Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-28 / 280. szám

1982. november 28., vasárnap

Látogatás Debrecenben és Budapesten

A közelmúltban két felsőfokú intézménybe látogattak el megyénk középiskoláiból a másodikos és harmadikos tanulók közül azok, akik érdeklődnek az agrár-, illetve a testnevelő pálya iránt. A programok szervezését, lebonyolítását a Békés megyei Pedagógiai Intézet, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a megyei testnevelési és sporthivatal vállalta magára.

A Debreceni Agrártudományi Egyetemmel több éves, eredményes kapcsolata van megyénknek. Fiataljaink kirándulására az egyetem autóbuszával került sor. Az intézmény oktatói részletes tájékoztatást adtak a felvételi követelményekről, emellett útmutatással szolgáltak a felkészülés módjairól, lehetőségeiről. A közvetlen hangú beszélgetésen szó .esett a FEB munkájáról, a szabad idős programokról, s természetesen az agrár szakemberekre váró komoly feladatokról is. A 34 résztvevő ezután a tanügyi épületeket tekintette meg.

Első alkalommal vettek részt szervezetten megyénkből középiskolások a Magyar Testnevelési Főiskolán a megyei TSH autóbuszával, ahol Zalka András rektor fogadta őket. Bemutatta a főiskolát, szólt a jövő testnevelői előtt álló feladatokról. Ezt követően a tanulmányi hivatal vezetője ismertette a felvétellel kapcsolatos tudnivalókat. A lányok a művészi torna, a fiúk pedig kézilabda-foglalkozást néztek meg a játékcsarnokokban.

Mindkét alkalommal a menzán fejeződött be az intézménylátogatás, ahol együtt ebédeltek a jelen és a jövendő hallgatói.

Selmcczi László

Közművelődési

találkozó

Cigány közművelődési, módszertani napot rendeztek szombaton Gödöllőn, a városi művelődési központban. Délelőtt kerekasztal-beszél- getésen tekintették át a meghívottak a cigányság közművelődésének helyzetét és az elkövetkező időszak ezzel kapcsolatos feladatait. Bevezető előadást tartott Kozák Istvánná, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője.

A beszélgetéssel egy időben számos egyéb program is sorra került a művelődési központban. A résztvevők megtekintették az ez alkalomból megrendezett cigány néprajzi kiállítást, melyen az ország 12 múzeumából és magángyűjteményekből származó kultúrtörténeti tárgyi anyagot, archív felvételeket mutattak be. Számos érdek- lődőf vonzott Török Lászlónak a cigányság életét bemutató fotókiállítása.

Téliesített építkezésen i

___________j____________i

A művezető

Fotó: Fazekas László

— Jó érzék, hogy egyenesek és függőlegesek legyenek a sarkok. A maltert is jól elő kell készíteni . . .

Nyílt nap

az egészségügyi szakközépiskolában

A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat éves termelése értékben 800 millió forint. Ebből a téli időszakban. vagyis'december elejétől március elejéig 200 millió forint megvalósítását tervezik.

A békéscsabai egészség- ügyi szakközépiskola fennállása óta nyolcadik alkalommal rendeznek nyílt napot a pályaválasztás előtt álló általános iskolai tanulóknak. December 4-én, szom- - baton 9—12 óra között fogadják az érdeklődő tanulókat, és természetesen szívesen látják a tanulók szüleit, tanárait is.

Tájékoztató hangzik el a felvételi követelményekről és az 1983—84-es tanévben az egészségügyi szakképzés mellett kezdődő gimnáziumi oktatásról. Az egészségügyi szakdolgozók munkáját és az iskola tanulóinak életét bemutató rövidfilmeket vetítenek, ezt követően pedig tanulók mutatják be az iskolát, tartanak egészségügyi szakmai gyakorlati bemutatókat. Az előző években egy- egy nyílt napon a megjelent hetedikes, nyolcadikos tanulók száma 80—150 között változott, akik a megye több mint 20 településének 35—40 általános iskolájából érkeztek.

Képünkön egy nyílt napi bemutatóra készülő diákcsoport az iskola egyik szakmai gyakorlótermében.

Fotó; Lehoczki Pál

Vigh Józsefnek, a termelési osztály vezetőjének a tájékoztatása szerint a vállalat mintegy 1200 dolgozója közül 800-an folytathatják a munkát téliesített körülmények között. A többiek, főként a mélyépítők pedig — az időjárástól függően — továbbra is a szabadban dolgoznak. Róluk természetesen külön gondoskodnak. Kapnak védőruhát, védőitalt és melegedőhelyiség is a rendelkezésükre áll.

* * *

Békéscsabán, a Vlasies utcai 74 lakás és orvosi rendelő építkezésénél Lipták Margit üzemmérnök a generálművezető. A fiatalasszonyhoz most két kőműves-, két fűtésszerelő és egy asztalosbrigád tartozik. Ókét majd a szak- és szerelőipari brigádok követik, és a jövő év márciusáig lakhatóvá kell tenni az egész épületet, amely kívülről láthatóan már kész.

