Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Grisa Filipov látogatása Dunavarsányban Tresser Pál, a tsz elnöke a kukoricaszárító üzemrésszel is­(Telefotó) Losonczi Pál hazaérkezett kuvaiti látogatásáról merteti a bolgár vendéget Grisa Filipov, a bolgár minisztertanács elnöke és kísérete magyarországi prog­ramjának utolsó napján, teg­nap látogatást tett a duna- varsányi Petőfi Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetben. A vendégeket elkísérte Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes és Se­bestyén Jenő, hazánk szófiai nagykövete. A termelőszövetkezet köz­pontjában Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes és Tresser Pál, a gazdaság el­nöke fogadta a látogatókat. A termelőszövetkezet elnöke tájékoztatást adott a gazda­ság tevékenységéről. (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete tegnap reggel Kuvaitból ha­zaindult Budapestre. A magyar államfőt reggel Szalam-palotabeli szállásán kereste fel Dzsábir el-Ahmed el-Dzsabir esz-Szabah sejk, Kuvait Állam uralkodója, majd rövid eszmecsere után vele együtt hajtatott a re­pülőtérre.' Ittx ünnepélyesen búcsúz­tatták Losonczi Pált és kísé­retét. A katonazenekar el­játszotta a magyar és. a ku­vaiti himnuszt, az Elnöki Tanács elnöke fogadta a díszegység parancsnokának jelentését,- majd búcsút vett az emírtől. Amikor a magyar államfő beszállt az elnöki különgép- be, díszsortűz dördült el. A repülőtéri búcsúztatáson megjelent Szaad el-Abdullah el-Szalem esz-Szabah sejk, Kuvait Állam trónörökös­miniszterelnöke és a kuvai­ti kormány számos tagja. Je­len volt Horváth Ernő, ha­zánk kuvaiti nagykövete és a magyar kolónia tagjai. A látogatásról közös köz­leményt adnak ki. Tegnap délután hazaérke­zett Budapestre Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, aki — Jaber al-Ahmed al-Jaber al-Sabah sejk, Ku­vait Állam emírje meghívá­sára — hivatalos, baráti lá­togatást tett Kuvaitban. Ve­le együtt visszaérkeztek kí­séretének tagjai: Hetényi István pénzügyminiszter, Garai Róbert, külügymi­niszter-helyettes, Melega Ti­bor külkereskedelmi minisz­terhelyettes és Simon Fe­renc, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese. A fogadtatásra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Ka­tona Imre, az Elnöki Ta- I nács titkára és Púja Fri­gyes külügyminiszter. (Losonczi Pál kuvaiti lá­togatásáról kiadott közös közleményt lapunk 2. olda­lán közöljük.) Az aláírás pillanata. Balról Mózes László, a KTI igazgatója, jobbról dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese % Együttműködési megállapodást írtak alá Tegnap, november 3-án délelőtt Békéscsabán, a me­gyei tanácsnál együttműkö­dési megállapodást írtak alá, amely létrejött a Békés me­gyei Tanács és a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági To­vábbképző Intézete (KTI) kö­zött. A megállapodást dr. Be­csei József, a megyei tanács elnökhelyettese, illetve Mó­zes László, a KTI igazgatója látta el kézjegyével. Az alá­írásnál jelen volt Józsa Bé­la, a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szer­vezetének elnöke. A most létrejött megálla­podás értelmében a jövőben a KTI Békéscsabán’ az or­szágban másodikként egy re­gionális szervezetet hoz lét­re. Ez a regionális szervezet helyben oldja majd meg a megyében dolgozó közgazda- sági szakemberek képzését. Az elképzelések szerint kü­lön ipari és agrár ágazati to­vábbképzésekre kerülne sor. Minderre nagy szükség van, hiszen az agrár közgazdászok továbbképzése jelenleg nem megoldott még a megyében, ugyanakkor a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó szak­emberek részéről igény van a szakmai ismeretek gyara­pítására. A megyei tanács biztosít­ja a képzéshez szükséges tár­gyi feltételeket, míg a KTI a különböző tanfolyamok szakelőadóit. 0 kollégium életre szóló élmény Ma már a nagy oktatási­nevelési centrumok világá­ban a békéscsabai Kulich Gyula Középiskolai Leány- kollégium olyan, mint egy családi ház a sok emeletes épület között. Története, s hagyományai egy része a NÉKOSZ-időkből ered, ak­kor, 1947-ben kezdte meg működését, mint népi kollé­gium. A Szabadság téri épület — bár szűkös a hely — csupa otthonosság. A folyosókon és a szobákban különféle ké­zimunkák, képek, virágok, s bármikor lép be valaki, a nagy család kellemes légkö­rét érzi. Azt, amely a jól szervezett és eredményes munkából, az összefogásból, s a tanár-diák jó kapcsola­tából fakad. Persze ennél jóval több összetevője van ennek, nem hiába közel 100 kérdés alapján vizsgálta az 1981 82-es tanévet a Műve­lődési Minisztérium és - a KISZ KB pályázatát elbí­ráló bizottság, hogy a mun­ka alapján eldöntse: az or­szág melyik 6 kollégiuma, ér­demes a kiváló címre. A hat közül az egyik ők lettek. öt nagy összefoglaló szem­pont volt: a nevelőmunka tervezése-szervezése, a ta­nulmányi feladatok, az er­kölcsi és politikai nevelés, a személyiség fejlesztése, a hagyományteremtés és -fej­lesztés. Az értékelő bizott­ság személyes tapasztalat- gyűjtést végzett két alka­lommal, s hosszan lehetne részletezni az eredményeket, melyeket a nevelőtestület, és a zömmel közgazdasági szak- középiskolába járó 102 diák együtt ért el. Többségük kis településről jött ide, főleg fizikai dolgozók gyermekei, s nem kevesen csonka csa­ládból. — Jómagam is — mondja Kovács Katalin, a diákta­nács titkára —, s az a köz­vetlen kapcsolat és bizalom, ami a tanárokhoz fűzi itt a diákokat, nekünk még töb­bet jelent, mint a többiek­nek. Mi, negyedikesek las­san búcsúzunk, s útravalónk egy életre szól. Itt lettünk önállóak, de ugyanakkor a közösségbe illeszkedő és cselekvő emberek, akik fe­lelősséget éreznek másokért is. Fekete Erzsébet is negye­dikes, és azzal folytatja Kati gondolatát, hogy mindenki jól ismeri a másikat, s ezért jobban is tudnak segíteni egymásnak. Az ismerkedés sokrétű. Az egyik, régi ha­gyomány: az elsősök közti tehetségkutatás. Többek közt versmondás, éneklés, rajzo­lás, helyesírás zajlik ilyen­kor versenyszerűen az egész kollégium közönsége előtt, hogy megismerjék az újon­nan jöttek képességeit a ne­velők és a tanulók. Ilyenkor felmérhetik, hogy majd mi­ben fejlesszék magukat a következő években, s mivel erősítsék magát az , intéz­ményt is tanulmányi, mű­veltségi, vagy politikai ve­télkedőkön, versenyeken. — És az iskolánkat is — szól közbe Balogh Katalin, szintén negyedikes közgés —, amelynek színeiben sok­szor szerepelünk, és ahol egyébként is igyekszünk élenjárni. Legyen az munka vagy bármi más megmozdu­lás, az elsők közt jelentke­zünk, és nem vallunk szé­gyent. Pedig a mostani öt­napos tanítási hét nagyon fárasztó, 7-8 óránk van na­ponta, de még így is szakí­tunk időt este, tanulás után beszélgetésre. színházra. Napirenden a TSZKER munkája mozira, és a kisebbekkel való foglalkozásra. Az utóbbiak nevében is beszél a másodikos Radványi Rózsa, amikor azt mondja, hogy már eddig mennyit formálták az ízlését a na­gyobbak. Irodalomban, filmben, de még az öltözkö­désben is. Majd témát vált hirtelen: alig várja az első­sök nyilvános bemutatkozá­sát, biztosan úgy izgulnak most, akárcsak ők tavaly. — Hát persze — feleli Hugyecz Edit —, de nekem ennél is nagyobb izgalom volt idejönni otthonról. Fél­tem, mi lesz, hisz az isme­retlenbe megyek, csupa új ember a kollégiumban, és az iskolában is. Hogy mégis oly hamar sikerült a beil­leszkedés, az a fogadtatáson múlott, rajtatok és a taná­rokon akkor, és később is. Most, két hónap után már mi, az újak is otthon vá­gyunk itt. Végül a legfontosabbról beszélnek: tavaly a kollé­gium tanulmányi átlaga 4 egész volt, s remélik, az idei sem lesz kevesebb. Sok munkával érték el, s még több tanári biztatással és se­gítséggel, s a szeretet és megértés is benne van, ami­vel osztoztak tanulóik örö­meiben, gondjaiban. Ez az igazi együtt-egymásért való közös összefogás teszi a kol­légiumi éfeket széppé és nagy élménnyé. Nekik, és pedagógusaiknak is, Né- methné Olaszi Mária igaz­gatónak, Szabó Zsófia, Sass Ervinné, dr. Soósné Sziget­vári Ágnes és Lenthár Már­ta nevelőtanároknak. * * * A Művelődési Minisztéri­um és a KISZ KB által ado­mányozott Kiváló Kollé­gium cím és a zászló át­adási ünnepsége tegnap dél­után volt, s az ünnepi beszé­det Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályá­nak vezetője tartotta. Az el­múlt évekre Víg Hilda volt DT-titkár emlékezett vissza, a zászlóátvétel után pedig utóda. Kovács Katalin mondta el, mire kötelez a kiváló cím. Befejezésül a kollégium irodalmi színpa­da lépett fel műsorával. Vass Márta Fotó: Veress Erzsi A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szol­gáltató Közös Vállalata — a TSZKER — 1977-től tevé­kenykedik, s 1978. augusztus 1-től áll megyénkben is a közös gazdaságok szolgálatá­ban. Tegnap, szerdán dél­előtt Gyulán, az Erkel Fe­renc Művelődési Központ­ban tartotta a közös vállalat Békés megyei területi köz­pontjának részigazgatóta- nács-ülését. Az első napirendi pontban a TSZKER igazgató tanácsá­nak márciusban megtartott ülésén hozott határozatok végrehajtásáról, majd ezt követően az idei gazdálko­dásról kaptak tájékoztatást a megjelentek. Lamper La­jos, a területi központ igaz­gatója az igazgató tanács tagjaihoz már korábban el­juttatott írásos előterjesztés­hez fűzött szóbeli kiegészí­tést. A két előterjesztésből kitűnt: a Békés megyei te­rületi központ áruforgalma az év első felében megkö­zelítette a 281 millió forin­tot, háromnegyedéves szin­ten pedig a 350 millió forin­tot. Ez egyben azt is jelenti: az áruforgalom több mint az egy évvel ezelőtti hason­ló időszak forgalma volt, vi­szont kevesebb a tervezett­nél. 'Hogy miből származott a Békés megyei TSZKER te­rületi központjának árufor­galma? A legnagyobb tételt az idén is a mezőgazdasági áruforgalmazás jelentette, vagyis a zöldség, a mező- gazdasági termeltetés, a ter- | ményforgalmazás, a forró le- j vegős termékek és az állat- • forgalom adta. A műszaki el­látást az idén két tényező jellemezte: az olykor már- már krónikus áruhiány, il­letve a kereslet csökkenése. Nem volt, s jelenleg sem tudnak biztosítani például tehergépkocsit, különböző pótkocsikat, rakodógépeket, esetenként falazó- és tetőfe­dő anyagot. A műtrágya és növényvédő szer forgalma­zására a fejlődés jellemző. A TSZKER tevékenységé­ről Mihály András igazgató adott átfogó tájékoztatást. Hangsúlyozta: a nagyüzemi szolgáltatások mellett fejlő­dött a kiskereskedelmi tevé­kenységük, fokozták az élel­miszer-feldolgozást. Bakson új élelmiszer-feldolgozó üze­met nyitottak, jelentős a TSZKER üveges gesztenye­massza-termelése. A táp- és koncentrátumforgalom 26 százalékkal nőtt, bővült és javult a kisgépek kínálata. A két kiegészítést követő ,vitában_ hatan mondták el véleményüket. A felszólalók hangsúlyozták az önálló ex­portjog fontosságát, szóltak az "egészséges versenyről és konkurrenciáról, a javuló partneri kapcsolatokról, s — főként a gyenge adottsá­gú közös gazdaságokban — a melléktevékenység fontos­ságáról. A részigazgatótanács-ülés a továbbiakban ügyviteli kérdéseket vitatott meg, majd a vállalati tisztségvi­selők újraválasztására, ezt követően pedig tagfelvételi kérelmek elbírálására került sor. A TSZKER részigazgató- tanács-ülése bejelentésekkel záft-ult. — szekeres —

Next

/
Oldalképek
Tartalom