Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

\ CH3II^S' 1982. november 20., szombat Városi tanácsi tisztségviselők értekezlete Szarvason Szarvason rendezték meg tegnap, pénteken a városi tisztségviselők megyei érte­kezletét. amelyen a városi tanácselnökök, elnökhelyet­tesek és vb-tiktárok vet­tek részt. Jansik Tamás, Szarvas város tanácselnöké­nek köszöntője után dr. Be­csei József, a megyei tanács elnökhelyettese . ismertette a résztvevőkkel a napirende­ket. az egészségügyi és mű­velődési alapellátás javítá­sát. Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője a megye oktatási helyzetéről adott tájékoztatást a résztvevők­nek. Az általános iskolákban már jelentkezik a demográ­fiai csúcs, s várhatóan 1985—86-ra a tanulói lét­szám 52 ezerre Megállapította, napos munkahétre való át­térés zökkenőmentes volt. Kiemelten foglalkozott a gyermek- és ifjúságvédelem kérdésével, s felhívta a fi­gyelmet a megelőzés, a fel­derítés. gondozás és az utó­gondozás fontosságára. __ D r. Horváth Éva, a me­gyei tanács egészségügyi osztályának vezetője a fel­nőtt és gyermek körzeti, il­letve a fogorvosi ellátás helyzetéről beszélt. Megál­lapította. hogy a megyében javult a körzeti orvosi ellá­tás. s az idén már csak 5.1 százaléka volt betöltétlen a körzeti orvosi állásoknak. A tanácskozáson felszólalt Juhász Sándor, a szarvasi Városi Tanács elnökhelyet­tese, Makoviczki János, a la János, a békéscsabai Vá­rosi Tanács elnöke, Fekete Jánosné, a békéscsabai Vá­rosi Tanács elnökhelyettese és Szegvári Péterné dr., az orosházi Városi Tanács vb- titkára. Dr. Becsei József foglalta össze' a tanácskozás tapasz­talatait. Megállapította, hogy a megyei közoktatási és egészségügyi alapellátás kérdéseinek megvitatása hasznos volt. Megoldandó feladataink között említette a lakáskérdést és a közleke­dés javítását. Végezetül ar­ról szólt, hogy helyes, ha mindkét területen a tartal­mi kérdésekre helyezzük a fő hangsúlyt, és a bélső tar­talékok mozgósításával igyekszünk előbbre lépni mind a közoktatás, mind az egészségügy területén. békési Városi Tanacs elnö- növekszik. \ ke. Takács Lőrinc, a gyulai hogy az öt- 'Városi Tanács elnöke. Sasa­Tanácskozás a munkavédelemről A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályán három évvel ezelőtt alakítottak önálló munkavé­delmi csoportot, amelynek tagjai rendszeresen tartanak körzeti összejöveteleket. Tegnap, november 19-én, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben jöttek össze 32 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti közös vállalat munkavédelmi fele­lősei. A szakemberek először Csetneki Istvánt, a megyei ta­nács rqezőgazdasági osztá­lyának munkavédelmi fel­ügyelőjét hallgatták meg, aki a terület munkásvédelmi helyzetéről, a SZOT és a MÉM országos értekezletéről számolt be. A hozzászólások, a vita után a résztvevők megtekintették a helyi téesz baromfitelepét és almatáro­lóját. m. sz. zs. A hétvégi szabadiskola programjai a békéscsabai ifjúsági és úttöröházban A Kertelő foglalkozását november 20-án, szombaton 15 órától Szabó András me­gyei főkertész vezeti, amely­nek témája a korszerű gyü­mölcs- és szőlőfajták be­szerzési lehetőségei Békés­csabán-és környékén, a tele­pítés időszerű kérdései a ta­laj-előkészítéstől a fajtavá­lasztásig és az utómunkála­tokig. Ajánlataikkal elsősor­ban hobbikert-tulajdonosok és kistermelők beszerzési gondjain szeretnének könnyí­teni. de mód nyílik sajátos, más jellegű kérdések meg­válaszolására is. (A Kertelő legközelebb egy hét múlva, november 27-én a zöldség- hajtatási előkészületek ha­sonló problémáiról szól, Pé- terfy Zoltán, a gyulai Mun­kácsy Mgtsz főkertésze ve­zetésével.) Szintén 15 órakor kezdődik^ Trafipax — ’82 első foglalkozása is. mely a Trabant-tulajdonosok ta­pasztalatcseréjére ad lehető­séget. A beszélgetést Janku- lár István, a Magyar Autó­klub — közelmúltban meg­nyílt — helyi állomásának vezetője irányítja. (A Trafi­pax — ’82 legközelebbi fog­lalkozására szintén egy hét múlva kerül sor: tanácsadás a téli üzemeltetéssel és a Magyar • Autóklub kínálta le­hetőségekkel kapcsolatban.) A Szülői értekezlet című sorozat nyitó eseménye 15.30 órai kezdettel, az első osztá­lyos gyerekek szüleinek sze­retne segíteni. A gyermekek életében jelentkező első je­lentős törések kiküszöbölésé­re, az iskola okozta fáradság és stresszállapot feloldására hallhatnak hasznos tanácso­kat az érdeklődők. Az álta­lános tájékoztatás után, Gre- goricsné Tábori Anna. a Ne­velési Tanácsadó vezetője, személyes problémáik meg­válaszolásában is segítségre lesz a vendégeknek. (Novem­ber 27-én 14—16 óráig a 27-231-es telefonon lehet hív­ni a tanácsadót.), A „Gazdálkodj okosan” cí­mű vetélkedösorozat I. for­dulójában november 21-én, vasárnap 16 órakor kezdő, fiatal házasok vehetnek részt. Az első díj egy kétszemélyes hétvégi utazás, emellett a versenyzők (és a közönség is!) használati eszközöket, reklámcikkeket, színház- és mozijegyeket, karácsonyi ajándéknak való tárgyakat nyerhetnek, s néhány hasz­nos tanács is elhangzik fé­szekrakás ügyében. A hétvégi szabadiskola soron következő programjai­ra november 27-én, a Ját­szóházzal egy időben kerül sor. Él a halott! Október 25-i keltezéssel Papp Lajosné, Békéscsaba, Haán Lajos tér 1. II. emelet 7. szám alatti lakosnak hi­vatalos levelet kézbesített a posta. A tanács igazgatási osztálya felszólítja a címzettet, hogy ez év november hó 9-én 11 órakor „Hatóságomnál — fsz. 96. sz. szobá­jában — szíveskedjék megjelenni. Tárgy: Papp Lajos hagyatéki ügye.” E bevezető után a levél részletesen közli az özveggyel, hogy mi mindent vigyen magával erre a nem éppen szívderítő alkalomra, kezdve az elhalt esetleges ingat­lanának adó- és értékbizonyítványával, folytatva taka­rékbetétkönyvével, amennyiben azzal is rendelkezett, gépjárműforgalmi engedélyével, ha ez is volt neki, CSÉB életbiztosítási kötvényével, amennyiben volt neki, ha pe­dig történetesen nyugdíjasként élte meg utolsó napját, úgy utolsó vagy előző havi nyugdíjszelvényét is csatol­ni kell. Az előbbieken kívül az örökösök személyi számát, és a foglalkozásra vonatkozó adatokat is vinnie kellett vol­na még magával Papp Lajosnénak. Az ügyben azonban támadt egy zavaró körülmény, mégpedig az, hogy az elhunyt, az özvegyének szóló levéllel a kezében beállí­tott szerkesztősegünkbe, s kért bennünket, ne kíméljük: mondjuk meg őszintén neki, hogy ő most él, vagy nem? Nagy nehezen sikerült megnyugtatnunk, sőt örömmel távozott, amikor eszébe juttattuk, hogy a közmondás szerint hosszú életű lesz, akinek hölt hírét költik. Egyet nem tudunk csak: mi történt volna a szegény „özveggyel”, ha férje történetesen hosszú kiküldetésen tartózkodik, amikor ezt a levelet kézhez kapja?! (k. e. p.) _______________L________________________________ F elújított bolt — nagyobb választék A felújított üzletben kényelmesebb a vásárlás, nőtt a forga lom Fotó: Veress Erzsi Békéscsabán, az Áchim L. András-lakótelepen sokáig gond volt a kereskedelmi el­látás. Büfé, sütőipari pavi­lon épült ugyan, de egyéb élelmiszereket egy szűk bolt­ban kínáltak. Az idén szep­tember közepén megnyílt a Békés megyei Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat 80-as számú felújított üzlete, amely segíti a lakótelepen és a környéken lakók be­vásárlását. Vaszkó Jánosné boltveze­tő elmondotta, hogy a 60 négyzetméteres eladótér, a 74 négyzetméter alapterüle­tű raktár és szociális helyi­ségek szolgálják a vevők és az eladók kényelmét. Van miből válogatni, hiszen a 680 ezer forintos raktárkész­let önmagáért beszél. Az önkiszolgáló élelmiszerbolt­ban előrecsomagolt tőkehúst, húskészítményt, füstölt és mirelitárut vásárolhatnak. Ugyancsak csomagolják a zöldséget, a gyümölcsöt, a kenyeret és a pékárut, va­lamint a sajtokat. A 9 dol­gozó munkáját optikai mér­leg, szeletelő- ' és fóliázógép könnyíti. Bővült a felvágot­tak, a vegyi- és a papíráruk, az írószerek választéka. A forgalom az előző év azonos időszakához képest több mint 3 százalékkal nőtt. Az elmúlt hónapban 990 ezer forint értékű árut értékesí­tettek. S. S. Mit kínál a szakszolgálat? Hogy mit kínál a Békés és Csongrád megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomása a Békés megyei termelőszövetkezeteknek, azt nehéz néhány mondatban le­írni. Emeljünk ki néhányat a felkínált szolgáltatások kö­zül: talaj minta-vételezés, szá­mítógépes trágyázási tanács­adás, takarmányozási és ál­lategészségügyi szaktanács- adás, állatállomány takar­mányigényének felmérése, agrogeodéziai szolgáltatások és így tovább ... Tegnap, november 19-én Békéscsabán együttműködési szerződést írt alá a fent jel­zett szakszolgálat és a Bé­kés megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szö­vetségének vezetősége. A szakszolgálat képviseletében Balázs Lajos igazgató és Hovorka György, az igazga­tó tanács elnöke, a TESZÖV részéről Kovács János el­nök és Győrfi Károly titkár látta el kézjegyével azt az okmányt, amely kimondja: a TESZÖV a jövőben tagszövet­kezeteinek ajánlja a szak- szolgáit szolgáltatásait. m. sz. zs. II vám- és pénzügyőrség közleménye A PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az ügyintézés meggyorsítása érdé*- kében 1982. november 29-i ha­tállyal a budapesti 7-es számú vámhivatalt átszervezi. A fenti időponttól a külföld­ről bármilyen címen magánfor­galomban Magyarországra beér­kezett gépkocsik vámkezelése, továbbá a „Vám” rendszámtáb­lákkal kapcsolatos ügyek inté­zése — országos illetékességgel — a Budapest X., Gergely ú. 10. szám alatt (telefon: 575-379); a külszolgálatot teljesítők áruinak vámkezelése — budapesti illeté­kességgel — pedig a Budapest V., Rosenberg hp. u. 3. szám alatt történik. (Telefont 321-199.) A vámhivatal hatáskörébe tar­tozó egyéb vámkezeléseket — ideértve a külszolgálatosok ál­tal kért hadiszemlék felvételét is — budapesti illetékességgel továbbra is a Budapest V., Al­kotmány u. 12. szám alatt vég­zik. (Telefon: 116-434; 114-237.) Piti ügyek? álunk, Magyarországon nagy a sajtószabadság. Túlságosan is nagy. (?!) Ezt a megállapítást egy szakszervezeti tisztségviselőtől hallottam azon a tanácskozáson, ahol az előadó többek között a demokráciá kiszélesítéséről, a vezetők jobb kiválasztásá­ról, a vállalati jövedelemérdekeltségről, a kulturáltabb és az udvariasabb bolti kiszolgálásról beszélt. Kifakadá- sának az volt az alapja: miért engedik az illetékesek, hogy az újságok (?) úgynevezett pitiáner dolgokat nyil­vánosságra hozzanak. Megírják: rendezetlen, poros a ki­rakat, az eladó nem mosolygott a vevőre. Ezek ugyanis aligha tartoznak a közvéleményre, a boltvezető feladata, hogy rendezze a sorokat. A körülöttem ülők némelyike mosollyal, fintorral mi­nősítette a megjegyzést. Én viszont komolyan vettem. Ugyanis mostanában egyre többen hangoztatnak hasonló véleményt, amelyet kár lenne egy kézlegyintéssel elin­tézni. A sajtószabadság e furcsa értelmezése szerintem is csak kifogás. A háttérben valamiféle rátartiság, a mundér mindenáron való védelme húzódik meg. Seho­gyan sem fér a fejembe, hogy az eladó—vevő kapcsola­tát erősítő, vagy gyengítő cselekedeteket miként lehet ironikus, lekicsinylő és elítélő jelzővel illetni. Mert a piti ügy választékosabban jelentéktelent, kisstílűt je­lent. Tudom és elfogadom, hogy minden szakmának van önbecsülése, senki sem szereti, h» igaztalanul elmarasz­talják. Ilyenkor a határozott fellépés erősíti az össze­tartozást, a jó légkör kialakítását. Azzal is tisztában vagyunk: a kereskedelem, a vendéglátás nagyon is szem előtt van. Érzékeny műszerként közvetíti a konfliktuso­kat, és bátran állíthatjuk: a társadalom közérzetét is be­folyásolja egy-egy jól-rosszul sikerült találkozás az el­adóval, a felszolgálóval. Legyünk őszinték: szóvá teszi-e manapság valaki, hogy az üzletben elfelejtettek köszönni, a kirakat piszkos, netán ízléstelen. Megszoktuk, tudo­másul vesszük, hogy magunkra vagyunk hagyva, kevés a jó szó, a hozzáértő magyarázat. Sajnos, ma már mindez a kereskedelem sajátosságai­ból fakad. Az önkiszolgáló rendszerből, a szakemberhi­ányból, és sorolhatnám. Csakhogy nem szabad mindent erre fogni. Az újságokban megjelent jegyzetek, glosszák arról tanúskodnak: bőven van mit söpörni a boltok há­za táján. Ezek a hiányosságok azért kerülnek nyilvá­nosságra, mert a boltvezető nem áll feladata magasla­tán, képtelen megelőzni a bajt. Egyébként kinek jutna eszébe valamit, valakit is ostorozni. Mondom, nem egye­di jelenségről van szó,' amikor úgy reagálnak a kritiká­ra, "hogy megkérdőjelezik jobbító szándékát. Tanácsko­zásokon, munkahelyi összejöveteleken, egyéb fórumokon kijelentik: a napvilágra hozott hiányosságok lejáratják a kereskedelmet, megtépázzák a szakma presztízsét. Azt az érzést keltik az olvasóban, hogy a kereskedők min­den hájjal megkent gonosztevők. Az ilyen eszmefuttatás viszont szűklátókörű és megalapozatlan. Ezenkívül álta­lános. Híján van az érveknek, a tényeknek. A legfon­tosabbat hagyja figyelmen kívül, hogy a mundér védel­me sem szorulhat az általánosságok szintjére. A felelőt­len kritika ellen úgy lehet védekezni, hogy konkrétan megcáfol ják az újság állításait. Napjainkban a sajtó egy­re konkrétabban bírál, és nevén nevezi a mulasztókat. Lehet, hogy éppen ez vált ki ellenérzést az érintet­tekből? Nem tagadom, volt időszak, amikor az írott és elektro­nikus sajtóban túltengett a kereskedelmet bíráló cikk, műsor. Az utóbbi években azonban több a dicséret, a jó törekvéseket népszerűsítő, elismerő írás. Persze, elő­fordul tévedés, pontatlan fogalmazás, vitára ingerlő ál­lásfoglalás. De ez nem azonos a rosszindulattal, a ká­kán is csomót kereséssel. A szakma tékintélyes vezetői elismerik: a sajtó sohasem adott annyi segítséget a ke­reskedelemnek, mint mostanában. A megfontolt, a té­nyekre építő, a folyamatokat tisztán látó írások hozzá­járulnak az ágazat _anyagi, erkölcsi felemelkedéséhez. Ugyanakkor hangot adnak a vásárlók véleményének, panaszának, esetleg kiszolgáltatottságának. A nyíltság, a demokratizmus oldaláról szabad ezt az összetett gon­dot megközelíteni. A kereskedelem tekintélye nem az értekezleteken, a sajtóban, hanem helyben, a boltban dől el. Ha tisztességesen szolgálják ki a vevőt, szép, jó minőségű az áru, akkor nincs ok arra, hogy nyugtalan­kodjanak a nyilvánosság miatt. Ö piti ügyek olykor sorsokat befolyásolnak. Ezért figyelmet, törődést, döntést érdemelnek. Bizony, a kis ügyek sokszor nagy hiányosságokra mu­tatnak: a teljesítményekben, a vezetésben, az emberi kapcsolatokban, az értékrendekben. Jelzéseikre érdemes hallgatni. Seres Sándor Közlekedési szabadegyetem A TIT Békés megyei szer­vezete és a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács a gépjármű-ügyintézőknek és a gépjármű-előadóknak köz­lekedési szabadegyetem ke­retében előadássorozatot tart december 13-tól 1983. janu­ár 24-ig. Az előadásokra a TIT békéscsabai értelmiségi klubjában, az István király téri székházban kerül sor, ahol 16 órában, négy alka­lommal hallgathatnak a résztvevők előadásokat szak­emberek tolmácsolásában. Első alkalommal december 13-án, délelőtt a közlekedé­si szabályokról, legközelebb, 1983. január 10-én, hétfőn délelőtt az energia- és üzem­anyag-gazdálkodás, a takaré­kosság, a motorbenzin- és kenőolajutalványok meg­szüntetéséből eredő felada­tokról tartanak előadást. Ezen a napon hallhatnak a résztvevők a rendőrség köz­úti közlekedési intézkedései­ről is. Egy hét múlva, január 17- én a kijzúti járművek for­galomba helyezéséről, a mű­szaki vizsgáztatásnak szabá­lyairól ismerhetik meg az ér­deklődők a legújabb tudni­valókat. Ezen a napon kerül még sor a gépjárművezetők alkalmassága, a vezetőkép­zés, a vizsgáztatás és a to­vábbképzés című előadásra. A január 24-i, legutolsó sza­badegyetemi foglalkozáson a közúti járművekkel kapcsola­tos rendelkezésekről, a me­netokmányok kezeléséről tar­tanak a szakemberek kon­zultatív előadást. — Számadó —

Next

/
Oldalképek
Tartalom