Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-07 / 235. szám

Hz üveggyár Moszkva Rádió klubjának foglalkozása----------------------------IgHildMW 1 982. október 7., csütörtök Békés Mivel foglalkozik a szakmaközi bizottság? Öregek a közlekedésben Csaknem 10 hónap telt el azóta, hogy Rafael Gyula, a Volán békési üzemegységé­nek igazgatója az újjáalakult városi szakmaközi bizottság elnöke lett. Előző munkahe­lyén, a Budapesti Mezőgaz­dasági Gépgyár központjá­ban szintén mint vezető dol­gozott, s e beosztás mellett a párttitkári funkciót is be­töltötte. A legutóbbi válasz­tásokig a párt-vb-ben tevé­kenykedett, s jelenleg pedig tagja az MSZMP városi bi­zottságának. Bizonyára a vezetés gya­korlatában, valamint a poli­tikai munkában szerzett ta­pasztalatai is közrejátszottak abban, hogy a nemrég létre­hozott testület céljáról, sze­repköréről, továbbá a helyi párt-, állami és társadalmi szervekkel fennálló kapcso­latáról igen megfontoltan, higgadtan nyilatkozott. Ért­hető módon többször hang­súlyozta: minden remény megvan arra, hogy a szak­maközi bizottság a jelenlegi „felállásban” egyre fonto­sabb, s egyre bonyolultabb feladatokat képes majd el­látni. Mint a legtöbb kezdemé­nyezés, így ez a szervezet is lényegében véve magán vi­seli á próbálkozás és az út­keresés jegyeit. Csak később dől el, mennyire váltják be a hozzájuk fűzött reménye­ket, s hogyan töltik be a „híd” szerepét az ilyen tes­tületek a szakszervezeti moz­galomban. Mindenesetre he­lyeselhető a SZOT-nak az az indítványa, amely szerint ne csak a megyék élén. ha­nem a városokban is működ­jenek a vállalati (üzemi) szakszervezetek tagjaiból, titkáraiból álló bizottságok. Ezek után lássuk, milyen eredményeket tudnak felmu­tatni a békésiek ebben a vonatkozásban. Beszélgeté­sünkbe később Baricsa Fe­renc, az üzemi pártalapszer- vezét titkára is bekapcsoló­dott. A szakmaközi bizottság elnöke elöljáróban elmondta, hogy tevékenységük az egész­ségügyi, a kereskedelmi és a sportszakbizottság megala­kításával kezdődött, s a kul­turális ügyek intézésére, vizs­gálatára pedig reszortfelelőst neveztek ki. Az volt a cél, hogy valamennyi testület igyekezzen olyan feladatter­vet kidolgozni, amelynek va­lóra váltásával a helyi érde­keket, s nem utolsósorban a közhasznú teendők jobb .el­látását szolgálja. A szakma­közi bizottság már beszámol­tatta az egyes részterületek felelőseit és a városi fel­ügyelőséggel közösen sikeres sportnapot rendezett ebben az évben. De talán még en­nél is fontosabb eseménynek számított az az ülés, amelyen a testület tagjai a városfej­lesztési programot vélemé­nyezték. - A városi tanáccsal megkötött együttműködési megállapodás alapján lehető­ség nyílik arra is, hogy min­den év végén a fenti témá­ról bő információt kérjen a bizottság. A titkár egyúttal tagja a tanács végrehajtó bi­zottságának. Valamennyi ta­Hagyomány már az Oros­háza és Vdiéke ÁFÉSZ-nál, hogy a gazdasági vezetők, a párt-, a KISZ-szervezet, s az ifjúsági bizottság tisztségvi­selői minden év ezen idő­szakában tanácskozás kere­tében fogadják a pályakezdő fiatalokat. Ez történt a na­pokban is. Mint a korábbi években, most is először az ÁFÉSZ szervezeti felépítéséről, te­vékenységéről, gazdasági és nácskozáson a résztvevők igyekeznek egyértelműen ál­lást foglalni az aktuális kér­désekben, s erről értesítik az érdekelt szerveket. Ugyancsak az eredmények