Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-09 / 237. szám
1982. október 9-, szombat Új iskolai épületszárnyat adtak át Békéscsabán I j tantermében a 2 10-es vízmukezelö osztály és osztályfőnökük, Benkóné Dudás Piroska Fotó: veress Erzsi „Aztán gyiijjék el megint!” Egy új szakma, a Víz- és csatornamű-kezelő képzés számára teremt megfelelő körülményeket az az új 'épületszárny, amely az Országos Vízügyi Hivatal beruházásában épült, és október 8-án, tegnap délelőtt adtak át Békéscsabán, a 611-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Az említett szakmában ebben az iskolában 1978- ban kezdődött meg a képzés, akkor még felnőtt-tanfolyamokkal, majd 1980-tól általános iskolát végzett diákokat is beiskoláztak, s az 1982 83-as tanévben végez az első osztály. A szakmunkásképző intézet új épületszárnyának átadási ünnepségén Gulyás János igazgatóhelyettes mondott köszöntőt, majd László Istvánnak, az intézet igazgatójának ünnepi beszéde köA MÉM Mérnök- és Vezető- továbbképző Intézetének a> Orosházán működő kabinetjében október 11-én munkavédelmi technikusminősítő tanfolyam kezdődik, amelyen állami gazdaságokból, tsz-ekből, valamint élelmiszeripari üzemekből 35 dolgozó vesz részt. A képzés 10 hónapos, havonta 5 napon vannak előadások. A jövő év júliusában lesz az államvizsga. Aki vetkezett, melyben Békéscsaba felszabadulásának évfordulójára emlékezett. Az új épületszárny s az itt folyó oktatás jelentőségéről Kendra János, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója szólt az ünnepségen, majd Bakó Ignác, a forgácsolószerszám-gyár békéscsabai igazgatója az iskolának, Hricsovinyi Pál, a PATEX békéscsabai gyárának igazgatója pedig az iskola KISZ-szervezetének adott át zászlót, melyre többen szalagot kötöttek. Az ünnepségen ezután dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese a Művelődési Minisztérium, Németh Bertalan, a „Forrás” Vízgazdálkodási Egyesülés igazgatója pedig az Országos Vízügyi Hivatal kitüntetéseit nyújtotta át. megfelel, munkavédelmi technikusi oklevelet kap. Kátay Sándor kabinetvezető tájékoztatása szerint a kabinet műszaki felszerelése igen korszerű. és lehetőség van arra. hogy a munkavédelmi szakmérnökök. valamint technikusok azokat (egyebek közt a munka- védelmi mérőműszereket és szakkönyveket) kikölcsönözzék. — Jó napot, Zsiga bácsi! Mi járatban? Üljön csak le nyugodtan, aztán sorolja! Zsiga bácsi alacsony hom- lokú, ősz hajú, idős paraszt- ember. Odacsoszog a székhez, botját a támlára akasztja, nehézkesen a székre ereszkedik. Forgatja a kezében a zsinóros, öreg kalapod, kicsi bajsza meg-megrebben a felindultságtól: — Az a baj, hogy magam vagyok. Hiányom nincs, hoznak a gyerekek mindent, csak hát dolgozni járnak, elmennek reggel, hazamennek este. Jószágom? Nincs nekem, csak tizenhárom tyúk. egy kakas . meg a macska. Lassacskán kiderül, miért is jött Zsiga bácsi: szeretné, ha az öregek napközijéből neki is hordanák az ebédet, mert nincs, aki főzzön, bejárni meg nemigen tud, nehezen viszik a lábai, mióta baleset érte. S hogy a dolgát máris intézik, megköny- nyebbülten teszi Tejére a kalapot, s még visszaszól: „De nem kívánom ám, hogy a gyerekek fizessenek utánam, van nekem nyugdíjam.” Amint becsukódik az idős ember mögött a téesziroda ajtaja. Forrás János, a vésztői Körösfnenti Tsz nyugdíjasbizottságának vezetője — maga is nyugdíjas, egykori téeszelnök — máris feljegyzi az intéznivalók közé. hogy a tanácsházán még ma délelőtt rendezze Zsiga bácsi ügyét. Ilyenkor, csütörtökönként tart itt, a téeszközpont egyik kis irodájában fogadónapot Forrás Jani bácsi. Jönnek is sokan, sőt. gyakran csengetnek be Szőlőskert utcai házába is ügyes-bajos dolgaikkal az idős emberen, vagy a bajba jutott öregek szomszédjai segítségért, jó tanácsért. A szünetet kihasználva beszélgetünk. — Éppen most készítettem egy jelentést a bizottságunk munkájáról, a nyugdíjasokról a vezetőségnek — veszi elő a frissen gépelt beszámolót. amely szerint a téesz vezetősége 1981 májusában határozta el a nyugdíjasbizottság létrehozását, amely meg is alakult. S hogy erre milyen nagy szükség van. azt bizonyítja a következő adat: 789 nyugdíjas, járadékos tag tartozik ebbe a téeszbe, s közülük 476-an 70 évnél idősebb! A vésztői idős emberek hamar rájöttek, hogy a bizottság valóban segítséget jelent számukra. Sok idős ember erejéből már nem futja, hogy megjárja a hivatalos fórumokat, jó néhányan azt sem tudják, hova fordulhatnak, s egyáltalán jogos-e a kérésük. Nos, Forrás János — aki tagja a téeszvezetőség- nek — képviseli az érdekeiket, kezdeményezi a segélyt, intézi a formaságokat, levelez, fellebbez, s nemegyszer vitatkozik. — Most készülünk a kortisztelő ünnepségre — hát nem szebben hangzik, mint az öregek napja? —, ilyenkor. október elején szoktuk ezt megtartani. A 75 éven felülieket s a fiatalabbak közül a betegeket sorra meglátogatjuk. — A faluban sok idős ember él nehéz anyagi körülmények között? — Nem, nem mondhatnám. Aki mégis rászorul, annak meg a tanács ad a járadék vagy a nyugdíj mellé kiegészítést, ezt is mi szoktuk intézni. Inkább az egyedüllét az, ami nehezíti az öregek sorsát. Sokan csak azért jönnek ide a fogadónapra, hogy jól kipanaszkod- ják, kibeszélgessék magukat. Működik a faluban az öregek napközije, ezt viszont nem használják ki az idős emberek. Lebeszélik egymást, vagy a gyerekek veszik kedvüket, mondván: „Ne szégyenítsen meg bennünket, édesapám, édesanyám, tudunk mi magának enni adni, mit szólnak az emberek, ha odajár!” így aztán maradnak az öregek otthon, egyedül, sokszor főtt étel nélkül, pedig a napköziben a jó étel mellé ott a társaság, a szórakozás a magányos napok helyett. Kopogtatnak. — Nekem az a sérelmem, hogy se egy mázsa búzát, se egy mázsa szalmát nem kapok, pedig van már malac, és máskor szokott adni a téesz — húzza közelebb a széket Pista bácsi az íróasztalhoz. — Na, Pistám, értelmes ember vagy, megérted, hogy milyen helyzetben van most a téesz. Nem a rosszakarat, nem hogy a vezetőség vagy az elnök nem akarja, hanem úgy áll a dolog, hogy az idén nem futja ilyen plusz juttatásra, amíg mérleghiányos a szövetkezet, amíg az állam dotál, nem lehet. — És Jani bácsi sorolja tovább az érveket, magyaráz, bizonyít. Nem hitegeti az öreget. Kicsit még elbeszélgetnek a vízkárról, aztán Pista bácsi szemmel láthatóan megnyugodva köszön el, valami olyasfélét dünnyögve, hogy nincs ő annyira rászorulva, csak hát eddig mindig kapták. Ütban a 99 esztendős Zsuzsa nénihez, önmagáról faggatjuk Forrás Jani bácsit. Kérdezem, hány éves, mire ferde metszésű szeme huncutul villan: „No, mit gondol?” Mondom, a 60-nál inkább kevesebb, mint több. Jót derül a válaszon, aztán elárulja, hogy 69 éves. „De nem érzem magam sem fizikailag, sem szellemileg gyengébbnek, mint 10—20 évvel ezelőtt. Talán azért, mert mindig magas követelményt állítok magam élé, sokat dolgozom, sok fizikai munkát is.” — Érdemes ennyi gondot a nyakába venni? A válasz ezúttal elmarad, mert ráköszön Molnár nénire, aki a boltba ballag. Váltanak néhány szót. és pár lépés után meg is érkezünk Zsuzsa néniékhez. — Most már ágy tetején van úgy három hete. különben nagy szót hall, téssék hangosan kérdezni! — figyelmeztet Jani bácsi a hosz- szú parasztház tornácán. Az ismerős vendég láttán Zsuzsa néni szeme felcsillan. felül az ágyon és Jani bácsi segítségével beszélgetünk. A régimódi ágy fölött lógó képekről büszke tartásé. szép fiatalasszony néz az 1900-as évek elejéről valahová a messzeségbe, mellette a férj, akit rég eltemetett Zsuzsa néni. A biztatásra vékony hangon, de hibátlanul idézi fel a menyasz- szony-beköszöntőjét. amivel 16 évesen, 1900-ban búcsúzott a szüleitől az esküvő napján. Zsuzsa néninek a lánya viseli gondját, aki már maga is 76 éves, így ide is az öregek napközijéből hordják az ebédet. „Tegnap is jó ítél vót, borsóleves meg hús” — újságolja Zsuzsa néni. Csendes kérése a küszöbön éri utol a vendéget: , „Aztán gyüjjék el megint!” Jani bácsi biztatóan rábólint .. . Tóth Ibolya Fotó: Veress Erzsi Munkavédelmi technikusminösitő tanfolyam kezdődik Mi a jó házasság titka? Füzesgyarmatnak 6805 lakosa van. A korábbi évekre jellemző csökkenés megállt. A magyarázat nem rendkívüli. összefügg a település fejlődésével. Különösen azzal, hogy a község legnagyobb üzeme, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet megfelelő munkaalkalmat tud biztosítani a fiataloknak. Erről tájékoztatott Bálint Józsefné, a tanács főelőadója. 1957-ben került a füzesgyarmati tanácshoz. Munkaköri feladata közé tartozik többek között a születések, a házasságkötések, a halálesetek, a válások anyakönyve1 zése, a népesség nyilvántartása és a gyámügyek. — Amikor Füzesgyarmatra kerültem, évente 120—130 gyermek született. Ugyanennyi volt a házasságkötések száma is. Ez az utóbbi nem változott. A szülések aránya viszont ingadozik. Volt olyan időszak, amikor 50-re csökkent. A gyermekgondozási segély bevezetése után viszont évi 150-re emelkedett. Most ismét 110-re csökkent. — Hány házasság megkötésénél működött közre mint anyakönyvvezető? — Eddig mintegy 1200-nál Emlékszem az első házasság- kötésre is. Szerdai napon kerültem ide a tanácshoz, és szombaton már közreműködtem egy házasságkötésnél. Itt volt a tanács épületében, egy kis teremben. Egy rövid beszédet mondtam. Nagyon komolyan vettem a feladatot. Meg voltam győződve, hogy sikeres lesz ez a házasság. Látszott rajtuk, hogy ragaszkodnak egymáshoz. Fél év múlva mégis elváltak. Ezzel kezdtem pályafutásomat. Szerencsére nem ez a jellemző. Évente 10—15 a válások száma. — Van-e lehetősége arra, hogy a házasság megkötése előtt megismerje a házasulandó feleket? — 1974. óta van érvényben a várakozási idő. Ez azt jelenti, hogy a feleknek a hivatalban igazolniuk kell, nincs akadálya házasságkötésüknek. Ezután azonban csak 30 nap elteltével köthetik meg a házasságot. Az a tapasztalatom, hogy jobban átgondolják, illenek-e egymáshoz, alapos-e a szándékuk. Eddig négy esetben fordult elő, hogy meggondolták magukat. A 30 napos várakozási idő mindenkire vonatkozik. Előfordul, hogy sürgetik a házasságkötést. Egy idős pár ki is jelentette, hogy ők nem tudnak 30 napot várni. Felmentés viszont csak különleges esetben adható. . — Milyen szerepe van az orvosi tanácsadásnak? — A házasság megkötése előtt minden esetben bekell szerezni az orvosi igazolást. Ez családtervezésre vonatkozik, s egyáltalán nem befolyásolja a házasság tartósságát. — Előfordul-e élettársi kapcsolat a községben? — Többen vannak, akik élettársi kapcsolatot teremtettek. Erről, a dolog természeténél fogva, a tanács nem vezet nyilvántartást. Tény viszont, hogy megnőtt azoknak a száma, akik néhány hónapos élettársi kapcsolat után házasságot kötnek. — Mi a jó házasság titka? — Volt olyan eset, amikor itt, a községben azt mondták az emberek, ez a pár nagyon összeillő, tartós lesz a házasságuk. Több évi udvarlás után jelentek meg a tanácsnál. A házasság mégis hamar fölbomlott. Ellenkező példa sem ritka. A jó . házasságra nincs recept. A legfontosabb a szeretet, a bizalom, a kölcsönös megértés. A gyermek sem jelent tartós köteléket. — Melyik korosztálynál kerül sor a legtöbb válásra? — A középkorosztály áll a lista élén. Sok házasság akkor kezd felbomlani, amikor már megteremtették az anyagi feltételeket. A leggyakoribb ok az italozás. Ez kihat az egész családra. Leginkább a gyermek sínyli meg. A községben mintegy 60 gyermek él veszélyeztetett környezetben. — Miért kerülnek veszélyeztetett helyzetbe a .gyerekek? A válás miatt? — Nem a házasság felbontása miatt. Az a tapasztalatom, hogy válás után a korábbi időszakhoz képest sokkal fokozottabb gondossággal neveli a gyereket az a fél, amelyik megkapta, nehogy a másik okot találjon arra, hogy magának követel je. A láthatások során éles szemmel figyelik a gyermekről való gondoskodást. A veszélyeztetettség kiváltó oka az alkoholizálás. — Több mint két évtizedes anyakönyvvezetői tapasztalatai alapján milyen következtetéseket tud levonni. — Ügy látom, hogy községünkben erősödik a Család funkciója. A házasságkötések megalapozottabbakká váltak. Akad azonban jócskán tennivaló. Elsősorban e veszélyeztetett környezet felszámolása terén. A községben működő gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság a társadalmi szervekkel karöltve munkálkodik a veszélyeztetettség felszámolásán. Az alkoholizálás felszámolása azonban csak társadalmi összefogással oldható meg. A hatósági intézkedések önmagukban nem elegendőek. Serédi János Fotó: Fazekas László Munkásörök kitüntetése az üzemben A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál alakult meg Békéscsabán az első üzemi munkásőrszázad. A fegyveres erők napja alkalmából rendezett ünnepségen köszöntötték a csabai téglagyár művelődési házában az „elsőket” és a jelenlegi kiváló társadalmi fegyvereseket. Polner Lajos, a vállalat párt- bizottságának titkára elismerő szavai után kitüntetéseket adott át a legjobbaknak. Hárman kaptak Kiváló Dolgozó jelvényt; polgári védelmi tevékenység után 30. 20, 15 és 10 éves szolgálatért öten kaptak Honvédelmi Érdemérmet. Ezenkívül többen kaptak vállalati jutalmat. vt. Új hidak Átadták rendeltetésének és csütörtökön megindult a rendszeres forgalom a Novajidrány—Vizsoly közötti új, nyolcvanméteres vasbeton hídon. A Hernád fölött átívelő, három nyílású híd a folyó keleti partján fekvő hat községet köti össze a vasútvonallal, valamint a 3-as számú főközlekedési úttal. így a települések lakossága rövidebb úton érheti el a novajidrányi. vasútállomást, valamint a kassa—mis- kolc—budapesti közutat. Ugyancsak csütörtökön adták át a forgalomnak az Ernőd község belterületén létesített új közúti hidat is.
