Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-17 / 244. szám

NÉPÚJSÁG 1982, október 17., vasárnap o Meliorációs vetélkedő Békésen A párizsi divatbemutatón, a jövő tavaszi-nyári modellek közül ez a „hegedűhölgy” nyerte el a közönség legtöbb szavazatát (Telefotó) Pódiumszinház Békéscsabán A Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház szervezésében há­rom előadásból álló pódium­színházi program lesz az idén. Elsőként október 25-én. hétfőn Kari Wittlinger: Is­meri a Tejutat? című komé­diáját mutatja be Garas De­zső és Madaras Józsefe-A so­rozat második programját november 23-án, kedden ren­dezik meg, ekkor a buda­pesti Radnóti Miklós Színpa­don nagy sikerrel játszott Szerelmeskedések című ze­nés-verses játékot láthatja a közönség. A Lukianosz-darab főbb szerepeiben Pécsi Ildi­kó, Tordai Teri, Medveczky Ilona és Harsányi Gábor mu­tatkozik be. A pódiumszín­ház harmadik előadását de­cember 8-án. szerdán rende­zik meg, amikor a szolnoki Szigligeti Színház társulata mutatja be Carl Sternheim: A kazetta című vígjátékát. Az előadásokra az említett három napon a diákok részé­re 16 óra 30 perckor, míg a felnőttek számára 19 órakor kerül sor. A pódiumszínházi programra diák- és felnőtt­bérletek válthatók az ifjú­sági és úttörőházban. Békés megyei festők kiállítása Budapesten Három Békés megyei festő kiállítása nyílt október 14- én, csütörtökön Budapesten, a Ferencvárosi Pincetárlat sorozatában. Várkonyi János, Szlotta András és Vágréti János legfrissebb munkáik­kal mutatkoznak be a fővá­ros közönségének. A kiállítók sajátosan izgal­mas világukkal jól példázzák azt a folyamatos változást, kísérletezést, mely megyénk képzőművészetében végbe­megy. Várkonyi költőisége, Szlotta szinte hiperrealiszti- kus pontossága. Vágréti gon­dolatokkal teli elvontsága nagy elismerést váltott ki a közönség és a kollégák köré­ben. A kiállítás — amelyet Be­de László, a békési városi művelődési központ igazga­tója nyitott meg — október 27-ig látható. Szövetkezeti kórustalálkozó Siklósftn tíz hazai együttes részvételével tegnap megnyílt a szövetkezeti kórusok második országos találkozója. A tenkes- aljai városban kétévenként ren­dezik meg a szövetkezeti dalo­sok seregszemléjét, amelyre az idén a baranyai énekkarokon kívül budapesti, celldömölki. ka­posvári, nagymarosi, polgárdi és siófoki kórusok érkeztek. A kórustalálkozó ma az. OKTSZ Monteverdi kamarakóru­sának. a nagymarosi, a polgár­di, a celldömölki kórusoknak és a Siklósi női karnak a fellépé­sével folytatódik, majd a részt­vevő dalosok búcsúzóul Kodály Zoltán műveinek közös, összkari eléneklésével emlékeznek száz éve született zeneszerzőnkre. Pénteken, október 15-én rendezte meg Békésen a Kö­rös—Berettyói Vízgazdálko­dási Társulat KlSZ-alapszer- vezete, a megyei KISZ-bi- zottság és a Békés megyei Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Szövetsége támo­gatásával a megyei meliorá­ciós vetélkedőt. A békésiek ezzel a versennyel a KISZ mb által meghirdetett „Fia­talok a komplex meliorációs program megvalósításáért” című mozgalomhoz csatla­koztak. A megjelent 12 csapat tag­jait és a vendégekét Laczkó Jánosné, a házigazdák KISZ- titkára, a vetélkedő játékve­zetője üdvözölte. Ebben a je­lentős témában országosan is elsőként rendezett vetélke­dőn részt vett Léhnert Lász­ló, a KISZ KB munkatársa is. A háromtagú csapatok 5 fordulóban mérték össze tu­Békés megyei könyvek címmel nagyszabású, a fel- szabadulás utáni megyei könyvkiadást reprezentáló kiállítás nyílik október 18- án, délután 2 órakor a me­gyei tanács első emeleti elő- termében. A kiállítás azt a negyed- századot átfogó utat mutat­ja be, amely során bebizo­nyosodott, milyen fontos eszközévé vált megyénk kul­túrpolitikájában a könyvki­adás. A Békés megyei amatőr színjátszó szakbizottság — az érintett társszervekkel közö­sen — több pályázatot is hirdetett a megyénkben mű­ködő amatőr csoportok ré­szére. A politikai ünnepi mű­sorok színvonalának emelé­sére kiírt forgatókönyvíró és színjátszó pályázat mellett — amely kapcsolódik a Győr- Sopron megyei Kimién a jö­vő év májusában sorra ke­rülő kistelepüléseken műkö­dő csoportok felmenő rend­szerű fesztiváljához is — is­A világ legjobb felnőtt báb­színházainak és bábegyüttesei­nek hatodik nemzetközi feszti­válja tegnap az ötnapos ese­ménysorozat szakmai értékelésé­vel zárult Pécsett. A három- évenként megrendezett pécsi ta­lálkozó a felnőtt bábszínjátszás egyetlen állandó jellegű nemzet­közi pódiuma, amelyre a Nem­zetközi ' Bábművészszövetség — az Unima — a szakma legkivá­lóbb képviselőit hívja meg. A rangos nemzetközi fórum egyre fokozódó népszerűségét jelezte, hogy az idei találkozónak min-. dásukat. Elsőként szakmai írásbeli feladatokat oldottak meg, majd • szakmai szóbeli kérdésekre került sor. A versenyző fiatalok — akik a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben és vízügyi szervezeteinél dolgoznak — jól felkészülten adtak szá­mot tudásukról. A harmadik fordulóban munkavédelmi kérdésekre válaszoltak a fiatalok. Az el­ső három forduló után igen szoros verseny alakult ki az élen. Ekkor a Szeghalmi Ál­lami Gazdaság csapata veze­tett, egy ponttal megelőzve a gyulai Köröstáj Tsz-t és a Körösi Vízgazdálkodási Tár­sulat (Gyula) I. csapatát. A negyedik fordulóban politi­kai totót töltöttek ki a részt­vevők, s ebben a legjobb a körösújfalui Rákóczi Tsz csapata lett. Az utolsó, min­dent eldöntő forduló előtt A látogató találkozhat a megjelent fontosabb soroza­tok darabjaival. így a mo­nografikus kiadványokkal, a nagy népszerűségnek örven­dő Bibliotheca Bekensiensis 23 könyvével, az Űj Aurora Füzetekkel, a Poesis Hunga- rica I—II. kiadványaival, a néprajzi minisorozattal, és még sok értékes, külföldön is elismerést kivívott kiad­vánnyal. A kiállítást dr. Becsei Jó­zsef, a megyei tanács elnök- helyettese nyitja meg. (bse) mét megrendezik a megyei irodalmi színpadok és szín­játszó csoportok hagyomá­nyos bemutatkozó fórumát. A színjátszó napok házigaz­dája az orosházi Petőfi Sán­dor Művelődési Központ lesz. Eddig a november 20—21-én sorra kerülő fesztiválra nyolc együttes juttatta el be­nevezését. Ez alkalommal adják majd át az említett pályázatokon részt vevők legjobbjainak is a díjakat. (ni) den korábbinál több résztvevője, és nézője volt. A fesztiválon szereplő japán, amerikai és hét európai országból érkezett mű­vészek. valamint a kilenc hazai együttes teljes keresztmetszetét adta a bábszínjátszás jelenlegi törekvéseinek. A záróeseményen a zsűri a rendezést, a drama­turgiát. a szcenográfiát. a ha­gyományok megjelenítését. az új irányzatokat értékelte. A báb- fesztivál az Unima diplomái­nak, illetve a Blattner Géza pé­csi bábszínművész emlékére ala­pított érmeknek az átadásával fejeződött be. még négy csapatnak voll esélye, hogy megszerezze a győzelmet. Végül is nagyon szoros versenyben a Körösi Vízgaz­dálkodási Társulat (Gyula) I. csapata (Gazsó István. Krasznai László, Szabó Jó­zsef) szerezte meg az első he­lyet 55 ponttal. A második helyen a gyulai Köröstáj Tsz (dr. Kliszek Antal, Kiss László, Kónya Sándor) össze­tételű csapata végzett 53 ponttal. Harmadik a Szeg­halmi Á. G. (Gáspár Lajos- né, Czebe Sándor, Nacsa Pé­ter) összetételű csapata lett. A vetélkedő végén Goda Péter, a KÖVIZIG igazgató­ja, a zsűri elnöke értékelte a versenyt. Megállapította, ezt a hasznos kezdeményezést a jövőben is folytatni kell. majd átadta a verseny he­lyezettjeinek a díjakat. Orvosi tanácsok Az Egészségügyi Világszer­vezet adatai szerint a magas vérnyomás, közismert orvo­si nevén a hypertonia a leg­gyakoribb betegségek közé tartozik. A 60 évnél fiata­labb felnőttek körülbelül 10 —20, míg a 60 év felettiek 40 százalékának magas a vérnyomása. Az utóbbi két évtizedben végzett széles kö­rű szűrővizsgálatok során ki­derült. hogy a magas vér­nyomásos embereknek csu­pán a fele tudott betegségé­ről. Ennek az a magyaráza­ta, hogy a vérnyomás-emel­kedés — és főleg, ha lassan, fokozatosan alakul ki — hosszú ideig tünetmentes maradhat. Az érrendszert azonban már ilyenkor is ter­heli és előbb-utóbb zavaro­kat okozhat az egyes szer­vek működésében. Ezért fon­tos, hogy a betegséget ideje­korán felismerjék, és miha­marabb megkezdjék kezelé­sét — mondják az Országos Egészségnevelési Intézet munkatársai. A gyógyszerrel jól karban­tartott magas vérnyomás olyan állapot, amely lénye­gesen befolyásolja, nem za­varja az életvitelt. Az or­vosság azonban nem gyó­gyítja meg a betegséget, de a szervezetben levő vérnyo­mást emelő tényezők és a vérnyomást csökkentő gyógy­szer között bizonyos egyen­súlyi helyzetet alakít ki. Na­gyon fontos az egészséges életmód. Feltétlenül szüksé­ges a rendszeres kikapcsoló­dás, az elegendő alvás. A hirtelen erőkifejtést igénylő izomgyakorlatok, a fizikai megerőltetés kerülendők. Aki tisztában van betegségével, mindenképpen tartsa be or­vosának tanácsait az étke­zéssel kapcsolatban is: dié­tázzék, tartózkodjon a túl zsíros, fűszeres, sós ételek­től. Tegnap, szombaton Póstelekre szervezett kerékpártúrát a Békéscsabai 10-es számú Általános Iskola. A jól sikerült programon a tanulók és szüleik együtt vettek részt, s hasznosan töl­tötték el a szabad időt. Képünkön a megérkezést követően jóízűen fogyasztják tízóraijukat a részvevők Fotó: Veress Erzsi Bemutató a Békés megyei könyvek negyedszázados terméséből Orosháza, november 20—21. Megyei színjátszó napok Véget ért a nemzetközi bábfesztivál Örökzöld témák B ő egy hónap telt el az 1982 83-as tanév kez­dete óta. A tanárok, diákok bizonyára belerázód­tak már az ötnapos munka­rend formálta új kerékvágás­ba. Sőt több helyen a máso­dik órarendet fogyasztják, ami, sejtésem szerint, nem­csak az idők múlását jelzi . . . A feladatok többnyire vi­lágosak. S hogy mégis szót ejtünk egy-két gondról, na­gyobb odafigyelést igénylő tennivalóról, ahhoz a közvé­lemény által kevésbé ismert debreceni Fórum '82 adta az apropót. „Az alkotó pedagó­gus — alkotó iskola'’ elneve­zésű rendezvény során több értékes előadás hangzott el. amelynek szinte mindegyike publikálásra méltó volt. Még­sem áll szándékomban erről az értékes rendezvényről ösz- szefoglalót adni, inkább ap­ropóul használom arra, hogy néhány aktuális témát köz­readjak a továbbmeditálás, a korrigálás, sőt a szülő és is­kola tartalmasabb együttmű­ködésének reményében. A most felvetett gondola­tok többsége nem újkeletű s mégis friss. Mert aktuali­tásuk sajnos, évről évre az­zá teszi őket. Először szól­junk néhány szót a szintén örökzöld témának számító napköziről. . A felvettek szá­mát tekintve megyénkben komoly előrelépés történt. Az elért eredményt tjedig különösen azok a szerencsés szülők értékelik igazán, akik­nek ezáltal biztosítottá vált gyermekük napközbeni ér­keztetése, felügyelete. A bökkenő éppen e két utóbbi kifejezés körül van. Ugyanis régen túl kellett vol­na jutni — a jelenlegi álta­lános iskolai rendtartás már túl is jutott rajta — a nap­közik gyermekmegőrző, házi feladat készíttető jellegén. Azon, hogy a gyerekek, fő­leg a kisebbek, úgy tekint­sék. mint a délelőtti tanítási órák végtelennek tűnő meg­hosszabbítását. S hogy hiába van meg rá a lehetőség, az igény, mégsem tanítják meg a legfontosabbra a gyereket: tanulni. S hogy a téma még mindig örökzöld, hivatkozá­sul nem egészen helyénvaló csak a tárgyi feltételekre mu­togatni. Sokkal inkább érde­mes volna a személyi felté­telekre, az ött dolgozó peda­gógusok felkészültségére, megbecsülésére gondolni. Nem új észrevétel az sem. hogy iskolarendszerünk leg­különbözőbb fokain egyre in­kább eluralkodik az írásbeli­ség. (Ami nem jelenti azt. hogy egy összefüggő szöveg megfogalmazása írásban job­ban menne, mint szóban.) Tesztek, feladatlapok özöné­vel árasztják el már a hat­éves gyereket is. S az iskolai némaságra kárhoztatott gye­rekkel otthon sincs másként. A szülők egyre kevesebbet engedik beszélni, beszélgetni a gyereket. Az viszont már új e témá­ban, hogy az ötnapos, igen feszített tempót követelő munkarendben a tanár—diák közötti szóbeli kommuniká­ció a korábbinál is jobban le­csökkent. Nem csak a szá­monkérésről van itt szó. De arról, hogy nincs idő, fórum arra, hogy a nevelő és tanít­ványa megismerje egymást. Természetes. hogy idővel kapcsolatuk egyre inkább szakmaivá, szaktárgyivá zsu­gorodik. Biztos vagyok ben­ne — éppen e beszűkült kap­csolat okán —, hogy a peda­gógus nem tudja, vagy nem képes igazán lemérni, mi az az ismeretanyag, amit agye­rek megértett, s mi az, ami fölött elsiklott. S netán mi az, ami még érdekli is. Hi­szen egyre jobban csökken a visszajelzés lehetősége. Gyakran felrémlik előttem a személyiséglapok felett mo­gorván meditáló pedagógus képe. Mogorva, mert az ad­minisztráció egyik fölösleges, kényszerű formájának véli annak kitöltését, vezetését. Meditáló pedig azért, mert ha lelkiismeretesen akarja vezetni, rájön, nem is ismeri igazán a rábízott gyerekeket. De az is előfordul, hogy a tehetetlenség gyötri. Tudja — s ez még a ..bukásmentes is­kolát!" hibás jelszavának bu­merángjaként üt vissza —, hogy neki elsősorban a lema­radókkal. a gyengébb képes­ségűekkel kell foglalkoznia, mert az elégtelen osztályzat nagyobb súllyal esik latba munkája értékelésében, mintha a közepes képességű tanítványaiban megkeresi és fejleszti a speciális képessé­geket?* Ez a küzdelem tehát elvonja figyelmét a többi gyerekről. Ezért érzi magát néha tehetetlennek. Itt kell szólnunk a tehet­séggondozásról is. Mert hogy ez is örökzöld téma. A fen­tebb emlegetett rossz be­idegződéseket ugyanis éppen a tehetséges gyerekek síny- lik meg a legjobban. Talán valamiféle álszemérem miatt nem merik még ma sem ki­emelni az adott közösségből a különleges adottságú, ké­pességű gyerekeket. Pedig ma már arra is van lehető­ség, hogy egy nagyobb váro­son belül külön osztályba tö- mörítsék ezeket a gyereke­ket, speciális képzésben ré­szesítve őket. Minden peda­gógus tisztában van vele. hogy ezek a kiemelkedő ké­pességű gyerekek a megnö­vekedett követelmények el­lenére is unatkoznak a taní­tási órákon, s bízni lehet ab­ban — de rosszízű kifejezés ez erre! —, hogy néhány esz­tendő leforgása alatt hozzá­idomulnak az adott iskola oktatása. nevelése szabta ilyen-amolyan szinthez. S mintegy a gyermekkö­zösségek tükörképeként ve­hetjük szemügyre a pedagó- gusközösségeket, nevelőtes­tületeket. Hiszen, néhány ör­vendetes kivételtől eltekint­ve, ott sem foglalkoznak kü­lönbül a tehetséges, alkotó pedagógussal. A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy tö­rekvéseik a megvalósítás so­rán beleütköznek az iskola- vezetés és a kollégák nem­tetszésébe. Mert ma is job­ban szeretik a „probléma- mentes”, a kiadott feladatok szolgai végrehajtására vál­lalkozókat. mint a tanári szabadsággal élni akaró út­keresőket. P edig most nagy szük­ség lenne rájuk. Gya­rapodó számukra, el­szántságukra, tehetségükre. Mert csak központi irányel­vekkel nem lehet levenni a napirendről az előbb felem­lített — hiányos felsorolású — örökzöld témákat. Erre a pedagógusok több tízezres tábora lehet csak képes? És persze úgy, ha sem a szülők, sem az állami irányítás nem hagyja magukra őket. Jó volna bízni abban, hogy ez az óhaj nem az „örökzöld" jelzésű kívánságlistát fogja gyarapítani. B. Sajti Emese Agrometeorológiai előrejelzés Az elmúlt időszakban lehul­lott csapadék következtében je- lentősen megnövekedett a talaj nedvességtartalma. Ez igen ked­vező az elvetett őszi kalászosok számára. Az őszi gabonafélék nagy része már a földbe került. Jó ütemben halad a kukorica és a cukorrépa betakarítása is. A szőlő szüretelését azonban ne­hezíti a csapadékos időjárás, és a minőségét is rontja az esőzés. A hét végén erősen felhős idő várható, többfelé kell számítani esőre, záporesőre. A nappali órák legmagasabb hőmérséklete a tartósan borult helyeken 10 és 14 fok között alakul, s másutt 12—17 fokig melegszik fel a le­vegő. Az éjszakai legalacso­nyabb hőmérséklet 7 és 12 fok között valószínű. A jövő hét kö­zepétől fokozatosan felszakado­zik a felhőzet, és több lesz a napsütés. Ez idő alatt csak futó záporokra lehet számítani. A maximumhőmérséklet ekkor 13 —18 fok között várható, hajnal­ra pedig 4—9 fokig hűl le a le­vegő. Az alacsony. fekvésű he­lyeken és a fagyzugos területe­ken a derült éjszakákon talaj- menti fagy is előfordulhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom