Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-09 / 237. szám
1982. október 9. szombat o igmwKTire Október 8-10., Békéscsaba Országos lumineszcencia iskola A megnyitón dr. Köteles Lajos köszönti a részvevőket. Mellette dr. Kozma László és dr. Marek Nándor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem, a lumineszcencia munkabizottság titkára Fotó: Veress Erzsi Rangos országos tudományos rendezvény színhelye ezekben a napokban Békéscsaba. A Magyar Tudományos Akadémia spektroszkópiai albizottsága, az MTA szegedi akadémiai bizottsága és a Békés megyei Tanács tudományos-koordinációs szakbizottsága október 8-tól 10-ig megyénkben tartja meg az V. országos lumineszcencia nyári iskolát" melynek a KISZ-iskola adott helyet. A háromnapos rendezvény megnyitójára október 8-án, tegnap a késő délelőtti órákban került sor. A részt vevő fizikusokat, vegyészeket, biológusokat dr. Kozma László, szegedi egyetemi tanár, az MTA spektroszkópiai albizottság lumineszcencia munkabizottságának alelnöke köszöntötte, majd dr. Köteles Lajos, a Békés megyei tudományos-koordinációs szakbizottság titkára mutatta be megyénket, szólt az itteni tudományos kutatásokról. A lumineszcencia spektroszkópia a különböző anyagok által kibocsátott fény természetének vizsgálatával foglalkozik, s e módszert nem- csupán a tudományos kutatásban, hanem a mindennapi gyakorlatban is alkalmazzák, így többek között a gyógyszeriparban, a gyógyászatban, az agrokémiában. Az idei lumineszcencia iskolán 5 összefoglaló és több mint 20 előadás lesz az alapkutaásit biológiai és alapkutatási témakörökben. A programban szerepel a mai napon a középiskolai matematika-, fizikatanárok továbbképzése is. Ekkor a lézerek működésének elvi alapjairól és gyakorlati alkalmazásáról lesz szó, s bemutatják többek között az oktatásban használható lézer demonstrációs berendezést is. Együttműködési megállapodás Az őszi szállítások lebonyolítására a MÁV Szegedi Igazgatósága, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa (SZMT), valamint a Volán 8. sz. Vállalat együttműködési megállapodást kötött annak elősegítésére, hogy a vállalatok, üzemek, intézmények szombaton és vasárnap is hajtsák végre a vagonok időben való ki- és berakását. Ugyancsak lényeges, hogy a külföldi vagonok tartózkodási ideje lerövidüljön, és a nemzetközi szabályok szerinti időben lehessen kijuttatni azokat az országból. különben a késedelmet valutában kell megfizetni. Az SZMT a szállíttató vállalatok szakszervezeti bizottságának közreműködésével törekszik a kitűzött célokat elérni. A munkavédelmi felügyelőség nagy gondot fordít a rakodások, szállítások biztonságos végrehajtására. A békéscsabai vásárcsarnokban október 10-én, vasárnap reggel 8 órától 16 óráig rendezi meg a Békés megyei Tanács a vállalkozók napját. A nap programjából: mire érdemes vállalkozni? Hiánycikk-kiállítás. Vállalati igények, kisvállalkozások létrehozása, épületek, gépek bérlete, eladása. Szaktanácsadás valamennyi kérdésről. Ezenkívül készletbörze, korszerű építőanyagok bemutatója, szakkönyvvásár, a magánkereskedelem és magánkisipar űzésének kérdései, valamint a megyei tanács által kiírt pályázatok eredményhirdetése szerepel a programban Egy vödör cefréből egy liter pálinka Azt hiszem, a korán kelést nem lehet megszokni, álmosan imbolyog a viharlámpa fénye is a fészer bejárata előtt. Rajzanak rá a muslicák. A cefréről. Ennyi szilva ebben a kertben talán még sose termett. Apósom, a szilvafelelős már morgolódott is a végén, nem győzte feltámasztani a ros~ kadozó ágakat. Hát még a rengeteg szilvát felszedni! Riasztani kellett az egész famíliát. Akkor már tudtuk a főzés napját is, hát rászántuk azt az augusztus végi szombatot is, aki csak mozogni tudott, nyomkodta szét az illatos gyümölcsöt, hogy az ujjunk fájdult bele. Megtelt az esővizes kád is, s az udvaron szeszfőzdeszag terjengett. A kocsis. Gyula úr se állhatta szó nélkül: — Maguknak nagyon jó cefréjük .van. Az érkező lovas kocsi patkópengéssel, kerékkattogással hasogatja az éjszaka foszlányaiba takaródzó csendet. Görnyedek a fészerben — kissé alacsonyra sikerült. Merem megállás nélkül a hordóból a vedrekbe a lila lét. Ki sem nyújtózhatom, menetrendszerűen érkeznek az üres vödrök, hol a sógorral, hol az apjával. — Kilencvenhat vödör — mondja Gyula úr, s már indul is a főzde irányába. Kezet mosunk, azután gyorsan egy-egy féldeci a tavalyiból, néhány gőzölgő pogácsa — mert legkorábban mégis csak az anyósunk kelt. Ez a szokás évek óta, hogy nekünk ilyenkor meleg pogácsa jár, akárcsak kolbászcsináláskor, decemberben. Mire kikeveredünk a város határába, Gyula úr már mindent tud. — Oda hordják be a sarokba. Jön a főnök is, régi ismerősünk, számolgat magában. — Legjobb lesz három kis- üstre tenni — állapítja meg, de máris elhívják. Egymás után érkeznek az új meg új főzetők. Van időnk pihenni. Egyelőre úgyis a két nagy üstre szívatnak föl. Benn a főzdében mintaszerű a tisztaság. Van, aki nálunk is korábban kelt, mint Kovács tata Telekgerendásról. Ott térdel a demizson mellett, míg Hudák László, a finomító, áttölti a kristály- tiszta nedűt. — Gyógyszer ez kérem — vallja Kovács János, így bizonygatva —: minden reggel egy fél deci, az megóv a bajoktól. A hetvenediket taposom kérem, de én még be- tég nem voltam, hol kopogjam le. Kóstolja csak meg, ebben egy deka cukor sincs, mégis 176 liter lett. Hudák László ránk kacsint, de beismeri, hogy az idei szilvák nagyon jól adnak. Lesz dolog, talán április végéig is. Napi 70 mázsa cefre megy itt föl az üstökre, az körülbelül 700 liter pálinka. No, csak a mienk is úgy adjon! Jön is értünk Be- rente László, a főző, hogy rakhatjuk az első adagot. Láncba állunk megint, és a sarokból a szivattyú kádjába mérjük át a kezdő 32 veder cefrét. Ezt izomláz nélkül aligha lehet megúszni. Melegünk van. kilépünk a főzde elé. lassan érezni a nap sugarát. Szállnak ránk a legyek, mi már nem is vesz- szük észre a cefreszagot. — Hát szép őszünk van — jegyzi meg mellettünk egy várakozó. Hamar szövődik itt a beszéd. Estig el kell még ütni az időt, a főzés, finomítás eltart egy darabig. — Piszkosul ittam azelőtt — meséli új ismerősünk, de április óta semmit, ezt így higgyék el, ahogy mondom. Abbahagytam. Már csak egy éve van a nyugdíjig. Negyven esztendőt ismernek el neki, számolgatja: mit jelent ez forintban. — Még a Wenckheiméknél kezdtem, hogy a rosseb ette vóna el űket. most meg kőművesek mellett vagyok Békésen. Megyünk felrakni a harmadik adagot. Végre megkönnyebbülhetünk. Dél felé jár. Jönnek-mennek a főzetők. Igyekszik mindenki hasznossá tenni magát; "segít a másiknak. Aztán, ha kész a pálinka, körbe kell kóstoltatni. Így járja! Dél felé jár. Jelez a gyo' mór. Előkerül a hazai. Falatoznak a főzdések is. —■ Elszámolástól elszámolásig legkevesebb négyszázan főzetnek, az a hat hónap alatt 2400 ember — mondja Forrás Mihály, a békéscsabai ÁFÉSZ 1. számú szeszfőzdéjének vezetője, majd így folytatja: — A többség régi kuncsaft. Járnak ide még Komád iból is. Bélmegyerről meg járatszerűen érkezik minden reggel harminc mázsa. Összefogtak ott a főzetők és együtt fizetik a teherkocsit. — Szóval megint divatba jött a főzés? — Nézze, a pálinka érték. Kétszáz forinttal számítják literjét, amiért itt olyan 63 —65 forintot fizetnek. Megvan aztán egész évre a családnak, rokonoknak, vendégeknek az itóka, és a gyümölcs se megy kárba. Hudák László jön megtudni, „hanyasra” akarjuk a pálinkát? Természetesen 51 fokosra, mint tavaly. Fokolás idejére már egész szépen ösz- szegyűlik a társaság. Röpködnek a zugfőzős történetek. — Nemigen lehet túljárni az eszükön. Bement a finánc a legelső tanyába, oszt rögtön azzal kezdte: a szomszédja szerint magának van készüléke. Mire a kárvallott felcsattant: éppen ő beszél, aki együtt főz a két sógorával?! Oszt a komáit meg miért nem adja föl az átkozott, azok is mind főznek — adja elő ízesen egy kalapos az üst mellett, hahotázva teszi hozzá: — Pedig a finánc a világon semmit sem tudott, csak úgy blindre mondta be a dolgot. Nagy a forgalom. Van aki Zsigulival hozza utánfutón a cefréshordókat, van aki kis traktort szerzett — csak győzze gőzzel a főzde. De győzi. S ez részben Lőrin- csik András kazánfűtőn múlik, aki nyugdíj után már nyolcadik éve eteti itt az öreg kazánt, amin meg másrészt áll a gőzellátás. Régi, de megbízható gépezet. Ott a rézveretes tábla a homlokán: Schick és Nillhson . . . etc . .. etc ... és Gőzhajómotorgyár Rt. Budapest, 1927. — Hadihajón szolgált az állítólag — jegyzi meg a kazánfűtő, nincs is sok baj vele. Működik, a berendezés is kifogástalan. — Magunk végeztük el az egész karbantartást. Jött ugyan egy brigád, de ahogy megláttam, miként nyúlnak a csövekhez, hát inkább nem kértünk belőle — árulja el Forrás Mihály, akitől azt is megtudjuk, szezon után is van mit csinálniuk: Hudák hálózati ellenőr az ÁFÉSZ- nél, Berente a szállítóknál van, én meg a kosaras felvásárlást intézem, kereskedő az eredeti szakmám, a me- zőgyáni ÁFÉSZ-től jöttem át ide. — Érdemes volt? — Nézze, nincs luxuslakásom., de nyugodtan alszom, nálam még nem találtak hibát a pénzügyőrök. (Tavaly április 4-én a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Forrás Mihályt, a szeszfőzde vezetőjét.) — Vödrönként egy liter rtáPnVp. c:VűWjit- — összegzi a nap eredményét apósom. Eltelt a nap. Már csak a fizetés van' hátra. azután irány haza, ahol a gőzölgő leves vár már bennünket, meg a csirkepaprikás. Előtte persze felhajtunk egy-egy fél decit az újból. Kép. szöveg: Kőváry E. Péter Itt a cefre! Egész szép — állapítja meg Gyula úr Jöhet rá a gőz az egykori hajókazánból Ötvenegy fok, ez éppen jó — egyezik meg a főnők meg a finomító Tartsa a tölcsért. Kovács bácsi! Jó pálinkája lett
