Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-06 / 234. szám
NÉPÚJSÁG 1982. október 6., szerda Ülést tartott az MSZMP Békés megyei bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) ség. Az anyagi érdekeltség a legfőbb ösztönző a munkára, és ennek rendelődik alá erkölcsi ösztönzése. A munkára ösztönzés ezen formáit a megye lakossága elfogadja. Az elmúlt évek változásai során a megye lakosságának munkafeltételei alapvetően átalakultak, de nem sikerült elérni, hogy a munka mindenki számára felismert élet- szükségletté váljon. A megye lakosságának munkatevékenységére jellemző, hogy azt a szocialista motívumok alapján, de nem mindig kellő tudatossággal fejti ki. A munka alapvető funkciója a dolgozó számára a pénzkeresés, de szerepét az emberek életében egyre kevésbé lehetséges erre leszűkíteni, jelenlegi formájában is tartalmaz sokak számára igazi örömet, nemcsak anyagi, hanem erkölcsi értékeket is. A munka mint közös tevékenységi forma közvetlenül fejleszti a kollektivitást, a közösségi szellemet. A munkásokra jellemző, hogy a munkahelyi kollektíva a munkafolyamaton belül többnyire -harmonikusan együttműködik. Probléma viszont, hogy a munkahely és a lakóhely leginkább lényegesen elkülönül egymástól, a munkahelyi kollektivizmus nem mindig lépi túl az üzem kereteit, és nem megy át a magánéleti szférába, a szabadidős tevékenységre. A megye paraszti bázison induló munkássága megfelelő általános és szakmai műveltség birtokosa is (38 százalék szakmunkás, 39 százalék betanított munkás), s már elkezdődött egy újabb fejlődési szakasz, amelyben különösen a fiatalabb korosztály igyekszik több szakmát elsajátítani, hogy konvertálható tudással rendelkezzen. A munka tárgyi, dologi feltételei színvonalának növelésére ma nincs meg mindenütt a lehetőség, éppen ezért a munkához való szocialista viszony fejlesztése során napi feladatként nagy figyelmet kell fordítani a szociális körülmények javítására. A munkatevékenységre fordított idő a megyében nagyobb mint az országos átlag. Meghosszabbítja a háztájiban, a mellékfoglalkozásban eltöltött idővel, a háztartásban végzett munkával. Ezt a munkát leginkább önként és szívesen vállalt feladatként végzik. Emellett látni kell. hogy az itt kifejtett tevékenység csökkenti a szabad idős tevékenység tartamát, a művelődésre, kuk turálódásra fordított tényleges időt. így az életmód szocialista jellege nem feltétlenül gazdagodik az alaptevékenység időtartamának csökkenésével. A munka életmódbeli szerepével szorosan összefügg a különböző konkrét munkák társadalmi presztízse. Miközben a mezőgazdasági és az ipari üzemekben végzett fizikai jellegű munkák között a kiegyenlítődés figyelhető meg, még mindig nem sikerült kellően csökkenteni a szellemi és a fizikai munka közötti különbséget. A termelési-gazdasági szférában dolgozó értelmiség ma már közel áll a fizikai dolgozókhoz. Az egyéb értelmiségiek távolabb állnak, és kölcsönösen nem becsülik kellően egymás munkáját. Ebből adódik, hogy a társadalmi értékalkotó tevékenységet kell elismertetni, függetlenül attól, hogy az fizikai vagy szellemi jelegű, a közgondolkodásban a kettő szerves egységét, egymásrautaltságát és kölcsönös feltétele- zettségét kell általánossá tenni. A közéleti aktivitás a megye egész lakosságára jellemző, azt tükrözi politikai szervezettsége, a különböző szervezetekben és intézményekben való feladatvállalása. A politikai, közéleti aktivitás mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a szocialista brigádmozgalmat, az önkéntes társadalmimun- ka-vállalásokat, a gyermeknevelő intézményekért, a városok és falvak fejlesztéséért vállalt tevékenységet. Ezek a szocialista módon élő ember jellemző vonásai. A szocialista jegyek gazdagodása nagyban függ a szocialista demokrácia ki- szélesedésétől, attól, hogy a biztosított lehetőségekkel