Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-28 / 303. szám
1982. december 28., kedd NÉPÚJSÁG II gyulai kamarazenekar és az eleki gyermekkar közös hangversenye Hosszú és sokoldalú szervezés előzte meg a gyulai kamarazenekar és az eleki gyermekkórus első közös fellépését. Végre is mind az eleki, mind később a gyulai közönség sikeresnek érezte, és lelkesen ünnepelte ezt a közös fellépést, mert emlékezetes zenei élményt nyújtott. Az ünneplésből kijutott a szimfonikus részben vendégként közreműködő Holpert Jánosnak, a Jókai Színház karmesterének, mind pedig a Pergolése-ora- tóriumot betanító, sőt részben felújító Törzsök Attila eleki karnagynak, aki kilenc tételben biztosított sikeres szereplést az eleki gyermekkarnak. Ezért bemutatóként hatott az énekkari hatásokra átállított oratórium előadása. A hangverseny elején Christoph Willibald Gluck német zeneszerző 1774-ben komponált Iphigénia Aulisz- ban című operája nyitányát, amit Richard Wágner nagy zenekarra is meghangszerelte, most a fúvósokkal kiegészített gyulai kamara- zenekar muzsikálta. Wágner nagy hangsúlyt biztosított a rézfúvósoknak, és ezekhez kevés volt a vonósok hangereje. Ezen Holpert karnagy se tudott már változtatni. Nagy várakozás előzte meg Ambrus Ildikó most végzett hegedűművésznő fellépését, hisz zenei tanulmányait a gyulai Erkel zeneiskolában kezdte, s most büszkék lehetünk, hogy van ígéretes jövő előtt álló hegedűművésznőnk. W. A. Mozart 1775-ben Strassburg- ban komponált D-dúr hegedűversenye versenyszólamát játszotta ragyogóan, és Holpert karnagy vezetésével a kamarazenekar is kitűnően kísérte. A három tételes versenymű minden egyes tétele végére Mozart hálás kadenciákat írt, és Ambrus Ildikó jól kihasználta ezeket a lehetőségeket, mert régen megszerzett mesterhegedűjének lágy, meleg fényű hangja ezeken a helyeken különösen jól érvényesült. A nápolyi Giovanni Battista Pergolése 1710—1736 közt élt. 26 év alatt sokat, és sikeresen alkotott. Halála előtt készült el egy középkori passió-szövegre az a tizenként tételes oratóriuma, amit azóta is szívesen tűznek műsorra az oratóriumbarátok. Pergolése eredetileg az oratóriumot szoprán és alt szólókra, ezek kettőseire, valamint zongorával kiegészített vonószenekarra írta, és a tételek közt két fúgát is kialakított. Törzsök Attila eleki karnagy az általa vezetett eleki gyermekkórus szép éneklése érdekében több szólóéneket, illetve kettőst ezzel a kórussal szólaltatott meg, és lecsökkentette a szólisták szerepét. Ez a kísérlet sikerült. A megmaradt szólókat a népszerű Paál Olga altra mélyített bársonyos fényű hangján és Kővári Judit, a Jókai Színház művésznője szoprán hangján élvezhettük — az említett kamarazenei kíséret mellett. A csodálatos nápolyi barokk muzsika varázsa sokáig emlékezetessé teszi ezt a hangversenyt. Hargittay Rita eleki tanárnő konferálta a hangverseny műsorát és kihangsúlyozta, hogy ezzel egyrészt a 100 éve született Kodály Zoltán emlékének tisztelegtek, másrészt pedig karácsonyi ajándékul szánták az eleki és gyulai közönségnek. Eleki gyermekek elhozták és a karnagy mellé állították a kabalamacijukat is. Dr. Márai György Beatles-koncert Budapesten A Beatles — fénykorában Hej John! Ringó, Paul, George! Négy rakoncátlan gombafejű, gondoltátok volna messzi Liverpoolban, hogy nevetek majdan egy egész korszakot jellemez? Beat- nemzedék — forró fejű, sodró