Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-06 / 261. szám

NÉPÚJSÁG 1982. november (i., szombat Tihany — Velence — Csaba 75 Bútorok a Szovjetunióba így ünnepel a gádoros! November 7. Tsz A Csaba ’*5 bútorcsalád az első önálló fejlesztésű termék A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet termékeinek 40 százalékát exportálja a Szov­jetunióba. Ez az arány évek óta változatlan. A Békéscsa­bán gyártott bútorok jó hír­névnek örvéndenek a szom­szédos szocialista országban. A szövetkezet bútoraival rendezték be például 1978- ban az egyik olimpiai szál­lót. Az idén pedig Moszk­vába. a szovjet külkereske­delmi minisztérium iroda­házába szállítanak bútoro­kat, falburkolatot. A szovjet piac mindig is megbízhatóságával. ki­egyensúlyozottságával hívta fel magára a figyelmet, s ez vonzotta a vállalatokat, szövetkezeteket. Mindezt Szikszai Antal el­nöktől hallottuk, aki husza­dik éve dolgozik a szövetke­zetben. s ezalatt alaposan megismerte a megrendelők igényeit. Az első szállítások 16 éVvel ezelőtt kezdődtek, akkor még a szövetkezet szakmai, műszaki színvona­la nem tette lehetővé az ön­álló exportot. Fővárosi vál­lalatokkal léptek kooperá­cióra, Békéscsabán csinálták a bútorok felületkezelését, összeszerelését, önálló ter­mékkel három évvel később jelentkeztek. Tihany, Velence. Csaba. E márkanevek jelzik a szö­vetkezet utóbbi másfél évti­zedes fejlődését. A Csaba ’75 bútorcsalád már nemcsak arról nevezetes, hogy az első teljesen önálló fejlesztésű termék, hanem arról is, hogy a Budapesti Nemzet­közi Vásáron vásárdíjat nyert. S hogy mi a vélemé­nyük a békéscsabai búto­rokról a szovjet megrende­lőknek, arra elég egyetlen történet. A megrendelőkkel sokoldalú kapcsolat alakul ki Fotó: Fazekas László Néhány évvel ezelőtt az ARTEX külkereskedelmi vállalat szakemberei kijelen­tették: a Csaba'75 exportjá­ra nem kerülhet sor. mert a termék gazdaságtalan érté­kesítést tesz csak lehetővé. Ebben volt is némi igazság. Ám a szomszédos ország kül­kereskedői kijelentették: csak akkor vásárolnak Ma­gyarországról stílbútort, ha Csaba ’75 is lesz a válasz­tékban. A tárgyalások végül is eredményesen zárultak, a szövetkezet kisebb módosí­tásokkal olcsóbbá tudta ten­ni a termék gyártását. Így ebből a bútorcsaládból az idén 250. jövőre pedig már 300 garnitúrát szállítanak. A megrendelőkkel sokol­dalú kapcsolat alakult ki, a kereskedelmi szakemberek rendszeresen ellátogatnak Békéscsabára. Ebben az év­ben a Szovjetunió könnyű­ipari miniszterhelyettese járt a megyeszékhelyen, és is­merkedett a gyártással, a szövetkezet tevékenységével. A békéscsabaiak pedig éven­te lehetőséget kapnak arra. hogy a Szovjetunióban ren­dezett bútorkiállításon ve­gyenek részt. Tavaly Rosz- tovban. az idén Minszkben mutatták be termékeiket. Az utóbbi években nőtt a szovjet közületek. vállala­tok érdeklődése. Ezt a leg­elején említett példák is bi­zonyítják. A Gosztroj — szovjet külkereskedelmi mi­nisztérium — székháza — 400 szobáját Csabán készí­tett bútorokkal rendezik be. A falakat pedig ugyancsak a szövetkezetben gyártott burkolattal borítják be. A szerelést ez év júniusától bé­késcsabai szakemberek vég­zik. A közületi megrendelé­sek értéke 20 millió forint. Nagyságát mutatja, hogy a szövetkezet termelési értéke 75 millió forint. A szovjet vásárlók igé­nyesek a minőségre. A leg­kisebb hiányosságokat is szó­vá teszik, persze ha akad ilyen. Tavaly például az összes garanciális javítások értéke a bútorok értékének 3 ezreléke alatt maradt. (kepenyes) n Vadgazdálkodási Híradóban olvastuk Gazdag tartalommal jelent meg a MAVOSZ Békés me­gyéi intéző bizottságának harmadik negyedéve, tájé­koztatója, a Békés megyei Vadgazdálkodási Híradó idei harmadik száma. A híradó részletesen beszámol az in­téző bizottság szeptember 20-i üléséről, amely elemez­te a mesterséges fácánte­nyésztés 1982-es eredménye­it, a mezőgyáni Magyar— Bolgár Vadásztársaság tevé­kenységét, a felügyeleti el­lenőrzések tapasztalatait, va­lamint az intéző bizottság első féléves költségvetését. Gondolatébresztő írást ol­vashatunk ebben a számban a vadásztársaságok társasá­gi életének feljesztéséről, a Vésztőn folyó vadgazdálko­dás gondjairól, a Gyoma- endrődön megtartott ifjú- és idősvadász-találkozóról, a megyei vadászpropagandis­ták tanácskozásáról. Szemé­lyes hangvételű anyagok sem hiányoznak a híradóból, vadásztörténetek színesítik a megye vadászainak negyed­évenként megjelenő lapját, amely különböző vetélke­dőkre és pályázatokra is felhívja a vadásztársaságok tagjait: többek között a legjobb klubprogram kiala­kítására. a fotópályázatra, az ..Év tudósítója" címért, vízimadarak megfigyelésére, valamint arra, hogy a lap ovasói segítsenek összegyűj­teni a megyei Vadgazdálko­dási Híradó régebbi számait. KÉP Utolsó hektárakon törik a kukoricát Fotó: Fazekas László A gádorosi November 7. Tsz-ben — a korábbi két közös gazdaság, a Petőfi meg a Dózsa Termelőszövet­kezet 1975-ös egyesülése óta — mondhatni hagyomány, hogy a nagy ünnep idejére igyekeznek befejezni minden őszi munkát. Ezzel teremte­nek alapokat ahhoz, hogy a nevezetes névadó dátum méltatására összegyűlve, sa­ját eredményeiket is teljes körűen vehessék számba, s az értékelést egybeköthes­sék a legjobbak, az élenjá­rók megjutalmazásávál. Munkasikerekkel A mai ünnepi küldöttgyű­lésen — akárcsak egy évvel korábban is — ismét sike­rekről számolhat be az el­nök a hallgatóságnak. Az alapvetően gabonatermesz­tésre berendezkedett terme­lőszövetkezetben nem oko­zott csalódást az 1100 hek­tár búza, de a vége felé já­ró kukoricaaratás is arról tanúskodik: joggal csatlako­zott a gádorosi közös az in­tenzív gabonatermesztési programhoz. Az összesen 2300 hektá­ron termesztett két növény mellett a szántón még a szója meg a cukorrépa dísz­ük nagyobb területen a gá­dorosi határban, miután az itt hagyományosnak szipnító étkezési hagyma és a cirok termesztése a háztáji gazda­ságokba szorult vissza. Cukorrépát 330 hektárról takarítottak be az idén, a búza kiváló előveteményé- nek bizonyult szója pedig — éppen a cirok meg az étke­zési hagyma rovására — a kezdő 50 hektárról 460 hek­tárra „jött föl" hét év lefor­gása alatt. Ez a növény nemcsak mint jó elővete- •mény illik be a vetésszerke­zetbe. hanem azzal is, hogy ősz előtti betakaríthatóságá- val „széthúzza" a szeptem­beri-októberi munkacsúcso­kat. A konkrét őszi munkákat tekintve: az őszi búza vető­magja már a földben van, utolsó hektárakon takarítják 'be a kukoricát, s alig né­hány napos feladatot jelent már csak az őszi mélyszán­tás is. Az 1983-as évre meghir­detett mezőgazdasági ár- és szabályozóváltozások nem késztetik a November 7. Tsz-t vetésszerkezet-módosí­tásra, továbbra is megfele­lő jövedelmezőségi szinttel számolhatnak ebben a fő­ágazatban. Valamivel másabb a hely­zet az állattenyésztésben. Egyrészt azért, mert itt szük­ségesnek látszik az arányok módosítása. Másrészt azért, mert ebben a főágazatban a gádorosiak talán képesek még további tartalékokat mozgósítani. Legtöbb lehetőséggel a sertéstartás kecsegtet 1983- ra, miután az állomány gya­rapodásának eredményeként növelni tudják a termelést, s ezzel a kilátásba helyezett felárat is elérhetik. A ba- romfitartásban pedig a broi­ler csirke rovására a liba­hizlalást fejlesztik. Szép eredményről számol­hatnak be a tehéngondozók is: a két évvel ezelőtti 3 ezer 200 literrel szemben az idén már 4 ezer 600 liter te­jet fejnek ki egy év alatt egy tehéntől átlagban. Emel­lett még 200 szarvasmarhát meg is hizlalnak. A hústermelés egyébként a háztájinak is fő tevé­kenysége Gádoroson, hiszen a portákról ugyanannyi hí­zómarhát szállítanak e] esz­tendőről esztendőre, mint a közösből, míg a kisüzemben meghizlalt sertések száma — 8 ezer 500 — éppen két­szerese a téeszből leadottak­nak. A háztáji ágazat for­galma így éves szinten meg­közelíti az ötvenmillió fo­rintot. Tartalékfeltárással Külön említést érdemel a szövetkezetben meghonoso­dott ipari tevékenység, amely az idén mintegy 12 millióval növeli a tsz bevé­teleit. Harmadik éve szereli össze é<; gyártja a gádorosi téesz az Orosházi Vas-, Mű- anyagipari Szövetkezetnek a műanyagformázó gépeket. Az orosházi MEZÖGÉP-pel pedig ebben az esztendőben léptek egyezségre az adap­tergyártásban. de javítanak raklapokat is az Orosházi Üveggyárnak. Üjabb lehetőségeket majd az- hozhat, ha a tavaly fel­épített, ezer négyzetméter alapterületű gépműhelyt fel­szerelik mindazon berende­zésekkel, amelyek a jármű­vek szervizszolgáltatásai hoz szükségesek. A szövetkezet az elmon­dottakon kívül természete­sen keresi folyamatosan mindazon megoldásokat, amelyekkel a költségeket csökkentheti. így pályázatot nyújtottak be a kertészetük közelében feltárt termálvíz hasznosítására is, meg a szárítók gázüzemelésre tör­ténő átállítására is. Csak a termálvíz hasznosítása több mint 600 tonna fűtőolaj ki­váltását tenné lehetővé évente. Ami pedig a November 7. Tsz gazdálkodásának bizton­ságát különösképpen meg­alapozza, az az, hogy vala­mennyi nagyobb fejlesztésü­ket önerőből oldották meg. vagyis adósság nélkül néz­nek az elkövetkező évek elé, amelyek során a központi elvonások aligha csökken­nek. Jutalmazással Hagyományokról szóltunk írásunk bevezető soraiban. Hagyományokról szólhatunk a befejezésnél is. Arról van szó tudniillik, hogy az ered­ményesen gazdálkodó gádo­rosi közösben immár évek hosszú során kapcsolhatták össze az ünnepi számvetést az aratásban és őszi mun­kában. a termelésben élen­járók jutalmazásával. Az ünnepi közgyűlést te­sz; most is az emlékezete­sebbé, hogy Clecik István takarmányos mellett, aki ez alkalommal kapta meg a Kiváló Munkáéi! miniszteri kitüntetést, olyanokat is kö­szönthet a tsz-tagság. mint amilyen Kocsis Isván dará­lós, Nagrand József főköny­velő és Vizi János könyve­lő, akik most veszik át a 40 éves munkáért járó jubileu­mi jutalmat, de huszon­egyen vannak azok is, akik már negyedszázada részesei, alakítói Gádoroson a szö­vetkezeti mozgalomnak. A „húszéves" törzsgárdajel- vényt tizenhatan, a 15 év után járót huszonkilencen veszik ma át. Ünnepel az együtt 240 ta­got számláló 18 szocialista brigád is, amelynek sorai­ban ott találjuk a Darabos István vezette Gagarin. a Pető Sándor vezette Novem­ber 7. brigádot is, meg a Münnich Ferenc Szocialista Brigádot, Brozlik László ve­zetésével. Ezek a kollektívák eleitől fogva motorjai, veze­tői itt a munkaverseny-moz- galomnak. Ök azok. valamennyien, akiknek nem kis részük van abban, hogy a szövetkezet az idén elnyerte a kiváló címet, meg hogy az elnök, Zaho- rech József a mai ünnepsé­gen az itt leírtakról beszá­molhat, s hogy ez a közös­ség — a gádoros; November 7. Tsz — most november 7-én így ünnepelhet. Kőváry E. Péter Megjelent a Szövetkezeti Élet novemberi száma A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 65. évfor­dulóját köszöntve ünnepi színben jelent meg megyénk mezőgazdasági, ipari és fo­gyasztási szövetkezeteinek lapja, a Szövetkezeti Élet no­vemberi száma. Ebből a lap­számból imponáló adatokat tudhatunk meg a fogyasztá­si szövetkezetek exporttevé­kenységéről. a medg.vesbod- zási termelőszövetkezetnek a számvitel-gépesítésben elért eredményeiről, a TSZKER- nek a szövetkezetek ellátásá­ban betöltött szerepéről. Interjút közöl a lap Csu­kás Gyulával, a TESZÖV tit- kárhelyettesével a megyé­ben folyó talajjavító és víz­rendező programról, a táj­egységnek a gabonatermelés­ben betöltött küldetéséről. Az ismertetetteken kívül színes írásokat olvashatunk még a novemberi Szövetkezeti Élet­ben többek között a gyomai- Körösmenti szövetkezeti nép­táncegyüttes mallorcai si­kereiről. a KISZÖV által rendezett szövetkezeti szak­munkástanulók megyei ver­senyéről, a Meeőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ két bri­gádjáról és a nagybánhegye- sj Zalka Tsz méltán népsze­rű elnökéről. Horváth End­réről. KÉP

Next

/
Oldalképek
Tartalom