Hamarosan befejeződig az üvegezés, belül pedig elkészülnek a vezetékek, ame- * lyeken a meleg víz -a tetőkazánból a radiátorokba jut.

— Miért fűtik a helyiségeket? — érdeklődöm.

— Nem csupán azért, hogy a munkások télen ne fázzanak. hanem azért is. mert fagyban a vakolat tönkremenne, a festék leperegne, a tapétákat nem lehetne felragasztani, és a vízvezetékFórumok és érzelmek

Ott ül a fórumokon. Mindig van véle-' menye. És de sokszor elképzelte már, hogy amikor szót kér, képes úrrá lenni végre azon a belső remegésen, ami mondandóját rendszerint széttördeli.

Tudja, hogy fontos, amit mondani akar. Azt is gyanítja, hogy véleményével nem maradna egyedül. Csakhogy hiába csoportosítja magában a barátokkal, munkatársakkal sokszor megvitatott gondolatokat, hiába rendszerezi a saját tapasztalataival Is alátámasztható érveket: ha felszólal, remeg a lába, kevés a hangja, megbicsaklik a nyelve, s már a második döcögő mondat után elfelejti, amit előre megfogalmazott. Birkózik a szavakkal, mégis sietősebbre fogja, szeretné befejezni, szeretne túl lenni az egészen mielőbb. Mert más dolog ám a munkatársakkal, baráti beszélgetésen megvitatni, s megint más nyilvános fórumon kifejteni a véleményét.

Hiába tudja maga mellett ugyanazokat a társakat, akikkel korábban barátként vitatkozott, hiába érlelték éppen ezek a beszélgetések a meggyőződésévé, hogy sokuk érdekében kell felszólalnia... Amikor feláll, hirtelen mintha egyedül érezné magát a véleményével, és a szembenülők biztató mosolyát látva, maradék biztonságérzetét is elveszíti. Haragszik erre a biztató mosolyra, csaknem annyira, amennyire a simanyelvűekre is ... Azokra, akik a kétszer kettő négyet is képesek hosszan bizonyítani. Akik, bármi is legyen a téma, érzelmi fűtöttség nélkül beszélnek, mint a rossz színészek, akiknek soha sincs lámpalázuk. mert sokszor kipróbált szöveget mondanak. Őket nem biztatják sem mosollyal, sem másképp a szembenülők, csak azokat, akik ritkán szólnak, akik ritkán szánják el magukat arra, hogy a nyilvánosság előtt beszéljenek.

A hozzászólást felépíteni... Nem, ebben neki nincs gyakorlata. Nem helyesli, ami nyilvánvalóan helyes, nem dicséri, ami nyilvánvalóan dicséretes. Ö azonnal a közepébe vág. kimondja, ami bántja, amivel nem képes, és nem is akar egyetérteni ... De mire a véleményét alátámasztó érveket is elmondaná, látnia kell, ahogy a biztató mosoly az arcokról lefagy, s hogy a szembenülők egymással összesúgnak. Ilyenkor a jó előre átgondolt mondatokat, szavakat szinte összegyűri az indulat, ott van a torkában mind. S nem tud megszabadulni tőlük. Kapkod, majd zavartan leül ...

Ott ül a fórumokon, mindig van véleménye, s többnyire fontos is, amit mondani akar. Ritkán kér szót. ám ha a szavai csendbe hullanak, a harckészsége szenved nehezen gyógyuló sebeket, s heve lanyhul. Márpedig az ő vélménye nélkül sem közös harc, sem közös bölcsesség nem létezik, nem neki, hanem valamennyiünknek fontos, hogy érzelmei kioltatlanul, majd kiolthatatlanul hevítsék fórumainkat.

Aczél Gábor

ben megfagyna a víz — magyarázza Lipták Margit.

— Milyen értékű az a munka, amit az épületben márciusig be kell fejezni?

— Csak azt tudom, hogy az építőmesteri (kőműves- és asztalos-) munkák mintegy 3 millió forintba kerülnek.

* * *

Jelentős feladat hárul Kö- rözsi Pál kőműves 12 tagú brigádjára. A panelek sarkait. áttöréseit és a rongálódásokat kell kijavítania, a födémen pedig a cementpadlót úgy elkészítenie, hogy arra a graboplasztot rá lehessen helyezni.

A laikus is megállapíthatja. hogy sok a tennivaló, de nem is tétlenkedik senki. Ritkán tapasztalható szorgalommal dolgozik a brigád.

— Ha ilyen nagy az igyekezet, hamar kész lesznek — mondom Körözsi Pálnak.

— Ügy számoltunk, hogy három hétig tart ez a munka, ha nem jön közbe semmi.

— Mi jöhet „közbe"? — érdeklődöm tovább.

— Hát... Az anyag és a munkahely .. . Nincs mindig minden rendben.

— A kedvüktől nem függ?

— Az van. Csináljuk, megfizetik.

— Jól?

— Teljesítmény szerint.

A brigádvezető

— Akkor érdemes sokat teljesíteni.

— Volt. amikor sikerült is. Augusztusban Budapesten dolgoztunk 6 napig. Akkor elég szép összeg ütötte a markunkat.

— Talán más volt a norma?

— Nem. azonos volt az ittenivel. de nem 8 órát dolgoztunk. Közölték velünk: ez és ez a feladatunk. Ha elkészülünk a munkával, ennyit és ennyit fizetnek. Igyekeztünk. hogy mielőbb hazajussunk.

— Most mennyi a teljesítményük?

— Hasonló az akkorihoz, de a 8 és fél óra napi munkaidőt betartjuk. Nem lehet, de nem is akarjuk megtoldani. November 26-tól fél órával még csökken is a munkaidő.

— Tehát egy kis keresetvisszaesés lesz.

— Nem jelentős. Legalábbis nem olyan, mint — hallomásból tudjuk — régen volt, amikor télen hetekig szünetelt a munka. Téliesített körülmények között, tehát fedél alatt és fűtött helyiségekben folyamatosan tudunk dolgozni.

* * *

— Kit tart a legjobb kőművesnek a brigádban?

Gondolkozik. Ilyen kérdésre nem lehet elhamarkodni a választ. Tulajdonképpen

mindenki iparkodik, és kinek több. kinek kevesebb a gyakorlata. Ha egy vagy két nevet említene, sértődés lenne belőle.

Lipták Margit észreveszi Körözsi Pál zavarát, és most már ő tesz fel egy kérdést:

— Kj fogja csinálni a kéményfalazást?

Ügy látom, ez már eldöntött dolog, ezért könnyű a válasz:

— Tol Miki és Papp Gyuri.

— Mi kell a kéményfalazáshoz?

Lipták Margit az előző nap találkozott először a brigáddal. amelynek azonban a jó híre már előbb eljutott hozzá. Egy nap alatt is meggyőződött a hír valódiságáról. ami nagyon megnyugtató számára. Engem pedig meglep, hogy a brigád még csak részt sem vesz a szocialista munka versenyben. Amikor ezt szóvá teszem. Körözsi Pál megjegyzi:

— Voltunk már aranykoszorúsok is.

Elmondja még, hogy csaknem 15 éve kapcsolódott a munkaversenybe a brigád, egyszer aztán megszűnt minden. Még 1979-ben. Az alapító tagok közül jelenleg is itt dolgozik Kmetykó Mátyás, Baracsi István és Körözsi Pál.

* * *

Nem szívesen beszélnek azokról az okokról, amj miatt a munkaversenyt abbahagyták. Nem is igen firtatom a múltat, de azért feljegyzem. amit ezzel kapcsolatban a brigádvezető mond:

— Az. én véleményem, hogy az a legfontosabb, mi- .lyen a munkában a brigád aktivitása, mit tesz le értékben a vállalat asztalára. Más szavakkal: hogyan működik közre abban, hogy a vállalat jó gazdasági eredményt érjen el.

— Ezzel bizonyára mindenki egyetért — jegyzem meg.

— Ne az legyen az érdem, hogy egy brigád például együtt megy színházba, moziba. „kocsmába". . . Nálunk heten vidékről járnak be. Otthon van elég tennivalójuk. Foglalkozni kell a családdal, van kert, vannak malacok, néha mellékmunka is, ha építkeznek a rokonok, barátok — mondja Somogyi István, a brigád szakszervezeti bizalmija.

— Ha szépen vezetik a brigádnaplót, az még semmi. Az értéket előállító munkáé legyen az érdem. Az igazságtalanság pedig sebet üt. Mi is kaptunk sebet — folytatja a brigádvezető.

— Nézzék meg, hogy a brigád végrehajtja-e a feladatát, vagy sem. Amikor az építésvezetőség közölte, hogy egy lépcsőházban gyorsan be kell fejezni a kőművesmunkát, vállaltuk. Feláldoztuk a szombatokat. vasárnapokat. Igaz, megfizették rendesen, de máshol még többet kereshettünk volna. A mi megélhetésünket azonban elsősorban a vállalat biztosítja. Ezt tartjuk szem előtt. Minél gazdagabb a vállalat, annál több jut nekünk is.

— Ha így látják a helyzetet és ennek megfelelően dolgoznak, akkor sikereket érhetnek el a munkaversenyben is. Persze előbb ismét csatlakozni kell a mozgalomhoz — jegyzem meg.

— Igen, fogunk is. ígérem — mondja a szakszervezeti bizalmi, és kezet ad rá.

Pásztor Béla