalok ta­lálkozására. December 25-én, szombaton este tartották idei karácsonyi báljukat a kovács­házi társastáncklub tagjai An­tali Zoltán táncpedagógus veze­tésével. A programban — töb­bek között — a D és E osztá­lyos versenytáncosok diszkó- és country-táncokat, a magasabb osztályosok pedig tangó- és foxtrott-bemutatókat táncoltak. A mezőkovácsházi társastánc­klub táncosai egyébként a na­pokban érkeztek haza Lengyel- országból, ahol a közelmúltban több táncversenyen is szép ered­ménnyel szerepeltek az orosházi párosokkal. Szűcs József KÉPERNYŐ Toldi Igyekezett a televízió, hogy a háromnapos ünnepen min­denki kívánságát eltalálja, volt mesejáték, régi magyar film (Emberek a havason), Magilla Gorilla és Tarzan, többször a népszerű Süsü, aztán Volt egyszer egy vad­nyugat is, meg Mundiál (újra szégyenkezhettünk üres lel­kesedésünkön és összeomló tragikomédiáinkon futballban elbeszélve), egy rossz, szürke „gála”-műsor az osztrák só- goréktól Kálmán Imre év­fordulója ürügyén, Richard Burton is elsóhajtotta, hogy legszívesebben itt élne, Ma­gyarországon, és volt négy folytatásgyönyörűség: a Tol­di. Amikor az első részt vé­gignéztem, nem akartam hin­ni a szememnek: így is le­het? Ilyet is lehet? Aztán a négy folytatás után azt kí­vántam, bárcsak újra mű­sorra tűznék, és még töb­ben, még sokkal többen lát­nák Arany János e remekét, mely a román televízió ma­gyar nyelvű adásának fő­szerkesztőségében készült. A Toldiról, ugye, nem kell sokat beszélnem. Arany re­meke 1847-ben jelent meg, és benne a nemzet elnyomás alóli szabadulásvágya tündö­költ, Toldi sorsában a dicső és lehetséges jövendő teste­sült meg. Megtermetté írójá­nak Petőfi barátságát, és másfél évszázada olvasóinak az igaz, tiszta, nagy élményt. És most, a román televízió magyar nyelvű adásának fő­szerkesztősége, a képernyőre alkalmazó és rendező Cselé- nyi László, az eperatőr Xan- tus Gábor és mindenekelőtt és -felett a megszólaltató szí­nész, a Sepsiszentgyörgyi Ál­lami Magyar Színház művé­sze, Nemes Levente bebizo­nyította: mire jó még a te­levízió, miféle művészi köz­vetítő lehet még a képernyő? Azt hiszem, a siker egyér­telmű. Nem is hiszem: tu­dom. Meggyőződésem. És az is meggyőződésem, hogy a siker abból adódik, abban gyökerezik, hogy Cselényi László oda tudta fogalmazni az elbeszélő költemény köré és mögé annak megjeleníthe­tő képi mását, bár sohasem közvetlenül, mindig csak közvetve, mintegy jelképe­sen, nem pedig illusztráció- szerűen. Nagy szerepe volt ebben a Musica Antiqua együttesnek, és sok-sok ama­tőr szereplőnek, akik alkal­masint egy-egy pillanatra villantak fel a képernyőn, játszadoztak, sétáltak, kinéz­tek egy vaspántos ablakon: olyan erőteljes képi háttért alkotva, ami a remekmű mind újabb arcát világította meg fényesebbre, hozta kö­zelebb hozzánk, azokhoz is, akik jól ismerik a Toldit. Nemes Levente átélt, ki­fejező, realista versmondása volt a korona mindezeken, és tette a Toldit a karácsony legszebb ajándékává. Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Lélek és test. 8.57: Népdalcsokor. 9.44: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: MR 10—14. 10.35: Évszázadok mesterművei. 11.40: Jósika Miklós: Emlékirat. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Gül baba. 14.15: Népi zenekarok műsorá­ból. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Adolf Busch kamarazene- kara játszik. 15.28: Téli mustra 16.00: Fűtől fáig. 16.30: Zengjen a muzsika. 17.05: Különös álmok. Színi Gyula kisnovellái. 17.31: Henry Mancini filmzenéi­ből. 19.15: Beszélgetések Magyaror­szágról, szocializmusról. 19.25: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel. 19.49: Rádiószínház. Üj partok között. 20.35: Nicolai Gedda énekel. 21.39: Barokk zene. 22.30: Kodály Zoltán rádióelő­adásai. 22.52: Mit ér a nevem? 23.02: Népdalok, néptáncok. 0.10: Sztevanovity Zorán tánc­dalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Negyedóra háromnegyed ütemben. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: New Yorkban énekelték. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 15.30: Találkozás a stúdióban. 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Tini-tonik. 18.47: Barangolás régi hangleme­zek között. 19.11: Szalay László nótákat éne­kel. 19.25: Esztendők múzeumai. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Utazás a Balaton körül. 20 52: Népdalkörök pódiuma. 21.17: Grúziái útiműsor. 22.17: Könnyűzenei stúdiónk fel­vételeiből. * 23.20: Balettzene. III. MŰSOR 9.00: Csiribiri. Ezeregy történet kicsiknek. 9.30: Grieg-hangverseny a ber- geni fesztiválon. 10.50: Alvin Queen dzs'essztriója játszik 11.36: Lemezmúzeum. 13.07: Vonzódások. 14.02: Kocsis Albert hegedűi, Szabó Csilla zongorázik. 15.05: Romantikus operákból. 16.00: Négy apának egy leánya. 17.03: Bach-kantáták. 18 14: Magyar művészek opera­felvételeiből. 19.05: Brahms: A-dúr szerenád. 19.40: A vokális és zongoramu­zsika remekeiből. Kb. 21.35: Az Edwin Hawkins ének- együttes felvételeiből. 22.00: Szimfonikus zene. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek 17.05: Két dal, egy előadó. Aneka énekel. 17.10: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.25: A törökszentmiklósi Beth­len úttörőcsapat citerásai játszanak. 17.30: Üzemi lapszemle. 17.35: Az év slágerei, IV. Közben: Ami az újságíró jegyzetfüzetéből kimaradt. Palatínus István írása. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az Eruptien együttes fel­vételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9 00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Szünidei matiné. 9.20: A föld titkai, (ism.) 9.45: Szegény kis éhenkórász. 10.40: A Losniawski család. 11.05: TTT Asztalitenisz Kupa. (f.-f) 12.10: Képújság, (f.-f.) 14.00: Iskolatévé: Nyelvtanárok figyelem! (f.-f.) 15.10: Hírek, (f.-f.) 15 15: Gólyavári esték, (ism.) 15^55: Tévébörze, (f.-f.) 16.05: Századunk ifjúsága, (f.-f.) 16.45: Reklám, (f.-f.) 16 50: Képújság, (f.-f.) 16.55: Képes Sport Kupa terem­labdarúgó-torna. Haladás—DVTK és Rába ETO ZTE mérkőzés. 18.35: Pannon krónika, (f.-f.) 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.15: Tévétorna 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Zimre Péter: ítélet előtt. Egy lány halála, (f.-f.) 20.55: Stúdió ’82. 21 55: ,,A petróleumlámpától az atomerőműig”. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Gólyavári esték, (ism.) 20.40: Egészségünkért! (f.-f.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: A hét. 21.40: Még nem maradok itt­hon. 22.55: Képújság, (f.-f.) BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: A törpéknek fogalmuk sincs. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Műkedvelők. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Témák és, dilemmák. 20.45: Reklám. 20.50: Játékfilm. 22.20: Tv-napló II. MŰSOR 18.15: Beszéljünk az egészségről. 18.45: Tv-napló. 19.00: Népszerű-tudományos film. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám 20.00: Folkparádé. 20.45: A forradalom dokumentu­mai. 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Egy szerző — egy film. MOZI Békési Bástya : Szuperzsaru. Bé­késcsabai szabadság: Panelkap­csolat. Békéscsabai Terv: féle­kor: Szóljon a rock, fél 8-kor: Fehér telefonok. Gyulai Erkel: Kölcsön vagy ajándék. Gyulai Petőfi: Guernica. Orosházi Par­tizán: Az ítélet: halál. Szarvasi Táncsics: 6 és 8-kor: Pucéran és szabadon, 22-kor: Maláji tig­ris.

Next

/
Oldalképek
Tartalom