Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-17 / 270. szám
NÉPÚJSÁG 1982. november 17., szerda i Hétfőn délután fél 6 órakor nyitották meg Békéscsabán, a IC. sz. általános iskolában az iskola nemrég elhunyt rajztanárának, Gazsy Endrének emlékkiállítását A kiállításon — melyen számosán ott voltak Gazsy Endre kollégái és a Ku- lich-városrész lakói közül — Orosz György igazgató méltatta a kiállító pedagógusi erényeit, művészi kvalitását. A 10. sz. általános iskola nyílt napokat kezdett november lóén, ennek egyik jelentős programja a Gazsy-emlékkiállítás. Képünk: Gazsy Endre özvegye és Orosz György igazgató a vendégek körében Fotó: Veress Erzsi Nemzetközi nevelésügyi tanácskozás A munka és nevelés kölcsönhatásáról kezdődött tegnap háromnapos nemzetközi tanácskozás az Országos Pedagógiai Intézetben. Az UNESCO délkelet-európai nevelésügyi együttműködés szakértői tanácsának harmadik ülésén Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország és Románia nevelésügyi szakértői vesznek részt. A konferenciát Salgó Lászióné, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkára nyitotta meg. Az UNESCO 1974-es párizsi, és az 1976-os Nairobiban megtartott közgyűlése fogadta el a délkelet-európai nevelésügyi együttműködés létrehozását. A programban részt vevő pedagógiai intézetek kutatási céljául a nevelési struktúrák, reformok; az általános iskolai nevelés, különös tekintettel a személyiségformálásra; az oktatástechnológiai-oktatástechnikai; az általános iskola utáni nevelés, valamint a munka és a nevelés kölcsönhatása kérdéseit jelölte ki. A jelenlegi konferencián az utóbbi témából készített nemzeti jelentéseket vitatják meg. Egyetemi, főiskolai nyílt napok November 17-én, szerdán 8 órától mutatkozik be az érdeklődő középiskolás fiataloknak a Pécsi Tudomány- egyetem állam- és jogtudományi kara. November 18- án. 10 órától rendezi meg nyílt napját a, sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola pedig november 30-ig várja az itt folyó képzéssel megismerkedni kívánó fiatalokat, a későbbi nyitott nap időpontját a megyei újságban közük. Napirenden az együttműködés Tegnap, kedden délután Czédula Imre városi elnök vezetésével tartotta meg ülését Orosházán a Hazafias Népfront városi bizottsága. A résztvevők meghallgatták Varga Sándor városi titkár előterjesztésében a városi tanács és a HNF városi bizottsága közötti együttműködési megállapodás tervezetét. Először 1977 decemberében kötött együttműködési megállapodást a két testület. Az azóta eltelt időben a rendszeres kapcsolattartás nagyban segítette a népfront munkáját, a szocialista demokrácia fejlesztését szolgáló célok megvalósítását. A városi tanács vb ez év márciusában tárgyalta az elmúlt öt év munkáját, s jónak minősítette. A két testület önállóságát tiszteletben tartva kölcsönös bizalom alapján dolgozott. Az eltelt időszak alatt a társadalmi és gazdasági fejlődés az MSZMP XII., a Hazafias Népfront VII. kongresszusának irányelvei indokolják a hatékonyabb munka céljából egy új együttműködési megállapodás kidolgozását. Ennek az új tervezetét tegnap fogadta el a HNF városi bizottsága. Ezt követően a népfrontmunka különböző területein több éve kiemelkedően dolgozó 12 aktívának nyújtotta át Czédula Imre a kiváló és az Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést. A testületi ülés bejelentésekkel zárult. V. L. I KERMI jelenti Ing árcsökkentés — villamosvezeték-eltiltás Fogyasztói reklamációk alapján a Kereskedelmi Minőségei- * lenőrző Intézet vizsgálata a Heb- rosz 1945 elnevezésű fehér színű férfiingekről megállapította, hogy nem megfelelő minőségű közbé'léssel és ragasztási technológiával készültek. Emiatt az ingek gallérja, kézelői, elejepántja mosás után felhólyago- sodik. Ezért ezek az ingek csak minőséghibás termékként, a teljes értékű áruktól elkülönítve és a hiba megjelölésével, csökkentett áron értékesíthetők. A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet megállapítása szerint a Magyar Kábelműívek balassagyarmati kábelgyárában készült 1 kV AL típusú villamos vezeték nem felel meg a követelményeknek, mert áramvezető ere kemény, törékeny alumíniumból készült, emiatt szerelésre alkalmatlan. Ezért a KERMI a vezeték további árusítását megtiltotta, és felhívta a kereskedelmi szerveket, hogy a hibás árut haladéktalanul vonják ki a forgalomból. A KERMI felhívta a figyelmet arra is, hogy a már eladott ingekre és vezetékekre vonatkozó reklamációk esetén a vásárlókat a termékek minőségének ellenőriztetése nélkül kell kártalanítani. Országgyűlési bizottságok ulese Bognár József elnökletével tegnap ülést tartott az országgyűlés terv-- és költségvetési bizottsága. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Hetényi István pénzügyminiszter tájékoztatta a képviselőket az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről. A tanácskozáson részt vett Cservenka Ferenc- né, az országgyűlés alelnö- ke. A vitában felszólaltak: Nyers Rezső (Bács-Kiskun megye), az országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnöke, Szurdi István (Budapest), Pesta László (Budapest), az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke, Szabó Kálmán (Budapest), Horváth Lajos (Baranya m.) és Hajmer Imre (Komárom m.) képviselők. Az állami gazdaságok a mezőgazdaság átlagánál nagyobb arányban fokozták az árutermelést, és nyereségük is jó ütemben nőtt 1970 és 1980 között; az utóbbi időben napjaink követelményének megfelelően helyes irányú fejlődés bontakozott ki — állapította meg az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban tegnap megtartott ülésén, amelyen a mezőgazdaság állami nagyüzemeinek tevékenységét elemezte. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Tavaly a termelők a gazdaságok történetének legnagyobb nyereségét érték el — 4,9 milliárd forintos teljesítménnyel —, az idei gazdálkodásuk is csaknem hasonló eredményességgel biztat. Az állami nagyüzemekben már korábban sajátos termelési szerkezet alakult ki. összefüggésben a termelés mennyiségi fokozásának akkori igényével. Termelési szerkezetük a tsz-ektől sokban eltér; állatállományuk például kétszerese a közös gazdaságokénak, a szőlő- és gyümölcstermelés aránya is magasabb azoké- nál és kiegészítő ipari tevékenységük felét adja az élelmiszer-feldolgozás — a tsz- ekben a részesedés ennél kisebb —, amelynek eszközigénye magas. Jövedelmezősége .viszont más ágazatokéhoz képest alacsony. Ezekben az ágazatokban az anyagfelhasználás is nagyobb az átlagosnál, ilyen körülmények között a bővített újratermelés feltételének biztosítása esetenként gondot okoz. Az alaptevékenység termelési szerkezeti arányainak alapvető módosítására nincsen lehetőség, ám ez nem is szükséges — foglalt állást a bizottság. Az idén új lehetőséget kaptak az állami gazdaságok a kisvállalkozások — szakcsoportok, munkaközösségek stb. — szervezésére. Eddig 14 szakcsoport és két munkaközösség jött létre. Szervezés alatt van 20 szakcsoport, és 17 munkaközösség. Fontos követelmény: a létrejövő kapcsolatokat olyan elszámolási-érdekeltségi alapra kell helyezni, amely mind a vállalkozó (kistermelő), mind a gazdaság számára biztosítja a tisztes haszon elérését. Szóltak arról is, a nemzetközi versenyképesség ' megköveteli, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek közelebb kerüljenek a külkereskedelmi tevékenységhez. Sokat kell tenni azért, hogy a külpiaci követelményeket valamennyi mezőgazdasági nagyüzem érzékelje és .gazdálkodásában érvényesítse. Ki kell használni azokat az újabb és jogszabályban is rögzített lehetőségeket, amelyek a külkereskedelmi tevékenységet közelebb viszik a gazdálkodókhoz. Városrendezéssel, várospolitikával foglalkozó rendezvények az fTE-ben Az Építőipari Tudományos Egyesület Békés megyei Szervezete a közeljövőben a várospolitikával, városrendezéssel kapcsolatos rendezvénysorozatot tart. Ennek keretében november 18-án, csütörtökön dr. Deák Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető docense a technikai fejlődések hatása a települések fejlesztésére tárgyban tart előadást. November 30-án Fekete Anna, a megyei tanács ÉKVosztályának helyettes vezetője egy Békés megyei mintalakótelep rendezési tervét mutatja be az érdeklődőknek. , December 7-én Barna Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke a várospolitika jelentőségéről tart majd ismertetőt a Technika Házában Békéscsabán, az építési—szakigazgatási, tervezési, kivitelezési és beruházás területén dolgozó szakembereknek. Befejeződött a Kettős-Körös legújabb hídjának építése Doboznál. Tegnap, kedden tartották a szakemberek a híd terhelési próbáit a Volán 8. sz. Vállalat tehergépjárműveivel. A vállalat egyébként jelentős földfuvarozási munkákat is teljesített a híd építésének ideje alatt. A hamarosan átadásra kerülő, 234 méter hosszú és 86 méter legnagyobb fesztávolságú híd nagyban megkönnyíti majd a közlekedést, valamint a mezőgazdasági termékek szállítását ebben a térségben Fotó: Bikfalvi Ferenc Hz ember minősége a fogalom: minőség köznapi szóhasználatunkban már-már magnetikus tapadással kötődik néhány kategóriához; a szó így hát elsősorban gyártmányok, termelési folyamatok képzetét idézi fel. Természetesen nem alaptalanul, hiszen bizonyítani sem kell, hogy a minőség javítása, méghozzá lényeges és gyors javítása egész fejlődésünk kulcskérdése. Közhely bár — annyiszor ismételjük —, mégis szükséges újra és újra szólnunk arról, hogy enél- kül nem növelhető - tervszerű mértékben az életszínvonal. Azért sem, mert egyazon termék más-más .minősége nagymértékben befolyásolja a reáljövedelmet, másrészt mert elemi feltétele ez világpiaci pozíciónk erősödésének. Mindez kétségtelen, ám a fogalom még gazdasági jelentéstartalmában sem szűkíthető csak erre. Ritkábban esik szó ama összefüggésről, amit nagyjában-egészében így fejezhetünk ki: az ember minősége. Pedig alighanem elsősorban ettől függ az ösz- szes többi követelmény teljesítése. Ettől, hogy milyenek vagyunk, hogyan élünk, miként dolgozunk, egészében véve: milyen a viszonyunk önmagunkhoz és a világhoz. — Valóban — milyen is? Nem tudományos értekezést jegyzek ide — noha a tudománynak is bőven van közlendője e témáról — sem statisztikai adatokra, sem szociológiai felmérésekre nem hagyatkozom tehát. Inkább afféle tűnődés ez, néhány élmény, tapasztalás felidézésével. Nemrég ifjúsági klubban gazdaságpolitikáról beszélgettem ipari tanulókkal, fiatal szakmunkásokkal. Életkorukhoz képest meghökkentően széles skálában kérdezősködtek; szó esett a tőkés gazdasági válságról, a KGST-integráció fejlődéséről, sőt, olyan elvontnak tűnő témáról is mint, hogy a tudományos-technikai forradalom, általában az irányítás bonyolultsága. Hiba lenne túlzottan kiterjeszteni egy ilyen beszélgetés tanulságainak érvényességi körét. Az eszmecsere mégis jelezte azt a minőségi változást, fejlődést, amely munkásosztályunkat, ifjúságunkat az elmúlt évtizedekben átalakította. Sok efféle példa említhető annak az alaphelyzetnek igazolásául, hogy a munkás- osztály műveltségi színvonala, szakképzettsége, iskolázottsága, politikai felkészültsége olyan mértékben gyarapodott, amit méltán állíthatunk sok más nagy eredményünk mellé. Gyakran hivatkozunk arra, hogy az új gyárakkal; szocialista városokkal, a mezőgazdaság korszerűsítésével átrajzoltuk az ország térképét. Azt sem fölösleges hozzátennünk, hogy közben a mindezt megvalósító ember minősége is változott. A minap megyei szintű találkozáson egy húszéves fiatalember szenvedélyes felszólalását hallgattam. Türelmetlenül sorolta közéletünk, társadalmunk nem egy hibáját: a munkahelyi szervezetlenséget, a harácsolást, a spekulációs jövedelmeket, a kispolgári önzést, a kétes eredetű villákat, luxusnyaralókat, hozzátéve, hogy közben sokan élnek még nagyon csekély jövedelemből, rossz lakáskörülmények közepette. Akik hallgattuk a felszólalást, pontosan éreztük: a felszólaló nem írja mindezt a szocialista társadalom számlájára, nyilvánvaló volt, hogy éppen a szocializmus erkölcsi normái nevében kéri számon a hibák elleni következetesebb fellépést. Napjainkban különösképpen előtérbe került a kérdés: kiből lehet vezető. Divatossá vált a szakmai tudás egyoldalú hangsúlyozása. Ezzel szemben az MSZMP XII. kongresszusa is hangsúlyozta: elvi fontosságú követelmény, hogy a párt-, társadalmi, állami szervek vezető tisztségeibe és testületéibe, s általában vezetői funkcióba kellő számban, megfelelő arányban kerüljenek a termelésben élen járó, a társadalmi tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült, tehetséges fizikai dolgozók. Kétségtelen, hogy ezzel a dolgozók többsége — beleértve az értelmiséget is — messzemenően egyetért. Itt- ott mégis hallhatunk olyasmit, hogy vajon nem zöld jelzés ez a laikusoknak, nem hígítjuk-e a vezetés szakmaiságát, műveltségét. Élesebben fogalmazva ezt a kérdést: aki az esztergapadnál kiváló munkát végez, vajon megfelelhet-e mondjuk az igazgatói székben? A félreértés nyilvánvaló, hiszen a társadalmi tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült, tehetséges fizikai dolgozókról van szó. Azokról tehát, akikben van hajlam, szorgalom, tehetség, rátermettség ahhoz, hogy a munkapadtól elindulva a vezetési ismereteket is megszerezzék. Különben pedig a vezetés mindig többet jelentett a szakma ismereténél. A közelmúltban egy tervezőintézet éléről köztiszteletben álló, Kossuth-díjjal kitüntetett vezetőt kellett leváltani. Ugyanis a kinevezése után csakhamar kiderült, hogy nincs érzéke az emberi kapcsolatokhoz, hogy szakmáján túl más nem érdekli. Az emberi minőségről tűnődve, gyakran eszembe jut Váczi Mihály 1963-ban írt riportjának főhőse, a tizenkét éves szabolcsi tanyai kislány, Erzsiké. Édesanyja analfabéta, a kislány soha nem volt moziban, a városból is csak a disznóvásárt, a piacot, a forgó hintát látta. S a riport mégis fölemeli ezt a tizenkét éves gyermekembert, mert csodálatos, ahogyan írni-olvasni tanítja anyját, s milyen felelősséggel dolgozik, hogy zöldséget, gyümölcsöt, tojást vihessenek a piacra. Ki tudhatná mi lett e kislány sorsa, ám annyi bizonyos: ha tanul, ha netán egykor vezető válik belőle, olyan erkölcsi pogy- gyásszal érkezik, amelyet az elsőrendű minőség talán profán, de igaz fogalmával illethetünk. S zükségképpen hangsúlyozzuk manapság mind jobban a munka minőségének követelményét. De ez csak akkor teljesülhet, ha közben az alkotó emberre — változásaira. fejlődésére, minőségére — is figyelünk. Földesi József Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. NOVEMBER 1G-ÁN Trabant Lám. Hyc. (Bp.) 13 016 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 61 Trabant Um. (Bp.) 11 358 Trabant Um. (Győr) 9 853 Trabant Um. (Debrecen) 7 406 Trabant Combi (Bp.) 4 501 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 136 Wartburg de L. (Bp.) 9 148 Wartburg de L. (Győr) 5 030 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 1 963 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 350 Wartburg Tourist (Bp.) 4 172 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 S (Bp.) 6 310 Skoda 105 S (Győr) 5 547 Skoda 105 S (Debrecen) 5 061 Skoda 120 L (Bp.) 10 634 Skoda 120 L (Győr) 7 873 Skoda 120 I. (Debrecen) 6 437 Lada 1200 (Bp.) 18 034 Lada 1200 (Debrecen) 11 997 Lada 1200 (Győr) 5 669 Lada 1300 (Bp.) 7 904 Lada 1300 (Debrecen) 5 435 Lada 1300 (Győr) 1 949 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Debrecen) 1 707 Lada Combi (Bp.) 4 072 Lada Combi (Debrecen) 1 785 Moszkvics (Bp.) 11 474 Polski Fiat 126 P (Bp.) 13 901 Polski Fiat 126 P (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dacia (Bp.) 10 581 Dacia (Debrecen) 5 349 Zasztava (Bp.) 1 165
