Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

Kétegyháza jelene ’82 végén 1982. december 28., kedd \ Az idegenforgalom árnyoldala Megyénk lakossága több nemzetiségből áll. Ennek a ténynek az idegenforgalom­ban is jelentősége van. Sokan érkeznek a környező országokból rokoni, baráti láto­gatás végett, illetve utaznak külföldre. Szép számmal jönnek látogatók azonban turisztikai célból is. Különösen a gyulai Várfürdőnek és a szarvasi arborétumnak van sajátos vonzereje. Számottevő a me­gyénkén áthaladó közúti, vasúti tranzit személy- és áruforgalom is. A statisztika az idegenforgalom emelkedéséről ad szá­mot. A múlt évben mintegy 14 ezer kül­földi kereste fel megyénket. Ebben az év­ben október végéig viszont több mint 15 ezren látogattak Békésbe. Ezek az adatok nem tartalmazzák a szocialista országok­ból érkező állampolgárokat, akiknek tar­tózkodási ideje nem haladta meg a 30 na­pot. Többségük ugyanis 2—3 hétre jött, s nem kellett bejelentkezniük. Valószínű, hogy sokkal többen jártak megyénkben, mint ahogy azt a nyilvántartási adatok tükrözik. Az idegenforgalom jelentőségét aligha kell méltatni. A modern népvándorlás kö­zelebb hozza, erősíti az országok közötti kapcsolatokat. Számottevő az idegenforga­lomból származó bevétel is. Ám, olykor nemkívánatos jelenségekkel párosul. Erről beszélgettünk Farkas János rendőr had­naggyal, a rendőr-főkapitányság kereske­delmi és idegenforgalmi alosztályának ve­zetőjével. A község határában tisztítják az árkokat és lekaszálják füvet — Az elmúlt évek bűn­ügyi tapasztalatai szerint változatlanul érvényes az a megállapítás, hogy a hazánk­ba érkező külföldiek többsé­ge tiszteletben tartja törvé­nyeinket. De az is tagadha­tatlan, hogy felerősödtek a nemkívánatos jelenségek. Számottevő a külföldiek ál­tal elkövetett súlyos és ke­vésbé súlyos jogsértések szá­ma. Egy bolgár állampolgár tranzitutasként utazott át Magyarországon. A nemzet­közi gyorsvonaton tetten ér­ték, amikor a lábszárára csavarva mintegy 190 ezer forint értékű rubelt akart ki­csempészni Lökösházán ke­resztül. A kötelező valutabeváltás eltörlése óta gyakoribbá vált az anyagi fedezettel nem ren­delkezők beutazása, akik a létfenntartásukhoz szükséges fedezetet deviza- és vámsza­bályok megsértésével, illetve más bűncselekmények elkö­vetésével akarják biztosítani. Előfordul, hogy a külföldi ál­lampolgárok a magukkal ho­zott valutát nem a hivatalos beváltóhelyeken váltják be, hanem magyar állampolgá­roknak adják el. Sok esetben pedig nem is valutát válta­nak át. forintra, hanem kü­lönféle árut hoznak az or­szágba, és azt értékesítik. A magyar állampolgárok pedig kiutazásuk során a turista- ú-tra kiváltott valutát nem az engedélyezett célra használ­ják fel. Külföldön árut vá­sárolnak és nem töltik le a kinttartózkodásukra engedé­lyezett időt, mivel erre már pénzükből nem is futja. Az árut haza akarják hozni, hogy itt nagyobb jövedelem­hez jutva eladják. Többségük már a határon felakad a há­lón. N. Z. békéscsabai lakos külföldről hazajövet valótlan árunyilatkozatot tett. A pénz­ügyőr kérdésére azt vála­szolta, hogy a magával ho­zott áruk belföldi forgalmi értéke az 5 ezer forintot nem haladja meg. A tételes áru- vizsgálat során azonban sze­mélygépkocsijában elrejtve több mint 40 ezer forint bel­földi forgalmi értékű árut találtak és lefoglalták. G. Z. gyulai lakos is pórul járt. ö is valótlan árunyilatkozatot tett. A vizsgálat során mint­egy 24 ezer forint értékű árut találtak a pénzügyőrök. A devizagazdálkodást sértő bűncselekmények, valamint a vámbűntettek elkövetési in­dítékai két részre oszthatók. Egyrészt a nyerészkedés, más­részt a személyes szükséglet kielégítését szolgálják. Az elkövetési módok igen válto­zatosak. Az elkövetők a vámjogszabályok több tilal­mát megszegve rendszerint devizabűntettet és üzérke­dést követnek el. P. P. gyu­lai lakos külföldről több mint 12 ezer forint belföldi for­Békés megyében 5066 kisipa­ros dolgozik iparjogosítvánnyal, működési engedéllyel, vagy nyugdíj mellett. Számuk az utóbbi időben valamivel csök­kent, aminek az az oka, hogy néhányan gebinesek lettek va­lamelyik vállalatnál vagy szö­vetkezetnél, a nyugdij mellett dolgozók közül pedig egyesek megszűntették az ipart. Az eredményesebb munkát se­gíti elő, ha a kisiparosok egy- egy feladat végrehajtására vagy galmi értékű árut akart be­csempészni. M. Andrásné me­zőkovácsházi lakos pedig 17 ezer forint értékű ruhaneműt szándékozott behozni. Az árut egyrészt saját részükre akarták felhasználni, más­részt pedig el akarták adni. Ezzel a módszerrel az utazás költségeit kívánták fedezni, és jelentős haszonra is szá­mítottak. Szándékukat azon­ban nem valósíthatták meg, mert már a határon leleplez­ték őket. Sajnos, elég gyako­riak az ilyen cselekmények. Nem elenyészőek a forint be­hozatalával, illetve kiajánlá­sával kapcsolatos visszaélé­sek sem. Többségüket belföl­diek követik el, mégpedig azzal a céllal, hogy kurrens cikkeket vásároljanak külföl­dön, s azokat becsempészve eladás révén jogtalan ha­szonhoz jussanak. K. P. bé­késcsabai lakos ilyen elhatá­rozással devizaengedély nél­kül 500 NSZK márkát akart kivinni. O. E. gyomaendrődi lakos pedig mintegy 8 ezer forint értékű árut szándéko­zott külföldre vinni. Elkép­zelésüket ugyancsak a vám- vizsgálat húzta keresztül. A cselekmények egy részét a külföldi fizetőeszköz hivata­los árfolyama és a zugpiaci árak között mutatkozó elté­rés motiválja. Sok vissza­élésre derítettek fényt a köz- biztonsági akciók és a piaci ellenőrzések is. A korábbi évekhez képest az elkövetők taktikát változtattak. Az áruért kapott fizetőeszközt az értékesítő azonnal továbbad­ja társának. Az értékesítőnél kevés árut tartanak, vásár­láskor rejtekhelyről, vagy tá­volabb parkoló gépkocsikról pótolják az eladandó árut. Előfordult, hogy fizetőven­dég-szolgálathoz tartozó la­kás vagy magánlakás tulaj­donosa a nála megszálló ven­dég által hozott valutát, vagy árut értékesítette, illetve a becsempészett áru elrejtésé­ről gondoskodott. A megnö­vekedett idegenforgalommal kapcsolatban nagyobb szere­pet kapott a fizetővendég­szolgálat, valamint a magán­házaknál való elszállásolás is. Sajnos, a zugszállások száma is növekedett. Okkal vetődik fel a kérdés, vajon a lakos­ság hogyan ítéli meg ezeket a visszaéléseket? Ezek a visszaélések a terv­szerű devizagazdálkodást sér­tik, károsítják. Olyan ténye­zők játszanak közre, melyek ellentétesek szocialista társa­dalmunkkal; a gyors meg­gazdagodás, a nyerészkedés. A jogtalan haszonszerzési, nyerészkedési hajlam által motivált bűncselekményeknél meg kell említeni azt a hely­telen társadalmi megítélést, amely a vám-, deviza-bűn­cselekményeket és az üzér­kedést bocsánatos bűnnek tekinti. Áz elkövetőket in­huzamosabb időre gazdasági kö­zösséget hoznak létre. Célszerű, ha például az anyagbeszerzést közösen oldják meg. Lehetőség van arra, hogy a vállalatok úgy rendeljenek anyagot, hogy a kisiparosoknak is biztosítsák a szükséges mennyiséget. Ez a KlOSZ-szervezetek útján is tör­ténhet A balesetek megelőzésének elősegítésére a balesetveszélyes szakmákban a munkavédelmi vizsga letétele a jövőben köte­lező lesz. kább ügyeskedőknek, mint bűnelkövetőknek tartják. Némi javulás azonban mégis van. A statisztikai adatok erről tanúskodnak. Az előző évihez képest ebben az évben nem emelkedett, sőt egyes kategóriáknál csökkent a bűncselekmények száma. Emelkedett viszont a bírsá­gok összege. Ennek jelentős a visszatartó ereje. A bűn- megelőzésre a megyei főka­pitányság fokozott figyelmet fordít. A társadalmi tulaj­donvédelmi osztály jó kap­csolatot alakított ki a vám- és pénzügyőrséggel. Gyakran szerveznek közös idegenfor­galmi akciókat, elsősorban az idegenforgalmi szempontból kiemelt városokban. Az idegenforgalomból adó­dó negatív jelenségek elleni harc csakis akkor lehet ered­ményes, ha abban a társa­dalmi és gazdasági szervek, valamint az állampolgárok is részt vesznek. Az idegenfor­galommal kapcsolatos nega­tív jelenségek egész társadal­munkat érintik, ezért meg­szüntetésükhöz társadalmi összefogás szükséges. (Serédi) Közép-Ázsia délnyugati ré­szén, délen Iránnal és Afga­nisztánnal határos, 488 ezer négyzetkilométer területű köztársaság Türkménia. A majdnem hárommillió lako­sú ország négyötöd részét hatalmas homoktenger, a Kara-Kum sivatag borítja, amelynek jelentése: fekete homok. A Kara-Kum a Szov­jetunió legnagyobb sivataga, nyugatról keletre 800, észak —déli irányban 450 kilomé­ter. Ma, amikor bolygónk zöldövezete fokozatosan csökken, a lakosság pedig növekszik, és a földeket a városok építéséhez sajátítják ki, az ember mind jobban rákényszerül a sivatagok meghódítására. így van ez Türkméniában is. A sivatag megszelídítésének legszüksé­gesebb feltétele azonban a víz. Közép-Ázsiában az a mondás járja, hogy „nem a föld terem, hanem a víz”. A A víz az életet jelenti, s az utóbbi hat évtizedben új éle­tet hozott. Képünkön: völgy­záró gát épül a Murgat fo­lyón Stégermajer Györgyné vb- titkár tájékoztatása szerint a helyi tanács és á népfront között 10 évvel ezelőtt jött létre az együttműködési megállapodás, amelyet 1978- ban módosítottak. Hasonló szerződést kötöttek egyéb­ként a KISZ-szel, valamint a szakmaközi bizottsággal is. A HNF-fel közösen kiala­kított program olyan konk­rét feladatokat tartalmaz, mint például az államigaz­gatás gyakorlatának, a ta­nácstagok és más tisztségvi­selők közjogi tevékenységé­nek erősítése, valamint a tár­sadalmi munkák szervezésé­nek segítése az egyes körze­tekben. Szintén ide sorolha­tó az idős korúak gondozá­sával és a gyámügyi mun­kával kapcsolatos teendők ellátása. (Jelenleg több mint harminc, veszélyeztetett kör­nyezetben élő gyermekről vezetnek nyilvántartást.) Mindezek mellett a nép­frontnak jelentős szerepe van az V. ötéves terv főbb célkitűzéseinek valóraváltá- sában, így a középtávú és az éves feladatokra való mozgósításban. Ezek közé tartozik az iskola bővítése, továbbá egy ezer adagos napközis konyha létesítése. Az előbbi terve 1982 decem­beréig elkészül, az utóbbié viszont csak 1983-ra várha­tó. A magasabb tanácsi tá­mogatás azonban nem érné el célját, ha a kiadások egy részének fedezéséhez nem járulna hozzá a lakosság. Fejenként átlagosan 20 fo­rintot ajánlottak fel erre a célra, s az előzetes számítá­sok szerint az ily módon be­fizetendő összeg elérheti a 3 millió forintot. A négy tantermet 1985-ig kellene átadni rendeltetésének, s a költségvetési üzem dolgozói vállalták a kivitelezést. Az állampolgárok közhasznú munkákra való nagyobb ará­nyú mozgósítását viszont az a körülmény is nehezíti, sivatagban még az 1950-es években megkezdődött a Ka- ra-Kum öntözőcsatorna épí­tése. Hossza ma meghaladja az ezer kilométert, az épít­kezés befejezése után pedig eléri az 1400 kilométert. Ez a valóban gigászi öntözőcsa­torna az Amu-Darja folyó­tól . a Kaszpi-tengerig, Kizil- Artek térségéig nyúlik majd. „Ahol víz van — ott élet is van” — tartja egy másik ősi mondás. És ott, ahol a sivatagot átszelte a két ütő­ér, ültetvények és termő kertek születtek. A napfé­nyes napok évi átlagát te­kintve Türkménia az első helyen áll, de egyben ez a legszárazabb vidék is. Az in­tenzív vízgazdálkodás azon­ban átalakította a hajdani kopár vidéket, és jelenleg is állandóan növekszik az ön­tözött földek területe. A sivatagok komplex la- nulmányozásával a Szovjet­unióban a Türkmén Sivatag- kutató Intézet foglalkozik. Ma a sivatagok és félsiva­tagok övezete adja a mező- gazdasági termékek terme­lésében a gyapotszál, a nyersselyem, a karakül prém száz százalékát, a nö­vényi olaj 20 százalékát, a gyapjú, a gyümölcs és zöld­ségfélék 16 százalékát. Türk­méniában működik a Tudo­mányos Akadémia Napener­gia Intézete és a Szolnce Tu­dományos Termelési Egye­sülés, amelyeknek a szak­emberei a napenergia hasz­nosításának tudományos alapjait dolgozzák ki. Türkménia gazdasága fon­tos szerepet tölt be a Szov­jetunió népgazdaságában. El­sősorban vonatkozik ez a hogy mintegy 800-an ingáz­nak naponta. Ugyancsak társadalmi ösz- szefogással szépítik, parko­sítják a nagyközséget már évek óta, sőt, korábban so­kan vettek részt a vihar okozta károk felszámolá­sában. A közutak karbantar­tásáról a Béke Termelőszö­vetkezet gondoskodik. Kétegyházát sem kerülte el a belvíz. Volt olyan esz­tendő, amikor 90 házat is újjá kellett építeni. A Gyula felé vezető csatorna és a he­lyi levezető árkok összeköté­se után azonban sikerült enyhíteni a súlyosbodó gon­dokon. A település csaknem 4900 lakosának 65 százaléka ro­mán nemzetiségűnek vallja magát. A kulturális hagyo­mányok ápolásában eleinte kiemelkedő szerepet játszott a román klub, amelynek in­tenzitása alábbhagyott az utóbbi időben. A tánccso­port megvan, de az énekkar tevékenységét fel kellene újítani. A Kossuth utcában elkészült a román tájház is, s most már csak berendezés­re várnak a helyiségek. Biz­tató jelnek számít, hogy emelkedett a román iskola földgázra, amellyel nemcsak a lakosságot és ipart látja el, hanem a „Közép-Ázsia — Központ Gázvezetéken” ke­resztül a Szovjetunió euró­pai területére is szállítja. A Gajli Gurbanovval, Türk­ménia mezőgazdasági mi­niszterével folytatott mun­katársunk beszélgetést arról, hogy milyen változások mentek végbe az ország gaz­dasági életében az elmúlt időszakban. — Köztársaságunkban a mezőgazdasági termelés — tanulóinak létszáma, amely ebben a tanévben megközelí­ti a százat. Mint hallottuk, éppen az anyanyelvi tudás­szint fejlesztése végett igen hasznos lenne, ha valameny- nyi tantárgyat románul ta­nulhatnák a diákok. A magyar iskolába mint­egy 300 gyerek, a mezőgaz­dasági szakmunkásképző in­tézetbe pedig mintegy 100 fiatal és 200 felnőtt jár. Az utóbbiak főként különböző időtartamú átképző tanfolya­mokon vesznek részt. A bővítés után lehetővé vált, hogy a korábbi húsz helyett ezentúl 30 kisgyer­mek ellátásáról gondoskod­jon a bölcsőde személyzete. Sőt, amelyik gyermeket nem tudtak felvenni óvodába, az 4 éves korig járhat ebbe az intézménybe. Szervezett, jól működő ke­retek között folyik az egész­ségügyi ellátás, és becsülete­sen tesznek eleget vállalt kötelezettségeiknek — az or­vosok, védőnők mellett — a vöröskeresztes aktívák, valamint a tiszteletdíjas tár­sadalmi gondozónők is. Kép, szöveg: Bukovinszky István köztársaságban olyan hasz­nos ásványkincseket is bá­nyásznak, mint az ezüst, króm, só, kőolaj. Türkméniában több mint hatezer orvos dolgozik. A főváros, Ashabad egyetemén 12 ezer diák tanul, 25 féle szakterületre készítik fel a jövő szakembereit. A tizenegyedik ötéves terv végéig a köztársaság min­den ötödik lakója új lakás­ba költözik. Különös gondot fordítanak az új települések kialakítására. A fejlesztési tervek kidolgozásában Moszkva, Leningrad és As­habad tervező intézetei is részt vesznek. mondotta — az ipari után következik. Ez azzal magya­rázható, hogy Türkménia ag­rárországból ipari-agrár or­szággá változott. Az erőmű­vek, a gáz- és olaj lelőhelyek feltárása, az olajfeldolgozó és gyapottisztító nagyüzemek meghatározóan hatottak a népgazdaság szerkezetének N. Muhamedgyijazov gyümölcstermesztő a meghódított föl­deken Több mint 5 ezer kisiparos Hatvanéves a Szovjetunió Meghódított sivatagban Türkmén Szocialista Szovjet Köztársaság Öntözés a homokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom