Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-15 / 294. szám

NÉPÚJSÁG 1982. december 15., szerda Vásárlás, nyitva tartás a kereskedelemben Sajtótájékoztató / a Belkereskedelmi Minisztériumban Az ötnapos munkahéttel kapcsolatos üzleti nyitva tar­tás egyéves tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatót ked­den a Belkereskedelmi Mi­nisztériumban Lauthán Fe­renc miniszterhelyettes. Mint elmondotta, széles körű vizs­gálat tapasztalatai bizonyít­ják, hogy az ez év januárjá­ban kialakított új nyitva tar­tási rend alapvetően be­vált, a vásárlás körülményei nem romlottak, a vállalatok és a szövetkezetek a vásár­lási szokásokhoz igazították nyitva tartásukat. A nyitva tartási idő mértéke országo­san nem változott. Gyarapo­dott azoknak az üzleteknek a száma, amelyek csütörtö­kön és pénteken, a hétvégi megnövekvő kereslethez iga­zodva az esti órákban is fo­gadják a vásárlókat. A szá­mításoknak megfelelően nőtt az üzletek csütörtöki és pén­teki bevétele, s valamennyi kereskedelmi szakmában 20—30 , százalékkal csökkent a szombati forgalom. Az élelmiszerboltokban szombaton 13—14 óráig tart a csúcsforgalom, s 16 óra után rendszerint már alig van vásárló. A vegyes áru­házak többségénél nem vált be a szombati, kora délelőtti nyitás, mert a forgalom csak 9—10 óra körül kezdő­dik, s 13 óráig — zárásig — igen intenzív marad. Az öt­napos munkahét általánossá válása befolyásolta az üzle­tek hétfői forgalmát is. So­kan csütörtökön, pénteken beszerzik a hétvégi élel­miszer-szükségletüket, ezek­ben az üzletekben hétfőn többet vásárolnak, mint ko­rábban. Gondot okoz viszont, hogy hétfőn — a szabadnap kiadása miatt — számos élelmiszerüzlet nem nyit ki. Külön foglalkozott a mi­niszterhelyettes a TÜZÉP- telepek nyitva tartásának ta­pasztalataival. Elmondta, hogy a szombati forgalom mintegy 20—40 százalékkal csökkent, mert a lakosság hétközben szerzi be a szük­séges építőanyagot, a hétvé­gi kettős szabadnapokon ugyanis már építkezik. Ez­zel szemben megnövekedett a hétfői, illetve a csütörtök­pénteki napok forgalma, a héten "belül erre a három napra koncentrálódik a heti értékesítés 60—67 százaléka. A tapasztalatok alapján indokolttá vált, hogy a csak­nem tízmillió vásárlót és 400 ezer kereskedelmi dol­gozót érintő üzleti nyitva tartásra vonatkozó rendele­tet a KPVDSZ-szel össz­hangban kis mértékben mó­dosítsa a minisztérium. Az 1983. január elsejétől élet­be lépő rendelet nagyobb változást nem jelent majd. A nyitva tartási idő összes­ségében nem változik a ke­reskedelemben, a boltok nyi­tásának és zárásának idő­pontját a vállalatok a fo­gyasztók igényéhez igazodva — bizonyos korlátok között — továbbra is maguk hatá­rozzák meg. A központi sza­bályozás főleg a szombati és vasárnap nyitva tartást érinti. Eszerint az élelmi­szerboltok szombatonként legkésőbb 17 óráig, az áru­házak 15 óráig tartanak majd nyitva. Várhatóan több élelmiszerbolt szombaton, nem pedig hétfőn tart zárva jövő évtől. A vállalatoknak lehetőségük lesz arra, hogy az áruházakat szombaton­ként a meghosszabbított zá­rásnak megfelelően reggel később nyissák ki. A minisz­térium a vasárnapi nyitva tartást továbbra is csak az idegenforgalmi szempontból kiemelt területeken tartja indokoltnak. A felmérések során elegendőnek találták a vasárnap tejet-kenveret áru­sító vendéglátó üzletek szá­mát, megállapították vi­szont, hogy a kiszolgálás színvonala nem mindenütt megfelelő. A TÜZÉP-telepeken nem tartják fenn a szombati kö­telező nyitva tartást, egy- egy városban legfeljebb egy helyen kell biztosítani a la­kosság szombati ellátását az építőanyagokból. Ezzel szem­ben indokolt, hogy csütör­tökön és pénteken munkaidő után is a vásárlók rendelke­zésére álljanak a TÜZÉP-te- lepek. Két hónap alatt három új üzletet adott át a lakosságnak a gyulai ÁFÉSZ. A legutóbbit Gyulán, a Csabai úton. Az előre gyártott elemekből összeállított bolt alapterülete 120 négy­zetméter, csaknem félmilliós árukészlettel várta a vásárló­kat. A két hónap alatt elkészült üzlet egymillió forintba ke­rült, építéséhez a városi tanács is hozzájárult Fotó: Béla Ottó Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. DECEMBER 14-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 13 222 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 82 Trabant Lim. (Bp.) 11923 Trabant Lim. (Debrecen) 8 188 Trabant Lim. (Győr) 10 830 Trabant Combi Sp. (Bp.) 4 828 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 290 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 Wartburg de Luxe (Győr) 5 438 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 350 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2 054 Wartburg- Tourist (Bp.) 4 172 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 310 Skoda 105 (Debrecen) 5 061 Skoda 105 (Győr) 5 547 Skoda 120 (Bp.) 11 090 Skoda 120 (Debrecen) 6 938 Skoda 12o (Győr) 8 315 Lada 1200 (Bp.) 19 128 Lada 1200 (Debrecen) 12 092 Lada 1200 (Győr) 5 695 Lada 1300 (Bp.) 8 425 Lada 1300 (Debrecen) 5 435 Lada 1300 (Győr) 2 041 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Debrecen) 1 707 Lada Combi (Bp.) 4 394 Lada Combi (Debrecen) 1 889 Moszkvics (Bp.) 11 474 Polski Fiat 126 (Bp.) 13 901 Polski Fiat 126 (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dacia (Bp.) 10 919 Dacia (Debrecen) 5 349 Zastava (Bp.) 1165 Skoda 120 GLS 304 Sinka István-est Szeghalmon A Magyar Rádió irodalmi lapja, a Gondolat emléke­zett meg a költő 85. szüle­tésnapjáról a szeghalmi könyvtárban felvett irodalmi műsorral, december 13-án. Sinka István munkássága Szeghalomról indult, hiszen első verseskötetét a szeghal­mi Péter András Gimnázium adta ki, 1934-ben, Himnu­szok kelet kapujában cím­mel. E kötődéséből eredően született a műsor gondolata és a szeghalmi olvasóközön­ség így találkozhatott újra Sinka Istvánnal. A Fekete bojtár életművének utolsó szakaszát idézték a Szige­tek könyve bemutatásával. Az emlékműsor bevezető­jét Rapcsányi László mond­ta. A sinkai gondolatokat Havas Judit, Kohut Magda, Mádi Szabó Gábor és Öze Lajos közvetítették, Budai Ilona pedig békési népdalok­kal tette hangulatossá az est programját. A közönség számára azért jelentett igazi élményt a Sinkával való ta­lálkozás, mert költészetének befejező, talán legszebb gyűjteménye, a Szigetek könyve kitárult a közönség előtt. A rádió a januári Gondo­lat című műsorában közvetí­ti a felvételt. Szakmai vetélkedő Mezőkovácsházán (Tudósítónktól) A Mezőkovácsháza és Vi- déke ÁFÉSZ vendéglátóipari szakmunkások részére szak­mai vetélkedőt szervezett- A versenyre a helyi Vörös Csil­lag étteremben került sor december 10-én, pénteken, egész napos programban. A versenyben Mezőkovács­háza, Medgyesegyháza és Battonya ÁFÉSZ-cukrószai, szakácsai, felszolgálói, pulti eladói mérték össze tudásu­kat. Szerepelt terítési bemu­tató, hatfogásos menü ösz- szeáilítása, italajánlat, meleg és hideg ételkészítmények, éttermi tészták, sütemények készítése, szervirozása, kok­télkeverés és ajándékcso­mag-készítés. Az eredmény- hirdetést követően egész es­tét betöltő műsoros estre ke­rült sor, ahol a süteménye­ket, tortákat tombolanyere­ményekként sorsolták ki. A szakmai vetélkedőn összesí­tett első helyezett Rigó Ist­vánná szocialista országba szóló utazást nyert, míg a többi nyertes anyagi elis­merésben részesült. A pultosok első helyezett­je Molnár Piroska, a felszol­gálók közül a legjobbnak Csende János bizonyult, a szakácsok közül az első Lipták Ferenc, a cukrászok 1. helyezettje Pécsik Péter mezőkovácsházi versenyző lett. Különdíjat kapott Heté- nyi János mezőkovácsházi, Szabó Lajos medgyesegyházi és Kassainé Molnár Ilona battonyai versenyző. Halasi Mária Együttműködés iskola és vállalat között A közelmúltban az MSZMP KB oktatáspolitikai határo­zatának eredményes megva­lósítása érdekében együtt­működési megállapodást kö­tött a Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat, valamint a helyi 5-ös számú általános iskola vezetősége. Azzal a céllal, hogy szélesít­sék a nevelés-oktatás iskolai kereteit, támogassák a csa­ládi nevelés elősegítését, a munkára nevelést, a pálya- választást, valamint kulturá­lis és sportprogramok szer­vezését. A vállalat az együttműkö­dési megállapodás szellemé­ben rendszeresen tájékozó­dik az iskolában folyó ne­velő-oktató munkáról, amelyről tájékoztatják a vállalatnál dolgozó szülőket is. A vállalat és az iskola közösen segít a gyerekek vagy a szülők problémáján. Üzemlátogatást szerveznek, társadalmi munkával és anyagiakkal segítik az isko­lát, segítséget adnak kultu­rális, sport-, honvédelmi ver­senyek megtartásához. Az iskola pedig rendszere­sen tájékoztatást ad tevé­kenységéről, rendezvényeire meghívják a vállalat dolgo­zóit', de az iskola is képvi­selteti magát a vállalati ren­dezvényeken. Október 6. és április 4. tiszteletére lakóte­lepi tisztasági akciót szer­veznek," amelynek végrehaj­tásában részt vesz az úttö­rőcsapat is. A pedagógus KISZ-alapszervezet egy kommunista műszakban vesz részt a vállalatnál, ahol fizikai munkát végeznek. B. O. Jövőre is lesz ÁB-bábi Az új esztendő első órájá­ban születő budapesti és vi- dégi újszülöttek között, az elmúlt évekhez hasonlóan 20—20 ezer forintos életbiz­tosítási kötvényt sorsol ki az Állami Biztosító. A sorsolá­son azok az újszülöttek vesz­nek részt, akik 1983. január elsején 0 és 1 óra között szü­letnek, s erről hajnali 2 órá­ig az eddigi gyakorlathoz ha­sonlóan a megadott telefon­számon a kórház tájékoztat­ja a biztosító központját. Ugyancsak január . elsején fizetik ki az életbiztosítás összegét az 1965-ös évi ÁB- bébiknek, akik 1983-ban töl­tik be 18. életévüket. Ezút­tal Kovács Gabriella buda­pesti és Rigó András mada- ■rasi lakosok kapják kézhez az ajándékkötvény összegét, 21 648 forintot. Azok az AB- bébik, akik 1983- január el­sején kapják a kötvényt, 2001-ben január elsejei ha­tállyal személyenként 28 564 forintot vesznek fel majd. Közlemény Az MSZMP Békés megyei bizottsága — a Szabadság téri székház felújítása miatt — december 17-től Békés­csabán, a Lencsési úton, az oktatási igazgatóság'épületé- ben tevékenykedik. Holtpont O lésezik a fogyasztók megyei tanácsa. Az ember hall­gatja a szenvedélyes, ellentmondásoktól sem mentes vitát és arra gondol: nehéz időket élünk. A tüzelőr és építőanyag-ellátásról, illetve -ellátatlanságról folyik a szó. Érezhető a fejlődés lassulása, megtorpanása, többen holt­pontról beszélnek. Ilyenkor valóban nagyon nehéz előrelátni, a napi gondok szorításában elvész a távlat, a vásárlót még jobban bántja az örömtelinek egyáltalán nem mondható át­meneti kényszerűség. Mit válaszoljunk annak a sarkadi olva­sónak, aki arról ír, hogy áttért az olajról a széntüzelésre, csupán az a bökkenő: nem kap megfelelő tüzelőanyagot. Pa­naszával, sajnos, nincs egyedül. Mit mond a kereskedelem? Semmi jóval nem biztat. Az 1983-as esztendő sem lesz könnyebb. A tüzelőanyagot: a sze­net, a brikettet el kell osztani. Ezt befolyásolja a hazai termelés, az importbeszerzések aránya. Ebben az évben egyikkel sem dicsekedhetünk. Igaz, brikettből a megye la­kossága az elmúlt tíz hónapban 17,4, tűzifából 7,2 százalék­kal vett többet, mint tavaly, a szénforgalom azonban csupán 88,7 százaléka az 1981. évinek. És ez egyáltalán nem meg­nyugtató. A bányák mindegyike elmaradt a szállítással. A II. negyedévtől valamennyi vállalatnál váratlan geológiai aka­dályok hátráltatják a termelést. Az év első három hónapjá­ban még robogott a szekér. Mintegy 80 ezer tonnával több szenet hoztak a felszínre a tervezettnél. De a hónapok múl­tával egyre szaporodott az adósság. A bányászok mindent megtettek azért, hogy a hátrányt behozzák, és kitermeljék az 1982-re előirányzott 26 millió tonna szenet. Félő, hogy ez nem sikerül. A Borsodi Szénbányák feketevölgyi üzemében iszapbetörés miatt elúszott a front, Putnokon ugyancsak meg kellett küzdeni a természettel. Nehéz körülmények alakultak ki a Veszprémi Szénbányák várpalotai üzemében is. A Me­csekben bányatüzek, Tatabányán géphibák, Dorogon vagon, hiány okozott gondot. Paradoxon, de tagadhatatlan: olyan területeket kellett kisegíteni Békés megyének, mint Borsod, Hajdú és Csongrád megye. Berzenkedtek is emiatt az illetékesek, de az Alföldi TÜ- 7.ÉP Vállalat nem talált más megoldást. Hogy keresett-e, ar­ról nem szól a fáma. Mindenesetre nehéz helyzetbe került a tüzelő- és építőanyag-kereskedelem. A propagandára sem fektettek nagy hangsúlyt, ez rányomta bélyegét a hangulat­ra Ugyanakkor a mennyiségi teljesítésen kívül fokozott fi­gyelmet szükséges fordítani a minőségre is. Megyénk állami TÜZÉP-telepein a jó hatásfokkal elégő szenek aránya 55—60 százalék. Dörzsölhetnénk a kezünket elégedettségünkben, ha nem tudnánk: mindössze 10 telepről van szó, a szövetkezeti üzletekben ez a szám jóval alacsonyabb. A fogyasztó viszont nehezen mozdul, vár. Hátha lesz berentei dió, vagy darabos, esetleg brikett. Ha nem kapja meg áhított tüzelőjét, inkább visszaadja az utalványt. Akkor mivel fűt? Csak találgatni lehet. Tény: a tüzelőutalvány beváltása nincs helyhez kötve. A vállalat az elmúlt évben 26700 utalványt adott el, de 31 ezret váltottak be a megyében. Az értekezleten többször elhangzott: nem lehetünk elége­dettek a propagandával. Hozzátesszük, hogy szinte nincs is ilyen. A TÜZÉP Vállalatnak úgy látszik nincs ötlete. Pedig óriási jelentősége lenne a felvilágosító munkának. Az erre fordított költség sokszorosan megtérülne. Gondoljuk el: csak az állami telepeken évente 2300 tonna porszén keletkezik, amelynek mázsáját 20 forintért adják el az erőműnek. A szén mázsája viszont 200 forintba kerül, a tárolási és fuvarozási költségekről nem is beszélve. Megdöbbentő adat: a kondo- rosi ÁFÉSZ-telépről 10 ezer tonna 8—10 éve összegyülemlett porszenet szállítottak el. Mit akarunk, rossz szenet rátuk­málni az emberekre? Nem. Ezek a szénfajták megfelelő táro­lással megmenthetők, kalóriaértékük magas. Aki időben, nyáron megveszi, gondosan fedett helyre rakja, nyert ügye van. Persze, a tüzelő- és építőanyag-kereskedelem nem dús­kál szakemberekben, örülnek, ha valaki jelentkezik. Lám­pással is alig találni szakképzett eladót. Rosszak a szociális és a munkakörülmények, kevés a gép, sok a baleset. A ke­reskedelmi felügyelőség száz vizsgálata közül 25—30 esetben talált valamilyen kifogást. Ebben volt árdrágítás, a szab­ványtól eltérő anyag árusítása és sorolhatnánk. Ennek elle­nére megszívlelendő a megyei pártbizottság állásfoglalása, miszerint az Alföldi TÜZÉP Vállalat nagyobb figyelmet for­dítson Békés megye tüzelőellátására, a minőségi szenek ará­nyának növelésére. Építőanyagokból sincs elegendő. Pedig sokakban él a vágy saját családi ház után. Ki ezért, ki azért kedveli ezt az épí­tési formát. A lényeg: a magánérdek találkozik a közérdek­kel. E cél eléréséhez azonban a magánépítők jó szándéka kevés. Mert ehhez megfelelő tervekre, s kiváltképp bőséges áruválasztékra van „szükség. Alapkövetelmény, hogy terüle­tenként jól elosztva, főként nyaranta, az építkezések szezon­jában legyen kellő mennyiségű építőanyag. Sajnos, erről ma még aligha beszélhetünk. Időnként és helyenként hiányok vannak építési portékából, s ha a fogyasztó nem talál kíván­sága szerinti árut, kénytelen azt venni, amit kap. Gyártunk már korszerű falazóanyagot, esztétikus cserepet. De vajon mindig és mindenütt kaphatók ezek a cikkek? Vagy tetszés szerinti mennyiségben, méretben, típusban és mindenkor vásárolhatunk előre gyártott vasbeton gerendát? A cement kínálata minőségben és mennyiségben kellőképpen igazodik a lakosság igényéhez? Aligha lehet ezt állítani. A cement, a falazóanyag, a cserép, a fenyőfűrészáru szin­tén elQsztásos cikk. A megye állami telepei cementből az idén körülbelül annyit értékesítenek; mint tavaly. Az aláfalazás­hoz, javításhoz szükséges kisméretű téglából 93, cserépből 64 százalékos a lakossági teljesítés. A gondot tetézte, hogy palá­ból 7 ezer, hullámpalából 8 ezer négyzetméterrel adtak el kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az sem titok: semmi jóra nem számíthatunk. Egyedüli megoldás az import foko­zása, esetleg az árak egy szintre hozása, a minőségileg gyen­gébb cserepek felhasználása. Alacsony a készlet fenyőfűrész­áruból, hiányoznak egyes ajtók, ablakok. A hazai termékek szállítását akadályozza, hogy nincs elegendő vasalás. Ezért a nyílászárók kínálatát jugoszláv és román áruval igyekeznek pótolni. Rúd- és állványfából sem képesek az igényeket tel­jesíteni, különösen a 6 méteres áruk hiányoznak. Szerencsé­re csempéből, mettlachi lapból és parkettából nincs hiány. Ö z építőanyag-iparban 100 forintnyi' termék előállításá­hoz 3,5-szer annyi energiára van szükség, mint az ipar átlagában. Csoda-e, hogy drága az építkezés. Mégis gyakran fellelhető a pazarlás, a kivagyiság. Olykor kevesebből, megfontoltabban tetszetős, biztonságos és célsze­rű otthonok építhetők. Gondosabb, alaposabb munkával tíz­ezreket takaríthat meg az építtető és milliókat a népgazda­ság. Erre is gondoljunk, amikor jogosan sürgetjük, hogy mi­előbb mozduljunk el a holtpontról. Seres Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom