Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-30 / 281. szám

!l982. november 30., kedd A megyei döntő első pillanatai. A kamarazenekar illő kör­nyezetben játszott a versenyző csapatoknak: a falakat a bé­késcsabai festőművész tanár, Sülé István lírai grafikái dí­szítették ... 99 Zene és ifjúság” döntő Békéscsabán Jé színvonal, illő szervezés Kevesebb több lett volna Módszertani nap Gödöllőn a cigányság közművelődéséről Ha a KISZ közművelő­déssel foglalkozó aktivistá­it, vezetőit megkérdezzük, hogy legalább egy olyan for­mát mondjanak, amely csak és kizárólag a fiatalok szá­mára van, nem kapunk ér­demi választ. S ebben nincs is semmi elítélendő: mind­ez a művelődés, a kultúra egyetemlegességét bizonyít­ja. De az újabb és a sok év­százados formákat mégis le­het úgy szervezni, úgy ala­kítani, hogy azok a fiatalok­nak, a fiatalokért legyen, fiatalosan menjen végbe. Tény, ritka az ilyen. Legin­kább a kényszeredettség a jellemző. De hogy nem med­dő a próbálkozás, hogy lehet fiatalosan közművelődési programot csinálni, arra pél­damutatóan jó rendezvény volt az elmúlt héten szom­baton a KISZ megyei veze­tőképző iskolájában meg­tartott „Zene és ifjúság” ak­ciósorozat megyei döntője. Megyénk tíz városának és járásának legjobbjai — tíz öttagú csapat — ültek lé az asztalok mellé, hogy a tíz­fordulós, valóban játékos versenyen mérjék össze ko­moly és könnyűzenei, no meg a társművészetekkel kapcsolatos ismeretüket, tu­dásukat. Igen, a játék örö­me, amelynek fontosságát, létezését és alkotó erejét bo­torság tagadni, titkolni. Töb­bek között erre is felhívta a jelenlevők figyelmét meg­nyitójában a zsűri elnöke, dr. Forrai József, a megyei KISZ-bizottság titkára. Még igazán fel sem ocsúd­tunk a békéscsabai zenemű­vészeti szakközépiskola Ráz- ga József igazgató vezényel­te kamarazenekarának, vo­nósnégyesének és szólistái­nak rögtönzött, „bemelegítő” koncertje élményéből, máris kezdődött a vetélkedés. Po- csainé Fábián Magdolna bé­kési népművelő a fiatalok között méltán kedvelt, köz­vetlen stílusával, szellemes­ségével vezette a versenyt. Csak néhány cím a játé­kok sorából: Irodalom és zene; Mit tudsz róla? (Zene­szerzők élete, munkássága); Hangszerbemutató panto­mim; Stílus — képzőművé­szet — zene; A dzsessz és a rock mesterei. De nem csak a csabai ze­nei szakiskolások muzsiká­ja színesítette a versenyt. Felczánné Nyiri Mária és Felczán Béla táncpedagógu­sok segítségével menüett­iskola is nyílt itt, igaz, rö­vid időre. Sőt: a párok tel­jesítményét pontozta is á zsűri. Szintetizátorzenére grafikát és novellát kellett rögtönözni. Köles István, Mentes Ádám és Fábián Tamás dzsessztrióját hallgat­va, szinte meg is feledkez­tünk, hogy nem koncerten, hanem „vérre menő” vetél­kedésen vagyunk ... Kettőszázhúsz pontot le­hetett elérni, összesen. Igaz, voltak igazán nehéz, való­ban „szakmabeli” kérdések is. A zsűri — amely az egyes témakörök kérdéseit, a játékokat összeállító jeles, megyénkben zenepedagógus szakemberekből és művé­szekből állt — még a vetél­kedő előtt attól tartott, hogy túl nehezek a kérdések. A végeredmény mást bizonyí­tott. A harmadik helyen végzett mezőkovácsházi já­rási csapat 110, a második békési ötös 126, s a nyertes orosházi városi csapat 129 pontot gyűjtött össze. Izgalmas, jó hangulatú, pezsgő, illően szervezett ve­télkedő volt. A csapatok sze­rint „kár, hogy vége”. A KISZ Művelt Ifjúságért programsorozatának idei .rendezvénye, a Zene és if­júság a megyei döntőkkel zárul. Országos erőpróba már nem lesz. De az alap­szervezeti, a munkahelyi és iskolai, a járási-városi és a mostani, a megyei döntő megannyi tapasztalata azt mutatta meg, hogy nemcsak a vetélkedőkön közvetlenül részt vevő sok száz fiatal, hanem sok ezer társuk lett barátja, szerelmese, ismerő­se a zenének. (nemesi) A Békés megyei cigány­ügyi koordinációs bizottság szombaton egész napos prog­ramra invitált meg egy mik- robusznyi társaságot. A Bé­kés megyei küldöttség ösz- szeállítása a gödöllői nagy­szabású módszertani napra a koordinációs bizottság titká­rának, Hevesi Józsefnek át­gondolt választásán múlott. Ugyanis a megyében műkö­dő .cigányklubok vezetői mellett meghívta a Megyei Művelődési Központ cigány­üggyel foglalkozó szakembe­rét, a megyei KISZ-bizottság munkatársát, a cigányság kutatásával foglalkozó dr. Bencsik János múzeumigaz­gatót, sőt, ott volt még kö­zöttük Mezőberény tanácsel­nöke is, Szűcs Lajos. ■ Eleinte nemigen értettem, mit keres egy tanácselnök a közművelődéssel foglalkozó módszertani napon. A későb­biekben aztán kiderült, igen hasznos lett volna, ha több tanácsi vezető is részt vesz ezen a jövő munkáját segítő találkozáson. Szerencsére időben érkez­tünk Gödöllőre, a csodapa­lotában székelő művelődési központba, ahol kellemes meglepetésként fogadott bennünket, hogy a rendezők egész sor tájékozódásra, ta­nulmányozásra méltó kiad­vánnyal fogadták az ország szinte minden táját képvise­lő küldöttségeket. Mielőtt alaposabban meg­csodálhattuk volna a gödöl­lőiek irigylésre méltó műve­lődési központját, má^ meg is kezdődött Kozák Istvánná dr., a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala osztályve­zetőjének vitaindítójával a kerekasztal-beszélgetés. Ko- zákné elsősorban a központi intézkedések gyakorlati meg­valósításáról szólt, amelyet a tíz felkért hozzászóló a gya­korlatban szerzett tapaszta­lataival támasztott alá. Szót kapott így pedagógus, köz- művelődési szakember és egészségügyi dolgozó egy­aránt. A résztvevők a maga komplexitásában tájékozód­hattak a cigányság helyze­tével, a velük és értük folyó gyakorlati munka eredmé­nyeiről és buktatóiról. A ci­gányság beilleszkedését elő­segítő megannyi próbálko­zás, időnként már kikristá­lyosított gyakorlat azt erő­sítette meg a résztvevőkben, hogy a cigányság körében a jelenleginél jobban kell tu­datosítani, hogy csak azokon tud segíteni a társadalom, akik maguk is akarják, igénylik életmódjuk minősé­gének megváltoztatását. Ugyanakkor az is hangot ka­pott, hogy a cigányság mű­veltségi szintjének emelésé­ért csak a nem cigányok pél­damutatásával lehet eredmé­nyesen küzdeni. Jó volt tapasztalni az ez ügyben már oly sokat tett pedagógusok és népművelők lelkesedését. De gondjaikból egyértelműen kitetszett, hogy a cigányság integráló­dásához, az e témában meg­született központi elvek meg­valósításához néhány ember lelkesedése kevés. Az ered­ményhez az adott település nem cigány lakosságának, valamint a cigányságnak kö­zös akarására lenne szükség. A délelőtti kerekasztal-be­szélgetés délután igen heves, sokszínű vitával folytatódott. S bár izgalmas volt a külön­böző vélemények