Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-15 / 294. szám

o NÉPÚJSÁG 1982. december 15., szerda Szomszédolás Egymillió kilométeren bal­eset nélkül. Keresztúri An­tal, a VASVILL debreceni kirendeltségének gépkocsi­vezetője szerény, csendes ember. Eddig több mint egymillió kilométert veze­tett baleset nélkül. Szavait idézzük: „Különösebb titok nincs. Ismerni, szeretni kell a gépkocsit, megadni neki, ami jár. Nyugodtan, kipi­henten kellene mindenkinek a volánhoz ülni, s akkor egy csepp udvariassággal, haj­szálnyi szerencsével több ezer olyan gépkocsivezető lehetne az országban, aki balesetmentes kilométereit tekintve milliomos." Az érem is műemlék. A Vasutasok Szakszervezete debreceni klubjában kapott helyet a debreceni érem­gyűjtők csoportja. A tagság rendkívül heterogén össze­tételű, ipari dolgozók, diá­kok és a szellemi élet képvi­selői is szívesen töltik itt idejüket. Az egyesület célja az érem és a pénzérme gyűj­tésén kívül a nemzeti kin­csek megmentése, kutatása. Alapvető tevékenységük a gyűjtésen kívül az ismeret- terjesztés, illetve -szerzés. A gyűjtők minden vasárnap délelőtt ■ ismeretterjesztő elő­adásokat tartanak a nagykö­zönség számára. Terveik- kö­zött szerepel, hogy minél több fiatalt szervezzenek be a csoport munkájába. Megújult étterem. Ez év januárjában -zárták be a debreceni nagyállomás épü­letében levő éttermet. Azóta a Debreceni Építőipari Szö­vetkezet — alvállalkozók ttözreműködésével — teljes ■^rekonstrukciót hajtott rajta végre. Áz Utasellátó Válla­lat étterme ma már alapo­san megújulva várja a ven­dégeket. CSOKGBiD *| w n Y "a* D * "»»»! nlKLAr Fuvarozást koorclinalo iro­da létesül Szegeden. A Csongrád megyei Szállítási Bizottság Szegeden egy koordinációs iroda létreho­zását határozta el, melynek még ebben az évben meg kel] kezdenie tevékenységét, jövőre az első félévben az iroda önkéntes társulási ala­pon nyílt társasággá alakul majd át, és munkája kiter­jed a szállítmányozási fel­adatok ellátására is. Ugyan­akkor hasonló szervezeteket hoznak létre a megye váro­saiban és nagyközségeiben is. Kistermelők Csongrádon. Mintegy 6 ezer csongrádi ember érdekelt valamilyen módon a kistermelésben, használatukban a város ösz- szes mezőgazdaságilag mű­velt terű relének 16 százalé­ka van. Elsősorban kukori­cát, szőlőt, gyümölcsöt, zöld­ségféléket termelnek. A fel­vásárló és forgalmazó szer­vek évről évre nagyobb áru­tömeget vesznek át. Népsze­rű az állattenyésztés is, gya­rapszik a sertés- és juhállo­mány. Az értékesítésben sincs gond, mert a helyi tsz- ek korlátlan mennyiségben vásárolják fel a vágóállato­kat és továbbítják a hús­kombinátnak­A tehetség önmagában meg nem eredmény. Ma már 30 éve, hogy Szentesen „megvetette a lábát” a te­nisz. Azóta eltelt néhány év, és a sportág jelenlegi nép­szerűsége nemcsak a vilá­gon, hanem számos váro­sunkban, így Szentesen is egyre nő. A megyei tenisz­szakosztályok közül az or­szágos rangsorban az idén a Kutca partiak 110 szakosz­tály közül a tizedikek let­tek. A női mezőnyt tekintve a mégyében a legkisebb kor­csoporttól az ifjúságiakig bezárólag minden verseny­számban az élen végeztek. Az elmúlt évékben általá­ban a nők voltak az ered­ményesebbek, ma már, ha lassan is, de kezd egyen­súlyba billenni a mérleg nyelve. SZOLNOK MEGYEI VHAG PWXnttUAieGYESUUETBO A MEGYB PAJTTBgOTTSAG 6S A MEGYE TAMAC8 LAAJA Szolnoki hal Irakba. Éven­te 2 ezer tonna halat dolgoz fel a Viharsarok Termelő- szövetkezet Gyomán. E mennyiség 80 százalékát a Közel-Keletre exportálják. Itt készül több különféle csomagolású halféleség a hazai vevők számára, a so­kak által ismert, egyedi re­cept alapján főzött gyorsfa­gyasztott „Körösi halászlé" is helyi termék. A halak egy része fagyasztva kerül visz- sza Szolnok megyébe. Az üz­letek hűtőpultjain megtalál­hatók a Gyomán készített fóliás pontyszeletek és ke­szegek is. Üdülőkörzet százezer ven­déggel. X kiskörei víztározó elsősorban vízgazdálkodási gondjainkon igyekszik eny­híteni, de évről évre nő egy új szerepben betöltött jelen­tősége is. Az idén már több mint százezer b'el- és külföl­di turista fordult meg itt üdülési, kikapcsolódási lehe­tőségeket keresve. Vajon mit tud nyújtani az itterii üdü­lőkörzet vendégeinek? Abád- szalókon már áll a körülke­rített kemping, készülnek a faházak, sőt, csónakázni, vitorlázni már az idén is le­hetett. Tiszafüreden tovább épült az ifjúsági kiránduló­centrum. Kiskörén falumú­zeumot alakítanak ki. Saru­don kemping és úttörőtábor építése kezdődött. Kunmadarasi kezdeménye­zések. A Kunmadarasi Vas- és Elektromos Ipari Szövet­kezet azok közé a vállalatok közé tartozik, melyek veze­tőinek amiatt fő a feje, ho­gyan tudnának mindenből eleget gyártani. A BNV-n indult el útjára az a termé­kük, amely nagy népszerű­ségnek örvend: a Golf ka­záncsalád. Már az idén is kaptak rá megrendelést, jö­vőre azonban még több vevő jelentkezett. Ezenkívül a szövetkezet a Csepeli Transzformátorgyáron ke­resztül Irán számára trafó­kat gyárt. Az AKVI szelep és automatikus kútfej, amely a fúrt kutak vízhozamának szabályozására és fagyvédel­mére alkalmas, pedig talán még exportképes terméknek is bizonyulhat. DÉLUABYARORSZÁB Préselik a seprüti A Sze­gedi Ecset- és Seprűgyárban korábban kötötték a seprű­ket. Most új technológiát szándékoznak meghonosíta­ni egy olasz gép segítségé­vel, ezentúl préselik a sep­rűket. Ez az eljárás az elő­zetes számítások szerint ter­melékenyebb a korábbinál. Egyelőre próbagyártás fo­lyik, s ha az új módszer be­válik, exportra is préselt seprűket készítenek majd. Vídia-market. A lehető legjobbkor, még a karácso­nyi ajándékozási szezonban nyitotta meg újra — a sze­gedi ipari vásár miatt egy ideig szünetelő — kiskeres­kedelmi üzletét Szegeden, a Manc téri A pavilonban a Vídia Nagykereskedelmi Vállalat. Tízmillió forint ér­tékű készlettel fogadták az első vásárlókat, akik a vál­lalat profiljáfba tartozó áruk szinte teljes választékából válogathattak. Egyebek kö­zött kerékpárok és motor- kerékpárok, kézi szerszá­mok, háztartási gépek, hír­adástechnikai cikkek kap­hatók a Vídia-marketben. Számos terméket pedig ár­engedménnyel kínálnak. összeállította: B. Á. Kitüntetett édesanya Hat fia szolgált a néphadseregben Mile Lajosné, gyulai asz- I szony magas kitüntetést ka­pott a fegyveres erők napja I alkalmából rendezett ünnep­ségen. Mivel eddig hat ka­tonafiút nevelt fel, ez év szeptemberében átvette a I Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát. Ez a | méltó elismerés egyúttal an­nak az édesanyának szól. aki fáradságot nem ismerve fér­jével együtt arra törekedett — és törekszik még ma is —. hogy gyermekeik semmi­ben se szenvedjenek hiányt. De lássuk sorjában és dió­héjban a család élettörténe- | tét, ugyanis bőven akad mi- [ ről mesélni. Az ősz hajú, ala- I csony termetű asszony elő­veszi magának a hallóké­szüléket. — Mindig Gyulán laktak? — Nem. Én a Hajdú-Bihar i megyei Szerep községbe» szü- j lettem, ahol apám földműve- I lésből tartott el bennünket. Hatan voltunk testvérek. Az elemi elvégzése után otthon maradtam segíteni, majd cselédlányként dolgoztam 1945-ig. Azután férjhez men­tem és a Töviskesi Állami ! Gazdaság károlyderéki üzem­egységéhez kerültünk. Há­zasságunkból 11 . gyermek született. Közülük kettő meg- j halt. s így most két lányunk meg hét fiunk van összesen. ! Két év telt el azóta, hogy itt Gyulán lakunk. Ilonka, az idősebbik lányom a férjével új házat épített, és ezt az udvari lakást mi kaptuk meg. Még három gyerme­künk lakik itt velünk. Sán­dor most katona. Egyébként a parkettásszakmát tanulta ki. István szobafestő és má­zoló. lehet, hogy nemsokára *ő is bevonul. Panni, a leg­fiatalabb kislányunk, ipari tanuló, és minden bizonnyal varrónő lesz. — Mi lett a többi gyer­mekből? — Ilonkát már említettem. Itthon van, neveli a gyerme­keit és háztartást vezet. La­jos fiunk a rendőrségnél szolgál. Imre az apja foglal­kozását választotta, vagyis fogatos lett. Károly kőmű­ves, Gyula és Jóska a Tö­viskesi Állami Gazdaság ju­hászai. Eddig összesen tizen­három unokánk született... — Milyen otthonuk volt Károly derékon? — Ott a gazdaság kétszo­bás lakását béreltük. Meg­volt a konyhánk, fürdőszo­bánk és éléskamránk is. Ke­ményen meg kellett dolgozni azért, hogy valamennyi gyer­mekünknek elegendő élelem, ruha és még sokféle holmi jusson, télen pedig jó meleg­ben legyenek. Egy fizetésből éltünk, és nagyon beosztot­tuk a keresetet. Én általában jószágot neveltem. Egyszer hozzám szegődött, másszor meg elkerült a szerencse. Többször előfordult, hogy az özön munka miatt éjszaka is mostam, vasaltam. Nem mon­dom azt. hogy gyermekeink nem segítettek. Sőt. anyagi­lag még most is támogatnak bennünket. — Hogyan készültek fel a karácsonyi ünnepekre? — Már napokkal előtte 20 literes lábasokkal, fazekak­kal hozzákezdtem a főzés­hez. Emellett 4-5 tepsi má­kos és diós tekercset, meg lekváros kiflit sütöttem . . . Tejből 6 litert holtunk na­ponta .. . Szóval, hál’ isten­nek jó étvágyúak voltak a gyerekek. Itt van a konyhá­ban ez a nagy asztal, ame­lyet ha széjjelnyitottunk, mindannyian elfértünk kö­rülötte. A karácsonyi és az egyéb családi ünnepek sosem teltek úgy el. hogy ne aján­dékoztuk volna meg egymást valamivel... — Meg lehet-e szokni egy anyának, amikor fiai sorra egymás után kapják a behí­vóparancsot a hadseregbe? — Nemigen. Emlékszem, az első fiam bevonulásakor lelki beteg lettem. De a töb­bit is megsirattam, amikor elvitték őket. Azután küld­tük is nekik a csomagot és a pénzt, s meglátogattuk őket. amikor csak lehetett. De most is úgy vagyok, azonnal ideges leszek, ha észre ve­szem, hogy közülük hiányzik valamelyik. Közben megérkezik a csa­ládfő, arcán és mozdulatain látszik, hogy igencsak próbá­ra tette az élet. Leül egy kis- székre, és hallgatni kezdi be­szélgetésünket. — Dolgozik valahol? — Igen, muszáj volt mun­kát vállalnom a rokkantsági nyugdíj mellett. Most is ép­pen azon studírozom, hogy a kislányunknak nagykabát és csizma kellene télire. — Hogyan romlott meg az egészsége? — Elég az, ha azt mon­dom. hogy 30 éven át foga­tos voltam. A zsákolástól, ci- pekedéstől kétoldali sérvet kaptam, ámivel később meg­operáltak. Aztán egy baleset következtében lábtörést szen­vedtem. Sőt ,egyszer a vil­lám ott csapott le a közel­ben ... — Mikor ment rokkantsá­gira? — Két évvel ezelőtt, 56 éves koromban. Most itt dol­gozom Gyulán, a Volán Vál­lalatnál, ahol a 2473 forint nyugdíjamhoz még 1700 fo­rintot keresek . . . • Mit is lehetne írni e be­szélgetés végére? Talán csak annyit: bármilyen emberfe­I Hatvanéves a Szovjetunió Export — száz országba Belorusz Szocialista Szovjet Köztársaság A Szovjetunió nyugati ré- I szén. 207,6 ezer’ négyzetkilo­méteren terül el az ősi szláv föld, amelyet Belorusziának, I Fehér-Oroszországnak ne- I veznek. A történészek köré- I ben mind a mai napig meg- I oszlanak a vélemények' hon- I nan származik a terület ne­ve, amelynek körvonalai a I térképen a szívre emlékez- I tetnek. Egyesek a beloruszok | hajszínével. vagy lenből I szőtt öltözékük ősi, eredeti I fehérségével magyarázzák az § elnevezést. De talán közelebb I jár az igazsághoz az, aki I kapcsolatot lát a „fehér” jel- I ző és a független, szabad ■ Oroszország fogalma között. I A XIV. században így ne- I vezhették Nyugat-Oroszor- I szágnak azt a részét, amely I független volt a litván her- j cegek hatalmától, akik meg- I hódították a szomszédos te- i rületeket: fekete, azaz leigá- I zott Oroszországot. A 9,7 millió lakosú Be- [ lorussziának ma fejlett az | ipara és a mezőgazdasága. A gépgyártásáról, vegyiparáról' élelmiszeriparáról híres köz­társaságban a most folyó ti­zenegyedik ötéves tervben tovább fejlesztik az építő­anyag-gyártást, a fémfeldol­gozást, valamint a textil­ipart. Nő a rádió- és tv-ké- szülékek, gépkocsik és varró­gépek gyártása is. A belo­rusz Zsogyino városban ké­szülnek azok az óriás teher­gépkocsik, amelyek a külszí­ni fejtések és a nagyszabású talajmunkák szállítási igé­nyeit elégítik ki. A gyár több mint 20 évvel ezelőtt kezdte meg a termelést, de akkor még csak 25 tonnás billenő teherautókat gyártottak. A futószalagról azóta legördült a 65 tonnás Belaz—5488, majd a 120 tonnás tehergép­kocsi. A gyár termékei a lipcsei és plovdivi vásáron aranyérmet nyertek. Talál­kozhatunk velük Bulgária, Magyarország, Mongólia építkezésein, és a fejlődő or­szágokban. Rendkívül szél­sőséges éghajlati viszonyok között is megbízhatón mű­ködnek. Beloruszia fővárosa, Minszk. öt éve ünnepelte fennállásának 900. évforduló­ját. Sok évszázados történel­me során többször építette újjá romjaiból a belorusz nép. A háborúban a lakóhá­zak és középületek 80 szá­zaléka megsemmisült, a vá­ros központi része teljesen romokban hevert. A város újjáépítése 1944 júliusában kezdődött meg. A köztársa­ság kormánya nemcsak a vá­ros helyreállításának felada­tát tűzte ki, hanem új vá­rosfejlesztési alapokra is he­lyezte az újjáépítést. így megszüntették a régebbi vá­rostervezési és beépítési hiá­nyosságokat. Minszk modern nagyvárossá fejlődött. A vá­ros szíve a Lenin-sugárút, amelynek tervezőit, több ki­váló építészt a köztársaság állami díjával tüntettek ki. Az egységes városfejlesztési terv alapján kiegyensúlyo­zottan fejlődik a város. Agrár-ipari egyesülések a mezőgazdaság fejlesztéséért A tizenegyedik ötéves terv- I ben Belorusziában kétszere- [ sére kívánják növelni az I élelmiszeripar termelését, és t ennek megfelelően tervezik I a mezőgazdaság terméshoza- I mának növelését is. Az élelmiszerprogram le- | hetővé teszi az átmenetet az | eddig egymástól elkülönült, I önálló termelési folyamatok- I ra bontott rendszertől az in- I tegrált típusú termelési | rendszerre, amelyben a me­Korszerű állattenyésztő-telep az Új Élet kolhozban Mile Lajosnét, hat katona­fiú »édesanyját a honvédelmi miniszter a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fo­kozatával tüntette ki letti küzdelmet is folytattak a szülők gyermekeik egész­séges szellemi, erkölcs] és testi fejlődése, taníttatása ér­dekében, az elhangzottak ar­ra vallanak, hogy áldozat- vállalásuk nem volt hiába­való. Az önzetlenség, az utódok jövője iránti felelős­ség és a nagy családokra jel­lemző erős érzelmi kötődés segítette át őket az akadá­lyokon, s jelölte ki számuk­ra az élet igazi értelmét. Vagyis azt, hogy minden gyermeküket a munkában és a magánéletben egyaránt helytálló, becsületes, józan gondolkozású, derék embe­rekké neveljék. Kép, szöveg: Bukovinszky István zőgazdasági üzemek, a fel­dolgozóipar, a szállítás, a raktározás egyetlen komplex egységet képez. A közelmúlt­ban hozták létre a gyümölcs­ös zöldséggazdasági minisz­tériumot, amely nemcsak a zöldség-, gyümölcs- és bur­gonyatermesztés első számú felelőse- hanem a termelés­től az áruk értékesítéséig a teljes ágazatot átfogja. . A többi köztársasághoz ha­sonlóan Belorusziában is működnek olyan agrár-ipari egyesülések, amelyek maguk­ban foglalják a mezőgazda- sági, a feldolgozó, a keres­kedelmi és a szállítási válla­latokat és szervezeteket. Ezek az egyesülések eddigi tevékenységük során egyér­telműen bebizonyították, ma­gas fokú termelékenységü­ket. A köztársaságban is működnek már egyesülési alapon szesz-, keményítő- és konzervgyárak. Üzembe he­lyeztek több mint hatvan komplex "tejüzemet, sertés- és szarvasmarha-tenyésztő és -hizlaló nagyüzemet. Hu­szonnégyezer sertés vágására és feldolgozására alkalmas húsgyár épült. A szakosított vállalatok termelik a tojás 93, a baromfihús 35 száza­lékát. Ezek a vállalatok az egységes agrár-ipari komp­lexumok láncszemeiként tervszerűen helyezkednek el a köztársaság területén. Az élelmiszerprogram meg­valósításában komoly szerep jut a háztáji gazdaságoknak. Volt olyan esztendő, amikor ezekből a gazdaságokból ke­rült ki a hús. a tej, a tojás- a zöldség, a burgonya és a gyümölcs 20—30 százaléka. Az agráripari komplexumo­kat kötelezték, hogy adjanak meg minden segítséget ezek­nek a gazdaságoknak, lás­sák et trágyával, növényvédő szerekkel, megfelelő gépek­kel, és biztosítsák számukra az áru szállításának lehető-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom