Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-06 / 261. szám

1982. november 6., szombat

NÉPÚJSÁG

Zsiga bácsi, kérem...

Az országgyűlési képviselő fogadónapja

„Szeretni az embert hibáival, erényeivel”

Zsiga bácsi sohasem fáradt. Nyugdíjas létére munkabírása csodálni való. Megy. rohan, telefonál, intézkedik. Fogadónapjainak, körültekintő vizsgálódásának, jogi és emberi szempontokat, egyéni sorsokat gondosan, mérlegelő döntéseinek híre van. nemcsak a szarvasi járásban, hanem a megyében is.

Varga Zsigmond 1967 óta országgyűlési képviselő, jelenleg a megyei képviselőcsoport vezetője. Soha nem tesz könnyelmű ígéreteket: kérdez, jegyzetel, meghallgat, figyel. Gyakran azonnal megbeszélésre hívja a tanács. a vállalatok, a szövetkezetek illetékeseit, és tárgyal a bírósággal, az ügyészséggel. Most lépjünk be a gyomaendrődi tanácsi kirendeltség 6. számú szobájába. Győződjünk meg róla: milyen egy országgyűlési képviselő fogadónapja.

A fotelban jól megtermett ember ül. Szántai Ádáni, a KEVIÉP szarvasi kirendeltségének a vezetője. Arra a kérdésre kell felelnie, hogy mikor fejezik be a/. Asztalos János utcában az ivóvízhálózat bővítését. Ugyanis még júniusban érkezett a panaszos levél, 12 aláírással. Azt is kifogásolták, hogy késik az út. a járda és az egyéb kommunális létesítmények építése.

— Az ivóvizet november közepére bekötjük — ígéri a szakember. — A lakótelepi közművek építését a megfelelő tervek hiánya hátráltatja. Jó lenne megsürgetni a Békés megyei Tervező Vállalatot. hogy minél előbb küldje el a kiviteli dokumentációkat. De van itt más baj is. Az Alkotmány Tsz területén levő gödrök nem képesek elnyelni a kiszippantott szennyvizet.

A képviselő szorgalmasan ír. Szemüvegét gondosan ráhelyezi a jegyzetfüzetre.

— Fel kell venni a kapcsolatot a megyei vízművállalattal. Épül ugyan a szennyvíz-gerincvezeték. de az sem old meg mindent.

— Milyen ügyben jönnek a legtöbben? — kérdem a néhány percnyi szünetben.

— Ebben az évben a 180. ügynél tartok. Sokan megkeresnek a lakásomon is. Tegnap a tanácsházán tartottam fogadónapot. Idős. egyedülálló néni kért segítséget. elintéztem az ötéves gyerek óvodai felvételét, talán sikerül pontot tenni egy belvízkárt szenvedett lakás kártalanítására, még a társadalmi munka megszervezéséből is kiveszem a részem. ha végképp nem boldogulnak. Jönnek régen lezárt bírósági perekkel, tisztázatlan hagyatéki ügyekkel. Rendszeresen járok üzemlátogatásra, határjárásra. így a mezőgazdasági üzemek. az ipari szövetkezetek együttműködését is erősíteni tudom.

Közben megérkezik Hunya Miklós tanácstitkár. Szinte minden ügyet ismer, hasznos tanácsokkal látja el a képviselőt. és természetesen, ha kell intézkedik. Valószínű, azt sem először hallja, amit Hornok Béla, a vas-műszaki bolt vezetője szóvá tesz:

— Meglehetősen sok a hiánycikk. Nincs bojler, fürdőkád. gázcső, a különböző kazánokról, radiátorokról nem is beszélve. Az endrődi bölcsődének 200 literes bojler kellene sürgősen.

Szinte végszóra lép be Dávid Mátyás, az ÁFÉSZ csoportvezetője. A kenyér- és sörellátásra panaszkodik. A vevők véleményét is tolmácsolja, amikor kijelenti:

— A3 kilós kenyér minősége javult az utóbbi időben. de az egykilósból legalább 30—40 százalékkal több kellene. Sörből is jóval kevesebbet igazoltak vissza a IV. negyedévre, mint tavaly. Még import sörből sem kapunk eleget.

Varga Zsigmond már hívja is Demcsák Mihályt, a helyi sütőipari vállalat igazgatóját.

— Rendeljék meg! Minden igényt ki tudunk elégíteni kukoricapelyhes és zsem- lekenyérből — hallom a választ.

Lám. milyen egyszerű. Csak fel kell venni a kagylót. De nincs idő tűnődni Magas, pirospozsgás férfi álldogál az ajtóban. Cyurieza László, a Béke Tsz 2-es számú üzemegységéből.

— Nincs sok időm. vetjük a búzát — köszörüli meg a torkát, és papírlapot vesz elő. — A nagylaposiak köszönetét tolmácsolom, hogy kaptunk gázcseretelepet. 400 méter járdát. Zsiga bácsi, kérem. panaszunk is van. A járművek nem csökkentik a sebességet a település központjában. Az asszonyok, a gyerekek veszélyben vannak, ha átmennek a másik oldalra a buszmegállóhoz, a bolthoz és a léggömbüzemhez. Elkelne egy sebesség- korlátozó tábla. Aztán, ott van 600 ember olvasnivaló nélkül. A kihelyezett könyvtárat el lehetne helyezni a volt Új Barázda Tsz székházában. Nagyon rosszul néz ki a bezárt iskola környéke. Rozoga, garázsnak nevezett tákolmányok rontják a

Eszmecsere a fogadónapon. Ádám

képet. Szarvasról hazafelé a busz nem éri el a gyomai vonatot, néhány perc miatt gyalogolni kénytelenek az emberek.

— Ennyi az egész? — mosolyog a képviselő.

— Dehogy. November 22- én, 14 órára várjuk Zsiga bácsit. Az előadás címét is kitaláltuk: „A Parlamentből jöttem . ..”

Tímár Sándor és Tímár Gellert viszont a Béke. illetve a Lenin Tsz-t képviseli. Mindketten párttitkárok. Részletesen beszámolnak az őszi mezőgazdasági munkákról. Jól halad a vetés, a kukorica betakarítása. Tímár Sándor mégis gondterhelt.

— Rekordtermést takarítottunk be rizsből, de a dé- vaványai üzem nem veszi át. Most 11)0 vagon rizs van a tárolókban. Kellene a hely a kukoricának.

Végül az is kiderül, hogy- mindkét gazdaságnak sok gondot okoz a MÁV. Hét végén egyszerre 19—20 vagon műtrágyát is lezúdít, amelyet képtelenek fekbérmen- tesen kirakni. Ugyanakkor a környéken nincs megfelelő gabonatároló. A megfeneklett együttműködést kellene szorgalmazni a gabonaforgalmi vállalattal.

Nincs megállás. Alacsony, gyors beszédű. 40 év körüli nő a következő panaszos. A tanácsi ügyintézők ellen berzenkedik. Szerinte haragszanak rá. mert a nyakukra jár.

— Egészségtelen szükséglakásban lakom a lő éves lányommal — mondja. — Tüdőbeteg vagyok. 1200 forintért postázok az ENCI- ben. A régi lakásomat szeretném belvizes kölcsönnel újjáépíteni.

— Miért nem kér lakótelepi lakást?

— Nem tudnám fizetni a részleteket. Nekem olyan pici otthon is megfelelne.

Varga Zsigmond és Szántai

Fotó: Veress Erzsi

Szövevényes, kacifántos ügy ez, tudom meg később. Sok fórumot, hivatalt megjárt. A legnagyobb baj az. hogy a belvizes kölcsön határideje ez év derekán lejárt. Abban azért egyetértünk: valakinek mégiscsak segíteni kellene.

Czikkely Sándor bácsi a sapkáját gyűrögeti. Izeg-mozog a bőrkanapén, aztán kiböki:

— A kocsorhegyiek tanácstagja vagyok, de ha így megy tovább, nem sokáig. Több mint fél éve. hogy a KÖJÁL lezáratta a kutat, mert a vadvíz beszivárgott az aknába. Azóta 200 ember két kilométerről hordja az ivóvizet. Ha elromlik az idő. olyan sár lesz. hogy járművel lehetetlen megközelíteni.

— Figyeljen ide. Sándor bácsi — fogja meg a vállát Varga Zsigmond. — Szóltam a vízmű igazgatójának, főmérnökének. Kijött egy emberük, megállapította: 300-as AC-nyomócső kell. Ezt tud adni a KEVIÉP. Napok kérdése és jó lesz a kút.

Az öreg hümmög, tamás- kodik. és reménykedve nyújtja a kezét.

Délután fél kettő. Véget ér a fogadónap. A képviselő így búcsúzik:

— Látja, a mi mandátumunk nemcsak az ország- gyűlés időszakára szól. Arra is szükség van, hogy aki akarja. szemtől szembe mondja el a gondját, bánatát. Néha aprónak, jelentéktelennek látszik egy-egy ügy. A panaszos azonban óriási dolognak érzi, hogy becsülettel és tisztességgel segítünk, amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi.

Arról szerényen hallgat: hányán jönnek el újra a fogadónapra, a lakására, már csak azért, hogy megköszönjék a meleg emberi szót. a biztatást, a segítséget.

Seres Sándor

Honfoglalók a Batthyány utcában

Két teremben nyüzsög 51 gyerek. A csorvási lakásóvodában minden tárgynak, eszköznek pontosan meghatározott 'helye, szerepe van, de a xsúfoltságot így sem lehet feledtetni. A szomszédos épületben, a II. számú óvodában 3 csoportnak jut megfelelően kialakított helyiség. itt a lakásban pedig szerencsére most már csak átmenetileg vannak a gyerekek. A novemberi ünnep alkalmából költözhetnek a III. számú újonnan kialakított Batthyány úti óvodába.

Szilágyi Menyhért, Csor- vás nagyközség tanácselnöke boldog, ha községük új intézménnyel gazdagodik. Maga is pedagógus. nem csoda hát. ha a gyermekek gondját különösen a szívén viseli:

— Az évek során elnéptelenedett a tanyasi diákotthon. az óvodáink viszont egyre zsúfoltabbak lettek — mondja. A tanyán élők beköltöztek a községbe, a környező városokba, ma már mindössze 30 gyermek van a diákotthonban. Ök már

egy épületben elférnek. így a másik felszabadult. Az óvodai felvételeknél évről évre nagyobb gondot jelentett az igényjogosult gyerekek visszautasítása. Hová tehettük őket. hiszen kény- szerűségből már egy szolgálati lakást is óvodává alakítottunk át? Ez a szűkös megoldás csak átmeneti lehetett és távlatokban kell gondolkoznunk. Nálunk hagyomány, hogy összefognak az itt élők és a gazdasági egységek. Egyesítik erőiket, munkájukat, pénzüket és ebből öregek napközije, vagy tornacsarnok születik, ■így lesz most a III. számú óvoda a Lenin Tsz jóvoltából a tanyasi diákotthon helyrehozott. átalakított

épületében. A tsz magára vállalta a költségeket és a kivitelezést is. A megyei tanácstól egy csoport fejlesztésére kaptunk pénzt. Ez a csoport már az új óvodában rendezkedik be. és ide költözik a lakásóvoda gyermekserege is.

A masszív, tágas ház, az óvoda a HÖDIKÖT csorvási telepe mellett magasodik. Ez a szomszédság bizonyosan áldásos lesz majd az óvoda életében, de az üzemében is. hiszen sok dolgozó hordja majd ide a kisgyermekét. A frissen festett. lakkozott parkettás termek még üresek, a dajka nénik takarítanak bennük. A ház elé fenyőt, fűzfát, nyírfát, cserjéket és bokrokat ültetnek. Az udvar jó nagy. a tereprendezésnél azonban még sok társadalmi munkára lesz szükség. Lászik Mihályné vezető óvónő hol itt tevékenykedik és szervezi munkára a ‘ szülőket, hol a lakásóvoda életét irányítja. Az új otthont teremtök örömével, fáradhatatlanságával tevékenykedik. A feladat jelentős; 88 kisgyermek neveléséről, oktatásáról gondoskodnak majd itt. A legnagyobb boldogság. hogy az idén már minden jelentkezőt felvehettek, összesen 260 gyereket tudtak elhelyezni a csorvási óvodákban.

Szíves szóval fogad a tsz- elnök. Kovács János. Amikor megtudja, az óvodaépítés ügyében keressük, elkomolyodik: — Nem szeretjük mi az olyan megkülönböztetést, hogy ez a gazdasági egység mit segített, az pedig mit nem! Szerintem minden gazdaság támogatja, vagy támogatná azt a települést. ahol létezik, ha van rá valamennyi pénze, vagy munkaereje. Mi is igyekszünk támogatni a tanács terveit minden évben. Az idén legnagyobb gondjuk az óvodaépítés volt. Felajánlottuk, hogy megcsináljuk. Lehet. hogy jövőre nem tudunk segíteni, és nem hiszem. hogy akkor rosszabbak leszünk az emberek szemében. Elsősorban az anyagiakon és nem a jószándékon múlik a segítség. Jó lenne, ha tudnák azok. akik a vezetőket bírálják, hogy milyen sokfelé kell osztani az ilyen célra szánt pénzeket! A maga módján mindenki próbál itt helyben segíteni Csorváson, ézt a községet közösen . és magunknak fejlesszük.

* * *

Az egyesített oktatási és művelődési intézmények, új

Az orosházi határőr-laktanya bejáratánál a szolgálatos kiskatona szigorú tekintete megenyhül, amint megtudja: dr. Csentes Mihályt, a pár hete nyugdíjba vonult kerületparancsnokot keressük. „Magas kitüntetést is kapott, de megérdemelte, az biztos!" — jegyzi meg, és társa nagyot bólint rá.

— Amíg az időjárás engedi, itt kint töltjük a napokat — kínál hellyel a házigazda, dr. Csentes Mihály ezredes a gondosan művelt gyopárosi kert közepén álló szerény. otthonos, hétvégi házban. A falon, főhelyen egy szépen' festett citera. Nem, nem csupán szobadísz. Játszani is szokott rajta a házigazda.

— Nagyon kedves ez a hangszer — emeli le a szögről —■ egy öreg sarkadi mester, Sajti Mihály bácsi készítette 'nekem. Rendeltünk tőle az őrsökre, mindig akad ott fiatal határőr, néha több is, aki tudja pengetni, úgy hogy megkedvelték.

A citeráról így hamar ráterelődik a szó a határőrség sajátos munkájára, s a szolgálaton túl arra az élénk politikai, kulturális és sportéletre. amely a fiatalok ezreiben kelti fel az igényt, formálja felnőtté őket. De maradjunk ezúttal a házigazda személyénél. Élete, pályája példa, annak a példája. hogyan válhat valaki — élve a lehetőséggel, teljesítve a megbízatást — hivatását értő és szerető, megbecsült vezetővé. Dr. Csentes Mihály ráadásul ahhoz a korosztályhoz tartozik,

amelynek tagjai napjaink történelmét alakították.

A hajdani gádorosi fiatal asztalos a párt javaslatára került 1950-ben Budapesten a fegyveres szervekhez. Kiképzés, tanfolyam, szolgálat, tiszti iskola — 1952-ben

avatták tisztté —. majd következett az akadémia. Mindezek után a határőrséghez került, és 1960 óta Orosházán teljesít szolgálatot, ahol különböző politikai tisztségek után 1977-től kerületparancsnok. S tanult, szinte szünet nélkül. A ’60-as években a szegedi tudomány- egyetem bölcsészkarán végzett, 1974-ben a Szovjetunióban féléves tanfolyamon vett részt, és 1977-ben doktorált, etikából.

— Ezen a pályán, ha azt akarja az ember, hogy a beosztásának megfeleljen, állandóan tanulni kell, hiszen a követelmények is állandónéven az általános művelődési központ igazgatója hosszú évek óta Miklya Sándor. Tőle tudjuk, hogy novembertől a három óvodában 9 óvodai csoportot alakítanak. A létszám megközelíti az ideálisát; 25—30 gyerek kerül egy-egy közösségbe. Ez is biztosítéka lesz a magas színvonalú szakmai munkának. az óvodai nevelési program végrehajtásának. a jó iskolaelőkészítő tevékenységnek. A szakképzett óvónők tizen- ketten vannak, hat érettségizett gondozónő, dajka nénik és takarítók, összesen 27-en biztosítják a gyerekek fejlődésének szellemi és technikai feltételeit. Jövő év első felében elkészül a csorvási bölcsőde is. s így a gyermekintézmények körülményei, gondozás, nevelés, oktatás .egymásra épülése folyamatos. megfelelő lesz a községben. Erre szükség is van. hiszen míg más vidékeken csökken a születések száma, Csorváson nem. A fiatalok szívesen laknak a községben, s ha dolgozni el is járnak, az élet jó feltételeit itt helyben megtalálják.

Bede Zsóka

an nőnek — hárítja el az elismerést. — Szívósság, elhatározás dolga, sok éjszaka, sok vasárnap rámegy. Másképpen ezt nem is lehet, csak ha ilyen megértő a feleség. a család, mint nálunk.

— Vajon, megéri?

— Lehet, elvesz öt évet az ember életéből, de mennyit ad!! A tudás, a lelkiismeretes munka, és nem a csillagok száma adja az igazi rangot, tekintélyt az embernek. Ez persze nemcsak a mi pályánkra érvényes.

Észre sem veszem. hogy lassan egy órája beszélgetünk. A házigazda derűs kiegyensúlyozottsága, szerény, határozott egyénisége, mindaz amit mond, és ahogyan mondja, magával ragadja az embert. Világosan, szabatosan fogalmaz, nem használ nagy szavakat, a lehető legkevesebbet beszél önmagáról. és mindig a szemébe néz annak, ’ akivel beszél. Még. arra is ügyel, hogy az elkerülhetetlen katonai kifejezéseket, fogalmakat tapintatosan megmagyarázza. Parancsnoki munkájáról kérdezem.

— Ügy vélem, egy parancsnoknak. éppen mert parancsnok, igen erős ön- kontrollja kell hogy legyen. Amit a munkámban a legfontosabbnak tartottam, az a folyamatos, magas szintű, kemény követelmény mindenkivel szemben, de ugyanakkor ehhez párosulva, körültekintő gondoskodás.

Mindig az emberek értelmében. öntudatában bíztam, s úgy tapasztaltam, ezzel többet is lehet elérni, mint a vak paranccsal. Igaz. kell parancsolni, de legyenek meg a végrehajtás feltételei, és az emberek értsék, mit. miért tesznek. Ez az egyik dolog. A másik: egy parancsnok legyen jó szervező, előrelátó, hogy kritikus helyzetben több alternatíva közül ki tudja választani a helyes megoldást. S legalább ennyire fontos, és nem csupán parancsnoki, hanem minden tiszti beosztásban, hogy tudjon emberekkel bánni, hozzájuk közelférni, egyszóval szeretni az embert hibáival, erényeivel.

Nos, dr. Csentes Mihály ilyen ember. A lécet mindig magasra állította — de önmaga számára is. A felelőtlenséget, a hanyagságot nem tűrte, de a hibákat számon kérve sohasem önérzetükben sértette az embereket. Most, jó egy hónapja, szeptember 30-án nyugállományba vonult — ő maga kérte nyugdíjazását, egészségi állapota miatt. A közéletben azért továbbra is tevékenykedik. így , tagja a megyei pártbizottságnak is. Tizenkét kitüntetés' mellé a legmagasabbat, a Vörös Csillag Érdemrendet, szeptember végén a Parlamentben vette át.

Tóth Ibolya

Fotó: Veress Erzsi