mennyire akarnak és tudnak élni. Míg a munkafolyamat rendje sokszor nem vagy csak kis mértékben teszi lehetővé a dolgozó ember alkotó aktivitását, addig épp a közéletiség nyit erre szabad lehetőséget. A közéleti aktivitás nem egyforma intenzitással jelenik meg az egyes rétegekben. Legfontosabb és legaktívabb a dolgozók közéletisé- ge a munkahelyen. Itt közvetlenül nyilvánul meg a közösségi érdek és az egyéni érdek egysége, s ez mint mo- tívum, serkenti a dolgozókat a közéleti aktivitásra. A közéletiség munkahelyen kívül; megnyilvánulása már kevésbé egyértelmű, a szabad időben már kevésbé jelenik meg a közérdek és az egyéni érdek összhangja, mert a munkahelye és a lakóhelye messze van egymástól, így a munkahely demokratikus közéletisége nem sugárzik ki a lakóhelyre. Maga a bejárás is csökkenti a közéletiség lehetőségét. A lakóhelyi demokrácia kibontakozását a városban gátolja, hogy viszonylag rövid múltra tekint vissza a lakótelepi életforma, egyelőre még nem sokban lépte túl a szálláshely szerepkörét. Az életmódot meghatározó fontos tevékenységi szféra a szabad idős tevékenység. A megyére jellemző, hogy a háztájiban, az egyéb melléktevékenységben kifejtett munka lerövidíti a szabad időt. így a szabad idő döntően és széles körben az életkörülmények tárgyi-dologi feltételeinek javítására fordított idővé válik. A megye lakosságának életszínvonalával nincs kellően összhangban az életmód szubjektív oldala: az önképzésre, az önművelésre való törekvés. A szocialista tudat formálása során a legfontosabb eredménynek azt tekintjük, hogy általánossá vált a politikai önképzésben való részvétel. Ebből is fakad, hogy szocialista társadalmi rendszerünk megyénkben is egyértelműen elfogadott, hogy a megnyilvánuló kritikai megjegyzések a szocialista vívmányok megtartására és fejlesztésére irányulnak. Nem alakul ilyen kedvezően a szakmai és általános műveltség gyarapítása, annak ellenére, hogy a képzésbe bevont dolgozók száma fokozatosan növekszik. Az életkor növekedésével az érdeklődés csökken. Ez azért is veszélyes, mivel így idősebb korára válik a szakember alkalmatlanná szakmailag igényesebb, elmélyültebb felkészülést kívánó feladatok elvégzésére, holott ennek fordítva kellene lennie. A műveltségi szintet nem lehet az egész életre az alapoktatásban megszerezni, folyamatosan tovább kell fejleszteni. Erre nyújt lehetőséget egyebek mellett a szabad idő. Miközben az általános műveltség egyre nő, nem kielégítő a növekedés üteme, a művelődési-kulturálódási szokásrendszer. A kultúra fogyasztási szerkezete átalakult megyénkben is. Devalválódott a hagyományokra, a régi élét- és munkatevékenységre épült kultúra, ugyanakkor nem alakult ki kellő szinten az új viszonynak megfelelő kul- túrafogyasztásj rendszer. Ebben feltétlenül szerepet játszik a megye paraszti és más hagyományokon alapuló tevékenységrendszere. Különösen szembetűnő, hogy a családalapítás gondjaival elfoglalt, annak anyagi és egyéb terhét viselő családok milyen kevés figyelmet fordítanak művelődésükre. A kulturális élet fejlesztése intézményi rendszere az elmúlt években sokat fejlődött. Most a hivatásos művészek, az irodalmi élet területén alkotók és érdeklődők köre túlmegyen az útkeresés állapotán, de nem állíthatjuk, hogy létrejött az új, amely megfelelne a szocialista társadalom fejlődése során más területeken elért eredményeknek. A munkahely és a közéletiség kapcsolatának pozitív tapasztalatai azt sugallA szocialista életmód általánossá tételével, _ kiteljesedésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a programnyilatkozat, a XII. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet határozata megfogalmazták. A témához A megyei pártbizottság 1982. évi gazdaságpolitikai célkitűzéseit a KB határoza" ta alapján, a népgazdasági tervvel összhangban jelölte meg. Fő figyelmet még inkább a népgazdasági egyensúlyt javító tendenciák erősítésére kell fordítani. A nép- gazdasági tervnek megfelelően : — az ipar termelésében 2—2,5 százalékos volumennövekedés a célkitűzés, a tőkés export növelése, a megfelelő belföldi ellátás biztosítása mellett, a hatékonyság és a versenyképesség fokozásával. Ezt szolgálják a megvalósuló rekonstrukciós fejlesztések, és a műszaki színvonal emelése. — A mezőgazdaságban 4,0 —4,5 százalékos növekedés a feladat, kiemelve az export- árualapok növelését, valamint a minőség és jövedelmezőség javítását. Az egyensúly javításának érdekében az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani az észszerű anyag- és energiatakarékosságra. — Az elért életszínvonal megőrzésében fontos feladat a teljesítményhez igazodó bérezés megteremtése, az áruellátás elért színvonalának megtartása. A pártbizottság az irányító párt- és állami szervek részére feladatként határozta meg a célkitűzések végrehajtásának segítését, ellenőrzését, a helyi adottságok feltárásának ösztönzését, a kezdeményezések elősegítését. A gazdasági feladatok általános megismertetésére a mozgósításra aktívaüléseken, beszámoló taggyűléseken, pártnapokon, munkásgyűléseken és a szövetkezetek közgyűlésein egyaránt sor került. A véleménycsere, a növekvő feladatok vállalásainak megnyilvánulása, kedvező politikai feltételt teremtett a célkitűzések végrehajtásához. A vállalati és szövetkezeti tervekben a célkitűzések megfelelően tükröződtek. Az első félév tapasztalatai alapján megállapítható, hogy megyénk gazdasági folyamatait alapvetően a népgazdaságéval azonos tendenciák jellemzik. Főbb célkitűzések teljesítése mellett több területen elmaradás is tapasztalható. A termelés volumene a tervezettét meghaladóan nőtt. Fokozódtak az értékesítési gondok — különösen a köny- nyű- és élelmiszeripar, és néhány gépipari szövetkezetnél —, aminek következtében a készletek mérsékelten növekedtek. Továbbá fokozódott az ágazatok és gazdasági egységek közötti differenciálódás. Az iparban folytatódott, az építőiparban továbbra is erőják, hogy a szabad idős tevékenység tartalmának gazdagítása, a kulturális és művelődési szokások új rendszerének kialakítása során nagyobb szerepet kell hogy kapjanak a munkahelyek. A szabad idő tartalmas eltöltésének programja ma még csak egyes részfeladatok megoldásában jelenik meg. Ebből is adódik, hogy a munkában, a politikaiközéleti tevékenységben megjelenő szocialista életmód a szabad időben nem egyszer nem szocialista elemekkel párosul. több érvényben levő megyei pártbizottsági határozat is kapcsolódik. A fentiek figyelembevételével tartja szükségesnek a megyei párt- bizottság, hogy felhívja a figyelmet a szocialista életmód fejlesztésével kapcsolatos néhány feladatra: teljes a dolgozók létszámának csökkenése. Ez legtöbb esetben kedvező hatású az élőmunka termelékenységére, de esetenként kapacitáskihasználási gondot is jelent. A mezőgazdaság és oktatás kivételével általánossá vált ötnapos munkahét nem okozott a termelésben problémát. A szervezeti rendszer kor- * szerűsítésével az önállósult élelmiszeripari vállalatok, a termelés és értékesítés szervezésében kedvezőbb helyzetbe kerültek, de gazdálkodásukban átmeneti nehézségek is adódtak. Az űj vállalkozási formák bevezetése az iparban is megindult, és a kereskedelemben tovább bővült. Az év eleji kiegyensúlyozott vállalati pénzügyi helyzet — a növekvő értékesítési nehézségek miatt — romlott, ez a jövedelmezőséget is több esetben mérsékelte. Az export alakulásában a nehezedő külpiaci helyzet (értékesítési lehetőség szűkülése, az ár mérséklődése) miatt jelentős volt az exporttermelés belső átrendeződése egyes ágazatokon belül. A népgazdaság szempontjából meghatározó, nem rubelelszámolású export alakulása elmarad a tervezettől. Nehezedett és csökkent a könnyűipar exportja. Belföldi ellátásúi feladatok miatt mérsékelni kellett az építőanyag-ipari exportot. A gépiparban az egyes területek növekedése és csökkenése összességében jelentős exportnövekedést eredményezett. Az élelmiszerexport alakulása továbbra is kedvező, melyben meghatározó szerepe volt a gabona, valamint az ÁFÉSZ-termékek igen dinamikus növekedésének. Az I. negyedévet követően a megye gazdasági egységei tovább fokozták erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy kapacitásukat elsősorban a nem rubelelszámolású export fokozására kössék le. Eredményei csak a második félévben várhatók. Az utóbbi hónapokban jelentkező importanyag-ellátási nehézségek befolyásolják a termelés folyamatosságát. Az építőipar termelése a még mindig feszítő gondok ellenére növekedett. Az állami építőiparé volt a dinamikusabb. A munkaerőlétszám csökkenése továbbra is elsősorban az állami építőipart érintette. A termelésben a kedvező irányú változásokban nagy szerepe volt az együttműködés kiszélesítésének és a mellékfoglalkozás erőteljes bővülésének. Az ágazat gazdálkodásának eredményességében is javulás tapasztalható. A mezőgazdasági üzemek az 1982-es év alapozó mun1. A szocialista társadalom építése során jelentkező társadalmi, gazdasági feladataink megoldása közben a korábbinál nagyobb figyelmet fordítsunk a szocialista életmód erősítésére, fejlesztésére. 2. A termelés, a munkavégzés külső és belső feltételeinek fejlesztése szorosabban kapcsolódjon a munka- és lakóhely szociális környezetének javításához. 3. A szocialista életmód fejlesztéséhez a politikai munkán, a szocialista demokrácia általános fejlesztésén túl növelni kell a munkahelyen kívüli közéleti aktivitást, a lakóhelyi demokráciát. 4. A szabad idő tartalmas eltöltésének tárgyi-dologi feltételeit javítani kell, miközben nagyobb figyelmet kell fordítani a nagyobb közösségekben folytatható, a rrtunkahelyi közösségeken alapuló közös rendezvények szervezésére. 5. A szocialista életmód fejlesztése megköveteli a tudat és gondolkodásmód fejlesztését is: — a politikai világnézeti nevelő munkában nagyobb figyelmet kell fordítani a káit időben és jó minőségben elvégezték. Az utóbbi évek legnagyobb nyereségét realizálták, melynek következtében jobb pénzügyi pozícióval kezdték az" idei évet. A termelés szerkezete a népgazdasági igényeknek megfelelően alakult. A munkaerőlétszám tovább növekszik (főleg a kiegészítő tevékenységnél). A növénytermesztésben az őszi vetésű gabonákat a kései kitavaszodás, a még mindig számottevő belvízkár, a nagymérvű jégkár visszavetette. Mindezek ellenére őszi búzából 7 százalékkal több, 589 631 tonna termést takarítottunk be, 4825 kg/ha átlagtermés mellett. A szintén növekvő területű őszi árpa hozama is megfelelően alakult. A betakarítást szervezetten a gazdaságok többségében időben elvégezték. Az alkatrészellátás gondjai a vártnál kisebb problémát okoztak, azonban a betakarítást követő kiegészítő munkák a vártnál lassabban indultak be. A kukorica vetésterülete a tavalyi évhez hasonló. Az elhúzódó vetések ellenére az állomány szép, lehetségesnek látszik az elmúlt évi rekord termés meghaladása is. Csökkent a napraforgó, nőtt a cukorrépa és a szója termő- területe. E növények termés- kilátásai is kedvezőek. A zöldségtermelés továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A termőterület1 80 százaléka az előző évinek. A gazdaságosság folyamatos csökkenése miatt várható további termelés-visszaesés, ami már ellátási zavarokat okozhat. A szálastakarmány-termelés az elmúlt évihez hasonlóan alakult. Másodvetésre 3500 hektáron került sor, amelyből 300 hektár a zöldségterület. Az állattenyésztés területén az állatlétszám növekedése tapasztalható minden ágazatnál, a hozamok tervszinten alakulnak. A baromfifelvásárlás erőteljesen növekedett. A tejtermelés színvonalát jól tükrözi a felvásárlás további dinamikus növekedése. A növekvő juhállomány mellett jelentős értékesítési gondok léptek fel. Az eddigiekhez hasonlóan nagy szerepe van a mezőgazdasági termelésben a háztáji gazdaságoknak. A mező- gazdasági nagyüzemeink a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítottak a termelés volumenének növelésére, a költségcsökkenésre, a nyereség fokozása érdekében. Mindezek ellenére a költségek erőteljes növekedése miatt a jövedelmezőség romlása várható. A közlekedés területén a kedvezőtlen téli időjárás következtében az előszállítások szocialista életmód értelmezésére, az életszínvonal és életmód megismerésére — nagyobb gondot kell fordítani a dolgozó lakosság tudatszintjének, általános és szakmai műveltségének folyamatos karbantartására és fejlesztésére, ebben növeljék a munkahelyek felelősségét — erősíteni kell az életmód propagandájában a pozitív tevékenységi formák népszerűsítését, összekapcsolva a szocializmustól idegen jelenségek bírálatával — a szocialista életmód fejlesztése során, a különböző társadalmi rétegek élet- és munkakörülményeinek figyelembevételével kell a követelményeket megfogalmazni, s annak megfelelően alakítani feltételeit — a szocialista életmód propagandája a marxizmus —leninizmus általános propagandájának része, az egésznek alárendelten kell a korábbinál nagyobb figyelmet fordítani rá. 6. A szocialista életmód fejlesztése közös ügyünk, minden intézmény és szervezet, gazdasági és politikai közösség feladata, s tekintse munkája szerves részének. elmaradtak a várakozástól. Növekedett a vasúti tranzit- szállítás és mérséklődött a Volán áruszállítása. Az ötnapos munkahét bevezetésekor jelentkező személyszállítási gondok megoldódtak. A kereskedelem biztosította a kialakult ellátási színvonal megtartását, az ötnapos munkahétre való átállás nem okozott ellátási zavarokat. A kiskereskedelmi forgalom a tervezettet meghaladóan nőtt, ezen belül az átlagot meghaladóan nőtt az élelmiszer-forgalom és a vendéglátás, visszaesett a ruházaté. Az ipar előszállításai miatti készletfelhalomzódás az ágazat pénzügyi helyzetének nehezülését okozta. A beruházások az első fél évben 2 százalékkal nőttek. Az átlagnál gyorsabban fejlesztették beruházási tevékenységüket a mezőgazdasági üzemek, ezen belül legerőteljesebben az állami gazdaságok fejlesztettek. A lakosság készpénzbevételének növekedése, a takarékossági hajlam kismértékű csökkenése, a fogyasztás növekedését eredményezte. A használatba vett új lakások száma az előző évihez viszonyítva több mint másfélszeresre nőtt. A megkezdett lakásépítések száma — az építési terület késedelmes biztosítása miatt — elmarad a tervtől. A gazdasági szervező munkában erősödött a pártszervek segítő, ellenőrző tevékenysége, ez emelte az üzemi alapszervezetek gazdaságszervező munkájának színvonalát is. Az állami szervek koordinációja jól szolgálta a kedvező folyamatok kibontakozását. A társadalmi szervek munkája és a szocialista munkaverseny elősegítette a gazdasági feladatok megvalósítását. Az 1982. évi célkitűzésekben megfogalmazott feladatok végrehajtása biztosítja az előirányzatok teljesítését. Fokozott figyelmet kell azonban fordítani az egyes kiemelt feladatokra. — A népgazdaság egyensúlyhelyzetének javítása a nem rubelelszámolású export növelésével. Ösztönzése a politika eszközével is szükséges. Az exportban érintett területek — a KB 1982. június 23-i határozata alapján — további erőfeszítéseket tegyenek a teljesítésre, illetve túlteljesítésre. — A gazdaságosság, versenyképesség növelése a tartalékok további feltárásával, hasznosításával. — A gazdasági szervező munkában növelni kell a kezdeményezőkészséget, az ésszerű kockázatvállalást. III. Feladatok a szocialista életmód továbbfejlesztéséhez Az 1982. évi gazdaságpolitikai feladatok időarányos teljesítése