közé sorolható, hogy megta­lálták az utat az ágazati szakszervezetekhez, így szo­rosabb kontaktusba kerültek velük. A szakmaközi bizott­ság — a vállalati (üzemi) szakszervezetekkel együtt — az idén már közvetlenül be­kapcsolódhatott például a május elsejei felvonulás szer­vezési munkájába i,s. A ko­rábbi gyakorlat az volt, hogy ez egyedül a pártszervek fel­adatkörébe tartozott. Jóllehet a tanács is foglal­kozik a kereskedelem hely­zetével, a szakmaközi bizott­ság mégis javasolta, hogy bővítsék az ellenőrök fel­adatkörét, és tevékenységü­ket terjesszék ki a kisvállal­kozások vizsgálatára is. Itt nem szokványos és rutinszer rű ellenőrzésekről van szó. hanem arról, hogy az eddi­gieknél még folyamatosab­ban, még körültekintőbben kísérjék figyelemmel a la­kosság áruellátásának alaku­lását, a kereskedelmi és szol­gáltató hálózat működésének színvonalát. A fő hangsúlyt elsősorban a minőségre kí­vánják helyezni a bizottság tagjai. Lehetőség van arra is, hogy a pártszervek javas­latára a testület alaposan megvizsgáljon egy-egy prob­lémát, s az ily módon ösz- szegyűjtött tapasztalatokat — a saját véleményekkel, aján­lásokkal együtt — eljuttassa a felsőbb szerveknek. A lé­nyeg az, hogy a gondokról és a megoldást segítő elképze­lésekről már jó előre sze­rezzen tudomást a szakma­közi bizottság. Erre nemcsak a reálisabb tervezés miatt van szükséa. hanem az ál­lampolgárok megfelelő tájé­koztatása és aktivizálása is indokolttá teszi ezt az igényt. Például a földrengés és az árvíz után jelentős mérték­ben javult az úthálózat, de esedékessé vált a mellékut­cák rendbe hozása és a gáz­program végrehajtása, ami a lakosság támogatása nélkül aligha valósulhatna meg. A szakmaközi bizottság, amely kéthavonta ülésezik, behatóan foglalkozott az ár­emelésekkel, az ötnapos munkahét bevezetésével (ezen belül a gyermekek szombati elhelyezésével) és az egészségügyi ellátással összefüggő problémákkal is. Jó néhány dologban a részt­vevők ugyan találtak elvi megoldást, ám a gyakorlat­ban ezeket még nehéz len­ne „kivitelezni”. Mindent egybevetve úgy tűnik, hogy az újjáalakult testület való­ban életközeibe került a va­lósággal. Joggal feltételezzük, hogy a jövőben is olyan köz­hasznú teendők ellátására (városfejlesztés, fogyasztói érdekvédelem stb.) összpon­tosítja erejét, amelyek a szo­cialista életszínvonal-politika helyi feladatainak gyorsabb, rugalmasabb és eredménye­sebb megoldását szolgálják. Bukovinszky István vagyoni helyzetéről kaptak tájékoztatást. Ezt követően a KISZ-szervezet, s az ifjúsági bizottság munkájával ismer­kedhetett meg a 39 fiatal. Miközben a munka mellett kínálkozó továbbképzés, szó­rakozás, kultujálódás és sportolás lehetőségeit is számba vehették e meghitt fogadáson. A fogadáson részt vett fia­talok valamennyien első munkahelyes pályakezdők. A gépjárművek számának és gyorsaságának növekedé­sével egyre bonyolultabb, ve­szélyesebb a közúti forga­lom. A gyermekbalesetek megrendítőek, és ugyanilyen szomorúak az idős emberek tragédiái is. A közúti közle­kedés biztonsága, a megelő­zés, s az idős korúak foko­zottabb védelme érdekében a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács értékelte az elmúlt év ilyen korosztályokkal tör­tént közúti baleseteinek kö­rülményeit. Békés megyében 1981-ben a 782 közúti baleset 11,6 szá­zalékát (91 esetben) a 60 éven felüliek okozták. Igen magas a halálos végű bal­eseti arány az idős korúak körében; 52 haláleset közül 13 ember a 60 éven felüli. Ez is bizonyítja gyenge fizi­kai állapotukat, előrehala­dott korukból következő sé­rülékenységüket. Az össz- balesetek száma 1978-hoz vi­szonyítva nőtt 1981-ben, vi­szont valamennyit csökkent az idős korúak által előidé­zett baleset. Ez korábbi köz­lekedési gyakorlatuknak, ta­lán nagyobb KRESZ-ismere­tüknek köszönhető. Számsze­rűen valamivel kevesebb az idős korúak balesete, de ná­luk még a könnyű sérülés is egész életre kiható testi és idegrendszeri károsodást okozhat. Az idős korúak által oko­zott közúti balesetek 96 szá­zaléka a nappali órákban tör­tént. A gyengébb látás, a bi­zonytalanabb tájékozódás kö­vetkeztében a késő esti órák­ban kevesebben közlekednek. A nagyobb forgalom foko­zott veszélyt jelent az öre­geknek. Lassabban reagál­nak a váratlan helyzetekre, ezért legtöbbször az azpnos irányban haladók, egymást keresztezők vagy gyalogos­ként közlekedők okoznak, szenvednek balesetet. Nem ritkaság, hogy felborulnak a kerékpárral, egyébként is Éppen ezért egy kérdőív ki­töltése is szerepelt a „prog­ramban”. A szövetkezet ve­zetői ugyanis kíváncsiak vol­tak arra, hogy miként kép­zelik el munkakörüket, ke­resetük mértékét, boldogulá­sukat' hosszabb távon, illet­ve ki milyen érdeklődési kört, társadalmi tevékenysé­get jelöl meg. A fogadás baráti beszél­getéssel zárult. Balkus Imre sak baj okozója ez a jár­mű. Az időjárás változásai, a derült vagy borult idő a vizsgálat szerint nem befo­lyásolja alapvetően a balese­tek gyakoriságát. Az okok között legtöbbször előfordul a szabálytalan balra kanya­rodás, az elsőbbség meg nem adása, a figyelmetlen veze­tés, a váratlan lelépés az út­testre. A felmérések szerint az idős korúak körülbelül 75 éves korukig vesznek részt rendszeresen a közlekedés­ben. A nők óvatosabbak a férfiaknál, a baleseti statisz­tikák tanulsága szerint, de az ő baleseteik száma is je­lentős. A járásonkénti bon­tásban az idős korúak bal­esete a legtöbb Békéscsabán s a gyulai járásban, egyfor­mán alakul a mezőkovács­házi, orosházi és szarvasi já­rásban. Békésen és környé­kén, valamint a szeghalmi járásban viszonylag kevés az ilyen baleset. Az idős korúakat a foko­zottan veszélyeztetettek kö­zött tarthatjuk számon a közlekedésben. Ezért java­solta a KBT statisztikai és értékelő szakbizottsága a vizsgálat eredményeként, hogy nagyobb propagandát fejtsenek ki (rajzos formá­ban, oktató filmekkel, elő­adások során) az idősek kö­rében a közlekedés helyes formáiról. Nyugdíjasklu­bokban szervezzenek előadá­sokat az illetékesek, eredmé­nyesek lehetnek a nyugdíj­utalványok kifizetésével egy időben kézbesített felvilágo­sító kiadványok. Az iskolák­ban és munkahelyeken fel kellene hívni a fiatalabbak figyelmét, hogy segítsék idő­sebb hozzátartozóikat és az utcán közlekedőket a tájé­kozódásban. Hasonlóképpen nyújtanak segítséget az egészségügyi szolgálat dolgo­zói és a körzeti orvosok is. Bede Zsóka Fotó: Veress Erzsi Emléktábla-avatás A Budapesti Műszaki Egyetem alapításának 200. évfordulója al­kalmából tegnap Jubal Károly mérnöknek, az egyetem volt professzorának emléktábláját lep­lezték le a BME aulájában. Sza- badváry Ferenc professzor, az egyetemi tanács tagja mondott avató beszédet. Méltatta a volt József Ipartanoda rajztanárának munkásságát, elmondotta, hogy Jubal Károly nem csak kiváló mérnök volt, részt vett a sza­badságharcban is, annak buká­sa után a nemzeti ellenállásban, amiért 1853. február 26-án vér­tanúhalált halt. Az emléktáblát az egyetemi tanács és a tanulóifjúság kép­viselői koszorúzták meg. Az Orosházi Üveggyár Moszkva Rádió baráti klub­ja a napokban ülést tartott. A Moszkva Rádió szignál­ja után elsőként Körmendi János, a járási pártbizottság munkatársa emlékezett meg Békés megye, ezen belül Orosháza és a járás felsza­badulásának 38. évforduló­járól. Méltatta a felszabadu­lás történelmi jelntőségét, az ipar és a mezőgazdaság eredményeit, életünk jelen­tős változását minden terü­leten. Kiemelte az MSZMP és az SZKP internacionalista együttműködését, a magyar —szovjet kapcsolatok sok­rétűségét, eredményeit. A klubfoglalkozás kereté­ben megemlékeztek a Moszkva Rádió magyar nyel­vű adásának 50. évfordulójá­ról. Vági Gyöngyi és Varga Imre vezetőségi tagok fel­idézték a magyar nyelvű adás kezdetének előzménye­it, körülményeit. A külföldi adások 1929-ben kezdődtek, az első magyar nyelvű adás 1932. szeptember 6-án. Oros­házán a Moszkva Rádió ma­gyar nyelvű adásait egyéni­leg és csoportosan is többen hallgatták. A műsorok tel" jesítették azt a feladatukat, hogy a hallgatóknak emberi tartást, erőt, a jövőben való bizalmat, hitet adtak a leg­nehezebb időkben. A felsza­badulás után nem tiltották a rádió hallgatását, egyre töb­ben lettek rendszeres hall­gatói. Naponta részletes tá­jékoztatást kaptak a szov­jet nép kommunizmust építő munkájáról, a komszomolis- ták védnökségi munkáiról, a tudományról, a kultúráról, a sportról. Reális tájékoztatást ad a nemzetközi események­ről, a Szovjetunió követke­zetes békepolitikájáról, és a kezdeményezéseiről, a szo­cialista közösség országairól, a magyar—szovjet kapcsola­tok aktuális eseményeiről. Ezért tisztelettel emléke­zünk . azokra, akik elkezd­ték a műsorok szerkesztését, és köszöntjük azokat, akik ma végzik. A résztvevők meghallgatták dr. Hárs Ist­ván, a Magyar Rádió elnö­kének nyilatkozatát a Moszk­Józsa Lajos tanácselnök és Csapó Imre vb-titkár a kö­zelmúltban tájékoztattak bennünket Magyarbánhegyes életének változásairól, a falu fejlődéséről. A község lakói­nak csökken a száma, hiszen az iskolapadból kikerülő fia­talok más helységekben ta­nulnak tovább, s kevesen jönnek vissza közülük. A lélekszám 3 ezer körüli a községben, s továbbra sem nő a születések száma. Nem sok lehetőség van a helybeli munkavállalásra. Az Egyetértés Tsz három fiatal szakmunkást, egy gépszerelőt és két kertészt tudott felven­ni az idén. Foglalkoztak a gondolattal, hogy téesz-mel- léküzemágként valamilyen vállalkozásba kezdenek, de ehhez szükség lenne helyi­ségre és eszközökre. Próba­ként összehívtak 40 asszonyt, akik a háztartásban dolgoz­nak, s elhívták az új mun­kaerő után kutató BEKÖT képviselőjét is. Tájékoztat­ták a nőket a foglalkoztatás lehetőségeiről, a bedolgozói rendszer előnyeiről, a kere­seti lehetőségekről. Az asz- szonyok többsége továbbra is a háztáji munkát, az ottho­ni tevékenykedést választot­ta. A férfiak is inkább hely­ben dolgoznak a téeszben, vagy az EVIG-telepen, nem szívesen járnak el a szom­széd községekbe. Éveken át egy körzeti or­vos látta el a betegeket, de a közelmúltban végre másik orvos is munkába állt. így viszonylag több idő jut a be­tegekkel való foglalkozásra. Persze, erre szükség is van, hiszen az itt élők 24 száza­léka 60 éven felüli idős em­ber. A községben mostaná­va Rádió magyar nyelvű adásának jelentőségeiről, valamint dr. Tímár Ede visz- szaemlékezését a magyar nyelvű adás indulásáról, mű­sorszerkesztőiről, az elmúlt 50 év jelentőségéről. A továbbiakban Csepregi Lajos, a csillagászati szak­kör vezetője emlékezett meg az első szovjet szputnyik fel­lövésének 25. évfordulójá­ról. Ismertette Ciolkovszkij tudományos munkásságát a repüléstudomány területén. Az interkontinentális, bal­lisztikus rakéta kifejlesztése tette lehetővé, hogy útjára indult 1957. október 4-én a szovjet tudomány sikereként az első szputnyik. Ezzel a világűr kutatása, a kozmosz meghódítása a gyakorlati megvalósulás útjára lépett. A klubfoglalkozás során részt vettek szellemi totó feladatainak megoldásában, amely Békés megye felsza­badulásának történetével, a Szovjetunió megalakulásé" val, a szovjet államszerve­zettel és az űrhajózással kap­csolatos ismereteket igé­nyelte. A klub képviselteti magát a november 6-án, Kecskeméten sorra kerülő országos klubtalálkozón, amelyen értékelik a Moszk­va Rádió klubok eddigi mun­káját, meghatározzák fel­adataikat és együttműködé­sük fejlesztését. A klub a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójára kezdeményezte újabb baráti klubok létreho­zását az MSZBT-tagcsopor- toknak. November 8-án Tót­komlóson a művelődési köz­pontban megalakítják a he­lyi Moszkva Rádió baráti klubot, amelyhez az üveg­gyáriak segítséget nyújtanak. Az MSZMP üzemi bizott­sága az MSZBT gyári tag­csoportja és a Moszkva Rá­dió baráti klub ünnepséget rendez a Szovjetunió meg" alakulása .60. évfordulója al­kalmából, amelyre december 20-án kerül sor. A klubfog­lalkozás a Lunahold című film megtekintésével és a Moszkva Rádió magyar nyel­vű adásának együttes meg­hallgatásával fejeződik be. ban alakítják ki a fogorvo­si rendelőt, ahol orvoslakás is helyet kap majd. A ren­delő felszerelésével gondjaik vannak, s az építkezés most más gondok miatt is leállt. A fejlesztésre fordítható össze­get, mintegy egymillió fo-' rintot vitt el az iskolai köz­ponti fűtés felszerelése. Gyermekorvosi rendelésre és más szakrendelésekre a bán- hegyesiek Mezőkovácsházára járnak. Az idős korúak többségé­nek a téesz rendez nyugdí­jastalálkozót, de a Hazafias Népfront és a tanács is szer­vez hasonló eseményeket. A szociális segélyeket alapos felmérés és vizsgálat után adják a rászorulóknak. Je­lenleg nincs házi szociális gondozottjuk. Akiknek szük­ségük volt erre az ellátásra, már szociális otthonba ke­rültek. Nemrégiben találtak egy idős kis jövedelmű asz- szonyt, akiről a szomszédja gondoskodik. A jövőben fi­gyelnek életének alakulásá­ra, s ha szükséges, szociális otthonba irányítják. A ma­gányos öregek azért, hogy ne maradjanak egyedül, szíve­sen választják az eltartási- szerződés-kötést. Mostanában kevesebb baj van ezekkel a szerződésekkel, mint régeb­ben. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a felek elővi­gyázatosabban fogalmazzák a szerződéseket. A tanács ter­vezi, hogy 1984-ben előké­szítik a községi öregek nap­közi otthonának létesítését. A község vezetőinek véleménye szerint az eljövendő évek legfontosabb feladata a falu életének, fejlődésének szin­ten tartása lesz. B. Zs. Pályakezdő fiatalokat fogadtak Magyarbánhegyes fejlődéséről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom