Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-30 / 281. szám

!l982.

november 30., kedd

A megyei döntő első pillanatai. A kamarazenekar illő környezetben játszott a versenyző csapatoknak: a falakat a békéscsabai festőművész tanár, Sülé István lírai grafikái díszítették ...

99

Zene és ifjúság” döntő Békéscsabán

Jé színvonal, illő szervezés

Kevesebb több lett volna

Módszertani nap Gödöllőn a cigányság közművelődéséről

Ha a KISZ közművelődéssel foglalkozó aktivistáit, vezetőit megkérdezzük, hogy legalább egy olyan formát mondjanak, amely csak és kizárólag a fiatalok számára van, nem kapunk érdemi választ. S ebben nincs is semmi elítélendő: mindez a művelődés, a kultúra egyetemlegességét bizonyítja. De az újabb és a sok évszázados formákat mégis lehet úgy szervezni, úgy alakítani, hogy azok a fiataloknak, a fiatalokért legyen, fiatalosan menjen végbe. Tény, ritka az ilyen. Leginkább a kényszeredettség a jellemző. De hogy nem meddő a próbálkozás, hogy lehet fiatalosan közművelődési programot csinálni, arra példamutatóan jó rendezvény volt az elmúlt héten szombaton a KISZ megyei vezetőképző iskolájában megtartott „Zene és ifjúság” akciósorozat megyei döntője.

Megyénk tíz városának és járásának legjobbjai — tíz öttagú csapat — ültek lé az asztalok mellé, hogy a tízfordulós, valóban játékos versenyen mérjék össze komoly és könnyűzenei, no meg a társművészetekkel kapcsolatos ismeretüket, tudásukat. Igen, a játék öröme, amelynek fontosságát, létezését és alkotó erejét botorság tagadni, titkolni. Többek között erre is felhívta a jelenlevők figyelmét megnyitójában a zsűri elnöke, dr. Forrai József, a megyei KISZ-bizottság titkára.

Még igazán fel sem ocsúdtunk a békéscsabai zeneművészeti szakközépiskola Ráz- ga József igazgató vezényelte kamarazenekarának, vonósnégyesének és szólistáinak rögtönzött, „bemelegítő” koncertje élményéből, máris kezdődött a vetélkedés. Po- csainé Fábián Magdolna békési népművelő a fiatalok között méltán kedvelt, közvetlen stílusával, szellemességével vezette a versenyt.

Csak néhány cím a játékok sorából: Irodalom és

zene; Mit tudsz róla? (Zeneszerzők élete, munkássága); Hangszerbemutató pantomim; Stílus — képzőművészet — zene; A dzsessz és a rock mesterei.

De nem csak a csabai zenei szakiskolások muzsikája színesítette a versenyt. Felczánné Nyiri Mária és Felczán Béla táncpedagógusok segítségével menüettiskola is nyílt itt, igaz, rövid időre. Sőt: a párok teljesítményét pontozta is á zsűri. Szintetizátorzenére grafikát és novellát kellett rögtönözni. Köles István, Mentes Ádám és Fábián Tamás dzsessztrióját hallgatva, szinte meg is feledkeztünk, hogy nem koncerten, hanem „vérre menő” vetélkedésen vagyunk ...

Kettőszázhúsz pontot lehetett elérni, összesen. Igaz, voltak igazán nehéz, valóban „szakmabeli” kérdések is. A zsűri — amely az egyes témakörök kérdéseit, a játékokat összeállító jeles, megyénkben zenepedagógus szakemberekből és művészekből állt — még a vetélkedő előtt attól tartott, hogy túl nehezek a kérdések. A végeredmény mást bizonyított. A harmadik helyen végzett mezőkovácsházi járási csapat 110, a második békési ötös 126, s a nyertes orosházi városi csapat 129 pontot gyűjtött össze.

Izgalmas, jó hangulatú, pezsgő, illően szervezett vetélkedő volt. A csapatok szerint „kár, hogy vége”. A KISZ Művelt Ifjúságért programsorozatának idei .rendezvénye, a Zene és ifjúság a megyei döntőkkel zárul. Országos erőpróba már nem lesz. De az alapszervezeti, a munkahelyi és iskolai, a járási-városi és a mostani, a megyei döntő megannyi tapasztalata azt mutatta meg, hogy nemcsak a vetélkedőkön közvetlenül részt vevő sok száz fiatal, hanem sok ezer társuk lett barátja, szerelmese, ismerőse a zenének.

(nemesi)

A Békés megyei cigányügyi koordinációs bizottság szombaton egész napos programra invitált meg egy mik- robusznyi társaságot. A Békés megyei küldöttség ösz- szeállítása a gödöllői nagyszabású módszertani napra a koordinációs bizottság titkárának, Hevesi Józsefnek átgondolt választásán múlott. Ugyanis a megyében működő .cigányklubok vezetői mellett meghívta a Megyei Művelődési Központ cigányüggyel foglalkozó szakemberét, a megyei KISZ-bizottság munkatársát, a cigányság kutatásával foglalkozó dr. Bencsik János múzeumigazgatót, sőt, ott volt még közöttük Mezőberény tanácselnöke is, Szűcs Lajos.

■ Eleinte nemigen értettem, mit keres egy tanácselnök a közművelődéssel foglalkozó módszertani napon. A későbbiekben aztán kiderült, igen hasznos lett volna, ha több tanácsi vezető is részt vesz ezen a jövő munkáját segítő találkozáson.

Szerencsére időben érkeztünk Gödöllőre, a csodapalotában székelő művelődési központba, ahol kellemes meglepetésként fogadott bennünket, hogy a rendezők egész sor tájékozódásra, tanulmányozásra méltó kiadvánnyal fogadták az ország szinte minden táját képviselő küldöttségeket.

Mielőtt alaposabban megcsodálhattuk volna a gödöllőiek irigylésre méltó művelődési központját, má^ meg is kezdődött Kozák Istvánná dr., a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala osztályvezetőjének vitaindítójával a kerekasztal-beszélgetés. Ko- zákné elsősorban a központi intézkedések gyakorlati megvalósításáról szólt, amelyet a tíz felkért hozzászóló a gyakorlatban szerzett tapasztalataival támasztott alá. Szót

kapott így pedagógus, köz- művelődési szakember és egészségügyi dolgozó egyaránt. A résztvevők a maga komplexitásában tájékozódhattak a cigányság helyzetével, a velük és értük folyó gyakorlati munka eredményeiről és buktatóiról. A cigányság beilleszkedését elősegítő megannyi próbálkozás, időnként már kikristályosított gyakorlat azt erősítette meg a résztvevőkben, hogy a cigányság körében a jelenleginél jobban kell tudatosítani, hogy csak azokon tud segíteni a társadalom, akik maguk is akarják, igénylik életmódjuk minőségének megváltoztatását. Ugyanakkor az is hangot kapott, hogy a cigányság műveltségi szintjének emeléséért csak a nem cigányok példamutatásával lehet eredményesen küzdeni.

Jó volt tapasztalni az ez ügyben már oly sokat tett pedagógusok és népművelők lelkesedését. De gondjaikból egyértelműen kitetszett,

hogy a cigányság integrálódásához, az e témában megszületett központi elvek megvalósításához néhány ember lelkesedése kevés. Az eredményhez az adott település nem cigány lakosságának, valamint a cigányságnak közös akarására lenne szükség.

A délelőtti kerekasztal-beszélgetés délután igen heves, sokszínű vitával folytatódott. S bár izgalmas volt a különböző vélemények ütköztetése, csoportunk tagjai fészke- lődni kezdtek. E jelenség a gödöllői módszertani nap egyetlen kritizálható hiányosságával függött össze: nevezetesen azzal, hogy a rendezők túl sokat markoltak. Hiszen már délelőtt, a kerekasztal-beszélgetés ideje alatt egy másik helyiségben televíziós dokumentumfilmeket vetítettek a cigányság életéről. Aztán, az impozáns Gödöllői Galériában, hasonlóképpen több időt igényelt az ügyesen ösz- szeállított cigány néprajzi kiállítás megtekintése. (Ezen a kiállításon egyébként a gyulai Erkel Ferenc Múzeum anyagából is több tárgy, dokumentum szerepelt.) Az előcsarnokban pedig megérkezésünk óta folytak a Pest megyei cigányklubok tagjainak közös foglalkozásai a vendéglátó művelődési központ kézművesműhelyének irányításával. Ha többre futja időnkből, gondosabban böngészhettünk volna például a gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványait és a délutáni író-olvasó találkozón szereplő Holdosi József munkáit bemutató könyvárusításon is.

Felismerve e gazdag választékot, néhányan „megléptünk” a vitáról, és ellátogattunk az isaszegj cigányklub tagjaihoz, akik cigány ételkülönlegességekkel vártak már bennünket. Rendkívüli élményt jelentett emellett számunkra az emeleti galériában bemutatott fotó- kiállítás, amelyen Török László Cigányok című anyagát tekinthettük meg. (A kiállítást Bari Károly költő nyitotta meg.)

A — talán túl gazdag — módszertan; nap este baráti találkozóval, közös együtt- léttel zárult, s amelynek tartalmi összefoglalóját dr. Csi- csay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese adta meg záróbeszédével.

Tanulságul érdemes volna megjegyezni, hogy tartalmában sokkal eredményesebb lett volna ez a gödöllői rendezvény, ha a több mint száz résztvevő szekcióüléseken cserélhetett volna tapasztalatokat, s vitathatta volna meg a holnap tennivalóit.

B. Sajti Emese

NÉPÚJSÁG

KÉPERNYŐ

Színészbecsülés

Csodálatos hangú versekben, kegyetlen végkifej- ietű novellákban, klasszikus elbeszélésekben, tragikus kisregényekben énekelték és írták meg már oly sokan és szüntelenül meg- megújulóan a legellentmondásosabb művészet, a színészet alapigazságát: a színész a közönség, a hírnév nélkül szárnyaszegett és halott, „mestersége” így hiábavaló. Mi, a közönség, az „ezerfejű cézár” tehetünk és teszünk is mindenről. Felemelünk, ünnepiünk, vagy éppen a sárba tiporunk. Legyen bármelyik is, de kell, hiszen enélkül nincsen színház, nincsen színész.

S mint minden művésznek, alkotónak, a színészeknek is természetes vágya, életcélja, hogy minél többen megismerhessék. A reflektorfény azonban köztudottan nem idomul a fizika törvényeihez. Attól függ sok minden, hogy hol van az a világot jelentő deszka, amelyet meg kell világítani. Mert ha rossz helyen, nem érheti a fény. Tehát mi, a közönség sem tudhatunk a rajta végbement történésekről. S mi vidékiek, hányszor kiáltunk fel: de jó is lenne, ha ezt vagy azt a produkciót mások is, milliók láthatnák.

S a negyedszázados televízió (is) rádöbbent erre. Hogy az ő kezébe helyeztetett el a változtatás hatalma. Jó egy hónappal ezelőtt a kaposvári színház társulatának előadásában egy kellemes és habkönnyű francia bohózatot láthattunk. Most, pénteken este pedig a veszprémi Petőfi Színház művészeivel Alfred de Musset fura, de veretes drámáját, a Loren- zaccio címűt. Mondhatja most az olvasó: nagy dolog, eddig is volt viszonylag szép számban vidéki színházi közvetítés. De e két példa nem erre jó! Ez már igazi koprodukció! Sőt, valahogy több és értékesebb annál!

A tévések gyakran hozzák fel mentségükül, ha a vidéken dolgozó színészek nem alkalmazásának okait kérdezik tőlük, hogy nemcsak messze vannak a fővárostól (s itt nemcsak a kilométertávolságra gondolnak!), hanem semmiféle ..kameragyakorlatuk” nincs. Vagyis „nem érzik a tévézés lényegét”. A veszprémiekkel megoldott műsor rácáfolt erre. S valami műfaji újat is kaptunk. Nem tévéfilm volt, nem is közvetítés. A kettő arányos és illő vegyítéke. S „mellesleg” megismerhettük Blaskó Balázs, Benedek Gyula, a Békés megyeieknek még mindig kedves ismerős, Szoboszlay Sándor arcát, művészetét. Csak hát ezt folytatni kellene! A kaposváriakkal, a veszprémiekkel, más színházakkal!

(nemesi)

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: A lőporsziget lakói.

8.57: Népdalcsokor.

9.44: Gyermekkönyvhét.

10.05: MR 10—14.

10.35: Zenekari muzsika.

11.06: Lukács Pál mélyhegedűn játszik.

11.39: Tigrisugrás.

12.45: Törvénykönyv.

13.00: A Rádió Dalszínháza. A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja.

14.15: Népdalok.

14.44: Élő világirodalom. Görögország.

15.05: Bartók: Kossuth szimfónia.

15.28: Nyitnikék.

16.00: Ruggiero Ricci Sarasate- műveket hegedül.

16.30: Zengjen a muzsika.

17.05: Arcélek. Munkásábrázolás a magyar irodalomban. Tömörkény István.

17.35: Holborn: Erzsébet korabeli táncok.

19.15: Jugoszláv művészek operafelvételeiből.

19.40: Cigánydalok.

20.00: Olajmosta fjordok.

20.30: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek.

21.17: Amit az iskolától várnak.

21.47: Operettdalok.

22.30: Kodály Zoltán rádióelőadásai.

23.02: Bach: Musikalisches Opfer.

23.50: Virágénekek.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Hegedűs Lászlóné népdalokat énekel, Pribojszky Mátyás citerázik.

8.35: Társalgó.

10.00: Zene délelőtt.

12.25: Gyermekkönyvhét.

12.35: Melódiakoktél.

13.23: Látószög.

13.28: Éneklő Ifjúság.

14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja.

16.35: Csúcsforgalom.

18.00: Tini-tonik.

18.47: Nótamuzsika.

19.14: Az Ambrosian kamarakórus Beethoven-kánonokat énekel.

19.25: Magyar mérnök Algériában.

19.35: Csak fiataloknak!

20.35: Utazás a Balaton körül.

20.52: Az év legjobb tánczenei felvételei.

21.33: Fenntartott hely — az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára.

23.20: A mai dzsessz.

III. MŰSOR

9.00: Iskolarádió.

9.30: Zenekari muzsika.

10.30: Fiatal magyar együttesek felvételeiből.

11.05: Operaáriák.

11.50: Kamarazene-felvételeinkből.

13.07: Fekete-Afrika zenéjéből.

13.23: Népek között.

13.53: XVIII. századi muzsika.

15.00: Szereted az operát?

15.30: Bayreuthi ünnepi játékok 1982. Wagner: Parsifal.

17.28: Vladimir Horowitz zongorázik.

19.05: Mindenki iskolája.

19.35: Az Lfjú Zenebarát Klubok központi kórusának Ko- dály-hangversenye.

Kb.

21.30: Lantmuzsika.

21.50: A progresszív rock híres előadói.

22.35: Zenekari muzsika.

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00 : Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Két dal, egy előadó. Az Electric Light Orchestra játszik.

17.15: Zsibongó. Gyermekműsor.

17.30: Weöres Sándor megzenésített gyermekverseiből.

17.35: Üzemi lapszemle.

17.40: Az Ottawán együttes slágereiből. (Közben: Napjaink. Palatinus István jegyzete.)

18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, (ism.)

8.05: Iskolatévé. Beszéljünk oroszul.

8.25: Fizikai kísérletek. (Kö- zépisk. II. oszt.) (f.-f.)

9.00: Orosz nyelv. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.)

9.10: Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.)

9.25: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.)

10.00: Történelem. (Ált. isk. 5. oszt.)

10.30: Deltácska. (f.-f.)

10.50: Idesüss! (ism., f.-,f.)

11.15: Képújság.

13.50: Iskolatévé. Fizikai kísérletek. (ism., f.-f.)

14.00: Deltácska. (ism., f.-f.)

14.20: Beszéljünk oroszul, (ism.)

14.40: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.)

15.05: Történelem, (ism.)

15.35: Napköziseknek, szakköröknek. (ism.)

16.10: Hírek, (f.-f.)

16.15: Magyar rövidfilmek távoli tájakról.

17.15: A Televízió sanzonpódiuma.

17.50:-Reklám, (f.-f.)

17.55: Képújság.

18.00: Sportműzeum. (f.-f.)

18.20: Pannon krónika, (f.-f.)

18.50: Reklám, (f.-f.)

19.05: Tv-torna.

19.10: Olvassatok mindennap! (f.-f.)

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Liszf Ferenc. Tévéfilmsorozat.

20.50: Stúdió ’82.

21.50: Szép magyar tánc.

21.55: Beszélgetés Goda Gáborral. (f.-f.)

22.40: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

20.00: Parabola, (ism.)

20.30 : Egészségünkért! (f.-f.)

20.40: Tv-híradó 2.

21.00: Liszt: A-dúr zongoraverseny.

21.20: „Hamburg nappal és éjjel.”

21.55: Képújság.

BUKAREST

16.05: Iskolatévé.

16.40: Fiatalok klubja.

17.25: Mesterségünk címere . . . 17.50: A legkisebbeknek.

20.00: Tv-híradó.

20.30: Gazdasági figyelő.

20.40: Táncoljunk.

20.55: Tv-ankét.

21.15: Tv-színház: Egyesülés.

Tv-játék.

22.00: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

10.00: Hírek.

10.20: A hazának szeretettel.

10.50: Nem adom ezt a napot a szemekből.

11.20: Champes, a különös kutya. 12.45: Mit tudnak a gyerekek a szülőföldről?

13.15: Ünnepi iskolai műsor. 14.15: Tv-napló.

14.30: A kaland.

15.00: Svéd brigádtagok a Samav —Sarajevo vasútvonal építkezésén.

15.45: Ajándék a szabadságnak. 15.15: Dokumentumfilm a népfelszabadító háborúból. 16.35: A besúgó.

18.05: Tito Jugoszláviájának megteremtése.

19.15: Rajzfilm.

19.30: Tv-napló.

20.00: Jó estét.

20.35: Berlin, Alexanderplatz — filmsorozat.

II. MŰSOR

15.45: Hírek.

15.50: A Jugoszlávia Népi Felszabadítása Antifasiszta Tanácsa és a koszovói autonómia.

16.50: Egy bariton metamorfózisa.

19.00: Ismeretlen föld.

19.30: Tv-napló.

20.00: FQlkparádé.

20.50: Darimka ajándéka. Balett. 21.35: Zeneszerző harcosok.

22.00: Hírek.

SZÍNHÁZ

1982. november 30-án, kedden 19 órakor Békéscsabán:

VIKTÓRIA

Bérletszünet

1982. december l-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán:

JÁNOS VITÉZ Németh L.-bérlet 19 órakor Békéscsabán: KÖRTÁNC

,,H” bérlet (Klubszínház)

MOZI

Békési Bástya: Esküvő. Békéscsabai szabadság: de. 10 és du. 6, és 8 órakor: Nyom nélkül. 4 órakor: őszi maraton. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Egy kis indián, fél 8 órakor: Meztelen bosszú. Gyulai Erkel: Hair. Gyulai Petőfi: Vörös föld. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Zsaru vagy csirkefogó? fél 8 órakor: Serpico. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A terasz I., II. rész, 22 órakor: Filmklub.