Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-28 / 303. szám
Kétegyháza jelene ’82 végén 1982. december 28., kedd \ Az idegenforgalom árnyoldala Megyénk lakossága több nemzetiségből áll. Ennek a ténynek az idegenforgalomban is jelentősége van. Sokan érkeznek a környező országokból rokoni, baráti látogatás végett, illetve utaznak külföldre. Szép számmal jönnek látogatók azonban turisztikai célból is. Különösen a gyulai Várfürdőnek és a szarvasi arborétumnak van sajátos vonzereje. Számottevő a megyénkén áthaladó közúti, vasúti tranzit személy- és áruforgalom is. A statisztika az idegenforgalom emelkedéséről ad számot. A múlt évben mintegy 14 ezer külföldi kereste fel megyénket. Ebben az évben október végéig viszont több mint 15 ezren látogattak Békésbe. Ezek az adatok nem tartalmazzák a szocialista országokból érkező állampolgárokat, akiknek tartózkodási ideje nem haladta meg a 30 napot. Többségük ugyanis 2—3 hétre jött, s nem kellett bejelentkezniük. Valószínű, hogy sokkal többen jártak megyénkben, mint ahogy azt a nyilvántartási adatok tükrözik. Az idegenforgalom jelentőségét aligha kell méltatni. A modern népvándorlás közelebb hozza, erősíti az országok közötti kapcsolatokat. Számottevő az idegenforgalomból származó bevétel is. Ám, olykor nemkívánatos jelenségekkel párosul. Erről beszélgettünk Farkas János rendőr hadnaggyal, a rendőr-főkapitányság kereskedelmi és idegenforgalmi alosztályának vezetőjével. A község határában tisztítják az árkokat és lekaszálják füvet — Az elmúlt évek bűnügyi tapasztalatai szerint változatlanul érvényes az a megállapítás, hogy a hazánkba érkező külföldiek többsége tiszteletben tartja törvényeinket. De az is tagadhatatlan, hogy felerősödtek a nemkívánatos jelenségek. Számottevő a külföldiek által elkövetett súlyos és kevésbé súlyos jogsértések száma. Egy bolgár állampolgár tranzitutasként utazott át Magyarországon. A nemzetközi gyorsvonaton tetten érték, amikor a lábszárára csavarva mintegy 190 ezer forint értékű rubelt akart kicsempészni Lökösházán keresztül. A kötelező valutabeváltás eltörlése óta gyakoribbá vált az anyagi fedezettel nem rendelkezők beutazása, akik a létfenntartásukhoz szükséges fedezetet deviza- és vámszabályok megsértésével, illetve más bűncselekmények elkövetésével akarják biztosítani. Előfordul, hogy a külföldi állampolgárok a magukkal hozott valutát nem a hivatalos beváltóhelyeken váltják be, hanem magyar állampolgároknak adják el. Sok esetben pedig nem is valutát váltanak át. forintra, hanem különféle árut hoznak az országba, és azt értékesítik. A magyar állampolgárok pedig kiutazásuk során a turista- ú-tra kiváltott valutát nem az engedélyezett célra használják fel. Külföldön árut vásárolnak és nem töltik le a kinttartózkodásukra engedélyezett időt, mivel erre már pénzükből nem is futja. Az árut haza akarják hozni, hogy itt nagyobb jövedelemhez jutva eladják. Többségük már a határon felakad a hálón. N. Z. békéscsabai lakos külföldről hazajövet valótlan árunyilatkozatot tett. A pénzügyőr kérdésére azt válaszolta, hogy a magával hozott áruk belföldi forgalmi értéke az 5 ezer forintot nem haladja meg. A tételes áru- vizsgálat során azonban személygépkocsijában elrejtve több mint 40 ezer forint belföldi forgalmi értékű árut találtak és lefoglalták. G. Z. gyulai lakos is pórul járt. ö is valótlan árunyilatkozatot tett. A vizsgálat során mintegy 24 ezer forint értékű árut találtak a pénzügyőrök. A devizagazdálkodást sértő bűncselekmények, valamint a vámbűntettek elkövetési indítékai két részre oszthatók. Egyrészt a nyerészkedés, másrészt a személyes szükséglet kielégítését szolgálják. Az elkövetési módok igen változatosak. Az elkövetők a vámjogszabályok több tilalmát megszegve rendszerint devizabűntettet és üzérkedést követnek el. P. P. gyulai lakos külföldről több mint 12 ezer forint belföldi forBékés megyében 5066 kisiparos dolgozik iparjogosítvánnyal, működési engedéllyel, vagy nyugdíj mellett. Számuk az utóbbi időben valamivel csökkent, aminek az az oka, hogy néhányan gebinesek lettek valamelyik vállalatnál vagy szövetkezetnél, a nyugdij mellett dolgozók közül pedig egyesek megszűntették az ipart. Az eredményesebb munkát segíti elő, ha a kisiparosok egy- egy feladat végrehajtására vagy galmi értékű árut akart becsempészni. M. Andrásné mezőkovácsházi lakos pedig 17 ezer forint értékű ruhaneműt szándékozott behozni. Az árut egyrészt saját részükre akarták felhasználni, másrészt pedig el akarták adni. Ezzel a módszerrel az utazás költségeit kívánták fedezni, és jelentős haszonra is számítottak. Szándékukat azonban nem valósíthatták meg, mert már a határon leleplezték őket. Sajnos, elég gyakoriak az ilyen cselekmények. Nem elenyészőek a forint behozatalával, illetve kiajánlásával kapcsolatos visszaélések sem. Többségüket belföldiek követik el, mégpedig azzal a céllal, hogy kurrens cikkeket vásároljanak külföldön, s azokat becsempészve eladás révén jogtalan haszonhoz jussanak. K. P. békéscsabai lakos ilyen elhatározással devizaengedély nélkül 500 NSZK márkát akart kivinni. O. E. gyomaendrődi lakos pedig mintegy 8 ezer forint értékű árut szándékozott külföldre vinni. Elképzelésüket ugyancsak a vám- vizsgálat húzta keresztül. A cselekmények egy részét a külföldi fizetőeszköz hivatalos árfolyama és a zugpiaci árak között mutatkozó eltérés motiválja. Sok visszaélésre derítettek fényt a köz- biztonsági akciók és a piaci ellenőrzések is. A korábbi évekhez képest az elkövetők taktikát változtattak. Az áruért kapott fizetőeszközt az értékesítő azonnal továbbadja társának. Az értékesítőnél kevés árut tartanak, vásárláskor rejtekhelyről, vagy távolabb parkoló gépkocsikról pótolják az eladandó árut. Előfordult, hogy fizetővendég-szolgálathoz tartozó lakás vagy magánlakás tulajdonosa a nála megszálló vendég által hozott valutát, vagy árut értékesítette, illetve a becsempészett áru elrejtéséről gondoskodott. A megnövekedett idegenforgalommal kapcsolatban nagyobb szerepet kapott a fizetővendégszolgálat, valamint a magánházaknál való elszállásolás is. Sajnos, a zugszállások száma is növekedett. Okkal vetődik fel a kérdés, vajon a lakosság hogyan ítéli meg ezeket a visszaéléseket? Ezek a visszaélések a tervszerű devizagazdálkodást sértik, károsítják. Olyan tényezők játszanak közre, melyek ellentétesek szocialista társadalmunkkal; a gyors meggazdagodás, a nyerészkedés. A jogtalan haszonszerzési, nyerészkedési hajlam által motivált bűncselekményeknél meg kell említeni azt a helytelen társadalmi megítélést, amely a vám-, deviza-bűncselekményeket és az üzérkedést bocsánatos bűnnek tekinti. Áz elkövetőket inhuzamosabb időre gazdasági közösséget hoznak létre. Célszerű, ha például az anyagbeszerzést közösen oldják meg. Lehetőség van arra, hogy a vállalatok úgy rendeljenek anyagot, hogy a kisiparosoknak is biztosítsák a szükséges mennyiséget. Ez a KlOSZ-szervezetek útján is történhet A balesetek megelőzésének elősegítésére a balesetveszélyes szakmákban a munkavédelmi vizsga letétele a jövőben kötelező lesz. kább ügyeskedőknek, mint bűnelkövetőknek tartják. Némi javulás azonban mégis van. A statisztikai adatok erről tanúskodnak. Az előző évihez képest ebben az évben nem emelkedett, sőt egyes kategóriáknál csökkent a bűncselekmények száma. Emelkedett viszont a bírságok összege. Ennek jelentős a visszatartó ereje. A bűn- megelőzésre a megyei főkapitányság fokozott figyelmet fordít. A társadalmi tulajdonvédelmi osztály jó kapcsolatot alakított ki a vám- és pénzügyőrséggel. Gyakran szerveznek közös idegenforgalmi akciókat, elsősorban az idegenforgalmi szempontból kiemelt városokban. Az idegenforgalomból adódó negatív jelenségek elleni harc csakis akkor lehet eredményes, ha abban a társadalmi és gazdasági szervek, valamint az állampolgárok is részt vesznek. Az idegenforgalommal kapcsolatos negatív jelenségek egész társadalmunkat érintik, ezért megszüntetésükhöz társadalmi összefogás szükséges. (Serédi) Közép-Ázsia délnyugati részén, délen Iránnal és Afganisztánnal határos, 488 ezer négyzetkilométer területű köztársaság Türkménia. A majdnem hárommillió lakosú ország négyötöd részét hatalmas homoktenger, a Kara-Kum sivatag borítja, amelynek jelentése: fekete homok. A Kara-Kum a Szovjetunió legnagyobb sivataga, nyugatról keletre 800, észak —déli irányban 450 kilométer. Ma, amikor bolygónk zöldövezete fokozatosan csökken, a lakosság pedig növekszik, és a földeket a városok építéséhez sajátítják ki, az ember mind jobban rákényszerül a sivatagok meghódítására. így van ez Türkméniában is. A sivatag megszelídítésének legszükségesebb feltétele azonban a víz. Közép-Ázsiában az a mondás járja, hogy „nem a föld terem, hanem a víz”. A A víz az életet jelenti, s az utóbbi hat évtizedben új életet hozott. Képünkön: völgyzáró gát épül a Murgat folyón Stégermajer Györgyné vb- titkár tájékoztatása szerint a helyi tanács és á népfront között 10 évvel ezelőtt jött létre az együttműködési megállapodás, amelyet 1978- ban módosítottak. Hasonló szerződést kötöttek egyébként a KISZ-szel, valamint a szakmaközi bizottsággal is. A HNF-fel közösen kialakított program olyan konkrét feladatokat tartalmaz, mint például az államigazgatás gyakorlatának, a tanácstagok és más tisztségviselők közjogi tevékenységének erősítése, valamint a társadalmi munkák szervezésének segítése az egyes körzetekben. Szintén ide sorolható az idős korúak gondozásával és a gyámügyi munkával kapcsolatos teendők ellátása. (Jelenleg több mint harminc, veszélyeztetett környezetben élő gyermekről vezetnek nyilvántartást.) Mindezek mellett a népfrontnak jelentős szerepe van az V. ötéves terv főbb célkitűzéseinek valóraváltá- sában, így a középtávú és az éves feladatokra való mozgósításban. Ezek közé tartozik az iskola bővítése, továbbá egy ezer adagos napközis konyha létesítése. Az előbbi terve 1982 decemberéig elkészül, az utóbbié viszont csak 1983-ra várható. A magasabb tanácsi támogatás azonban nem érné el célját, ha a kiadások egy részének fedezéséhez nem járulna hozzá a lakosság. Fejenként átlagosan 20 forintot ajánlottak fel erre a célra, s az előzetes számítások szerint az ily módon befizetendő összeg elérheti a 3 millió forintot. A négy tantermet 1985-ig kellene átadni rendeltetésének, s a költségvetési üzem dolgozói vállalták a kivitelezést. Az állampolgárok közhasznú munkákra való nagyobb arányú mozgósítását viszont az a körülmény is nehezíti, sivatagban még az 1950-es években megkezdődött a Ka- ra-Kum öntözőcsatorna építése. Hossza ma meghaladja az ezer kilométert, az építkezés befejezése után pedig eléri az 1400 kilométert. Ez a valóban gigászi öntözőcsatorna az Amu-Darja folyótól . a Kaszpi-tengerig, Kizil- Artek térségéig nyúlik majd. „Ahol víz van — ott élet is van” — tartja egy másik ősi mondás. És ott, ahol a sivatagot átszelte a két ütőér, ültetvények és termő kertek születtek. A napfényes napok évi átlagát tekintve Türkménia az első helyen áll, de egyben ez a legszárazabb vidék is. Az intenzív vízgazdálkodás azonban átalakította a hajdani kopár vidéket, és jelenleg is állandóan növekszik az öntözött földek területe. A sivatagok komplex la- nulmányozásával a Szovjetunióban a Türkmén Sivatag- kutató Intézet foglalkozik. Ma a sivatagok és félsivatagok övezete adja a mező- gazdasági termékek termelésében a gyapotszál, a nyersselyem, a karakül prém száz százalékát, a növényi olaj 20 százalékát, a gyapjú, a gyümölcs és zöldségfélék 16 százalékát. Türkméniában működik a Tudományos Akadémia Napenergia Intézete és a Szolnce Tudományos Termelési Egyesülés, amelyeknek a szakemberei a napenergia hasznosításának tudományos alapjait dolgozzák ki. Türkménia gazdasága fontos szerepet tölt be a Szovjetunió népgazdaságában. Elsősorban vonatkozik ez a hogy mintegy 800-an ingáznak naponta. Ugyancsak társadalmi ösz- szefogással szépítik, parkosítják a nagyközséget már évek óta, sőt, korábban sokan vettek részt a vihar okozta károk felszámolásában. A közutak karbantartásáról a Béke Termelőszövetkezet gondoskodik. Kétegyházát sem kerülte el a belvíz. Volt olyan esztendő, amikor 90 házat is újjá kellett építeni. A Gyula felé vezető csatorna és a helyi levezető árkok összekötése után azonban sikerült enyhíteni a súlyosbodó gondokon. A település csaknem 4900 lakosának 65 százaléka román nemzetiségűnek vallja magát. A kulturális hagyományok ápolásában eleinte kiemelkedő szerepet játszott a román klub, amelynek intenzitása alábbhagyott az utóbbi időben. A tánccsoport megvan, de az énekkar tevékenységét fel kellene újítani. A Kossuth utcában elkészült a román tájház is, s most már csak berendezésre várnak a helyiségek. Biztató jelnek számít, hogy emelkedett a román iskola földgázra, amellyel nemcsak a lakosságot és ipart látja el, hanem a „Közép-Ázsia — Központ Gázvezetéken” keresztül a Szovjetunió európai területére is szállítja. A Gajli Gurbanovval, Türkménia mezőgazdasági miniszterével folytatott munkatársunk beszélgetést arról, hogy milyen változások mentek végbe az ország gazdasági életében az elmúlt időszakban. — Köztársaságunkban a mezőgazdasági termelés — tanulóinak létszáma, amely ebben a tanévben megközelíti a százat. Mint hallottuk, éppen az anyanyelvi tudásszint fejlesztése végett igen hasznos lenne, ha valameny- nyi tantárgyat románul tanulhatnák a diákok. A magyar iskolába mintegy 300 gyerek, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetbe pedig mintegy 100 fiatal és 200 felnőtt jár. Az utóbbiak főként különböző időtartamú átképző tanfolyamokon vesznek részt. A bővítés után lehetővé vált, hogy a korábbi húsz helyett ezentúl 30 kisgyermek ellátásáról gondoskodjon a bölcsőde személyzete. Sőt, amelyik gyermeket nem tudtak felvenni óvodába, az 4 éves korig járhat ebbe az intézménybe. Szervezett, jól működő keretek között folyik az egészségügyi ellátás, és becsületesen tesznek eleget vállalt kötelezettségeiknek — az orvosok, védőnők mellett — a vöröskeresztes aktívák, valamint a tiszteletdíjas társadalmi gondozónők is. Kép, szöveg: Bukovinszky István köztársaságban olyan hasznos ásványkincseket is bányásznak, mint az ezüst, króm, só, kőolaj. Türkméniában több mint hatezer orvos dolgozik. A főváros, Ashabad egyetemén 12 ezer diák tanul, 25 féle szakterületre készítik fel a jövő szakembereit. A tizenegyedik ötéves terv végéig a köztársaság minden ötödik lakója új lakásba költözik. Különös gondot fordítanak az új települések kialakítására. A fejlesztési tervek kidolgozásában Moszkva, Leningrad és Ashabad tervező intézetei is részt vesznek. mondotta — az ipari után következik. Ez azzal magyarázható, hogy Türkménia agrárországból ipari-agrár országgá változott. Az erőművek, a gáz- és olaj lelőhelyek feltárása, az olajfeldolgozó és gyapottisztító nagyüzemek meghatározóan hatottak a népgazdaság szerkezetének N. Muhamedgyijazov gyümölcstermesztő a meghódított földeken Több mint 5 ezer kisiparos Hatvanéves a Szovjetunió Meghódított sivatagban Türkmén Szocialista Szovjet Köztársaság Öntözés a homokon