lendületű, sokat akaró generáció. De hiszen ezek a tulajdonságok minden idők fiataljaira jellemzőek. Csakhogy a hatvanas években robogva haladt előre a világ, könnyebb volt akkor elviselni az ifjúság szertelen vibrálását. S a fiataloknak szükségük volt eleven bálványokra. Akikbén megtestesült a korszak. Akik előtt ájult visítással lehet leborulni, akik viselkedésükkel példát mutatnak. Fiúk, Beatles, ti voltatok az új szentek. Kedves, tehetséges muzsikusok, akik vállaltátok a bohóc szerepét. Miért ne, hiszen busásan fizetett a piac, s néha még el is lehetett hinni, hogy gitárotok hangja jelzi a ritmust, a világ szívdobogásához. Múltak az évek, tisztes családapák, gömbölyded ma- mikák lettek egykori rajongóitok. Ti is megtagadtátok régi önmagatokat. Keményebb zörejekre vonaglik immár az ifjúság, s mindaz a szertelenség, amivel egykor megbotránkoztattátok a konzervatív koponyákat, pajkos csínytevésnek tűnik csupán. Hiányoztok fiúk! Visz- szasírunk benneteket! Nem lehet, hogy a legendák semmivé váljanak. Lám, új rajongóitok vannak. tiszta szívű ifjak, akiknek forrón lüktet a vére, amikor felhangzik a bugyuta szó: je, je, je. Reménykedtek az új hívők, talán ismét összejön a csapat, s ha csak egyetlen alkalomra is, játsszátok még a régi dalokat. Két éve, hogy bizonyossá lett: soha többé nem muzsikál együtt a Beatles. Elnémult a gitár. Megölték John Lennont. A kedves, szemüveges férfit, a békeharcost. Döbbenet hullámzott át földrészeken, százmilliók gondoltak rá és ezután még jobban szerették a Beatlest. S amit az emberek oly nagyon várnak, annak teljesülnie kell. Ha eredeti „felállásban” nem jöhetnek el, legalább a követőiket lássuk! A Budapest Sportcsarnokban a Beatles Relival Band, a gombafejűeket idéző nyugatnémet együttes hozta extázisba a közönséget. Szerencsére nem utánozni akarták elődeiket, hanem újra életre kelteni a muzsikát. Felállásuk, hangszerelésük, énekmodoruk megegyezett a Beatles együttesével, mégsem másolták őket. És a közönség! Elfelejtkeztek, hogy itt „csak” a követőiket látják. Együt dalolt, újongott a sok ezer fiatal, jelezve, hogy a mostani nemzedék is képes lelkesedni, ha példaképeket lát. Még a példaképek követői is megteszik. Érdemes elgondolkozni mindezen. Andódy Tibor Centenáriumi kiállítás 11 legműveltebb poéta emlékére A debreceni református kollégiumban Arany János halálának 100. évfordulójára rendezett kiállítást fél esztendőn át tekinthetik meg az érdeklődők. „Milyen jó, hogy a nagykönyvtárban nyílt meg ez a kiállítás — mondta megnyitó beszédében Bottyán János, a bemutató kitűnő rendezője. — Szép jelképe ez annak, hogy Arany tudását, amiért kortársai a legműveltebb poétának nevezték, főként könyvtárakból, az iskolák és professzorai könyvtárából szerezte. Megilletődve haladtam felfelé a kollégium kitaposott lépcsőin. Nemcsak Arany nyomait járva, hanem azért is, mert itt volt diák nagyapám, Bencsik István (és még mennyi más rokonom!), akit később már mint ref. esperest, zsinati képviselőt ez a főiskola az egyházkerületi tanügyi tanács tagjává választott. Éppen Arany János vejével egy időben, ahogy azt a főiskola 1895—96-os évkönyve közli. Nagyapám egyébként Arany Jánosnak após-társa volt, mert Arany János Júlia leányát Széli Kálmán ref. lelkész, nagyapám, Bencsik István Júlia leányát Széli György ref. lelkész vette feleségül. Nagyné- ném és nagybátyám így sógornője és sógora volt Arany Juliskának. A kiállítóterem középső falán Arany János arcképe fogad. A festmény a hajdúnánási gimnázium tulajdona. 1923-ban festette ifj. Kovács János debreceni festőművész, A kép alatt nemzetiszín- szalagos babérkoszorú. Az előtte levő tárlóból Arany János leánya, Juliska — R. Hirsch Nelli eredeti festménye néz reánk. A terem oszlopsora között 16 üveges tárló mutatja Arany János életútját. Az elsőben mindjárt szalontai emlékek láthatók. Köztük Arany szülőházának rekonstruált képe, Petőfi Szalontán készült rajzai: Arany János, a csonka torony, majd szalontai régi iskolájának rajza és a mai iskola, falán Arany emléktáblájával. Kisújszállásról Arany kéziratos feljegyzéseit látjuk. Például 85 tanítványának név szerinti felsorolását. Rendkívül érdekes eredeti kéziratban megőrzött levelezése professzoraival. A debreceni íróknak, kutatóknak — köztük Barta Jánosnak — a költőről írt munkái is itt sorakoznak. Nagykőrösön, ahol irodalmat és görögöt tanított, írta meg Arany Magyar irodalomtörténetét, amelyet Papp Károly, debreceni professzor rendezett sajtó alá. Nyolcvan érmet is bemutatnak a kiállításon Arany Jánosról, és azokról az írótársakról, akik irodalomtörténetében szerepelnek, a képek alatt Arany János rájuk vonatkozó idézetével. Az a tárló, amelyben Arany Lászlónak Arany betegségéről írt utolsó híradása is látható, a tulajdonomban levő gyűjtemény 30 egynéhány darabját őrzi. Itt vannak az Arany család korabeli fényképei, leánya tintatartója, csontfaragásos felállítható kis tükre, Arany Lászlóné szalontai földből készült kancsója, Fáy Andrásnak a kiadó által Arany Jánosnak dedikált könyve stb. Látható Arany János eredeti kéziratában a Csaba legenda. Ezt Arany Lászlóné ajándékozta’ a kollégiumnak. Zsoltáros könyv, amelynek 150 zsoltárát Arany János kívülről tudta. A nagyszalontai templom képe, ahol keresztelték, eskették, ahol ve- je, Széli Kálmán pap volt, s ahonnan leányát is temették. Itt van végül az az érdekes mini könyv is, Fery Antal szép fametszeteivel, amelyet erre a centenáriumra Bottyán János, a Confessio szerkesztője írt. Végigkíséri egész életét, a sírjára emelt emlékműig. Nemcsak egy nagy költő, hanem egy igaz ember életét is bemutatja nekünk a debreceni kiállítás. Ahogy Gyulai Pál a temetésén mondta: „Egy nagy költő és egy jó ember hunyt el benned; nagy elmédet csak nagy szíved múlta fölül. A költő és az ember egy volt benned.” Ez a centenáriumi kiállítás ilyen példaképet állít az emberiség, a mai fiatalok, a jövő nemzedéke elé. Rolla Margit Táncosok karácsonyi bálja Mezőkovácsházán Mezőkovácsházán lassan hagyománnyá válik, hogy karácsony első napján nagyszabású bált rendez a társastáncosoknak a helyi művelődési központ, mely egyben remek alkalmat nyújt az intézmény tánctanfolyamain valaha is részt vett fiatalok találkozására. December 25-én, szombaton este tartották idei karácsonyi báljukat a kovácsházi társastáncklub tagjai Antali Zoltán táncpedagógus vezetésével. A programban — többek között — a D és E osztályos versenytáncosok diszkó- és country-táncokat, a magasabb osztályosok pedig tangó- és foxtrott-bemutatókat táncoltak. A mezőkovácsházi társastáncklub táncosai egyébként a napokban érkeztek haza Lengyel- országból, ahol a közelmúltban több táncversenyen is szép eredménnyel szerepeltek az orosházi párosokkal. Szűcs József KÉPERNYŐ Toldi Igyekezett a televízió, hogy a háromnapos ünnepen mindenki kívánságát eltalálja, volt mesejáték, régi magyar film (Emberek a havason), Magilla Gorilla és Tarzan, többször a népszerű Süsü, aztán Volt egyszer egy vadnyugat is, meg Mundiál (újra szégyenkezhettünk üres lelkesedésünkön és összeomló tragikomédiáinkon futballban elbeszélve), egy rossz, szürke „gála”-műsor az osztrák só- goréktól Kálmán Imre évfordulója ürügyén, Richard Burton is elsóhajtotta, hogy legszívesebben itt élne, Magyarországon, és volt négy folytatásgyönyörűség: a Toldi. Amikor az első részt végignéztem, nem akartam hinni a szememnek: így is lehet? Ilyet is lehet? Aztán a négy folytatás után azt kívántam, bárcsak újra műsorra tűznék, és még többen, még sokkal többen látnák Arany János e remekét, mely a román televízió magyar nyelvű adásának főszerkesztőségében készült. A Toldiról, ugye, nem kell sokat beszélnem. Arany remeke 1847-ben jelent meg, és benne a nemzet elnyomás alóli szabadulásvágya tündökölt, Toldi sorsában a dicső és lehetséges jövendő testesült meg. Megtermetté írójának Petőfi barátságát, és másfél évszázada olvasóinak az igaz, tiszta, nagy élményt. És most, a román televízió magyar nyelvű adásának főszerkesztősége, a képernyőre alkalmazó és rendező Cselé- nyi László, az eperatőr Xan- tus Gábor és mindenekelőtt és -felett a megszólaltató színész, a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház művésze, Nemes Levente bebizonyította: mire jó még a televízió, miféle művészi közvetítő lehet még a képernyő? Azt hiszem, a siker egyértelmű. Nem is hiszem: tudom. Meggyőződésem. És az is meggyőződésem, hogy a siker abból adódik, abban gyökerezik, hogy Cselényi László oda tudta fogalmazni az elbeszélő költemény köré és mögé annak megjeleníthető képi mását, bár sohasem közvetlenül, mindig csak közvetve, mintegy jelképesen, nem pedig illusztráció- szerűen. Nagy szerepe volt ebben a Musica Antiqua együttesnek, és sok-sok amatőr szereplőnek, akik alkalmasint egy-egy pillanatra villantak fel a képernyőn, játszadoztak, sétáltak, kinéztek egy vaspántos ablakon: olyan erőteljes képi háttért alkotva, ami a remekmű mind újabb arcát világította meg fényesebbre, hozta közelebb hozzánk, azokhoz is, akik jól ismerik a Toldit. Nemes Levente átélt, kifejező, realista versmondása volt a korona mindezeken, és tette a Toldit a karácsony legszebb ajándékává. Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Lélek és test. 8.57: Népdalcsokor. 9.44: Találkozás a Hang-villában. 10.05: MR 10—14. 10.35: Évszázadok mesterművei. 11.40: Jósika Miklós: Emlékirat. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Gül baba. 14.15: Népi zenekarok műsorából. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Adolf Busch kamarazene- kara játszik. 15.28: Téli mustra 16.00: Fűtől fáig. 16.30: Zengjen a muzsika. 17.05: Különös álmok. Színi Gyula kisnovellái. 17.31: Henry Mancini filmzenéiből. 19.15: Beszélgetések Magyarországról, szocializmusról. 19.25: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 19.49: Rádiószínház. Üj partok között. 20.35: Nicolai Gedda énekel. 21.39: Barokk zene. 22.30: Kodály Zoltán rádióelőadásai. 22.52: Mit ér a nevem? 23.02: Népdalok, néptáncok. 0.10: Sztevanovity Zorán táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Negyedóra háromnegyed ütemben. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: New Yorkban énekelték. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 15.30: Találkozás a stúdióban. 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Tini-tonik. 18.47: Barangolás régi hanglemezek között. 19.11: Szalay László nótákat énekel. 19.25: Esztendők múzeumai. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Utazás a Balaton körül. 20 52: Népdalkörök pódiuma. 21.17: Grúziái útiműsor. 22.17: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből. * 23.20: Balettzene. III. MŰSOR 9.00: Csiribiri. Ezeregy történet kicsiknek. 9.30: Grieg-hangverseny a ber- geni fesztiválon. 10.50: Alvin Queen dzs'essztriója játszik 11.36: Lemezmúzeum. 13.07: Vonzódások. 14.02: Kocsis Albert hegedűi, Szabó Csilla zongorázik. 15.05: Romantikus operákból. 16.00: Négy apának egy leánya. 17.03: Bach-kantáták. 18 14: Magyar művészek operafelvételeiből. 19.05: Brahms: A-dúr szerenád. 19.40: A vokális és zongoramuzsika remekeiből. Kb. 21.35: Az Edwin Hawkins ének- együttes felvételeiből. 22.00: Szimfonikus zene. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek 17.05: Két dal, egy előadó. Aneka énekel. 17.10: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.25: A törökszentmiklósi Bethlen úttörőcsapat citerásai játszanak. 17.30: Üzemi lapszemle. 17.35: Az év slágerei, IV. Közben: Ami az újságíró jegyzetfüzetéből kimaradt. Palatínus István írása. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az Eruptien együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9 00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Szünidei matiné. 9.20: A föld titkai, (ism.) 9.45: Szegény kis éhenkórász. 10.40: A Losniawski család. 11.05: TTT Asztalitenisz Kupa. (f.-f) 12.10: Képújság, (f.-f.) 14.00: Iskolatévé: Nyelvtanárok figyelem! (f.-f.) 15.10: Hírek, (f.-f.) 15 15: Gólyavári esték, (ism.) 15^55: Tévébörze, (f.-f.) 16.05: Századunk ifjúsága, (f.-f.) 16.45: Reklám, (f.-f.) 16 50: Képújság, (f.-f.) 16.55: Képes Sport Kupa teremlabdarúgó-torna. Haladás—DVTK és Rába ETO ZTE mérkőzés. 18.35: Pannon krónika, (f.-f.) 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.15: Tévétorna 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Zimre Péter: ítélet előtt. Egy lány halála, (f.-f.) 20.55: Stúdió ’82. 21 55: ,,A petróleumlámpától az atomerőműig”. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Gólyavári esték, (ism.) 20.40: Egészségünkért! (f.-f.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: A hét. 21.40: Még nem maradok itthon. 22.55: Képújság, (f.-f.) BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: A törpéknek fogalmuk sincs. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Műkedvelők. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Témák és, dilemmák. 20.45: Reklám. 20.50: Játékfilm. 22.20: Tv-napló II. MŰSOR 18.15: Beszéljünk az egészségről. 18.45: Tv-napló. 19.00: Népszerű-tudományos film. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám 20.00: Folkparádé. 20.45: A forradalom dokumentumai. 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Egy szerző — egy film. MOZI Békési Bástya : Szuperzsaru. Békéscsabai szabadság: Panelkapcsolat. Békéscsabai Terv: félekor: Szóljon a rock, fél 8-kor: Fehér telefonok. Gyulai Erkel: Kölcsön vagy ajándék. Gyulai Petőfi: Guernica. Orosházi Partizán: Az ítélet: halál. Szarvasi Táncsics: 6 és 8-kor: Pucéran és szabadon, 22-kor: Maláji tigris.
