Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-30 / 281. szám
NÉPÚJSÁG Okos munkások—gazdaságos termelés 1982. november 30., kedd II kereskedők és a Metakémia Szabálytalan jegyzőkönyv egy árutárgyalásról Olyan munkást nehéz elképzelni, aki ne törné munka közben a fejét azon, hogyan lehet egy-egy fogást gyorsabban, könnyebben elvégezni. Lehet ez kisebb, apróbb mozdulat — de mindenképpen megpróbál spórolni idővel, mozdulattal. Ne tagadjuk: sokszor egy kis pihenési vágy is közrejátszik a töprengésben. Egy jobb mozdulattal előbb kerül kézbe a szerszám, előbb indul a gép. Kicsiben, nagyban az újítók is ilyenek. A gép megy, az agy töpreng: „ezt így könnyebb lenne”, „ezt talán emígy kellene ...”, s legtöbb esetben megszületik az új. A csabai IV-es téglagyárban hallottam legutóbb, hogy a munkásokat bosz- szantotta a szárító (alagút) kocsik elavultsága, s a vele járó sok időkiesés. Egyszerűen nem feleltek meg a termelés ütemének. Viszont 390 darab kocsi helyett újat venni — hát, mit mondjunk, nem százforintos kiadás lenne! Mokran János, Tóth Rudolf és Nemes László, a gépgyártó üzem újítói addig törték a fejüket, míg megoldást nem találtak az átalakításra. Egy kocsin kísérletezték ki elgondolásukat, ami eredményt hozott, majd a jóváhagyás után valamennyi kocsit kézbe vetJó volt az idei szőlőtermés. Ha minőségben — cukorfokban — alatta is maradt a várakozásoknak, legalább a mennyiség nem okozott csalódást. Sikerült időben pincébe, prés alá hordani a tőkékről a fürtöt, forr már az új bor, hatalmas hordókban érik, testesedik, tisztul a nemes, ínycsiklandó nedű. Az bizonyos, hogy ma még álljuk a versenyt a nemzetek vetélkedésében. A szőlő- termelésből származik a növénytermesztés összes értékének több mint a 10 százaléka, a bor pedig az élelmiszeripar összes termelési értékének csaknem a 4,5 százalékát adja. A szőlőből és a borból származó devizabevétel 8 százaléka összesen az élelmiszer-gazdaság exportjának. A világ szinte minden tájára eljutnak a magyar borok, a megtermelt mennyiségnek átlagosan a felét külföldön fogyasztják el. Érthető hát, hogy az export — összes követelményeivel együtt — meghatározója a honi szőlészetnek. A régi, bevált fajták mellett terjednek az újak, főként a vásárlói igények kielégítése miatt. Meg kell ugyanis harcolni a piacokért. A helytállás szinte kötelező — még átmenetileg kedvezőtlen körülmények, árviszonyok között is —, hogy folyamatos legyen a jelenlét, hogy teljesíthesse az ágazat a népgazdaságilag fontos exportterveket. Az utóbbi időben azonban a szőlőterületek nagysága egyre csökken, s — bár gyarapodnak a hozamok — a visszaesést többnyire nem követi a hektáronkénti termésátlagok megfelelő növekedése, ami kiegyenlíthetné a kedvezőtlen folyamatot. Míg 1970-ben 230 ezer hektáron műveltek szőlőt, addig ez az érték 1981-re' 161 ezer hektárra zsugorodott. A termesztés technológiája a kelleténél jóval lassabban javul, ami kihat a munkafolyamatok minőségére. Drága a telepítés, a nagyüzemeknek az emelkedő költségek miatt az állami támogatással együtt sincs elég pénzük megfelelő nagyságú új ültetvények létrehozására. A feldolgozók jó része korszerűtlen. A pinceberendezésék zöme amortizálódott, eleték. És a gazdasági eredmény: egymillió-háromszázezer forint! A mezőberényi Il-es téglagyárban is hasonló újítás született. Itt is az „öregség” keserítette meg a dolgozók munkáját. Az úgynevezett „Kema” típusú száraztégla- besoroló berendezés ki vén ült. Már nem bírta a termelési ütemet. Gyorsítani pedig képtelenség volt. A gép kezelői hiába fáradoztak, gyakori volt a fennakadás, a leállás. Szaporodott az állási idő. Szűcs Ferenc addig-ad- dig törte a fejét, míg kiötlőit egy szerkezetet, s az új gépegység beépítésével — szinte minimális anyagköltséggel — rendbe hozta a besoroló berendezést. És még energiamegtakarítást is hozott az újítás, egy villany- motor kiiktatásával. Ez a két példa is bizonyítja az okos emberek fejtörésének hasznosságát. Nem véletlen, hogy ebben az évben majdnem százezer forintot fizetett ki a vállalat az áthúzódó és az ez évi újításokért. Valahogy érthetetlen — de valljuk be, lehet tapasztalni —, hogy kézlegyintéssel elintézik egyesek az újítómozgalmat. De aki a gégendő színvonalas tárolótér hiányában megoldatlan a bor tartós tárolása. A pincék szűkössége az oka annak is, hogy — tartalékokat képezve — nem tudjuk egyes esztendőkben kivédeni a kártékony világpiaci ármozgásokat. A jó minőségű termékek jelentős részét a külpiacon hordós borként értékesítjük, amelynek literjéért jóval kevesebbet kapunk, mintha palackban adnánk el. Csakhogy ez is kényszermegoldás, mert kevés az igazán korszerű, magas követelményeket kielégítő, s kellő kapacitású palackozóüzem. És akkor a címkéről, a csomagolóanyagról, a dugóról, a kupakokról még nem beszéltünk ... Bajok vannak a bortermelés gazdaságosságával, nagyüzemi jövedelmezőségével is. Ami hasznot a termelők a végterméken elkönyvelhetnek, az többnyire a szőlészetben képződik. Márpedig a borászat tisztes jövedelme-- zőségének a megteremtése nélkül aligha várható a minőségi fejlesztési célok észszerű megvalósítása. Mindemellett ma jó és keresett a magyar bor. Európa egyik legszigorúbb bortörvénye a miénk. A közfelfogással ellentétben a pincegazdaságok nem cukrozzák, nem vizezik a boraikat. Nem teszik, hiszen szigorú előírások határozzák meg a különböző borkategóriák — asztali, minőségi, különleges minőségű — kötelező kívánalmait a szőlő fajtájától, cukorfokától a savakon, az ízeken és az illaton át az ital szárazanyag-tartalmáig. Megszegésüknek kemény büntetés az ára, nem beszélve arról a kárról, amelyet ilyen esetben a termelő a márka lejáratása miatt szenvedne. Jók a magyar borok. De a borászat színvonalának főként a technikai-technológiai feltételeknek a javításával, a pincegazdaságok munkájában a mikrobiológiai nívó emelésével még jobb lehetne. A minőségjavító tárolóterek, és korszerű palackozók építésével, továbbá a korszerű csomagolás nélkülözhetetlen eszközhátterének megteremtésével pedig tovább öregbíthetnénk a magyar bor hírét itthon és a nagyvilágban. Deáki László pen dolgozik, aki azt kezeli, s azon teljesítményt akar elérni — az cáfol! Mint cáfolnak a tégla- és cserépipari vállalat újítói is. Példázzuk: ez év első felében 71 újítást nyújtottak be a vállalat dolgozói, amiből 37-et fogadott el a szigorú zsűri- bizottság. Mint Botyánszki András iparjogvédelmi előadó' elmondta, 1973-tól kapott nagy lendületet az újítási kedv. Az akkori 40—45 benyújtott újítás helyett ma már évenként 120—130-at számolnak. Kedvcsinálónak számít, hogy félévenként újítási ankétot rendeznek, ahol értékelik az eredményeket, kicserélik gondolataikat. Emellett rendszeresen megszervezik az ötletnapokat, ahol a zsűri helyben fizet egy-egy okos, minőséget, mennyiséget növelő ötletért. És a vállalat mintegy húsz gyáregységéből jönnek is a jobbnál jobb javaslatok. Igaz, érzik is a gondolkodó emberek a törődést: a jogos díjak mellett nevük ott szerepel a külföldi utak listáján, az üdülő-beutalókon és az egyéb kedvezmények között. Büszkék, és a többiek felnéznek a 15 kiváló címet viselő újítóra, akik közül ebben az évben — tavalyi újításaik alapján — Karasz Vilmosnak, arany, Bodnár Istvánnak bronz fokozatot tűztek a mellére. Varga Tibor Gépek helyett acél- és fémszerkezetek A Közúti Gépellátó Vállalat alapvető termékei iránt ugyan csökkent az érdeklődés, a vállalat mégis viszonylag könnyedén talpon maradt, mert sikerült időben módosítani a termelés szerkezetét. Így a KÖZGÉP rugalmasan alkalmazkodik a piaci feltételekhez. A vállalat évi . kilencszázmillió forint értékű ipari tevékenységének döntő részét az útépítő, útfenntartó, valamint egyéb építőipari gépek, alkatrészek gyártása tette ki. a beruházások visz-, szaszorítása miatt azonban észrevehetően csökkent az igény az ilyen jellegű gépek iránt. A kedvezőtlen hatások ellensúlyozására megváltoztatták a termelési szerkezet belső arányait; a gépgyártás rovására jelentősen növelték az acél- és fémszerkezetek előállítását. Nagy erőkkel kapcsolódott be a KÖZGÉP például a hidak acélszerkezetének felújítási munkálataiba, híradástechnikai tornyok építésébe. -Évente 700 millió forintra rúg a KÖZGÉP kereskedelmi tevékenysége. Ezen belül főként a külföldről vásárolt út-, híd-, magas- és mélyépítő gépeket forgalmazzák. Hazánkban közel egymillió ember foglalkozik anyagmozgatással, s az iparon belül kb. 17 százalékot tesz ki az arányuk. Nem sokkal jobb a helyzet más országokban Amikor a körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezet néhány évvel ezelőtt átvette a cipőkrém és a Tangó paszta gyártását, aligha volt valaki, aki arra gondolt, hogy a szövetkezet napjainkra a háztartásvegyipar egyik bázisa lesz. A cipőkrémet gyorsan követte a babaolaj, a különféle fürdőtabletták, majd a bonyolultabb és értékesebb termékek, a különféle háztartási tisztító- szerek. Most pedig odáig jutottak. hogy az ország minden részéről, az Ipari és a Belkereskedelmi Minisztériumból jöttek el szakemberek Körösladányba, hogy megtárgyalják: mit tud adni a Metakémia jövőre a vásárlóknak. Igény és rendelés Az elnök egy rövid tájékoztatóval és némi szemrehányással kezdi: — Ez az évünk meglehetősen nehéz volt az importanyagok gyakran késedelmes, ütemtelen beérkezése miatt, és gondjainkat még tetézte néhány belkereskedelmi probléma is. A múlt évi előzetes igénybejelentések alapján 13 millió doboz cipőkrém gyártására készültünk fel, és végül 6 millióra kaptunk tényleges megrendelést. Csakhogy nekünk a gyártás megkezdése előtt hosszú idővel fel kell adnunk anyagrendeléseinket, ezért kérünk igénybejelentést. Miután az igény és a tényleges rendelés között nagyon nagy volt az eltérés, sok alapanyag maradt a nyakunkon, és növelte készleteinket. Sajnos, nem ez volt az egyetlen termékünk, amelyikkel így jártunk, ezért kérjük partnereinket, becsüljék fel pontosabban a várható igényeket. Szó esett még az országos textilöblítő-hiányról és arról, hogy a szövetkezet tudna többet szállítani, ha nem lenne annyi gondja a flakonokkal. Szóba került egy-két új termék, köztük a kopott cipők utánszínezésére alkalmas paszta, a bőrkabátápoló szer és a szőnyegsampon is. A csomagolásnál a tipizálás bevezetésére törekszik a szövetkezet, egységes dobozokat, flakonokat és gyűjtőcsomagolást használnak a jövőben. Ez a bejelentés rögtön kisebb vihart okozott. A különböző FÜSZÉRT-ek, vegyiáru nagykereskedelmi vállalatok képviselői sorban jelentkeznek szólásra. Általában egyetértenek az egységes tubusokkal, flakonokkal, de azt szeretnék, ha a régi jól bevált márkanevek, mint például a Bagarol, maradnának, és kiugranának a grafikából. Egyöntetű elutasításra talált a szövetkezetnek az a sem, kivéve az iparilag legfejlettebb államokat. Az anyagmozgatás minél nagyobb arányú gépesítése, netán automatizálása tehát sok munkaerőt szabadíthat fel. terve, hogy az egységes gyűjtődobozba különböző számú terméket helyezzenek el. Nagy tubusból 10, kicsiből 21, cipőkrémből pedig 24 férne egy-egy gyűjtőkartonba, és a kereskedők véleménye szerint ez óriási kavarodást okozna a leltározásnál és a gépi adatfeldolgozásnál. Meg is jegyezte egyikük: húsz évig tartott, mire rávettük a kereskedelmet, hogy szokjon le a tucatban való számolásról, és használjon tízes alapú mennyiségeket, most meg mi jöjjünk elő ilyen egységekkel? (ír és minőség Nem könnyű persze a szövetkezet helyzete sem. A csomagolóanyagot vásárolja, és legújabban a papíripari vállalat bejelentette, hogy a Bagarolhoz nem tudja a kért mennyiségű húszas gyűjtőkartont szállítani, csak a százast. így ők is ilyen tételben küldenék tovább az árut. Ez persze nem tetszik a kereskedőknek. Szerintük egy színből száz cipőkrém még a legnagyobb boltoknak sem kell. kisebb tételek átcsomagolására pedig a nagykereskedelemnek nincs lehetősége. Valami megoldást kell keresni arra, hogy az áru úgy jusson el a boltba, ahogy azt a szövetkezetben becsomagolták. Kényes téma kerül az asztalra, az ár. Csaknem egyöntetű a vélemény, hogy jók a Metakémia termékei, csak kicsit drágák. A padlóápolók többek szerint azért nem fogynak megfelelően, mert többe kerülnek, mint a hasonló minőségű, NDK-ból importált termékek. A mostani gazdasági helyzetben mindenki az olcsóbb árut keresi. Emiatt húzódoznak a kereskedők a szövetkezet új termékének, a szőnyegtisztítónak a bevezetésétől is. Lényegesen drágább, mint az eddigiek, az ára csaknem eléri a tőkés importból behozott Sapur tisztítószeréét. Szerintük ennyi pénzért nem lehet eladni. Elhangzik a kereskedőktől egy hasznos javaslat. A textilöblítő szert a nagy dobozos mosóporok mintájára forgalomba kellene hozni 3 vagy 5 literes kannákban. A nagyobb mennyiséget olcsóbban lehetne eladni, és valamelyest csökkenne a szállítási és raktározási költség. Szót kér a minisztérium képviselője is. Fölhívja a kereskedők figyelmét, hogy az igénybejelentést vegyék komolyan a jövőben, ez egyezzen meg a rendelési meny- nyiségekkel. A közelmúltban többször előfordult, hogy olyan cikkeket hoztak be tőkés importból, amilyeneket a Metakémia is gyárt. A jövőígy érthető, hogy világszerte nagy erőket mozgósítanak az anyagmozgatás modernizálására. A teher felemelésére és továbbítására egyidejűleg alkalmas villástargoncák hagyományos típusai jól ismertek az iparban, a kereskedelemben és a mező- gazdaságban. Üjabban mind több helyen jelennek meg olyan változa-. tok is, amelyek új képességgel rendelkeznek: a rakomány 3-4 méter magasságra yaló emelésén kívül különféle szögben billenteni, felfordítani is képesek terhüket. Ez különösen előnyös lehet a tartályládák vagy konténerek nagyfokú alkalmazására alapozott szállítási, rakodási munkaláncban, így ugyanis e tartályok különböző szintekre való emelésén, egymásra rakásán, szállító járműre helyezésén ben ilyen nem fordul elő, védeni fogják a szövetkezet érdekeit. Gyártsanak több öblítőt, ebből most hiány van, és ha gondjaik vannak a szállítással, a minisztérium megpróbál segíteni. Szóba került a termékválaszték kérdése. A szövetkezet néhány cikk gyártását szívesen abbahagyná, és másokat dobna a piacra, a kereskedelem véleménye nem egyezik mindenben az övékével. Némi vita után azért egyezségre jutnak. Importot pótolnak A több mint három órán át tartó tárgyalás végén Nyerges László, a szövetkezet elnöke válaszol a még nyitva maradt kérdésekre. Elmondja, hogy az alap- és segédanyagok állandóan drágulnak, legutóbb a Mátravi- déki Fémművek jelentette be, hogy drágább lesz a ci- pőkrémesdoboz és a tubus. Nem olcsó a műanyag flakon sem, gyakran a termék árának a felét teszi ki, és használat után megy a szemétbe. Termékeik árát minőségromlás nélkül nem tudják csökkenteni, minden kihagyhatót már kihagytak a receptúrából. Szerintük az árak arányosak a minőséggel, csak ezt nem mindig sikerül tudatosítani a vásárlókkal. Jobb, átgondoltabb, hatékonyabb reklámpropaganda-munkával igyekeznek majd termékeik jó tulajdonságaira felhívni a figyelmet. A tárgyalás befejezése után sikerül az elnökkel külön is néhány szót váltani. — Nagyon hasznos volt ez az összejövetel, partnereinktől első kézből kaptuk meg azokat az információkat, melyekre jövőbeni munkánkhoz feltétlenül szükségünk van. Megtudtuk, hogy néhány számunkra egyszerűnek tűnő dolog nekik komoly problémát okozna, és rájöttünk arra is, hogy egykét termékünk sikertelenségét a széles körű ismertség hiánya okozza. A jövőben igyekszünk a minőségi színvonal tartása mellett olcsóbb árfekvésű termékeket kifejleszteni, és olyan háztartásvegyipari termékeket előállítani, melyek importot pótolhatnak. Szeretnénk néhány ismert termék licencét is megvásárolni, ezekről most folynak a tárgyalások. Néhány márkás termék megjelenése a körösladányi Csillag-családban biztos jót tenne többi gyártmányunk forgalmának is. Lónyai László kívül az ürítésük is megoldható, fáradságos^ kétkezi munka nélkül, és igen gyorsan. Ennek a lehetőségnek a hasznosítása előnyös lehet sok iparágban, s természetesen a mezőgazdaságban is. Képünkön egy ilyen, ládabillentő szerkezettel is ellátott, angol gyártmányú villástargoncát láthatunk. Az egy tonna teherbírású, forgatható billentőszerkezet a legtöbb hagyományos kivitelű, emelővillás targoncára felszerelhető. A ládát egy hidraulikus működésű kar felülről fogja meg, s egészen 150 fokos szögig dönt- hetően, rázás nélkül hajtja végre az ürítést. Burgonya, zöldség vagy más termények rakodására készült a berendezés, de alkalmas áruházakban vagy üzemekben való árukezelésre, -rakodásra is. Mezőgazdasági repülőgépek, helikopterek feltöltésénél is jó hasznát lehet venni. (KS) Jó-e a magyar bor? Emelve billentő villástargoncák
