Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

NEB-utóvizsgálat 1982. október 12., kedd Nőbizottság — közelről A járművek gazdaságos üzemeltetéséről Az Orosháza és Környéke Háziipari Szövetkezet dol­gozói háromféle fő termelési területen, négy telephelyen tevékenykednek. Az embereket varró-, gépikötő- és fa­ipari részlegben foglalkoztatják. Ez a szövetkezet tipi­kusan női üzem. Nem véletlen hát, hogy nőbizottságá­nak munkája, intézkedéseinek hatékonysága mindenki számára fontos. A nőbizottság elnökének másodszor vá­lasztották már Fiam Lajosnét. Szekeres Györgyné és Horga Pálné is tagjai a bizottságnak. Velük beszélget­tünk a nehezen összefogható tennivalók soráról. Az üzemanyaggal éssze­rűen kell gazdálkodni. Erre ösztönöznek a jogszabályok is. Vajon a gazdálkodó egy­ségek betartják-e a jármű­vek fenntartásáról és üze­meltetéséről szóló előíráso­kat? Hogyan biztosítják a gazdaságos üzemeltetést? Er­re keresett választ a szarvasi járási, városi Népi Ellenőr­zési Bizottság néhány éve a csabacsüdi Lenin, az ör­ménykúti Felszabadulás ter­melőszövetkezetekben, a gyo- maendrődi Körösi Állami Gazdaságban és a szarvasi Plastolus Ipari Szövetkezet­ben. A népi ellenőrök meg­állapításai bizony nem vol­tak valami kedvezőek. Ja­vaslatot tettek a rendellenes­ségek megszüntetésére, a hi­bák kijavítására. Az alap- vizsgálatot követően fegyelmi felelősségre vonásra is sor került. Vajon mi történt az eltelt időszak alatt? Okul­tak-e a vizsgált egységek? A múlt hónapban tartott utóvizsgálat egyértelműen kedvező tapasztalatokkal zá­rult. A járművek üzemelte­tésével kapcsolatos admi­nisztrációs hibákat a három szövetkezetben és az állami gazdaságban egyaránt meg­szüntették. A Plastolus Ipa­ri Szövetkezetnél a KPM a közelmúltban tartott vizsgá­latot. Csaknem ugyanazon szempontok szerint, mint a népi ellenőrök. Hibát nem találtak. A szövetkezetben felismerték ennek a terület­nek a gazdasági fontosságát. A belső ellenőrök folyama­tosan tartanak ellenőrzést. A csabacsüdi Lenin Termelő- szövetkezetnél szintén több alkalommal volt közúti el­lenőrzés. A menetleveleket helyesen vezetik. Korábban baj volt a menetokmányok igazolásával. Ezeket a hibá­kat felszámolták. Néhány év­vel ezelőtt az üzemanyag- normákat is helytelenül al­kalmazták. Többek között a Plastolus Ipari Szövetkezet­nél. Eltértek az országos nor- matíváktól. Ugyanez történt az ör­ménykúti Felszabadulás Ter­melőszövetkezetben is. Az utóvizsgálat során a népi el­lenőrök megállapították, hogy a normakorrekciókat végrehajtották. Valamennyi vizsgált egységnél elkészítet­ték a motorbenzin és a mo­torolaj felszámolásával kap­csolatos szabályzatokat. Szembeötlő volt az alapvizs­gálatkor, hogy a három szö­vetkezet és az állami gazda­ság a tehergépkocsik gazda­ságos kihasználását elősegítő módszereket nem alakított ki. Ezen a téren is javult a hely­zet. Az utóvizsgálat kedvező tapasztalatokkal zárult. A Plastolus Ipari Szövetkezet és a Körösi Állami Gazdaság prémiumfeltételeket dolgo­zott ki a Diesel-üzemű teher­gépkocsik gazdaságos ki­A jármüvek üzemanyag-ellá­tási rendszerének beállításá­val, súlyosabb esetben a mo­tor felújításával szüntetik meg a túlfogyasztást. A por­lasztót ellenőrzik az örmény­kúti Felszabadulás Tsz mű­helyében Fotó: Veress Erzsi használására. Az üzemanyag­megtakarítás értékének 50 százalékát a gépkocsivezetők kapják. Az ilyen feltételek­nek valóban van ösztönző hatása. Az alapvizsgálat több helyen állapította meg, hogy a járművek túlfogyasztanak. A gyomaendrődi Körösi Állami Gazdaság két olyan ARÓ személygépkocsit üze­meltetett, melynek tényleges fogyasztását a norma szerin­ti előírásnak , megfelelően nem tudták beszabályozni. Az állami gazdaság radikális lépésre szánta el magát. A két túlfogyasztó gépkocsit ki­vonta a forgalomból. A szö­vetkezetek is a rendeletnek megfelelő üzemanyagnormá­kat alakítottak ki. A fogyasz­tást folyamatosan ellenőrzik. A túlfogyasztást műszaki in­tézkedésekkel szüntetik meg. A KPM Autófelügyelet a csabacsüdi Lenin Termelő- szövetkezetben júliusban normaellenőrzést tartott. Há­rom IFA tehergépkocsit ren­deltek be a tényleges fo­gyasztás bemérésére. Megfe­lelőnek találták mind a hár­mat. A szövetkezet ugyanis az üzemeltetési körülmé­nyektől függően rendszere­sen méri a fogyasztást. A járművek üzemanyag-ellátási rendszerének beállításával, súlyosabb esetben a motor felújításával szüntetik meg a túlfogyasztást. Tehát megtörténtek a kez­dő lépések az üzemanyag­takarékosság ösztönzésére. A műszaki feladatokra is egyre több figyelmet fordítanak. Ám egyik vizsgált egység sem követelt kártérítést a túlfogyasztó gépjárművek ve­zetőitől vagy a műszaki hi­bákért felelős személyektől. Az okmányokat is megfele­lően kezelik. Ám a Plastolus Ipari Szövetkezetben a népi ellenőrök megállapították, hogy az olajcseréket nem tartják nyilván, sőt, az olaj­utántöltés sincs minden al­kalommal feltüntetve a me­netlevélen. A norma szerinti olajutántöltés értékét ugyan kifizetik a gépkocsivezetők­nek, de utólag az nem ellen­őrizhető. A magántulajdonban levő személygépkocsik hivatali használata is megfelel az előírásoknak. A Körösi Álla­mi Gazdaságban azonban akad némi tennivaló. írásba foglalták, hogy az a dolgozó, aki átalányt kap saját gép­járművének használatáért, üzemi gépjárművet nem ve­het igénybe. Igazgatói utasí­tás jelent meg, mely szerint amennyiben az átalányban részesülő dolgozó mégis igénybe veszi a vállalati gépkocsit, az így megtett ki­lométereket havonta ki kell gyűjteni, s az átalány össze­géből ezeknek az értékét le kell vonni. A kigyűjtés meg is történt. Több mint 50 ilyen eset fordult elő. A ki­gyűjtés alapján azonban senkinek sem vontak le az átalánydíjából. Az igazgatói rendelkezés helyes, csak be kellene tartatni. A NEB-utóvizsgálat tehát alapvetően jó irányú javu­lást tapasztalt. Az alapvizs­gálat befejezésével a népi el­lenőrök segítő, útmutató ja­vaslatait a gazdaságok a gya­korlatban igyekeztek érvé­nyesíteni. A nagymértékű ja­vulás, amely kiterjedt a gép­járművek gazdaságos üze­meltetésétől kezdve a kap­csolódó adminisztráció, a karbantartás és a közlekedé­si fegyelem teljes területére, egyben az ésszerűbb gazdál­kodást erősíti a vizsgált egy­ségekben. És ez sem lehelt mellékes szempont. A népi ellenőrök fontos területre irányították a figyelmet. Serédi János — A közös műhelyekben több mint 200-an dolgoznak, és igen sok a bedolgozónk; 540 — magyaráz a nőbizott­ság elnöke. — Ez a szétszórt­ság okozza, hogy feladatain­kat nehezebb átlátni, és meghatározni. Mégis csalá­diasabb a légkör nálunk, mint például egy gyárban vagy nagyüzemben. Mi, akik évek hosszú sora óta itt dol­gozunk, jól ismerjük egy­mást, és az újakat mindig örömmel fogadjuk. A szövet­kezeti bizottsággal közös programot állítottunk össze. Együtt szervezzük a rendez­vényeket is. Központi kérdés nálunk a szocialista brigád­mozgalom, rendszeresen kap­csolatot tartunk a brigádve­zetőkkel. Fontos feladatunk a segélykérések elbírálása. Van, aki kéri a segélyt, ha rászorul, de olyanok is szép számmal akadnak, akik in­dokolt esetben is idegenked­nek a kéréstől. — Nagy felelősség felku­tatni az ilyeneket — bólogat Szekeresné. — Igaz, a szö­vetkezet nem jótékonysági intézmény, de mindig a hu­manitás, a jól dolgozó em­ber megbecsülése, támogatá­sa a cél. A bedolgozókat is eléggé ismerjük, pedig sok közöttük a vidéki. Érdekes, hogy a gyesen levők mun­kavállalása a rendelet meg­jelenése óta nem növekedett a várt mértékben. Szerin­tünk ennek az az oka, hogy a gyerekeket nem tudják el­helyezni, ha jönnek a fel­dolgozandó anyagért, vagy hozzák a kész árut. Az ott­honi élet ritmusával nehe­zen tudják összeegyeztetni a gyermeknevelést, és a be­dolgozói munkát. — Az sem megoldható, hogy az ilyen bedolgozóink gyerekük bölcsődei elhelye­zéséhez igazolást kapjanak a szövetkezettől — folytatja Horga Pálné. — Gyesen len­ni, bedolgozni, közben a bölcsőde gondozását is igénybe venni, összeegyez­tethetetlen fogalmak. Töb­ben félreértik ezt. Párhuza­mosan elvárni nem lehet a különféle szociális juttatáso­kat. Ahol segít a nagymama, vagy másként megoldható a gyes melletti otthoni munka- vállalás, ott úgy látszik, megtalálják a számításukat. — Ez a kérdés megérne egy külön cikket — moso­lyog Fiam Lajosné. — Most a nőbizottság munkájáról beszélgessünk inkább, hiszen még sok a mondanivalónk. Hónapokig emlegették az it­teniek a jól sikerült gyer­meknapot, ahol 300 gyere­künk kapott labdát. A kis­mama- és nyugdíjastalálko­zók is hagyományosak ná­lunk. Legközelebb a nyug­díjasok meghívását október 22-re tervezzük. A Gázipari Gépgyár Dobó István Szo­cialista Brigádja díszkul­csokat készít ez alkalomra a kérésünkre. A névadókról mi sem hiányozhatunk. A szociális otthon kisöregjei között is vendég kilenc szo­cialista brigádunk valamelyi­ke. A nőbizottsági munka szépségét éppen ez jelenti, hogy foglalkozunk az embe­rekkel, és segítünk, ha lehet, ha tudunk. Szekeresné a kismamák visszajöttét szorgalmazná. A vidékiek közül többen ott­hon keresnek munkát a gyes lejárta után, pedig a szövet­kezetnek is szüksége lenne rájuk: — A szövetkezet ve­zetői keresik a megoldást, hogyan tarthatnák meg eze­ket a dolgozókat — mondja. — Egy műszakos munkale­hetőséget teremtettek a kis­gyermekeseknek. Vagy példá­ul továbbképezi, beiskolázza a szövetkezet a jó szakembe­reket. A varrórészlegnél az elmúlt négy évben kétszer is szerveztek szakmunkástan- folyamot. Néhezen szólaltak meg az asszonyok, most meg befe­jezni sem tudjuk a beszélge­tést. Mesélik, hogy milyen aktívak a háziipariak a köz­életben, a társadalmi mun­kában. Három nő és két fér­fi tevékenykedik a pártveze­tőségben. A különféle ün­nepségeken, megmozdulá­sokon mindenki dolgozik. Például május elsején a Ságvári liget kitakarítását vállalták. A nőbizottság szót kap az üdülőj egyek elosztá­sánál és a bérelt nyaralók kihasználásánál is. Az idén 18 család üdült ilyen nyara­lóban, három család pedig OKISZ-beutalót kapott. Csa­ládvédelmi munkájuk során figyelemmel kísérik a hátrá­nyos helyzetűek sorsát, sőt szakítanak időt az idős be­dolgozók szociális segély­ügyeire is. Az ő kezdeménye­zésükre alakult meg 1978- ban a vöröskeresztes alap­szervezet, amelynek most már 130-nál több tagja van. Jeleskednek a szövetkezetiek a tömegsportmozgalomban is, hiszen például női kézilab­dacsapatuk harmadik lett az idén a KISZÖV megyei dön­tőjében. A beszélgetés során kiala­kult a kép: a nőbizottság munkája elválaszthatatlan a szövetkezet egészétől, a többi bizottság, a társadalmi és tömegszervezetek tevékeny­ségétől. És ez így van jól, ha lelkiismeretes, munkájukat szerető emberek dolgoznak benne. Bede Zsóka A varrógép mellett Fotó: Veress Erzsi Lisztérzékeny gyermekek SZOT beutalása Miről ir a Házi logtanácsadó? A SZOT szeptember 29.—október 26. között első ízben szervezte meg a 120 lisztérzékeny álta­lános iskolás beutalását a vajtai gyermekszanató­riumba. A szanatóriumban orvosi felügyelet mellett, képzett pedagógusok oktatják a gyer­mekeket. Az általános isko­lák valamennyi osztályából fogadnak jelentkezőket, ko­edukált csoportokban. A kiválasztásról, az üdülés tartamára orvosi felügyelet­ről, valamint diétás nővérről az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Inté­zet gastroenterológiai mun­kacsoportja gondoskodik. 140 lisztérzékeny gyermek­re számítottak, a létszám nem telt be, eddig 120-an jelentkeztek. Feltehetően nem jutott el minden illeté­kes szakorvoshoz a gastro­enterológiai munkacsoport felhívása. Elképzelhető, hogy a szülők1 egy része sem szer­zett tudomást a beutalósi le­hetőségről, pedig gyermekük betegsége, allergiája nem csekély terhet jelent. A glu- ténmentes diétát — rizs- és kukoricalisztből készült éte­leket — fogyasztó gyermekek szervezetten eddig még nem üdülhettek. A 4 hétre a térítési díj mindössze 500 forint. A be­utalójegyet valamelyik szülő munkahelye kapja meg az ágazati-iparági szakszerve­zeten keresztül. A gyermek­szanatóriumi beutalásnál, ha a szülő nem szakszervezeti tag, nem jelent kizáró okot. A gyermekek ingyenesen és szülői kísérettel jutnak el Vajtára, valamint haza. A kísérő megelőlegezi az úti­költséget, amelyet a beutaló­hoz mellékelt útiköltség­nyomtatvány alapján megté­rít a szülő munkahelyén mű­ködő társadalombiztosítási kifizetőhely. Vajta Fejér megye déli ré­szén, Budapesttől 123 kilo­méterre, a Sárvíz mellett, er­dő borította dombok között fekszik. A korszerűsített, két­emeletes kastélyt, 25 holdas park övezi. Meseház, játszó­tér, KRESZ-pálya. valamint különböző sporteszközök van­nak a gyermekek birodal­mában. A SZOT-gyermekbeuta- lást az orvos kezdeményezi. Már egy éve folyik Kőszegen a légzőszervi és asztmatikus ártalmakban szenvedő, Vaj- tán az enyhén mozgássérült általános iskolások szanató­riumi beutalása. A mozgás- sérült és a légzőszervi bete­gek beutalására az orvosi javaslatot a szabadság­hegyi gyermekgyógyintézet­nek kell megküldeni. (1531 Bp. Pf. 31. Mártonhegyi u. 6.) Jövőre már nyaralni is visszatérhetnek a lisztérzé­keny általános iskolások Vaj­tára, ahol kéthetes beutalás­ra (augusztus 4—17. között) már most lehet jelentkezni az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Inté­zet gastroenterológiai mun­kacsoportjánál (1094 Bp., Tűzoltó u. 7—9.). 1983 nyarán ugyancsak az előbb jelzett időpontban 170 cukorbeteg általános iskolást fogadnak a SZOT boglárlellei gyermeküdülőjében. A ko­rábbi években az említett gyermekklinika ennél jóval szerényebb létszámban tudta csak megszervezni ■— szerve­zetek, intézmények segítsé­gével — a cukorbeteg gyer­mekek nyaraltatását. Cím: Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem I. számú Gyer­mekklinika. diabetes ambu­lancia (1083 Bp., Bókái J. u. 53—57.). A kéthetes be­utalójegy ára 308 forint. Bányai János, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság osztályvezetője Köztudott, hogy hazánk­ban a nőket messzemenően védik a jogszabályok, ame­lyeket azonban sokszor nem ismernek vagy felületesen tá­jékozottak róluk az érdekel­tek. A Házi Jogtanácsadó kis­sé késve most megjelent — szeptemberi száma a leg­újabb rendelkezések figye­lembevételével a családjog­gal, a munkaüggyel, a tár­sadalombiztosítással kapcso­latos kérdésekben ad átte­kintést a nők jogairól. Az érdeklődők olyan kér­désekre kaphatnak választ, mint például mi a házasság- kötés feltétele, milyen név viselésére jogosult a feleség, melyek a házastársak jogai és kötelességei, mi a vagyon­közösség, a különvagyon, mi­lyen feltételekkel bontható fel a házasság, kérhetnek-e egymástól tartásdíjat a há­zastársak. Foglalkozik ez a rész a tartásdíjak, az örökö­södés kérdéseivel, s befeje­zésül a művi megterméke­nyítés szabályaival. A második fejezetből meg­tudható, hogy a munkajog miért részesíti a nőket kü­lönleges védelemben. Külön szó esik a terhes, a kisgyer­mekes anyákkal kapcsolatos előírásokról, a különféle cí­men igénybe vehető munka­idő-kedvezményekről, a sza­badságról. A társadalombiz­tosítási kérdések közül a kü­lönböző segélyekről, a csa­ládi pótlékról adnak útmu­tatást. A lap másik fő témájaként részletesen ismerteti a ma­gánfuvarozásról és a magán­taxizásról szóló új rendelke­zéseket a gépjárművek üzembentartásától az adózá­sig. Megtalálható a lapban a tévé Jogi esetek júliusi adá­sának teljes szövege is a bal- szerencsés kutyasétáltatásról, a csendháborítókról, az „el­úszott” bokaláncról és a ráfi­zetéses nászúiról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom