Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

NÉPÚJSÁG 1982. december 1., szerda Téli könyvvásár a Szirénben Tisztán élt — példakép lett Kilencven éve Herkules- liírdón, 1892. december 1-cn született Pataki Fe­renc. Amikor szüleit gye­rekfejjel elvesztette, árva­házba került. Temesváron elvégezte a polgári iskolát és 1911-ben a tanítóképzőt. Ezután tisztviselősködött, házitanító és tanító volt. Szeretett volna tovább ta­nulni. 1913-tól a lugosi 8. honvéd gyalogezred kato­nája, majd tartalékos tiszti tanfolyamának hallgatója. Az első világháború ki­törésekor a frontra kül­dik. A háború fordulópon­tot jelent az életében. 1915 márciusában Przemysl be­vételekor fogságba esik. Ezután Szimbirszk. Krasz- nojarszk hadifogolytáborai­ban él. megtanul oroszul, tanulmányozza a társada­lompolitikai kérdéseket, ol­vassa a marxista műveket. A fogoly zászlós 1911-ben már a haladó szellemű fia­talok közé sorolhatja ma­gát, és folyamatosan azok vezéregyéniségévé válik. Részt vesz a szovjet hata­lom megerősítésében, a ha­difoglyok forradalmi szei»- vczetcinck és vörösgárdis­ta egységeinek megszerve­zésében. 1918-ban már a bolsevik párt tagja. Ké­sőbb a krasznojarszki kül­földi munkások kommu­nista szervezete végrehaj­tó bizottságának elnöke. A bolsevik párt kormányzó­sági bizottságában ő is képviseli a külföldi kom­munistákat. Maga is fegy­veresen harcolt Marinszk.- nál és Turuhanszknál. Amikor az ideiglenesen hatalomra került fehérgár­disták Szibériában elfog­ták, a krasznojarszki bör­tönbe került. Fogságából a partizánok szabadították ki. Nem sokkal ezután Pa­taki Ferencet az egyesített munkás-paraszt osztagok parancsnokságának élére állították. Ebben a beosz­tásban sikert sikerre hal­mozva harcolt, de közben készült a szocialista Ma­gyarország szolgálatára. A béke éveiben különböző beosztásokban szolgálta a szovjcthatalmat. 1941-ben a német fasisz­ták támadása után újra frontszolgálatra jelentke­zett. 1943. augusztus 18-án érkezett a Kárpátaljára. Rövid idő alatt jelentős el­lenállási csoportot szerve­zett a huszti. a szöllösi és a munkácsi járások terüle­tén. 1944 márciusában elfog­ták. A horthysta vezérkari főnökség különbírósága halálra ítélte. Már meg­kezdődött Magyarország felszabadítása, amikor a nyilasok 1944. november 4-én Sopronban tíz társá­val együtt kivégezték. Ennyi lett volna egy em­ber élete?! Ennyi, hiszen a kor nem engedte, hogy több legyen. S napjaink­ban, amikor oly sokat be­szélünk a fiatalok nevelé­séről, a példaképek erejé­ről és azok hiányáról, mintha clfeledkeznénk ar­ról. hogy nem is oly rég sokan — köztük Pataki Fe­renc is — életüket adták egy ügyért, s ezzel joggal lehetnek, lehetnének a mái fiatalok példaképei. Emlékezünk. Tisztelgünk egy ember előtt,^aki a ma­gyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom harcosa volt. Ma Pataki Ferenc életét, elveit joggal tanítjuk isko­láinkban: tisztán élt, s így példakép lett... Ambrus Sándor , Az elmúlt években ke­vésbé voltak sikeresek: a szarvasi Szirén szövetkezet­ben a- TIT-előadások. Ezért az idén kevesebb TIT- programot és több vetélke­dőt szerveztek. Áprilisban 60-an irodalmi vetélkedőn vettek részt, a májusi mű­vészeti programon 20 dolgo­zó versenyzett. Júniusban a szövetkezet kézimunkázó asszonyainak munkáit állí­tották ki. a legszebb mun­kák közül ötöt díjaztak is. Kiemelkedő sikere volt a Főzőcskének, amikor is a szövetkezet főszakácsa étel- készítési bemutatót tartott, majd az elkészült étkeket a résztvevők elfogyasztották. A következő program ismét a közművelődést szolgálta, ugyanis júliusban Jékelv A TIT Békés megyei ma­tematikai szakosztályának vezetősége december 1-én. szerdán fél 3 órakor tartja Békéscsabán, a TIT értelmi­ségi klubban plenáris ülé­sét. Ez az alkalom lehetősé­get teremt arra. hogy talál­kozzanak a szakosztály tag­jai és a vezetőség, véle­ményt cseréljenek a mate­matikai ismeretterjesztés A békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépis­kola növendékei november 30-án, kedden este 6 óra­kor hangversenyt adtak, me­lyet Joseph Haydn és Ko­dály Zoltán tiszteletére ren­deztek. A tavalyinál kétmillió négyzetméterrel több, 13 millió négyzetméter hullám­lemezt készítenek az év vé­géig a Nyergesújfalui Eter­nitgyárban, s ebből 12 mil­lió négyzetméternyit már el is szállítottak a megrende­lőknek. Az elmúlt hónapokban vá­ratlanul megnőtt az igény az ilyen termék iránt, ko­rábban elsősorban az üze­mek megrendelésére gyár­tották, újabban viszont a Zoltán: Oroszlánok Aquin­cumban című darabját néz­ték meg a szocialista brigá­dok a Gyulai Várszínházban. Ezt követően október 27-én tartottak Ki nyer ma? vetél­kedőt az ipari tanulók. A ze­nei anyagot1 a fiatalokat ér­deklő modern zenéből állí­tották össze, ahol ötvenen versengtek a jutalomért. A rendezvények mellett rendszeres olvasótábora van a szövetkezet könyvtárának, és évek óta eredményes a könyvterjesztés. Ebben az évben, november 15-ig 180 ezer forint értékű könyvet vásároltak a dolgozók. No­vember 22-től december 22- ig a nagy érdeklődésre való tekintettel téli könyvvásárt is rendeznek a szarvasi szö­vetkezetben. eredményeiről és gondjairól. A programban elsőként Bokor József, a matematikai szakosztály elnöke számol be a matematikai ismeretter­jesztő tevékenységről. Ezután dr. Szerényt Tibor főiskolai docens tart előadást az ösz- szetett függvényekről. A plenáris ülés vitával, vé­leménycserével zárul majd. (bse) A műsorban Haydn szoná­táit, kisdarabjait és a G-dúr vonósnégyest, valamint Ko­dály műveit adta elő a szak- középiskola kamarazenekara és leánykara Rázga József vezényletével, és felléptek az iskola szólistái is. családi házak, az emeletes lakóépületek fedésére is tö­megesen használják a.hullá- mosított eternit lemezeket. A nyergesújfaluiak gyorsan igazodtak a megváltozott ke­reslethez: az egyik gépsort — amin eddig sík lemezt ké­szítettek — felszerelték kü­lönféle kiegészítő berendezé­sekkel, s így alkalmassá tet­ték a hullámlemez gyártásá­ra is. Megkezdték a máso­dik gyártó gépsor átalakítá­sát: saját erőforrásból, cse­kély költséggel. A finn Cári Cantell biológus kísérletei alapján Budapesten is megkezdődhet az Interferon gyógyszer gyártása. Három cég közös társulásából — a Szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézet, az Országos Haematológiai és Vér­transzfúziós Intézet és az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyára — alakult nagy laboratóriumában teljesen steril körülmények között, évente hatmillió dollár értékben — cgyelőnv— kli­nikai kísérlet céljaira exportálják az Interferont. A vérfel­dolgozás folyamán keletkező melléktermékekből — az élő fehér vérsejtekből — nyerik majd a bonyolult laboratóriumi úton az alfainterferonokat, amelyek bizonyos betegségek el­len hatékonyan alkalmazhatók. A képen: az elökészítőrész- legben (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) — sz. j. — Matematikusoknak! Zenei szakközépiskolások hangversenye Csekély beruházással több eternit hullámlemez Nyugállományba vonulása miatt Várhegyi Ferenc tűz­oltó ezredest. Békés megye tűzoltóparancsnokát no- vémber 30-i hatállyal fel­mentette tisztségéből a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Várhegyi Ferenc 1958 óta állt a megyei tűz­oltóparancsnokság élén, s eredményes munkássága el­ismeréseképpen sok kitünte­tést kapott. Nyugállomány­ba vonulása alkalmából az Elnöki Tanács által adomá­nyozott Vörös Csillag Ér­demrendet vette át novem­ber 29-én. Békéscsabán Vár­hegyi Ferenc, aki megyénk közéletében' is részt vesz: hosszú időn át volt tagja az MSZMP BM Békés megyei végrehajtó bizottságának, je­lenleg is tevékenykedik a megyei tanács jogi és igaz­gatási bizottságában. Az új megyei tűzoltópa­rancsnok december 1-től Kovács János tűzoltó őr­nagy. Kapacitásbővítő beruházás Békéscsabán A Békésszentandrási Sző­nyegszövő Népi Iparművé­szeti Szövetkezet az elmúlt év nyarán a méreteihez ké­pest nagy beruházásba kez­dett. Azzal a céllal, hogy a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalattal 1975-ben kötött koo­peráció eredményeként nö­vekedjék a békésszentandrá­si szövetkezet termelése. A meglevő 42 gépes szövődét 80 gép üzembe helyezésével kívánják bővíteni. Ahhoz, hogy a kapacitást növelhes­sék, építeni kellett egy üzem­csarnokot, egy szövőelőkészí­tő üzemrészt és egy raktá­rát. Mindennek kivitelezésé­re a kondorosi Egyetértés Tsz építőrészlegét kérték fel. Ebben az évben, november 25-én az épületek elkészül­tek, megtörtént az üzembe helyezés. Az üzemcsarnok 800 négyzetméter alapterüle­tű. és 3 millió forintba ke­rült. a raktár 350 négyzet- méteres. és 1,1 millió forint a beruházás költsége. A gé­peket a kooperációs partner biztosította. A szövetkezet már ebben az évben — a gépek egy ré­szének beállításával — az elmúlt évi 56 millió forint árbevétellel szemben, 90 millió forint termelési érté­ket állít elő. s az 1983-as év­ben újabb 25 százalékos ter­melésnövekedést tervez. — sz. j. — Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. NOVEMBER 30-AN^ Trabant Lim. Hyc. (Bp.) ll 145 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 67 Trabant Lim. (Bp.) H 664 Trabant Lim. (Győr) 10 269 Trabant Lim. (Debrecen) 7 884 Trabant Combi (Bp.) 4 753 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 136 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 Wartburg de Luxe (Győr) 5 120 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2 029 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 350 Wartburg Tourist (Bp.) 4 172 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 S (Bp.) 6 310 Skoda 105 S (Győr) 5 547 Skoda 105 S (Debrecen) 5 061 Skoda 120 L (Bp.) 11 050 Skoda 120 L (Győr) 8 204 Skoda 12o L (Debrecen) 6 667 Lada 1200 (Bp.) 18 595 Lada 1200 (Debrecen) 11 997 Lada 1200 (Győr) 5 682 Lada 1300 S (Bp.) 8 102 Lada 1300 S (Debrecen) 5 435 Lada 1300 S (Győr) 1 988 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Debrecen) 1 707 Lada Combj (Bp.) . 4 162 Lada Combi (Debrecen) 1 794 Moszkvics (Bp.) 11 474 Polski Fiat 126 P (Bp.) 13 901 Polski Fiat 126 P (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dacia (Bp.) 10 820 Dacia (Debrecen) 5 349 Zasztava (Bp.) 1 165 Q műszaki értelmiség társadalmunkban □ elmúlt évtized az ■ rtelmiség létszá­mának nagyfokú n<>,, ..,1 lesét eredményezte. Napjainkban hazánkban csaknem 500 ezer az egyete­mi, főiskolai végzettségűek száma, ebből 15 ezer a mű­szaki értelmiség. Jogosan ve­tődik fel a kérdés, hogy sok vagy kevés a mérnök ma Magyarországon? Amikor összevetjük fejlett ipari or­szágokkal ezeket az arányo­kat, akkor azt látjuk, hogy a tízezer aktív keresőre jutó műszakiak száma tekinteté­ben hasonló az eredmény. Viszont évente több milliárd forint veszik el azért, mert sok értelmiség nem szakkép­zettségének megfelelő mun­kakörben dolgozik. E példá­ból arra következtethetnénk, hogy ,,mérnöktúltermelés” van. A kérdést bonyolítja, hogy napjainkban a műsza­ki vezetők (igazgatók, üzem­vezetők) egyharmada nem rendelkezik felsőfokú vég­zettséggel. E példa alapján' azt állapíthatná meg a fe­lületes szemlélő, hogy hiány van mérnökökben. Bonyolult összefüggésről van szór Egyik oldalon je­lentkezik néhány szakterüle­ten mérnökfelesleg, másik oldalon mérnökhiány. Ügy vélem, a szakok és a műsza­ki egyetemi és főiskolai ka­rok létszámarányai minden­képpen módosulásra szorul­nak, de összességében nem jelenti ez a túlképzést. A jobb szakarányok kialakítása ezért is égetően fontos, mert ma egy mérnök kiképzése egymillió forintba kerül. A nagy gond a tudás nem megfelelő hasznosítása, s az. hogy a műszaki értelmiség nem elhanyagolható százalé­ka műszakilag ingerszegény környezetben él. 1957 óta fokozatosan be­bizonyosodott. hogy a belső tartalékok feltárásának jó­val nagyobb lehetőségei van­nak. mint ahogy egyes vál­lalatok feltételezték. Fontos feladat, hogy a műszaki és adminisztratív apparátus munkájában levő párhuza­mosságokat fel tudjuk szá­molni. Ugyancsak nagyobb követelményeket kell’ állíta­ni a szakemberek elé, s egyeseket mentesíteni kell a nem munkakörükhöz tartozó feladatok elvégzése alól. A különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a szak- képzettségnek megfelelő munkával eltöltött idő a tel­jes munkaidő 60 százaléka. Á megkérdezett mérnökök úgy vélték, hogy a munka­idejük egynegyedében tech­nikusi vagy annál alacso­nyabb szakképzettséget igénylő munkát végeznek. A szakképzettséggel járó munkák zömét a mérnökök­nél a folyó termeléssel való foglalkozás alkotja, viszont nagyon alacsony a műszaki fejlesztésre fordított idő (Budapesten 33,5 százalék, vidéken 30 százalék.) Egy felmérés kapcsán ar­ra a kérdésre, hogy felet­tesei kellő megbecsülésben részesítik-e — többsége azt válaszolta: „nagyrészt”, majd ezt követte a „kevés­bé” megjelölés. A válasz­adóknak csak egyötöde érez­te úgy, hogy felettesei kellő megbecsülésben részesítik. Az elhangzott beszélgetés­ben szinte általános véle­ményként hangzott el, hogy a gyártmányfejlesztés át­futási ideje nem hosszabb, mint bármely tőkés vezető cégnél, de hátrányt jelent, hogy a sorozatgyártás beve­zetéséig 3-4 év telik el, s néha több is, amely sokszor a gyártmányok elavulásához vezet. Amikor a műszaki értel­miség társadalmi-politikai helyét és szerepét vizsgáljuk, nem kerülheti él figyelmün­ket az a tény, hogy a műsza­ki értelmiség csoportjának — de egyetlen osztálynak vagy rétegnek a helyzete — sem független a társadalom­ban végbement változások­tól. Az adott időszak gazda­sági és politikai feladatai megfogalmazzák a teendők rendjét, s az eredményesség, a jól végzett munka örömé­nek megtalálása és megvaló­sítása nem mindig a mű­szaki értelmiségen múlik. Bebizonyosodott, hogy ami­kor egy gazdaságban az ex- tenzív források kimerülőben vannak, akkor csak a tudo­mány hatékony bekapcsolá­sával lehet előmozdítani a fejlődést, amely a műszaki értelmiség cselekvő együtt­működése nélkül nem való­sítható meg. Ennek érdeké­ben fontos a létszámarányok jobb kialakítása, s az, hogy a vállalatok mérnöki mun­kakörre csak mérnököt ’ ve­gyenek fel, s ne hiányozzon gazdasági életünkből az úgy­nevezett kiszolgáló személy­zetnek, a technikusoknak a képzése sem. Törekedni kell arra, hogy a műszaki értel­miség jobban megtalálja az üzemek világában a közös cselekvést, a munkahelyi légkör alakítása ne csupán állami és társadalmi vezetők feladata legyen, hanem olyan közös ügy, amely mérnök­nek, munkásnak. egyaránt fontos. A műszaki értelmiség igényli, hogy főként a mű­szaki politikánkat érintő kérdésekben még az előké­szítés időszakában véle­ményt mondhasson, javasla­tokat tehessen. A kellő elő­készítés nélkül hozott, sok­szor indokolatlan döntéssel feleslegesen keltenek fe­szültségeket éppen azokban, akiknek jó közérzetétől is függ a termelés irányítása, a hatékonyság növelése. A tár­sadalmi vitákban, tapasztala­tok szerint, sok értékes gon­dolat, javaslat kerül a fel­színre. Nem lehet túlbecsül­ni az előzetes véleményké­rés pozitív szerepét a dönté­sek fogadtatásában és végre­hajtásában. Természetesen csak az olyan viták tölthe­tik be ezt a szerepet, ame­lyek valóban az előkészítés periódusában, és nem a dön­téssel párhuzamosan foly­nak. A gondok között jelentke­zik az a tény, hogy a mű­szaki pályák elvesztették az ifjúság körében korábbi vonzerejüket. A munkások, mezőgazdasági dolgozók te­hetséges gyermekei közül egyre kevesebben szeretnék elvégezni a műszaki egyete­meket. Gondot kell fordítanunk az innovatív mérnökképzésre, az oktatás színvonalának ja­vításával, új jegyzetekkel, tankönyvekkel, a gyakorlati képzés emelésével, mert csak akkor tudjuk realizálni innovációs elképzeléseinket. tilönös figyelmet kell fordítani a műszaki pályák vonzóvá té­telére, a műszaki értelmiség gondjainak, problémáinak megoldására, az alkotókész- ség kibontakozására — ezen belül a fiatalok egzisztenciá­lis kérdéseire, a műszaki ér­telmiség társadalmi helyze- zetének átértékelésére, a dif­ferenciált anyagi elismerés­re. amelyben nagy szerepe van a vezetők bátor kezde­ményezésének. Nem a lét­számnövekedéstől kell fél­nünk, hanem arra kell ügyel­ni. hogy a mérnökök tudásá­nak hasznosítása is növe­kedjen, s csökkenjen a mű­szakilag ingerszegény kör- ; nyezet. Dr. Németh József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom