Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-12 / 239. szám
NÉPÚJSÁG 1982. október 12-, kedd Mint ismeretes, a kormány programot fogadott el a mikroelektronika fejlesztéséről. Az idén két vállalat, a Híradástechnikai Kutató Intézet és az Egyesült Izzó félvezetők gyára egyesülésével létrejött a Mikroelektronikai Vállalat. Az új vállalat feladata olyan alkatrészek kifejlesztése, illetve gyártása, amelyek kis sorozatban gyártott berendezéseknek is fontos részét képezhetik. A képen: fémezés után ellenőrzik az integrált áramköri szeleteket (MTI-fotó — Balaton József fel vétele — KS) Karcagi recept A szakemberek körében köztudott, hogy a juhászat nyereséghányada meglehetősen alacsony. Jövedelmezővé csak akkor tud válni ez az ágazat, ha megfognak minden fillért, ha kihasználnak minden lehetőséget a hozamok növelésére. Ma már a korszerű állattenyésztés elképzelhetetlen a tudomány eredményeinek hasznosítása nélkül. Ezt az állítást senki sem vitatja a juhászatban, mégis sokáig késett éppen itt a kutatási eredmények hasznosítása. Ezért is nagy jelentőségű az az együttműködési szerződés, amelyet a Debreceni Agrártudományi Egyetem Ka'rcagi Kutató Intézete, a Gyapjú- és Textilnyers- anyag-forgalmi Vállalat, valamint a Füzesgyarmati Szálas- és Tömegtakarmány- termelési és Juhtenyésztési Rendszer kötött egymással. A szerződés lényege, hogy a kutatóintézet átadta eddigi juhtartá^-technológiai vonatkozású kutatási eredményeit, és két szolgálati találmányát kizárólagos hasznosításra az FLP-nek és a GYTV-nek. A hatékonyabb együttműködés érdekében ez év januárjától az FLR fejlesztőmérnöki státuszt létesített, Karcagra kihelyezve. A kutatóintézet biztosította a szükséges irodahelyiséget és a munkavégzéshez szükséges feltételeket. Így a szerződő felek között állandó, mindennapos a kapcsolat, és ez nagyban gyorsítja a munkát. Az intézet által átadott szolgálati találmányok a legelőhasznosításra és olcsó juhhodályok építésére vonatkoznak. Az FLR rendkívül gyorsan hasznosította ezeket a találmányokat; az innovációs folyamat eredményeként már az év első felében hat épülettervet értékesítettek, és négy gazdaság részére készült legelőhasznosítási terv. Többek között ilyen olcsó juhhodályok épülnek az ecsegfalvi Egyetértés Tsz- ben, és egyben komplex legelőhasznosítási tervet is készítettek a közös gazdaság részére. A dévaványai Aranykalász Termelőszövetkezetben megkezdték a villanykarámos legelőhasznosítást. Természetesen az FLR nemcsak Békés megyében, hanem szerte az országban foglalkozik a találmányok értékesítésével. Kisújszálláson létrehoztak egy referenciatelepet, ahol a szakemberek a gyakorlatban is megtekinthetik az új tartástechnológiákat. , Ez a referenciatelep módot nyújt arra is, hogy továbbfejlesszék a találmányokat és kipróbálják az új megoldásokat. Így került sor a téli üzemi tapasztalatok alapján a jászolrész módosítására, mellyel még könnyebbé vált a gépi takarmánykiosztás. Kialakítottak az FLR szakemberei egy automata szelepes, higiénikus itatóvájút, egy körmözőszéket és egy önetetésre alkalmas jászolt. Az elmélet és a gyakorlat jó kapcsolatát példázza, hogy az FLR ezen eredményeit a kutatóintézet is átvette. Közös kísérletekbe is kezdett a kutatóintézet és a lucerna rendszer. Talajlazító, gyepszellőztető és mélymű- trágyázó kipróbálását kezdték meg. A kísérletektől a hozamok lényeges emelkedését és a költségek csökkentését, várják. Közösen végzik a gépi takarmánykiosztás vizsgálatát. Ehhez elkészítettek egy kiosztógépet, melynek próbaüzemét a tél kezdetére tervezik. Folytatják a kedvező tapasztalatokkal zárult tavaszi kísérletsorozatot, mellyel a tömegtakarmányok önetetéses módszerrel való hasznosítását vizsgálták. Ez azért nagyon fontos, mert csak önetetéssel oldható meg a juhok iparszerű téli tartása.-A juhhodályok nagy problémája, hogy télen, a nagy állatsűrűség miatt nagyon rossz a klíma. Ráadásul az alom könnyen fertőződik, és ez egy súlyos betegséget, az úgynevezett büdössántaságot okozhatja. Ezért nagy jelentőségű az a mélyalom-keze- lési kísérlet, mellyel a trágya bomlását, és ezzel a kedvezőtlen körülmények kialakulását kívánják megoldani. A juhhodály klímájának kedvezőbbé válása jó hatással van a gyapjú minőségére is. A juhtartás gazdaságosságát fokozná a késői bárányelválasztás. A rövidesen kezdődő kísérlettől azt várják, hogy bizonyítsa: a késői bárányelválasztás elősegíti az anyajuhok által termelt tej jobb hasznosulását, és ezzel az abrakmegtakarítást a bárányhizlalásnál. Az együttműködésben részt vevő három partner nemrég ' értékelte az eddig elért eredményeket. Megállapították, hogy a munkák jól haladnak. Az eredmények értékelése után további fontos feladatokat is kitűztek. Létre kívánnak hozni egy nagyüzemi juhászati mintatelepet, ahol több ezer állatot tartanának, és ahol valamennyi eddigi kutatási eredményt a gyakorlatban hasznosítanának. Az újdonságokhoz való könnyebb hozzáférés érdekében a karcagi kutatóintézet és az FLR belépett a Kaposvári Innovációs Gazdasági Társulásba. Ennek a GT-nek a segítségével gyorsabban és olcsóbban kaphatják majd meg mások kutatási eredményeit is. Külföldön rendkívül keresett a juhsajt, és a juhtej, biológiailag rendkívül értékes anyag. Elterjedését az nehezíti, hogy még mindig megoldatlan a .juhok igazán korszerű gépi fejése. Az FLR ezért partnergazdaságainál összehasonlító vizsgálatokat végez majd a legkedvezőbb fejési módszerek kiválasztására. A nagyüzemi fejés bevezetésével jelentősen javulhat a juhágazat jövedelmezősége. Különféle szervezési, állategészségügyi kérdéseket is közösen tanulmányoznak a jövőben. Ezeknek az lesz a szerepe, hogy feltárják a még meglevő tartalékokat, így elősegítik az ágazat nagyobb jövedelmezőségét. Erre nagy szükség van, mert a bárány és a juh fontos, hagyományos exportcikkünk. így nemcsak a termelés, hanem az egész népgazdaság érdeke is azt kívánja, hogy az eddigieknél dinamikusabban fejlődjön ez az ágazat. Lónyai László Véleményem az új szabályzókról: így látja az orosházi Új Élet közgazdásza A mezőgazdaság 1983-as gazdálkodását meghatározó közgazdasági szabályzók már hetekkel ezelőtt ismertté váltak. Az azóta eltelt időszakot a termelőüzemekben szinte kivétel nélkül lázas számítgatással töltötték el az elemzés-tervezés szakemberei. Igaz, a tervezőmunkának még nem juthattak a végére, de azt nagy vonalakban már meg tudják fogalmazni: mit tehetnek, mit kell tenniük a versenyben maradáshoz? o — Feltétlen előnynek tartom, hogy a szabályzók idejekorán láttak napvilágot, mert így már most átrendezhetjük sorainkat annak a követelménynek megfelelően, hogy a szigorítások ellenére is megteremtsük a szinten- tartás, a mérsékelt fejlődés feltételeit — bocsátja előre Keresztes Sándor, az orosházi Új Élet Tsz közgazdasági osztályának vezetője, amikor a mezőgazdaságot érintő változások, állami támogatásmódosulások és beruházáskorlátozások várható következményeiről, hatásáról kérdezem, azután így folytatja: — Természetesen mi is azonnal kiszámítottuk: mire számíthatunk, és megállapítottuk, hogy a változások különbözőképpen hatnak majd az üzemekre, termelési szerkezetüktől függően. Ez egyben azt is jelenti, hogy lehetőség szerinti szerkezetváltoztatással a ránk nézve kedvezőtlen hatásokat ki tudjuk „védeni”, ahogy ezt magunk között szoktuk mondani. Mire gondolok itt? Mi most 450 hektáron termesztettünk cukorrépát, jövőre megszűnik a cukorrépa-termesztés növelését ösztönző prémium, ebből nem az következik, hogy fölhagyunk a termesztésével, hiszen itt van két gépsorunk, ami nem állhat kihasználatlanul, amellett a répa még így is hoz a konyhára, tehát visz- szamegyünk vele 350 hektárra. — tJj, „pénzesebb” növénnyel próbálkoznak inkább? — Nem ez a megoldás szerintem. Szövetkezetünk adottságait tekintve a gabona a mi ipari növényünk, a búza-, a kukorica- és a vetőmagtermesztés. A felvásárlói áremelés talán nem fedezi egészében a költségek növekedését, de ahogy mi látjuk, az ágazat jövedelmezőségi színvonalát tartani tudjuk, ha a régről ismert jelszavakat — amilyen az okszerű tápanyag-gazdálkodás, az energiatakarékosság, s egyáltalán a takarékosság — komolyan vesszük. Ráadásul a gabona nagy előnye, hogy nem okoz nekünk piaci gondokat, mert új jelenségként ma már a mező- gazdaság előtt sem ismeretlenek az elhelyezési problémák. o — Valóban vannak tartalékok még a takarékos gazdálkodásban? — Ezt a kérdést nem egyszerű megválaszolni. Mert ha arra gondolok, hogy nálunk a szárító átállítása olajüzemelésről gázüzemelésre több százalékos megtakarítást hozott energiaköltségben, vagy ha ez idő szerint egyelőre fölhagyunk a különböző tudományos kísérletekkel, és a hivatott intézetekre bízzuk ebben magunkat, ugyancsak forintokat foghatunk meg — akkor azt kell mondanom, vannak még lehetőségek. Ugyanígy, ha sikerülne a gépkocsiüzemnél megteremtett szoros érdekeltséget „átültetni” a traktorüzemre, szintén forintokkal csökkennének kiadásaink. Lehet, hogy tényleg csak forintokról lenne szó, de most a legkisebb forintra is szükségünk van. A másik oldal: a növényvédő szerek ára emelkedik, de ezt elspórolni nem lehet, annak külön örülünk, hogy a műtrágyaárak most még nem mentek feljebb, de túladagolni azért még ezeket se fogjuk. Itt vannak viszont a gépek: állami támogatásuk csökkent, a beruházásra fordítható összegekkel együtt. Ma még nem tudom egyértelműen megítélni, mi kerül többe: új gépet venni, ha törik ha szakad, vagy a régit javítani, ugyancsak nem kis ráfordítással. Hosszú távon vizsgálva talán okosabb lenne a javítási költségeket inkább beruházásra fordítani, az adott szabályzás szerint viszont termelésben tartjuk inkább a régieket, ameddig csak tudjuk. Hogy ez mennyiben felel meg a költségtakarékos gazdálkodásnak, az már mélyrehatóbb elemzést kívánna. Mi még elég jó helyzetben vagyunk, mert az IKR révén ötéves bérleti díj fejében jutottunk hozzá a szükséges gépekhez, így egy-két évig ezen a vonalon még nincs, nem lesz gondunk. — Egyszóval a takarékos gazdálkodás nem csak üzemi elhatározás kérdése? — Az akarat valóban ke- vés. Itt van a szója esete. Ennek termesztésével import fehérjetakarmányokat „lehet” kiváltani. Mi- is megpróbálkoztunk vele 150 hektáron, tetszik is nekünk ez a növény, egy meghatározott termelési szinten pénz is van benne, növelnénk is a termőterületét, de jó lenne látni, hogy máris formálódik a feldolgozó háttér, tehát nem „szorulunk” be vele a későbbiekben. Megtermelni az árut az csak egy dolog, ma viszont már legalább ilyen fontos kérdés az, hogy tudom-e tárolni biztonságosan és értékesíteni megfelelő időpontban? Ezt is vizsgálnunk kell a döntéshozatalnál. o — Eddig csak a növénytermesztésről esett szó, eszerint az állattenyésztésben kevesebb a gond? — Bár úgy volna. Nálunk fontos ágazat a baromfitartás, a baromfiról pedig köztudott, hogy gyakran és gyorsan változnak a piaci pozíciói, a remény tehát mindig adott. Tartjuk a sertéstenyésztésünk szintjét is, ez van a legbiztosabb helyzetben. Máshogy áll a szarvasmarha-ágazat: két régi telepünkön tartjuk a tejelő állományt — kedvezőtlen körülmények között — veszteséggel. Ezen, a most bejelentett literenkénti plusz 50 fillér sem segít nálunk, mivel új istállót az ismert okok miatt nem vállalhatunk építeni, egy út marad: visszalépni addig a pontig, ahol a veszteség eltűnik. A munka- és üzemszervezésben itt már nincsenek tartalékok, és itt fizetjük ki a legnagyobb munkadíjakat is. — Tehát a bérrel is takarékoskodni akarnak? — Gazdálkodni szeretnénk, s ebben 1983-tól valamelyest bővülnek a lehetőségek, miután a tsz-ek két jövedelemszabályozási forma között választhatnak, vagy újabb két formula közül megpá-. lyázhatnak egyet. E pályázatokról ugyanakkor elég kevés az információnk, ahogy tudjuk: a pályázatokat sem döntik el addigra, ameddig- re nekünk a bérgazdálkodást már szerepeltetnünk kell a tervben. Pedig nálunk ez különösen fontos, hiszen az Üj Élet Tsz-ben önálló ágazati bérelszámolás van, az ágazatvezetőnek már januárban is érdekében áll a költség- alakulást befolyásolnia. — Mi a szerepe a jövő évi gazdálkodásban a háztájinak, az ipari tevékenységnek, meg a kisvállalkozásoknak? — Vegyük sorra! A háztáji szerintem azon a szinten áll nálunk, hogy most már csak a közös rovására lehetne továbbfejleszteni. Az ipari melléküzemágak sem ontják ma már a nyereséget, hiszen az alapanyagárak emelkedése nem hagyta érintetlenül a jövedelmezőségüket. A korábbiakkal ellentétben egyre inkább vizsgálni kell: kikkel lépünk kooperációra, és elég biztos üzletet ajánlanak-e. Mi 13-féle terméket gyártunk, 15-féle szolgáltatást végzünk, de ha nem akarunk ráfizetni, állandóan elemeznünk kell mind a 28 esetben: megéri-e? Végül, mivel a háztáji zás leköti a tagok szabad idejét, a kisvállalkozás egyelőre nemigen nyer tért nálunk. Működik ugyan egy ipari szakcsoportunk, a Mozaik, de ennek mindössze két tsz-tag a tagja. — Még egy kérdés: a tények ismeretében, mi lehet egy gyakorló közgazda legfőbb kívánsága 1983-ra? — Az, hogy a most megismert szabályzók egész éven át érvényben maradjanak. Kőváry E. Péter II téma: Villamosenergia-takarékosság Interker börze nyílt Interker börze nyílt hétfőn, az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat Rákóczi úti bemutatóházában. Az elfekvő vállalati készletek értékesítését segíti elő a börze, amelyet a szokásosnál is nagyobb érdeklődés előzött meg. hiszen a megnehezült gazdálkodási körülmények között a feleslegessé vált készletek ésszerű átcsoportosítása egyre inkább érdeke vevőnek és eladónak egyaránt. Több mint 100 ipari nagy- vállalat és szövetkezet kínálja eladásra feleslegessé vált készleteit, mintegy 1,4 milliárd forint értékben. A felajánlott termékek főbb csoportjai: kohászati termékek, gépek, műszerek, járműalkatrészek, építési és szerelési anyagok, villamos gépek, erősáramú anyagok, gépek, berendezések, valamint szerszámok és kötőelemek. Az öt napon keresztül 9—15 óráig nyitva tartó börzén a felhasználók rendelkezésére áll a felajánlott anyagok katalógusa is. Tudományos filmnapok Francia műszaki és tudományos rövidfilmnapok kezdődtek hétfőn, a Budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központban. A filmnapokon többek között olyan aktuális témákkal foglalkoznak, mint a környezetszeny- nyezés elleni küzdelem, az energiagazdálkodás, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése. Az október 15-ig tartó filmnapokon a Budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központban, illetve az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárban naponta 10, 15, 16 és 17 órai kezdettel tudományos és műszaki rövidfilmeket vetítenek. A belépés díjtalan. Napjaink egyik igen aktuális témájával, az energiatakarékossággal foglalkozik az a bemutató és előadássorozat, amelyet a Magyar Elektrotechnikai Egyesület műszakipropaganda munkabizottsága az egyesület békéscsabai helyi csoportjának közreműködésével rendez megyénkben. „Energiatakarékos, korszerű villamos fogyasztói berendezések, illetve megoldások” — ez a címe az október 13—14-én Gyulán, az Erkel Művelődési Központban sorra kerülő kiállításnak és előadássorozatnak. A rendezvényen bemutatnak több olyan műszert, berendezést, és elhangzik több olyan előadás is, amely nem csupán a szakemberek, hanem a nagyközönség számára is érdekes. így például a Ganz Árammérőgyár bemutatja többek között a kvarc vezérlésű kapcsolóóráját, amely a háztartásokban használatos hőtárolós készülékekhez nélkülözhetetlen. A Ganz Árammérőgyár képviselője előadásában a villamosenergia-gazdálko- dás új készülékeiről ad tájékoztatást. A kiállítók között szerepel a VILLÉRT. a KIPSZER, a Mechanikai Művek, a SIMO- VILL, az Alutröszt, a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat, a Magyar Kábelművek, a Villamosipari Kutató Intézet, és még számos gyártó, illetve forgalmazó. A kisfogyasztókat is érintő téma a „Belső téri fénycsöves lámpatestek energiatakarékos, korszerű megoldásai” című előadás és bemutató is; e lámpatestek fényhasznosítása többszöröse az izzólámpákénak. Az előadások október 13-án, 9 órakor kezdődnek, a kiállítás 13-án 10-től 16 óráig, 14-én pedig 9-től 12 óráig látható. Juhtartás — haszonnal
