Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-03 / 258. szám

NÉPÚJSÁG 1982, november 3.. szerda NDK-beli vendégek a TIT-nél Kitüntetések a sajtó dolgozóinak NDK-beli vendégeket fo­gadtak tegnap, kedden a TIT Békés megyei titkársá­gán, Békéscsabán. Megyénk­be látogatott Ernst Mutsch- ka, az Uránia Központ (az NDK-beli ismeretterjesztő szervezet) berlini és Erich Klowsky, az Uránia Központ Halle-i elnökségi titkára. A vendégeket a TIT megyei titkárságán Pelle Tamásné főmunkatárs fogadta, és tájékoztatta a programról. A két NDK-beli vendég a tegnap délutánt Gyulán töl­tötte, ahol ellátogattak a Kohán Képtárba, felkeres­ték az Erkel-múzeumot. Ma a TIT megyei szervezetének tevékenységéről dr. Krupa András megyei titkár tájé­koztatja Ernst Mutschkat, és Erich Klowskyt, majd Bé­késcsabán, a Munkácsy Mú­zeumban dr. Szabó Ferenc­cel, a Békési Élet főszer­kesztőjével beszélgetnek. Ezt követi egy üzemlátogatás a forgácsolószerszám-gyárban. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 65. évfor­dulója alkalmából kedden kitüntetési ünnepséget tar­tottak a Parlamentben. A sajtó területén kifejtett, eredményes munkásságuk el­ismeréséül a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott Munka Érdemrend arany fokozatát öten, az ezüst fokozatot he­ten, a bronz fokozatot tízen vették át. Negyvennyolcán a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatala elnökének Ki­váló Munkáért kitüntetését kapták. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Sarlós István, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, a Politikai Bizottság tag­jai, valamint Lakatos Ernő. a Központi Bizottság agitá- ciós és propagandaosztályá­nak vezetője. A kitüntetése­ket Bajnok Zsolt államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnö­ke adta át. Tervajánlás a jövő évi gazdálkodáshoz Ülésezett a tsz-szövetség elnöksége Könyvtárátadás Méhkeréken Az akusztikai berendezéseket állítják be a szakemberek az átadás előtt Fotó: Fazekas László A Békés megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szö­vetsége tegnap, november 2-án délelőtt Dombiratoson tartotta elnökségi ' ülését, Kovács János elnök köszön­tötte a megjelenteket, köz­tük Kiss. Sándort, az MSZMP megyei bizottságának osz­tályvezetőjét, dr. Tasi Irént, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa főtanácsosát, Murányi Miklóst, a megyei tanács osztályvezetőjét, vala­mint a mezőkovácsházi já­rási pártbizottság képviselő­jét, 'a helyi párt- és gazda­sági szervek vezetőit. Elsőként Győrfi Károly, a szövetség titkára számolt be a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról, a leg­utóbbi elnökségi ülés óta végzett munkáról. Második napirendi pontként vitatták meg a termelőszövetkezetek és közös vállalatok tervké­szítéséhez összeállított aján­lást, amely a szabályozóvál­tozások figyelembevételével készült. Az egyre nehezedő külső és belső gazdálkodási körülmények ellenére az V. ötéves tervidőszak alatt és 1981-ben is az országost meghaladó volt a megye mezőgazdaságának fejlődése. Egyes növényekből jó ter­mést értek el, de az állat- tenyésztésben is jó eredmé­nyek születtek. Javult a költséggazdálkodás, nőtt a főbb ágazatok, például az állattenyésztés jövedelmező­sége. jelentősen bővült az alaptevékenységen kívüli te­vékenységek termelése. Az 1982. évi gazdálkodás pénz. ügyi eredményei várhatóan szerényebbek lesznek az elő­ző évinél. Az 1983. évi tervajánlással a szövetség a jövő évi gaz­dálkodás várható körülmé­nyeit, a szabályozóváltozá­sok költségkihatásait, a kü­lönböző ágazatok jövedelem­átrendeződését próbálta be­mutatni. Legfontosabb fel­adatnak továbbra is az anyag-, az energia-, a lét­szám- és az eszköztakaré­kosságot tartják. A haté­konyságot főként a munka- fegyelem erősítésével, az eszközkihasználás javításá­val lehet elérni. Mindez csak eredményesen működő érdekeltségi rendszer mel­lett biztosítható. Egyre na­gyobb hangsúlyt kap a tar­tós értékek megóvása, fel­újítása, rendszeres karban­tartása. A bér- és munkaerő­gazdálkodás is szigorúbbá válik. Az eredményes gaz­dálkodás feltételei továbbra is elsődlegesen az alaptevé­kenységben adottak. bár van lehetőség az új vállal­kozási formák bevezetésére is. A népgazdasági szükség­letek kielégítésére és a sze­mélyes jövedelmek pótlásá­ra a jövőben is támogatják a háztáji és kisgazdaságok tevékenységét. A kölcsönös előnyök figyelembevételével hasznos a tsz-párkapcsola- tok bővítése, az együttműkö­dés a különböző termelési rendszerekkel. A vitában többen mond­ták el véleményüket. A ter­melési szemlélet alakuljon gazdálkodásivá a gazdasági színvonal növelése céljából — mondotta egy hozzászóló. Fontos szempont az anyagi ösztönzés és személyes ér­dekeltség megfelelő formái­nak, rendszerének kialakítá­sa. Szövetségi szinten kell a jövőben figyelni a mezőgaz­dasági szövetkezetek és az állami vállalatok szerződés- kötéseire, arra, hogy az utób­biak év közben ne módosít­sanak szerződést. Az elnök­ségi ülés részvevői beszél­gettek még a cukorrépa mi­nőség szerinti átvételének gondjairól, a háztáji gazdál­kodás lehetőségeiről, a me­lioráció fokozásáról. A jövő útja a mezőgazdasági üze­mekben is a számítógépes termékszerkezet kialakítása, bár ettől még tartózkodnak néhány üzemben. A tanácskozás utolsó na­pirendi pontja a dombi rato- si Béke Termelőszövetkezet tevékenységének értékelése volt. Az elmúlt időszakban a jó adottságú tsz gazdálko­dása nem alakult lehetősé­geinek megfelelően. A jelen­legi vezetőséget ez év feb­ruárban választották meg. A jövőben a gazdálkodás javí­tásáért a szakvezetés szemé­lyi feltételeit kell még to­vábbfejleszteni. A tsz-szö­vetség figyelemmel kíséri a Béke Tsz gondjait és segít azok megoldásában. A szövetség elnökségi ülését Győrfi Károly beje­lentésekkel zárta. Elmondot­ta, hogy az október 29-i tsz- közgyűlésen választották meg Biró Vilmost. a mező­kovácsházi Üj Alkotmány Tsz elnökének, az orosházi Béke Tsz elnöke pedig Sülé Ferenc lett. (b. zs.) Megyénk határ menti köz­ségében. Méhkeréken teg­nap, kedden délután adták át a 300 ezer forintos költ­séggel bővített, korszerűen felszerelt községi könyvtá­rat. A 112 négyzetméter alapterületű, 6500 kötetes, köztük több mint 550 román nyelvű kiadvánnyal rendel­kező közművelődési létesít­ményt Szigeti Zoltán, a Gyulai Járási Hivatal elnöke adta át. Hangsúlyozta: öröm szá­munkra, hogy egy új, a la­kosság művelődését szol­gáló intézménnyel gazdago­dik most a Nagy Október évfordulójának hetében az ifjúgárdisták Tegnap, kedden Békéscsa­bán Bálint Tibor megyei parancsnok elnökletével ki­bővített megyei parancsnoki értekezletet tartott az Ifjú Gárda (IG) Békés megyei parancsnoksága. Elsőként az 1982/83. képzé­si év indításának tapaszta­latairól számoltak be a já­rási-városi IG-parancsnokok. Elmondották: szeptember 29-én. a fegyveres erők nap­ján ünnepi állománygyűlé­sekkel kezdődött a képzési év programja, s biztosítottak a munkavégzés tárgyi és sze­mélyi feltételei. Ezután Kurilla Pál őrnagy, az IG megyei parancsnoksá­gának tagja értékelte a szeptember 4-én és 5-én ren­dezett összevont szakalegy- ségi verseny megyei döntő­Méhkerék, majd jelképesen átadta a létesítményt Bóka Mihályné országgyűlési kép­viselőnek, a községi tanács elnökének. Ezt követően a helyi álta­lános iskola tanulói szép. ünnepi irodalmi műsorral szórakoztatták a jelenlevő­ket. A könyvtárban szte­reo berendezésekkel, hat fej­hallgatóval felszerelt zenei részleg és új folyóiratolvasó is várja a művelődni vágyó­kat. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ kollektívája egy te­levíziót adományozott'aF meg­nyitó alkalmából a könyv­tárnak. V. L. jének tapasztalatait. A fel­menő szintű versenyeken el­méleti, általános politikai és szakmai ismereteikről, va­lamint fizikai felkészültsé­gükről adtak számot a fiata­lok. Az országos szintű ver­senyeken megyénk ifjúgár­distái két-két 5. és 6. helyet értek el, s az országos ösz- szetett pontversenyben vár­hatóan az első 5 között vé­gez Békés megye. Ezután tájékoztató hangzott el a polgári védelmi megyei be­mutató gyakorlaton részt ve­vő Ifjú Gárda-állomány te­vékenységéről. Az Ifjú Gár­da megyei parancsnoksága hasznosnak, jó próbatétel­nek ítélte meg a fiatalok számára a polgári védelmi gyakorlaton való részvételt. V. L. Eredményesen dolgoznak Gépkocsiátvételi sorszámok: Úszásoktatás óvodásoknak 1982. NOVEMBER 2-ÁN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 12 843 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 61 Trabant Lim. (Bp.) 10 950 Trabant Lim. (Debrecen) 7 001 Trabant Lim. (Győr) 8 948 Trabant Combi Sp. (Bp.) 4 496 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 136 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 Wartburg de Luxe (Győr) 5 030 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 350 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 1 953 Wartburg Tourist (Bp.) 4 126 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 310 Skoda 105 (Debrecen) 5 061 Skoda 105 (Győr) 5 547 Skoda 120 (Bp.) 10 608 Skoda 120 (Debrecen) 6 311 Skoda 120 (Győr) 7 750 Lada 1200 (Bp.) 17 541 Lada 1200 (Debrecen) 11 961 Lada .1200 (Győr) 5 472 Lada 1300 (Bp.) 7 886 Lada 1300 (Debrecen) 5 435 Lada 1300 (Győr) 1 949 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Debrecen) 1 707 Lada Combi (Bp.) 4 007 Lada Combi (Debrecen) 1 771 Moszkvics (Bp.) ll 452 Polski Fiat 126 (Bp.) 13 901 Polski i Fiat 126 (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 10 030 Dácia (Debrecen) 5 211 Zastava (Bp.) 1 161 (Tudósítónktól) Békéscsabán a Szigligeti úti óvodában a közelmúltban avat­ták fel a társadalmi munkában készült úszómedencét. Ezzel le­hetővé vált az, hogy az óvodá­ba járó gyermekek csekély té­rítés ellenében helyben tanul­janak meg úszni. Balázs Tmré- né vezető óvónő elmondta: a középső csoportos gyermekeket előbb a vízhez szoktatják, majd később a haladó csoportban sa­játítják el az úszás tudomá­nyát. Az elkészült medence feszített víztükrű, 6 X 12 méteres, maxi­mális vízmélvsége 1.30 méter. Az oktatás már a jövő év má­jus végén elkezdődhet. mivel rendelkeznek vízmelegítő beren­dezéssel is. Az óvodába zömé­ben lakótelepi gyermekek jár­nak. sajnos, sok közöttük a gyenge izomzatú. Várhatóan a rendszeres úszás segít majd az egészséges életmód kialakításá­ban. mozgásigényük kielégítésé­ben. A téli időszakban pedig az 1980-ban — szintén társadalmi munkában — épült tornaterem­ben speciális gyakorlatokat csi­nálhatnak edzői szakot végzett óvónő segítségével. A medénce építési munkájá­ban csaknem félszázan vettek részt. A terveket a Békés me­gyei Beruházási Vállalat kol­lektívája készítette el. A meg­valósításban jelentős szerepe volt a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak. Nagy Lajos Többre, másra van szükség Az érdekvédelem: politikai feladat a z ifjúság és társada­lom szerves része, alapvető érdekei azonosak a társadalom ér­dekeivel. A fiatalok közvet­ve vagy közvetlenül érdekel­tek például a termelés fej­lesztésében, a széles körű szociális gondoskodás meg­valósításában, az anyagi jó­lét rendszeres növelésében; azaz mindabban, ami a tár­sadalom többségének, a dol­gozók tömegeinek javát szol­gálja. Más kérdés, de semmikép­pen sem hagyható figyel­men kívül, hogy a fiatalok erdekei megegyeznek annak az osztálynak, rétegnek, cso­portnak az érdekeivel is, amelynek ugyanakkor a tag­jai. Az ifjúsági szövetség is ennek tudatában tartja je­lentős politikai funkciójá­nak az érdekképviseletet, az erdekvédelmet. Ami önma­gában persze nem újkeíetű dolog, hiszen a KISZ zász­lóbontásától kezdve hivatá­sának tekinti, hogy közve­títse á párthoz, az állami, gazdasági szervezetekhez a fiatalok véleményét, képvi­selje őket érdekeik érvénye­sítésében. Az ifjúsági tör­vény adfá az alapot ebben a témában a KISZ ide vo­natkozó határozatának, amit az Állami Ifjúsági Bizottság irányelvei követtek. Ezek rögzítették a KISZ vélemé­nyezési, egyetértési, döntési jogkörét. Az idén januárban egysé­ges szerkezeti keretbe fog­lalták a területi KISZ-bi- zottságok „jogosítványait". Ez a . tanácsok hatáskörébe tartozó, az ifjúság életkörül­ményeit befolyásoló dönté­sek, intézkedések tekinteté­ben rögzíti, hogy mit tehet az ifjúsági szövetség. Ide tartozik a KISZ döntési, egyetértési. véleményezési, kezdeményezési, felszólalási és ellenőrzési joga. A jogo- sítványrendszert vizsgálva alapállásként kell elfogadni, hogy a KISZ olyan lehető­ségek birtokába került, ame­lyek mögött az ifjúság adott helyzetének megfelelő ér­dekviszonyok rejlenek. Magától értetődik, hogy az ifjúsági szövetség a munka­helyi, az iskolai demokrácia intézményein keresztül, az adott fórumokon törekszik érvényesíteni a fiatalok ér­dekeit. Ez különösen jónak ítélhető az ipari üzemekben, ahol a gazdasági vezetés is egyre inkább felismeri, hogy a megnövekedett feladatok végrehajtásához szükség van a fiatalok és a KISZ erő­teljesebb bevonására. Ezzel szemben az is igaz, hogy a mezőgazdaság területén — különösen a termelőszövet­kezetekben — a KISZ ér­dekképviseleti munkája né­hány igen jó példától elte­kintve nem éri el a szüksé­ges színvonalat. Az anyagi-termelő ágaza­tokban egyre inkább érvé­nyesül a vállalati, szövetke­zeti önállóság. A főként ér­telmiségieket foglalkoztató munkahelyek egy részében — jobbára állami intézmé­nyeknél, államigazgatási, igazságszolgáltatási szervek­nél — a vezetői döntések továbbra is sokkal inkább külső tényezőktől, például a felsőbb utasításoktól függ­nek. Ezáltal a KISZ részvé­tele a helyi döntésekben — ilyenképpen a fiatalok ér­dekképviseletében — sem érvényesülhet eléggé. Némi­leg hasonló a helyzet az is­kolákban: ma még csak ke­vés helyen vált az iskola életének részévé a KISZ- szervezet érdekvédelmi mun­kája. Érdesebben fogalmaz­va: az iskolaközösség életét érintő döntések kialakításá­nál nem veszik kellő súllyal figyelembe az ifjúsági szer­vezet, a diákok véleményét, állásfoglalását. A dolgozó, az értelmiségi és a tanulófiatalok „érdek­helyzetének” e vázlatos át­tekintésé is nyilvánvalóvá teszi annak szükségességét, hogy a KISZ-nek valameny- nyi szervezetében — az alapszervezetekben is! —ér­dekfeltáró tevékenységet kell folytatnia. Ehhez más „erőkkel” kell szövetségre lépnie, meg' kell találnia azokat a szervezeteket, tes­tületeket, embereket, akik­kel együttműködve jobban segíthet érvényre juttatni a fiatalok érdekeit. Az ifjúsági szövetség ér­dekképviseleti, érdekvédel­mi tevékenysége, ez irányú munkájának hatékonysága sokat fejlődött az utóbbi év­tized alatt. A fejlődés meg­mutatkozott a formai kere­tek, a szervezeti megoldások, illetve a tartalmi követel­mények vonatkozásában egy­aránt. Ma viszont többre, másra van szükség, mint akár egy-két évvel ezelőtt. Jelenlegi helyzetünkben — a nyolcvanas évek előrelát­ható tendenciáit, lehetősége­it figyelembe véve — külö­nösen fontos olyan társa­dalmi feltételeket teremte­ni, amelyek révén az egyén boldogulása, a kisebb-na- gyobb közösségek törekvése egybeesik a társadalom ér­dekeivel. E zért az ifjúsági szö­vetségnek továbbra is az olyan érdekelt­ségi viszonyok kialakítását kell szorgalmaznia, amelyek a fiatalok alkotó energiájá­nak kibontakozását serken­tik, egyben hozzájárulnak személyes törekvéseik, cél­jaik megvalósításához. Dési Péter Hűtősök kallódó forintjai a biztosítónál Az Állami Biztosító tájékozta­tása szerint még mindig sok autó- és motortulajdonos nem jelentkezett a pénzéért azok kö­zül. akik egész évre befizették a kötelező gépjármű felelősség- biztosítás díját. A díjbefizetési kötelezettség' ugyanis idén jú­lius 1-től megszűnt, s a bizto­sító saját útján kérte ügyfe­leit — a tapasztalatok szerint nem kellő eredménnyel —, hogy jelentkezzenek visszajáró pén­zükért. Akik ezt eddig nem tet­ték meg, a díjigazoló lap és a csekkek felmutatása ellenében a biztosító, illetve a takarék- szövetkezetek valamennyi fiók­jánál még mindig kérhetik sze­mélyesen vagy postai úton a többletként befizetett összeg visszatérítését. Az ügyfél je­lentkezése nélkül a biztosító a pénzt nem tudja elküldeni, mere a befizetett díjakat nem név, hanem rendszám alapján tart­ják nyilván. A második félévi díj vissza­fizetésén kívül más ' gondjai is adódtak az utóbbi időben a gépjármű felelősségbiztosítással kapcsolatban a biztosítónak, s ez sok autósnak már komoly anyagi károkat jelent. Egyre több ugyanis a bejelentés arról, hogy a másoknak kárt okozó gépjármű-tulajdonosok a leg­szükségesebb adatok hátraha­gyása. a kár elismerése nélkül elhajtanak a helyszínről, ko­moly gondot és anyagi veszte­séget okozva a megrongált autó tulajdonosának. Feltehetően sok autós azt hiszi, ha felfedi kilé­tét, a kárt neki kell megfizet­nie. Az 1982. július 1-én életbe lépett minisztertanácsi rendelet azonban csak a felelősségbizto­sítás díját törölte el, maga a biztosítás továbbra is létezik, s az Állami Biztosító téríti meg a gépjárművel okozott károkat az autósok és motorosok helyett a vétlen károsultaknak. A kárt okozó kilétét, a baleset körül­ményeit azonban ismernie kell, mert csak ennek alapján dönt­hető el. hogy valóban gépjármű okozta-e a bejelentett anyagi kárt. illetve személyi sérülést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom