Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-13 / 267. szám

NÉPÚJSÁG 1982. november 13., szombat Amit eltervezlek, azt meg is valósították n gyulai kórház MSZBT-tagcsoportjánál — egy kitüntetés apropóján Mégiscsak jó, ha van az embereknek humora. Azzal ülünk le ugyanis beszélgetni dr. Csémi Katalin főorvos­sal, a gyulai kórház MSZBT- tagcsoportjának ügyvezető elnökével és dr. Bálint János főorvossal, a pártvezetőség titkárával, hogy ez az írás kezdődhetne így is: ami egy újsághírből kimaradt. Mert tényleg kimaradt, mégpedig az, hogy az MSZBT Orszá­gos Elnöksége a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából a magyar—szovjet barátság ápolása terén végzett kiemel­kedő munkáért aranykoszo­rús plakettel tüntette ki a gyulai kórház MSZBT-tag- csoportját. A beszélgetés ap­ropóját természetesen maga a kitüntetés adta, pontosab­ban egy visszapillantási szándék, milyen munka van a magas elismerés mögött? ü pártszervezetek segítsége — Kezdjük ezúttal az ele­jénél is élőbbről — javasol­ja dr. Csémi Katalin, s hoz­záteszi —. mindjárt kiderül, miért mondom ezt. Az a bi­zonyos eleje egy dátum, 1979. április 4. Ekkor alakult meg ugyanis kórházunkban a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság tagcsoportja. Magam, és elnézést a személyeskedé­sért, jóval ezt megelőzően végeztem a Szovjetunióban, s azóta itt dolgozom. Elkép­zelhetetlen tehát, hogy 1979- ig ne foglalkoztatott volna engem és a kollektívát a ma­gyar—szovjet barátság ápo­lása. Tevékenykedtünk akkor is, csak nem ilyen szervezeti formában. Emlékszem, még a ’70-es évek elején sokat foglalkoztunk a magyar nyelven megjelenő szovjet lapok terjesztésével, s már akkor felvetődött a gondo­lat, jó lenne élő kapcsolatot kialakítani szovjet orvosok­kal, egészségügyi dolgozók­kal. A Penza megyével létre­jött testvérkapcsolat ehhez is segítséget adott. Ennek ke­retében jártam 1974-ben a Szovjetunióban, és kötöttem ismeretséget a szovjet embe­rekkel, köztük kollégákkal. Azután voltak betegek, akik gyógykezelésre utaztak, a Szovjetunióba, részükre én fordítottam le a kórházi zá­rójelentést. Volt tehát ko­rábban is kapcsolat, de az­után az is felvetődött, jó lenne ezt szervezett keretek között folytatni. Ez valósult meg 1979. április 4-én, ami­kor megalakult - a kórház MSZBT-tagcsoportja. — A pártszervezetek fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérték ezt a munkát — foly­tatja dr. Bálint János főor­vos, a pártvezetőség titkára. — Amikor felvetődött a tag­csoport szervezésének a gon­dolata, a pártvezetőség tett javaslatot a megalakítására. A 7 tagú elnökségben öten párttagok, ketten pártonkí- vüliek, bizonyítva, hogy a mozgalom mindenki előtt nyitott. A pártvezetőségi ülé­seken rendszeresen megtár­gyaljuk a tagcsoport munka­tervét és be is számolnak annak megvalósításáról. Most például november 18-án ér­tékeljük munkájukat. Ami azt illeti, lesz miről beszámolni a tagcsoportnak. A propagandamunkában az idén első helyen a Szovjet­unió békepolitikájának is­ii «Mtfft kmm TERÉN VESZETT mm MUNKÁÉRT. mertetésére helyezték a hangsúlyt. Kiállítást ren­deztek, s mint a megye töb­bi MSZBT-tagcsoportja, szer­vezői, lebonyolítói voltak a győzelem napi rendezvé­nyeknek, s az április 4-i és november 7-i ünnepségeket is ők szervezték. Még egy sajátos idei feladat, a szov­jet állam megalakulása 60. évfordulójának méltó meg­ünneplése. Ez alkalommal két kiállítást rendeznek a kórház ebédlőjében. Nem csak központi, hanem saját anyagot is felhasználnak eh­hez, ugyanis akik a Szov­jetunióban jártak és fényké­peztek, felajánlották a fotó­kat bemutatásra. Sikeres nyelvtanfolyam További adalék a beszá­molóhoz: nemrég rendezték a Távoli városok — közeli barátok vetélkedőt, amelyen a szocialista brigádok a fő­orvossal az élen jelentek meg. Volt olyan főorvos, aki nemcsak a csapathoz szükséges négy embert hív­ta el a vetélkedőre, hanem a többi fiatalt is, mondván: itt az alkalom, tanulhatnak. De említhetném annak az idős főorvosnak az esetét is, aki megtudva, hogy orosz nyelvtanfolyam indul, azt mondta, hogy tud ugyan egy kicsit oroszul, de szívesen tanulna, mert a nyelvisme­ret révén mégis csak köz­vetlenebb kapcsolatot lehet teremteni. Ha már az orosz nyelvtanulásnál tartunk, szóljon erről bővebben az ügyvezető elnök. — Két évvel ezelőtt indí­tottuk az első orosz nyelv­tanfolyamot, egy alapfokút és egy haladót. S hogy mi­lyen eredménnyel, arra bi­zonyság, többen alapfokú nyelvvizsgát is tehetnének már. A tanfolyam egyébként ingyenes, és felajánlottuk a városban működő többi MSZBT-tagcsoportnak, szí­vesen várjuk tőlük is az ér­deklődőket. Beszélgetésünk során többször is felötlött a kér­dés, hogyan tudják ennyire kollektívvé tenni a magyar —szovjet barátsági munkát? Azt hiszem, dr. Bálint Já­nos, a pártvezetőség titkára fogalmazta meg a választ találóan. — Több éves, egyre javu­ló politikai, szakmai, társa­dalmi munka eredménye ez a mai légkör, amelyben nemcsak a beteggel, hanem egymással is törődünk. Van időnk egymás számára, és egyáltalán nem érezzük te­hernek a mozgalmi munkát, sőt, kifejezetten élvezzük. Persze, azért nincs olyan jó, amit ne lehetne még jobbá tenni. Érzik is ezt, és az eddigiek egyáltalán nem teszik elbizakodottá őket, sőt, azon gondolkoznak, ho­gyan lehetne még vonzóbbá tenni ezt a munkát. Hogy melyek ezek a gondolatok? íme néhány. Élőbb kapcsolatokat — Megint egy kicsit tá­volabbról kezdem — mond­ja az ügyvezető elnök. — Tavaly az MSZBT VII. or­szágos értekezletén irigy­kedve hallgattam azokat , a felszólalókat, akik beszá­molhattak a szovjet társüze­mekkel, intézményekkel ki­alakított .kapcsolataikról. Kétségtelen, előbbre léptünk ebben is, hiszen a közel­múltban megyénkben járt penzai egészségügyi delegá­cióval szót váltottunk erről, s igyekszünk a jövőben rendszeressé tenni kapcsola­tainkat. De nem kell mesz- szire menni, itthon is van tennivalónk. A tagcsoportok szorosabbra fűzhetnék egy­mással kapcsolataikat, akár egy városon, de a megyén belül is. Gyulán már volt egy ilyen példa, a húskom­binát MSZBT-tagcsoportjá- val közösen számoltunk be munkánkról a városi párt- bizottságon. Mondhatom, sok újat tanultunk egymás­tól. Szélesebb körben e ta­pasztalatok kicserélése, hasznosítása tovább színesí­tené valamennyiünk munká­ját. A kitüntetés mindig mér­földkő az egyén, ez esetben a közösség életében. Maga mögött hagy valamit, és ha folytatva is, de új szakasz kezdődik. S hogy milyen lesz a folytatás? Hadd áll­janak itt a főorvosnő sza­vai: „Még senki nem mon­dott nemet, ha a mozgalom érdekében kértem valamit, s amit eddig elterveztünk, azt közösen mind meg is va­lósítottuk.” Bizonyára ezután sem lesz másként. Seleszt Ferenc Segítjük az alkotó fiatalokat Ifjúsági lakásépítés — országos vállalkozásban Ha az ifjúságról beszé­lünk, gyakran szóba ke­rül kezdeményezőkészségük, egészséges türelmetlenségük, alkotni vágyásuk, tenniaka- rásuk. Az egyénnek és a ki- sebb-nagyobb közösségnek nem mindegy, hogy egy-egy jó ötletnek mi lesz a sorsa, a jó elképzelésekből mi, és mennyi idő alatt valósul meg. Minderről és az ifjúsági szö­vetség kezdeményezéseiről "beszélgettünk Juhász And­rással, a KISZ Központi Bi­zottság titkárával. — Kérem, összegezze elő­ször az Alkotó Ifjúság egye­sülés rövid múltját és eddi­gi eredményeit. — Nemsokára két éve, hogy létrejött az egyesülés, amely a hazai innovációs struktúrában mint új szer­vezeti forma jelent meg, s már mind felépítésében, mind speciális feladat- és tevékenységi körével fontos szerepet tölt be. Az egyesü­lés olyan korszerű vállalko­zási forma, menedzseri szer­vezet, amely rendelkezik a műszaki fejlesztéshez szüksé­ges pénzeszközökkel. Jelen­tős műszaki-szellemi bázisa és fórumrendszere van (Al­kotó Ifjúság pályázat, FMKT-k. FAT-ok) elsődleges feladatának tekinti, hogy elő­segítse a hozzá forduló fia­talok ötleteinek, találmányai­nak, újításainak elterjeszté­sét és hasznosítását. Továb­bá segítséget nyújt szakmai, •módszertani, szervezési, pénz­ügyi, iparjogvédelmi ügyek intézésében. Az egyesülés kialakította munkaszervezeti egységeit, és megszervezte az irodák ko­ordinálását Az Általános Műszaki Fejlesztési Iroda például elfogad alkotásokat, újdonságokat, részt vállal ezek fejlesztésében, beveze­tésében, iparszerű hasznosí­tásában. Az Energetikai Szer­vezési Iroda .célja az ener­giagazdálkodást segítő fel­adatok megoldása és szerve­zése. energiamegtakarítást eredményező alkotások el­terjesztése és menedzselése. A Komplex Anyaggazdálko­dási Iroda hulladékokat és másodlagos nyersanyagokat kutat fel, felhasználási terü­letükre ajánlást, műszaki technológiát dolgoz ki, ter­jeszti az e témában felme­rülő szellemi alkotásokat. Kizárólagosan az irodának van forgalmazási joga az Ésszerű anyagtakarékossági pályázatra beérkező pálya­munkákhoz. A KISZ és az OMFB együttműködési meg­állapodásának végrehajtása értelmében a Számítástech­nikai Iroda országos újdon­ságtárat hoz létre. A TPA 1140 típusú számítógépen korszerűen regisztrálja az Alkotó Ifjúság pályázati anyagot, adattárában rögzíti az országos FMKT és FAT, valamint a fiatal szakértők listáját, ellátja az Országos Találmányi Hivatal találmá­nyi bejelentéseinek nyilván­tartását. — Az egyesülés hány újí­tó, feltaláló ötletét, találmá­nyát segítette megvalósítani? — Az 1982-es évben mint­egy ezer újító, feltaláló (en­nek kétharmada fiatal) for­dult az egyesüléshez. Jelen­leg az egyesülés 207 ügyet képvisel, ezek negyedrészét már bevezették, megkezdő­dött sorozatgyártásuk, illet­ve hasznosításuk, az egyesü­lés 25 termékét már forgal­mazzák. Köztük a két leg­sikeresebb termék: az agro- sátortartó és a nagyfeszült­ségű kábelvágó-szérkezet. Az egyesülés jelentette meg a Vállalkozók Zsebkönyvét, amely fontos tájékoztatáso­kat tartalmaz. Az egyesülés üzleti tevékenysége mellett kiemelkedő jelentőségűnek tartja, hogy saját munka- módszereivel, szakmai út­mutatásaival támogassa a KISZ KB kezdeményezéseit és akcióprogramjait. E te­kintetben elsődleges felada­tának tekinti, hogy tovább propagálja, támogassa az Al­kotó Ifjúság pályázati rend­szert. — További kezdeményezé­sek? — Az ifjúság széles körű és rövid időn belüli lakás­hoz jutását akarjuk azzal se­gíteni, hogy Fővállalkozási Ifjúsági Lakásépítő .Közös Vállalatot hozunk létre, az ÁFB, a DÉLÉP, a 43. számú ÁÉV és az Ezermester, Üt- törő és Ifjúsági Kereskedel­mi Vállalattal közösen. A közös vállalat az elképzelé­sek szerint a magánerős la­kásépítés, -felújítás, -kor­szerűsítés teljes vagy rész- folyamatára vállalkozik, en­nek keretében — igény sze­rint — ellátja a beruházói, területelőkészítői, műszaki tervezői, kivitelezői, műszaki ellenőrzési feladatokat. A vállalat alapvetően szervező- iroda lesz, országos hatáskö­rű működéssel. — Továbbá foglalkozunk egy arab nyelvet oktató munkaközösség létrehozásá­val is, közel-keleti gazdasá­gi, kereskedelmi kapcsolata­ink ezt különösen indokol­ják. Vagy például a gyenge termőhelyi adottságú terme­lőszövetkezetek munkájának segítésére a KISZ fiatal szakemberekből álló csopor­tokat szervez. — Termelési mozgalmain­kat úgy szervezzük és fej­lesztjük tovább, hogy azok megfeleljenek a megnöveke­dett gazdasági követelmé­nyeknek: segítsék a költsé­gek csökkentését, hatékony­ság növelését, a minőség biz­tosítását, szolgálják a gépek, berendezések, épületek gaz­daságosabb kihasználását, a tartalékok feltárását, moz­dítsák elő a korszerűbb, jól értékesíthető termékek gyár­tását, és az ésszerű takaré­kosságot a munkaerővel, energiával, anyagfelhaszná­lással. KlSZ-szervezeteink- nek javasoljuk, a feladatok megoldásához kérjék a gaz­dasági vezetőktől az anyagi ösztönzésben is a támoga­tást. Ambrus Sándor Őszi séta az alföld „tündérkertjében” A természet minden év­szakban sajátos szépségek­kel ajándékozza meg az em­beriséget. Az idei ősz külö­nösen kedvezett a természet- barátoknak, hiszen hosszú heteken át napfényes, szép idő ragyogta be a tájat. Nagyon szeretem a világ­hírű szarvasi arborétumot, ahol gyakori vendégként sé­tálok a természetvédelmi kert legszebb sétányain. A napokban séta közben arra lettem figyelmes, hogy egy népes csoportnak Bauekker Alajosné mesél a kert tör­ténelmi kialakulásáról, je­lenlegi helyzetéről. Csatla­koztam hát a budapesti XXII. kerületi ÁFÉSZ dol­gozóinak delegációjához. Kérték, ha már itt vannak, szakszerű vezetés segítségé­vel ismerkedhessenek meg a csodálatosan szép, ezer szín­ben pompázó kerttel. Az idegenvezető többek között elmondotta: a Holt- Körös partján fekvő világ­hírű kertet Bolza gróf tele­pítette. Előbb az Erzsébet - ligetben próbálkozott, de ott túl magas volt a talajvíz, így aztán jelenlegi helyére — a Szarvastól Budapest felé ve­zető főút mentén jobbra — telepítette át a fákat, bokro­kat. Annak idején Bécsből és a világ más tájairól ha­talmas földlabdákkal ökrös szekerek szállították heteken átr a faritkaságokat, hogy a gróf tetszésének megfelelő­en kialakuljon a csodálatos kert. Még a felszabadulás előtt felajánlotta a magyar ál­lamnak, nehogy avatatlan kezek elherdálják a Körös­parti kertet. Ma már 1600 fa- és cserjeféle él, virágzik, hoz termést a természetvé­delmi kertben. A világ min­den táján 100 arborétum­mal, illetve botanikus kert­tel tartanak kapcsolatot, és cserélnek a legújabb fajták­ból magot vagy facsemetét. Az őszi séta felejthetetlen élmény volt. Láttunk talpig vérvörösben, citromsárgá­ban, rozsdabarnában vagy a szivárvány minden színében pompázó fákat, bokrokat. A cserjék a narancsvörös, égő vörös, hamvaskék és fekete bogyóktól roskadoztak. Amint az idegenvezető el­mondotta, évek óta nem volt ilyen gyönyörű a kert ősszel. Ehhez hozzájárult a tartósan szép, napfényes idő­járás, no meg a kert dolgo­zóinak áldozatos, jó munká­ja. A vendégek megcsodálták egyebek között a szomorú japán akácot, a félméter­nyi magas, 100 évnél öre­gebb kúszó fenyőt, a babér- meggy' fekete bogyóktól ros­kadozó bokrát, a vérszilvafa piros lombkoronáját, a kü­lönböző lombhullató fenyő­féléket, a cserszömörce, az árvalányhaj sajátos termé­szeti szépségét. Megnézték a kör alakú pi­henőt, amelyet 100 évvel ez­előtt a nemzetközi kiállítá­son vásárolt a gróf. A csupa fagyökérből álló kör alakú padnak az a meséje, hogy aki itt megpihen, egy életen át szerencséje lesz a szere­lemben ... A budapesti vendégek jól elszórakoztak a házimadár­rá szelídült, kényes, büszke pávákkal. A díszes „tollru- hát” viselő madarak annyira szelídek, hogy megmaradtak emberközelben akkor is, kedves szóval „invitálták” a pávakakasokat a jellegzetes tolldíszük bemutatására. A szarvasi arborétum nagy érdeme ezenkívül, hogy a világ minden tájáról újabb fa- és cserjeféléket igyek­szik beszerezni, s hazánk minden tájára gyönyörű dísznövényeket nevelni a városok, egészségügyi és ok­tatási intézmények parkjá­ba. — Ary —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom