Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-03 / 258. szám

1982. november 3., szerda NÉPÚJSÁG Szomszédolás CSONGRÁD * HEGYEI HÍRLAP Jó érzés másnak örömet szerezni. Veress Imre cso­magkézbesítő postás Szege­den. Ma már húsz éve dol­gozik ebben a munkakör­ben. Munkatársainak több­sége a pontosság mintaképé­nek tartja őt. Pedig nincs könnyű dolga, hiszen napon­ta fél négykor kel, hogy át­vegye a hírlapokat, levele­ket, s más küldeményeket, s azután elinduljon a járat­vonalán, ahol már várják a postahivatalokban. Vissza­érkezés után sem pihen, a csomagokat hordja szét. „Jó érzés másnak örömet sze­rezni" — mondja. S ez nem­csak a csomagkézbesítésre vonatkozik, hanem arra is. hogy szabad idejében gyak­ran segít az idősebb embe­reknek a ház körüli mező- gazdasági munkákban. Ízlések és házak. Építke­zések előtt tervet szoktak készíteni. A tervekben — főleg a típustervekben — pedig nincs hiány. Körül­nézve azonban Csongrád megye településein, a típus­tervek egy-két helyen na­gyon is egyedit jelentenek. A kétszintes, tetőtér-beépíté- ses épületek költségei szeré­nyebbek, mint a megszokott sátortetősöké, de egy épít­kezni akaró fiatal számára még mindig elég magasak. Ezért szorgalmazni kell a félkész házak átadását. Kí­vülről úgy tűnik, kulcsra kész állapotban van a ház, belülről azonban csak vako­latot kaptak a falak és be-> ton a burkolat. Ezekután mindenki saját ízlése és pénztárcája alapján dönthe­ti el. milyen csempét, par­kettát vagy tapétát vásárol­jon. l*. icrnoqtrui 00 rNAPLÓ Hogyan készültek föl az őszi-téli közlekedésre? Az ősz közeledtével a vállalatok közül egyre többen állnak át a téli közlekedésre. A lap munkatársa három debrece­ni vállalatnál — a BIOGAL Gyógyszergyárban, a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalatnál és a Debreceni Ruhagyárban — járt, és kér­dezte az illetékes szakember reket, milyen intézkedése­ket tesznek a biztonságos téli közlekedésre való átál­lás érdekében. Mindhárom vállalatnál nagy figyelmet fordítanak a gépkocsivezetők KRESZ-, illetve műszaki ok­tatására, de kiemelten fog­lalkoznak az egyes járművek műszaki állapotának megőr­zésével, illetve javításával. Mindezek mellett segítséget nyújtanak a dolgozóknak sa­ját gépkocsijuk karbantartá­sában is. Szabad szombat a diákott­honokban. Az ötnapos mun­kahét bevezetésével módo­sult a diákotthonok munka­rendje is. Az újságíró két diákotthonban járt, azt vizs­gálva: milyen következmé­nyeket hozott az új munka­rend. A debreceni Zákányi utcai Móra Ferenc Kollégi­umban 164 középiskolás la­kik. A hét vége szabaddá válásával a diákok nagy ré­sze minden hét végén, vagy legalábbis minden másodi­kon haza tud utazni szülei­hez. Azokon a hétvégeken, amikor bent maradnak, a kollégiumnak kell gondos­kodni elfoglaltságukról. Szombaton -és vasárnap a nevelőtanárok egymás kö­zött osztották el a hét végi szolgálatokat. A Klaipeda utcai szakmunkásképző di­ákotthonnak 506 lakója van. Ebbeit k diákotthonban minden hét végén 40—70 di­ák marad benn. így itt na­gyobb mértékben kell gon­doskodni a gyerekekről. A nevelők szerveztek társadal­mi munkát, elvitték őket tárlatlátogatásra, múzeum­ba. A pedagógushiánnyal azonban itt U számolni kell. .