ütközteté­se, csoportunk tagjai fészke- lődni kezdtek. E jelenség a gödöllői módszertani nap egyetlen kritizálható hiá­nyosságával függött össze: nevezetesen azzal, hogy a rendezők túl sokat markol­tak. Hiszen már délelőtt, a kerekasztal-beszélgetés ide­je alatt egy másik helyiség­ben televíziós dokumentum­filmeket vetítettek a ci­gányság életéről. Aztán, az impozáns Gödöllői Galériá­ban, hasonlóképpen több időt igényelt az ügyesen ösz- szeállított cigány néprajzi kiállítás megtekintése. (Ezen a kiállításon egyébként a gyulai Erkel Ferenc Múzeum anyagából is több tárgy, do­kumentum szerepelt.) Az elő­csarnokban pedig megérke­zésünk óta folytak a Pest megyei cigányklubok tagjai­nak közös foglalkozásai a vendéglátó művelődési köz­pont kézművesműhelyének irányításával. Ha többre fut­ja időnkből, gondosabban böngészhettünk volna példá­ul a gyulai Erkel Ferenc Mú­zeum kiadványait és a dél­utáni író-olvasó találkozón szereplő Holdosi József mun­káit bemutató könyvárusítá­son is. Felismerve e gazdag vá­lasztékot, néhányan „meg­léptünk” a vitáról, és elláto­gattunk az isaszegj cigány­klub tagjaihoz, akik cigány ételkülönlegességekkel vár­tak már bennünket. Rendkí­vüli élményt jelentett emel­lett számunkra az emeleti galériában bemutatott fotó- kiállítás, amelyen Török László Cigányok című anya­gát tekinthettük meg. (A ki­állítást Bari Károly költő nyitotta meg.) A — talán túl gazdag — módszertan; nap este baráti találkozóval, közös együtt- léttel zárult, s amelynek tar­talmi összefoglalóját dr. Csi- csay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese adta meg záróbeszédével. Tanulságul érdemes volna megjegyezni, hogy tartalmá­ban sokkal eredményesebb lett volna ez a gödöllői ren­dezvény, ha a több mint száz résztvevő szekcióüléseken cserélhetett volna tapasztala­tokat, s vitathatta volna meg a holnap tennivalóit. B. Sajti Emese NÉPÚJSÁG KÉPERNYŐ Színészbecsülés Csodálatos hangú ver­sekben, kegyetlen végkifej- ietű novellákban, klasszi­kus elbeszélésekben, tragi­kus kisregényekben énekel­ték és írták meg már oly sokan és szüntelenül meg- megújulóan a legellentmon­dásosabb művészet, a színé­szet alapigazságát: a színész a közönség, a hírnév nélkül szárnyaszegett és halott, „mestersége” így hiábavaló. Mi, a közönség, az „ezerfe­jű cézár” tehetünk és te­szünk is mindenről. Fel­emelünk, ünnepiünk, vagy éppen a sárba tiporunk. Le­gyen bármelyik is, de kell, hiszen enélkül nincsen szín­ház, nincsen színész. S mint minden művész­nek, alkotónak, a színé­szeknek is természetes vá­gya, életcélja, hogy minél többen megismerhessék. A reflektorfény azonban köz­tudottan nem idomul a fizi­ka törvényeihez. Attól függ sok minden, hogy hol van az a világot jelentő deszka, amelyet meg kell világítani. Mert ha rossz helyen, nem érheti a fény. Tehát mi, a közönség sem tudhatunk a rajta végbement történések­ről. S mi vidékiek, hányszor kiáltunk fel: de jó is len­ne, ha ezt vagy azt a pro­dukciót mások is, milliók láthatnák. S a negyedszázados televí­zió (is) rádöbbent erre. Hogy az ő kezébe helyeztetett el a változtatás hatalma. Jó egy hónappal ezelőtt a kaposvári színház társulatának előadá­sában egy kellemes és hab­könnyű francia bohózatot láthattunk. Most, pénteken este pedig a veszprémi Pe­tőfi Színház művészeivel Alfred de Musset fura, de veretes drámáját, a Loren- zaccio címűt. Mondhatja most az olvasó: nagy do­log, eddig is volt viszonylag szép számban vidéki színhá­zi közvetítés. De e két példa nem erre jó! Ez már igazi koprodukció! Sőt, valahogy több és értékesebb annál! A tévések gyakran hozzák fel mentségükül, ha a vidé­ken dolgozó színészek nem alkalmazásának okait kér­dezik tőlük, hogy nemcsak messze vannak a fővárostól (s itt nemcsak a kilométer­távolságra gondolnak!), ha­nem semmiféle ..kameragya­korlatuk” nincs. Vagyis „nem érzik a tévézés lénye­gét”. A veszprémiekkel megoldott műsor rácáfolt er­re. S valami műfaji újat is kaptunk. Nem tévéfilm volt, nem is közvetítés. A kettő arányos és illő vegyítéke. S „mellesleg” megismerhettük Blaskó Balázs, Benedek Gyula, a Békés megyeieknek még mindig kedves ismerős, Szoboszlay Sándor arcát, művészetét. Csak hát ezt folytatni kellene! A kapos­váriakkal, a veszprémiekkel, más színházakkal! (nemesi) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A lőporsziget lakói. 8.57: Népdalcsokor. 9.44: Gyermekkönyvhét. 10.05: MR 10—14. 10.35: Zenekari muzsika. 11.06: Lukács Pál mélyhegedűn játszik. 11.39: Tigrisugrás. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza. A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja. 14.15: Népdalok. 14.44: Élő világirodalom. Görög­ország. 15.05: Bartók: Kossuth szimfó­nia. 15.28: Nyitnikék. 16.00: Ruggiero Ricci Sarasate- műveket hegedül. 16.30: Zengjen a muzsika. 17.05: Arcélek. Munkásábrázolás a magyar irodalomban. Tömörkény István. 17.35: Holborn: Erzsébet korabe­li táncok. 19.15: Jugoszláv művészek ope­rafelvételeiből. 19.40: Cigánydalok. 20.00: Olajmosta fjordok. 20.30: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 21.17: Amit az iskolától várnak. 21.47: Operettdalok. 22.30: Kodály Zoltán rádióelő­adásai. 23.02: Bach: Musikalisches Op­fer. 23.50: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Hegedűs Lászlóné népda­lokat énekel, Pribojszky Mátyás citerázik. 8.35: Társalgó. 10.00: Zene délelőtt. 12.25: Gyermekkönyvhét. 12.35: Melódiakoktél. 13.23: Látószög. 13.28: Éneklő Ifjúság. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.47: Nótamuzsika. 19.14: Az Ambrosian kamarakó­rus Beethoven-kánonokat énekel. 19.25: Magyar mérnök Algériá­ban. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Utazás a Balaton körül. 20.52: Az év legjobb tánczenei felvételei. 21.33: Fenntartott hely — az el­múlt hetek legsikeresebb műsorai számára. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. 10.30: Fiatal magyar együttesek felvételeiből. 11.05: Operaáriák. 11.50: Kamarazene-felvételeink­ből. 13.07: Fekete-Afrika zenéjéből. 13.23: Népek között. 13.53: XVIII. századi muzsika. 15.00: Szereted az operát? 15.30: Bayreuthi ünnepi játékok 1982. Wagner: Parsifal. 17.28: Vladimir Horowitz zongo­rázik. 19.05: Mindenki iskolája. 19.35: Az Lfjú Zenebarát Klubok központi kórusának Ko- dály-hangversenye. Kb. 21.30: Lantmuzsika. 21.50: A progresszív rock híres előadói. 22.35: Zenekari muzsika. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00 : Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Az Electric Light Orchestra játszik. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. 17.30: Weöres Sándor megzené­sített gyermekverseiből. 17.35: Üzemi lapszemle. 17.40: Az Ottawán együttes slá­gereiből. (Közben: Napja­ink. Palatinus István jegy­zete.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Beszéljünk oro­szul. 8.25: Fizikai kísérletek. (Kö- zépisk. II. oszt.) (f.-f.) 9.00: Orosz nyelv. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.10: Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.25: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 10.00: Történelem. (Ált. isk. 5. oszt.) 10.30: Deltácska. (f.-f.) 10.50: Idesüss! (ism., f.-,f.) 11.15: Képújság. 13.50: Iskolatévé. Fizikai kísérle­tek. (ism., f.-f.) 14.00: Deltácska. (ism., f.-f.) 14.20: Beszéljünk oroszul, (ism.) 14.40: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 15.05: Történelem, (ism.) 15.35: Napköziseknek, szakkörök­nek. (ism.) 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: Magyar rövidfilmek távoli tájakról. 17.15: A Televízió sanzonpódiu­ma. 17.50:-Reklám, (f.-f.) 17.55: Képújság. 18.00: Sportműzeum. (f.-f.) 18.20: Pannon krónika, (f.-f.) 18.50: Reklám, (f.-f.) 19.05: Tv-torna. 19.10: Olvassatok mindennap! (f.-f.) 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Liszf Ferenc. Tévéfilmso­rozat. 20.50: Stúdió ’82. 21.50: Szép magyar tánc. 21.55: Beszélgetés Goda Gábor­ral. (f.-f.) 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Parabola, (ism.) 20.30 : Egészségünkért! (f.-f.) 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Liszt: A-dúr zongoraver­seny. 21.20: „Hamburg nappal és éj­jel.” 21.55: Képújság. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.40: Fiatalok klubja. 17.25: Mesterségünk címere . . . 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Gazdasági figyelő. 20.40: Táncoljunk. 20.55: Tv-ankét. 21.15: Tv-színház: Egyesülés. Tv-játék. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 10.00: Hírek. 10.20: A hazának szeretettel. 10.50: Nem adom ezt a napot a szemekből. 11.20: Champes, a különös kutya. 12.45: Mit tudnak a gyerekek a szülőföldről? 13.15: Ünnepi iskolai műsor. 14.15: Tv-napló. 14.30: A kaland. 15.00: Svéd brigádtagok a Samav —Sarajevo vasútvonal épít­kezésén. 15.45: Ajándék a szabadságnak. 15.15: Dokumentumfilm a nép­felszabadító háborúból. 16.35: A besúgó. 18.05: Tito Jugoszláviájának megteremtése. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Jó estét. 20.35: Berlin, Alexanderplatz — filmsorozat. II. MŰSOR 15.45: Hírek. 15.50: A Jugoszlávia Népi Fel­szabadítása Antifasiszta Tanácsa és a koszovói au­tonómia. 16.50: Egy bariton metamorfózi­sa. 19.00: Ismeretlen föld. 19.30: Tv-napló. 20.00: FQlkparádé. 20.50: Darimka ajándéka. Balett. 21.35: Zeneszerző harcosok. 22.00: Hírek. SZÍNHÁZ 1982. november 30-án, kedden 19 órakor Békéscsabán: VIKTÓRIA Bérletszünet 1982. december l-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Németh L.-bérlet 19 órakor Békéscsabán: KÖRTÁNC ,,H” bérlet (Klubszínház) MOZI Békési Bástya: Esküvő. Békés­csabai szabadság: de. 10 és du. 6, és 8 órakor: Nyom nélkül. 4 órakor: őszi maraton. Békéscsa­bai Terv: fél 6 órakor: Egy kis indián, fél 8 órakor: Meztelen bosszú. Gyulai Erkel: Hair. Gyulai Petőfi: Vörös föld. Oros­házi Partizán: fél 4 és fél 6 óra­kor: Zsaru vagy csirkefogó? fél 8 órakor: Serpico. Szarvasi Tán­csics: 6 órakor: A terasz I., II. rész, 22 órakor: Filmklub.

Next

/
Oldalképek
Tartalom