-----SZOLNOK MEGYEI H árom alma egy kiló. Fi­czere Bélát majd’ mindenki ismeri Tiszafüreden. Ne­gyedszázada indítja, engedi a vonatokat a helybeli MÁV- állomáson, de szakmáján kí­vül van még .valami, amiről híres: a község szélén min­tagazdaságot hozott létre. Annak idején még édesap­jától tanulta a kertészke­dést. Édesapja korai halála után neki kellett megbir­kózni a feladatokkal. A kez­detben gyakori kudarcok sem vették el a kedvét. Sa­ját kárán tanult, és olvasott minden lehető szaklapot, fo­lyóiratot. Jelenleg 160 alma­fa terem a kertjében, de akad még őszibarack, körte és 18 fajta szőlő is. S hogy mi munka van egy ilyen gazdaságban, azt bizonyítja, hogy tavaly huszonnégyszer, az idén pedig tizennyolcszor permetezte a fákat. Munká­jának gyümölcseként nem ritkán 40—45 dekás almákat is szüretel. Lesz végre tájjellegű bo­ra a megyének. A Tiszazug valamikor nagy hagyomá­nyokkal és jó hírnévvel rendelkező borászattal büsz­kélkedhetett. A ’60-as évek elejétől jó másfél évtizeden át egyre romlottak és nagy­részt tönkre is mentek a ha­gyományos szőlők, évről év­re kevesebb volt a termés. Ezért aztán a IV. ötéves terv második felétől néhány ter­melőszövetkezet nagy erőfe­szítéseket tett a szőlőter­mesztési hagyományok feltá­masztására. Három téeszben nemcsak a termesztés kor­szerűsítésében, hanem a faj­tapolitikában is nagyot lép­tek előre az utóbbi években. A termőterületek intenzí­vebb növelése és a nagy hozamú fajták bevezetése révén a három gazdaságban már az idei őszön az 1975. évinek kétszeresét, mintegy 3 ezer tonna bogyót szüre­telnek. 1985rre pedig a mos­tani termés dupláját, 6 ezer tonnányi szőlőt várnak. Mmr/umáe Olvasók, terjesztők Csong­rád megyében. A politikai könyvnapok idei esemény- sorozatát november 3-án nyitják meg Szegeden. Az újságíró ez alkalomból Gera Józsefet, a Kossuth Könyv­kiadó Csongrád megyei ki- rendeltségének vezetőjét kérte meg, hogy beszéljen a megyében folyó terjesztői munkáról. Az elmúlt 6 év alatt 50 százalékkal emelke­dett a megyében a politikai kiadványok forgalma. Az öt évvel ezelőtti 12 forinttal szemben ma 20 forintot szá­mítanak egy-egy keresőre, amit politikai kiadványok vásárlására fordítanak. Fo­lyamatosan cél, hogy a for­galmat 10 százalékkal emel­jék a téeszekben. A politikai irodalom részben a társadal­mi terjesztés útján jut el az olvasókhoz. A cél az, hogy valamennyi réteg igényeit kielégítsék. Ma már minde­nütt kialakultak a terjesztő csoportok. Pártmegbízatás­ként mintegy 1300 terjesztő foglalkozik a politikai iro­dalom ismertetésével, és különösen jó a propagan­disták munkája. Kétségte­len, hogy társadalmunkban nő az ilyen irodalom iránti érdeklődés. Ezzel magyaráz­ható és a könyvnapok célja, hogy az érdeklődést fokoz­zák, népszerűsítsék a politi­kái irodalmat, összeállította: Bielik Agnes Járási takarékossági vetélkedő Okányban Az első helyezett bucsai úttörők Lakógyűlés Orosházán — Hónapokkal ezelőtt az okányi felső tagozatos álta­lános iskola tanulói adták az ötletet. Mi lenne, ha a szeghalmi járásban takaré­kossági versenyt hirdetne a helyi takarékszövetkezeti ki- rendeltség szocialista bri­gádja és az iskola úttörőcsa­pata? Így kezdődött. Pesti Lászlóné, a szeghal­mi járási takarékszövetkezet okányi kirendeltségi üzlet­házának vezetője tájékozta­tott mindarról, melynek a múlt héten pénteken délután a művelődési házban része­sei lehettünk: — Első hallásra lelkesed­tünk az ötletért, és Högyesi Mária tanítónővel, az úttörő- csapat vezetőjével máris munkához láttunk. A hűvös október 29-i dél­utánon a szeghalmi járás 8 községéből 9 felső tagozatos úttörőcsapat érkezett Okány- ba. Azok a lányok és fiúk jöttek, hogy összemérjék a pénztakarékossággal kapcso­latos ismereteiket, akik elő­zőleg saját iskolájukban, il­letve községükben az elődön­tőkön legjobbaknak bizo­nyultak. Hosszan lehetne elemezni a játékos, mégis komoly kér­désekre adott válaszokat, a gyerekek meglepően jó fel- készültségét. Az érdem még­is a kezdeményezőké, a szeg­halmi járási takarékszövet­kezet okányi kirendeltségé­nek szocialista brigádjáé. Egy ilyen vetélkedősorozatot megszervezni, s erre a nagy rendezvényre vállalkozni egy négytagú szocialista brigád­nak — még akkor is, ha se­gítséget kaptak az iskola út­törőcsapatától — nem kis feladatot jelent. A csaknem három órahosz- szás vetélkedő befejezése­ként Kanó Károly, a szeg­halmi járási takarékszövet­kezet elnöke, a zsürielnök a bucsai általános iskolai csapat négy tagjának adhat­ta át a járási takarékossági verseny első helyezettjeit megillető oklevelet és pénz­jutalmat. Második helyen az okányi úttörők végeztek, míg a harmadik helyezést a vésztői versenyzők szerezték meg. Kép, szöveg: Balkus Imre A közelmúltban össze­vont lakógyűlésre hívta meg a bérlőket Orosházán, a vá­rosi költségvetési üzem an­nak a kérdésnek a megvita­tására, hogy közösen ho­gyan lehetne csökkenteni a fűtési és melegvíz-szolgál­tatási díjakat. A városi ta­nács nagytermében több mint 120 lakó, foglalt helyet, jelezve ezzel azt, hogy vala- mennyiüket érdekli a téma. Szabó Sándor, a városi költségvetési üzem igazga­tója elmondotta, hogy a jö­vőben gyakrabban kívánnak találkozni a bérlőkkel, a mindkét felet érdeklő prob­lémák mgebeszélésére. Majd azt javasolta, mivel már több kísérletet folytattak a szakaszos fűtéssel, s ha a lakók is úgy látják jónak, mint költségcsökkentő eljá­rás általánossá válhatna a jövőben Orosházán. A lakók elmondották vé­leményüket, például azt, hogy egyes lakásokban olyan meleg van, ami szinte már elviselhetetlen, mások pedig fáznak ugyanabban a lakó­épületben. Furcsa kettősség! Nagy gondot jelent az is. hogy a vezetékek nem kap­tak szigetelést. A szakaszos fűtés ellenzői arról ejtettek szót, hogy igen sok a kis­gyermek és idős ember, akik megfázhatnak. A jövő­ben nagyobb szigorral ve­gyék át a lakásokat az üze­meltetők — javasolták töb­ben is. Huzatosak a szobák, rosz- szak a radiátorcsapok, szak­képzett fűtő kell, nem meg­felelő a karbantartás — so­rolták a gondokat. Már több mint három órája tartott a panaszok felsorolása, és las­san este 8-ra járt az óra mu­tatója, de érdemi, mindenki számára elfogadható megol­dást még nem hallottam a teremben. Ekkor egy mű­szaki szakember kért szót (közben már vagy 60-an el­mentek), és elmondotta, a központi fűtés célja: a la­kásban állandó hőmérséklet legyen, mindezt csak folya­matos fűtéssel lehet meg­valósítani. Mindehhez sza­bályozó berendezés kell — ami van ugyan a lakások többségében, mint később kiderült, fura mód azonban egy kis alkatrész hiánya mi­att üzemképtelen —, s ha egyszer beállítják, önmagát szabályozza a rendszer — mondotta a szakember. Egy hozzászóló arról be­szélt, hogy javasolni kelle­ne az illetékes szerveknek, hogy vizsgálják meg a je­lenlegi paneles építési tech­nológiát. Nem volt irigylés­re méltó helyzetben Szabó Sándor igazgató, amikor több mint 3 és fél órás pa­rázs vita után megpróbált válaszolni a felmerülő kér­désekre. — A hőszigetelés problé­máját nem lehet vitatni, a melegvíz-szolgáltatás folya­matos lesz a jövőben — mondotta, majd így foly­tatta —, a szakaszos fűtést azért javasoltam, mert a je­lenlegi gazdasági viszonyok közepette költségcsökkentő eljárás lehet. Végül arról szólt, nem volt hiábavaló a csaknem 4 órás vita, hiszen ő minden gondot feljegyzett és az intézkedéseket — ahol lehetőség van rá — megte­szik. Azokat a lakókat, akik nem tudtak eljönni, értesítik a lakógyűléseken elhang­zottakról. Az orosháziak panasza jo­gos, de amikor a meglevő "hibákról beszélünk, azért ne feledkezzünk meg a vál­tozásokról, és azokról sem. akik még napjainkban is több évet várnak az új la­kásra. S ezeknek az állam­polgároknak a száma ma sem kevés, több mint 250 ezer. V. L. Kedvező tapasztalatok az új engedélyekről Ülésezett a horgászok intéző bizottsága A Magyar Országos Hor­gászszövetség Békés megyei intéző bizottsága Nagy Jenő elnökletével tartotta meg ülését a közelmúltban. A napirendi pontok szerint be­számoló hangzott el a leg­utóbbi ülés óta végzett mun­káról, értékelték a módosí­tott üzemterv szerinti gaz­dálkodás tapasztalatait, az oktatási és ifjúsági szakbi­zottság munkáját, előkészí­tették az őszi lehalászásokat 4s haltelepítéseket. Az érte­kezleten jelen volt Peterdi Péter, a MOHOSZ szervezé­si osztályának képviselője is. A beszámolóban elhang­zott, hogy a megye horgász­létszáma ismét gyarapodott. Míg tavaly 6326 felnőtt, 1226 ifjúsági és 1787 gyermek­horgász volt, az idén 6780 felnőtt, 2003 ifi és 789 gyer­mekhorgász alkotja a me­gyei horgászmozgalmat. Az ifjúságiaknál tapasztalható növekedés és a gyerekeknél fennálló csökkenés a kor­osztályváltásnak tudható be.' A terveknek megfelelően fo­lyik a haltelepítés, sőt némi többlet is mutatkozik. Nagy előnevelt csukából a terve­zett 9 ezer helyett 12 ezer 800-at, nagy előnevelt süllő­ből 27 ezer 100 helyett 23 ezret tettek ki az ib. keze­lésében levő vizekbe a 128 mázsa háromnyaras ponty mellett. Hátra van még 54 mázsa háromnyaras és 160 mázsa kétnyaras ponty kihe­lyezése, de lehetőség van to­vábbi plusz halasításra is a területi engedélyek árából befolyt többletbevétel fede­zetével. De honnan is szár­mazik a többletbevétel? Tavaly év végén megye- szerte is, országosan is nagy visszhangot keltett a megyei ib. azon elhatározása, amely az idei évre kibocsátható te­rületi engedélyek fajtáit és árait módosította, egységesí­tette. Az intéző bizottság ke­zelésében levő vízterületekre összevontan a jegy árát 400 forintban állapították meg, csökkentették a korábban több mint 30-féle engedély­típusok számát tízre. Nagyon sokan — így a MOHOSZ is — azon a véle­ményen voltak, hogy ilyén alacsony áron nem képzel­hető el gazdálkodás. Éppen ezért, valamint a tapaszta­latok hiánya miatt csak az idei évre, kísérletképpen fo­gadták el az üzemtervi mó­dosítást. A bevételt óvatos tervezéssel az ib. 2 millió 707 ezer forintra becsülte, de a szeptember 30-ig beérke­zett adatok azt bizonyítják, hogy a vártnál többen vásá­rolták meg az új típusú en­gedélyt, és ennek következ­ményeként a tényleges ösz- szeg közel félmillió forinttal nőtt, pontosabban 3 millió 202 ezer forint volt az em­lített időben. További jelentős emelke­dés már nem is várható az év végéig. Ezt a * többletbe­vételt kívánja többlethalasí- tásra fordítani az ib. úgy — a tagok javaslatát figyelem­be véve —, hogy elsősorban visszafogható, tehát három­nyaras pontyokat a ’83-as év során több alkalommal helyezzenek ki a vizekbe, javítva ezzel a fogási lehe­tőségeket. Az üzemtervi megtakarításból pedig . 200 ezer forintos tartalékalapot képeznek. Mindezek ismeretében még a kívülállók számára is érthető, nem döntött rosz- szul az ib. tavaly, amikor eltervezte a módosítást. A bizonyító erejű tények bir­tokában tesznek lépéseket, hogy a MOHOSZ fogadja el Egy kép a hitetlenkcdök számára — akad azért ilyen kapi­tális példány is a kákafoki holtágban, mint ez a süllőmatu­zsálem a jelenlegi állapotokat a tervidőszak végéig. Nem hanyagolható el az intenzív gazdálkodásból be­folyó összeg sem. Október végén megkezdődött a káka­foki holtág lehalászása, amely a MOHOSZ és a Vi­harsarok HTsz közötti meg- áliapodás szerint folyik. A kifogott busa értékének 60 százaléka az ib-é, 40 a halá­szoké az elvégzett munka fejében. Azt sem kell túlsá­gosan magyarázni, milyen kárt tudnak okozni a na­gyobb ragadozó halak, főleg a kispontyállományban. Ezért az 5 kilónál nagyobb súlyú ragadozókat és a tö­rődött keszegféléket napi áron megvásárolják. Az első húzásra 30, a másodikra 50 mázsa busát fogtak ki a ha­lászok, természetesen az ib. három hivatásos halőrének jelenlétében, akik árgus szemmel figyelték a szabá­lyok, illetve a megállapodás betartását, és semmi kivet­nivalót nem észleltek, a htsz maximálisan eleget tett kö­telezettségének. A továbbiakban az ib. egyhangú állásfoglalással ja­vasolta a MOHOSZ-nak, hogy vizsgálják felül a téli vezetőképzés eddigi gyakor­latát, mert a zömmel régi kádereknél felesleges az évenkénti tudnivaló ismétlés, szorítkozzon ez inkább az újonnan megválasztott tiszt­ségviselők oktatására. Az évek vagy évtizedek óta dol­gozó vezetőket ehelyett szé­lesebb körű napi informáci­ókkal lássák el. Ugyancsak egyhangúlag el­fogadta az ib. az oktatási és ifjúsági szakbizottság javas­latát; az ifjúság nevelésé­nek terén végzett kiemelke­dő munkáért dicséretben ré­szesítette a gyomai, gyulai, orosházi és békésszentand- rási horgászegyesületeket, valamint a versenysportban elért eredményeikért az első osztályba került csapatot és JBolehovszki Jenő gyomai horgászt, akit meghívtak a magyar válogatott csapatba. Ezt követően döntöttek ar­ról, hogy mind a gyomai, mind a békésszentandrási Sirató holtágba amúrt kell telepíteni az elszaporodott vízinöyényzet miatt. A két területre 7 mázsa egynyaras növényevőt fognak kihelyez­ni. Végezetül az ib. meghatá­rozta a következő — decem­beri — ülésig tartó időszak feladatait, és javaslatot tett a szakbizottságok teendőire. Kép, szöveg: Plavecz Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom