Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-31 / 256. szám
1982, október 31., vasárnap Kiflii ll-fíTd n pi BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG ran isztaföldvái S ajátos szerkezetű város környéki község Orosháza szomszédságában, a 2200—2300 lélekszámú Pusztaföldvár. A falu szalagszerűen, 5 kilométer hosszan húzódik a közút mentén. Ráadásul két részre tagozódik, az öregfalusi és az újfalusi > rész között a tsz földje található. A két falurészt összekötő kövesút mentén végig új családi házak sorakoznak. A falu fejlődéséről — amely a '70-cs évek elejétől vált dinamikussá —, s a tervekről Németh Antal községi párttitkárral és Vári József tanácselnökkel beszélgetünk. Mint kiderül, a tervszerű fejlődés, a kedvező lakáslehetőségek s a kiváló eredményeket produkáló termelőszövetkezet hatása nem maradt el: ma már nemhogy elköltöznek Pusztaföldvárról az emberek, hanem növekszik a lélekszám, az utóbbi években jó néhányan telepedtek le a faluban. Új családi házak egész sora kerül tető alá. Ebben a faluban a közművesítés különösen nagy gond. mert igen nagyok a telkek, így a járdák hossza például összesen 22 kilométer. A vezetékes ivóvízellátás még nem megoldott, s ennek az ötéves tervnek nem is lehet a programja, a földgáz bevezetése viszont a közeli tervek közé tartozik. Az alapvető kommunális ellátás megteremtése mellett az oktatás-közművelődés került a ’70-es évektől előtérbe a községben. Így újították fel, számos orosházi üzem. szövetkezet, gazdaság és természetesen a helyi termelőszövetkezet támogatásával, a lakosság társadalmi munkájával a kultúrházat. könyvtárat, így készült el a tornaterem. A következő kiemelt program pedig egy új. négy tantermes általános iskola, amely a tervek szerint a tornaterem mellett épül fel. Nem esett még szó a lakosság foglalkoztatottságáról. Nos. a legtöbben a helyi Lenin Tsz-ben dolgoznak, ebben a kétszeres „Kiváló” termelőszövetkezetben, melyet a megye legjobb mezőgazdasági nagyüzemei között tartanak számon. Szépen jövedelmez a háztáji. A helyben munkát igénylő lányok, asszonyok számára a Tápéi Háziipari Szövetkezet tud kereseti lehetőséget nyújtani, de nem túl nagy az érdeklődés. S végül, több mint 300-an eljárnak dolgozni, főként a közeli Orosházára. A falu kereskedelmi ellátásáról az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ gondoskodik, s miként a község vezetői mondják, az ÁFÉSZ kitűnő partner, valóban nagy gondot fordít az ellátásra. Megfelelő az egészségügyi ellátás is, igaz, a fogorvos jelenleg hetente jár ki rendelni, de december 1-től Gerendással közösen egy főállású fogorvos látja majd el a két község lakosságát. Gyengülésről szó sincs! .. hogy nyoma maradjon a gyűjtőmunkának” Pleskonics András, az általános iskola igazgatója hangosan töpreng: — Nem is tudom, ez valami idős kori elgyengülés vagy mi . . . Mostanában szívesebben nézek vissza a múltba, mint a jövőbe. ötvenhat éves vagyok és három éve foglalkozom helytörténeti emlékek kutatásával. Korábban nem volt hobbim, a járási pártbizottságtól kértek meg. kutassam a község munkásmozgalmi múltját, a felszabadulástól a két párt egyesüléséig. 1948-ig. Nemcsak biztatást, magnót is kapott Pleskonics András a munkához. Első felvételét egy idős veteránnal, Varga Józseffel készítette. A hajdani vöröskatona egy éve hunyt el, elbeszélését ez év tavaszán hallgatták vissza a nyugdíjasklubban. — Közben kiderült, hogy érdemes a régebbi időket is kutatni, hiszen például 1488- ban volt itt egy nagy megmozdulás, amely a pusztaföldvári parasztlázadás néven vonult be a történelembe. De jelentős esemény volt az 1904-es iskolaszéki választás is, és sok, már-már feledésbe merült történelmi tény. Ügy gondolom, olyan megközelítésben gyűjtöm az anyagot, hogyan vonultak végig a haladó eszmék a község életén, mennyiben volt viharos a Viharsarok ez a része. Mint az igazgató meséli, még négy évig gyűjti az anyagot, és ha lesz ereje, rendezi az egészet. Munkájával jól halad, sokat segítenek a fiatalok és az idősek, valamint a pedagógus kollégák. Nem akar díszes kiadványt, de annyit szeretne elérni, hogy legalább valami nyoma maradjon a gyűjtőmunkának, hogy bárki hozzáférhessen — legalább a könyvtárban — Pusztaföldvár történeti "leírásához. Az oldalt írta: M. Szabó Zsuzsa és Tóth Ibolya. A fotókat Fazekas László készítette. Az utolsó hektárokon vetik a gabonát, és amire e sorok megjelennek, a kukorica betakarítása is befejeződik a Lenin Termelőszövetkezetben — tudjuk meg, útban a falu alatt húzódó egyik búzatáblához, Perjés Antal elnökhelyettestől. Szépen karbantartott, széles földúton haladunk, jobbról a jó termést ígérő kukoricatáblát falják a kombájnok, az 1245 hektárból nem sok van már hátra. Balról feltűnnek a vetőgépek, az egyik IH 6200-as gépbe most tölti a magot Takács Lajos traktoros, a vetögép vezetője és Dékány József egy teherautóról. Az idén 1170 hektáron lesz őszi kalászos a Lenin Tsz-ben, október 6-a után kezdték a vetést. S mindezt, a csá vázókkal együtt 14—15 ember elvégzi, s nem is akármilyen minőségben ! — Tiszta új még ez a vetőgép — áll meg egy szusz- szanásra a munkában Takács Lajos, idősebb, szikár férfi —, három ilyen gép jött most, az egyiket rám bízták. Ügy 10 mázsa fér egyszerre a tartályba, körülbelül óránként töltünk. A kereset? Hát hektáronként 13,50-et kapunk, és ha jól sikerül a vetés, prémiumot is. A Lenin Tsz jelentős cukorrépa-termesztő gazdaság is, az idén 484 hektár a répa-vetésterület, ebből mintegy 250 hektárnyi még sze- detlen. Amint a kukoricánál, búzavetésnél felszabadulnak a szállítójárművek, meggyorsul a répabetakarítás is. Az őszi mélyszántással, ha minden jól megy, november 20 —25-ére végeznek —, s aztán kezdődhet a számvetés. Annyi már most is bizonyos, hogy jól sikerült a Lenin Tsz-ben ez az esztendő; a konzervborsó várakozáson felüli eredményt hozott, s a búzatermesztésben első helyezést ért el a bábolnai iparszerű termelési rendszeren belül a pusztaföldvári termelőszövetkezet. Vonzó a nyugdíjasklub Ez év februárjában negyvenen alakították meg a Darvas Józsefről elnevezett nyugdíjasklubot a községben. Az évközi színes programoknak köszönhető, hogy a tagok száma öttel nőtt, majd az őszi szezon kezdetekor újabb öt idős ember kérte felvételét. Szépen vezetett napló tanúskodik az idős emberek közös foglalkozásairól. Ellátogattak Nagyszénásra, amelynek szociális otthonában négy volt pusztaföldvári idős ember él. Megnézték a községi strandot, találkoztak az ottani nyugdíjasklub tagjaival. Kirándultak Orosházára is. A nyugdíjasklub az újjáalakított presszó mellett kapott egyébként helyet, kényelmes fotelok, játékók várják az odalátogatókat. Szerda kivételével bármelyik nap bemehetnek az egyedül unat- kozók, csütörtök esténként kerül sor a szervezett programokra. Tartottak már előadást az idős kori megbetegedésekről és a helyes életmódról, a háztáji növényvédelem időszerű gondjairól és sok más érdekes témáról. Külön öröm, hogy a komoly zene is napirendre került — a klubtagok szívesen hallgatják Mozart és Kodály műveit. Természetesen: hozzáértő és kedvcsináló bevezető előadás után. Sokan megjegyezték már: „Régen, ha ilyen zenét hallottam, kikapcsoltam a rádiót. De most nagyon tetszett!” Suli után Papagájok és pintyek „Sok mindenről le kell most mondani” Dénes Lajos és felesége szabódik: Rákóczi utcai házuk éppen befejezés előtt áll, ne számítsunk nagy rendre. Amikor mondjuk, hogy a díszmadarak miatt jöttünk, a férj elmosolyodik: — Nagyon szeretem a madarakat. már gyerekkorom óta. Az első papagájt akkor vettem, amikor a nagyobbik lányom kétéves múlt, ennek már hat éve. A két hullámos papagáj azóta jócskáit megszaporodott. Születtek utódaik is. de a többségüket szaküzletben vásárolta házigazdánk. Jelenleg, az építkezés okozta helyszűke miatt csak kilencven madarat tartanak, de volt,, amikor száznál ts több volt a saját készítésű ketrecekben. — Kire hárul a takarítás dolga? — Az bizony mind a férjem munkája — feleli a fiatalasszony. — Ő szerzi be a takarmányt, a magvakat, és a zöldet is. Fiókanevelés idején pedig még Oriza tápszert is etetünk a madarakkal. A madártartásnak persze vannak veszélyei is, különösen ott,' ahol kisgyermek él, mint Dénesék másfél éves kislánya, Ágika. — Nem veszélyesebb, mintha más haszonmadarat, például tyúkot tart az ember. Szakkönyvben olvastam, hogy az ornitózist a baromfi is terjeszti — védi a madarakat Dénes Lajos. Megnézzük a papagájokat. Többségük a nagyon is elterjedt hullámos papagáj, de akad köztük egy különösen szép rozella fajtájú papagáj is — a pár majdnem négyezer forintot ér. S hogy mi a szép ebben a hobbiban, arról valljon ismét a házigazdánk : — Fiókanevelés idején érzek igazi örömöt, amikor látom, hogy volt értelme a munkámnak, a törődésemnek. Takaros kétszintes családi háznak ígérkezik a fiatal Takács Istvánék leendő otthona itt, a Rákóczi utcán, a falu főutcáján. Jó helyen sikerült telket venniük, hiszen itt a kövesút, a szomszédban kis vegyesbolt, s pár lépés a buszmegálló is. Takács István nyurga, egyenes beszédű fiatalember, idevalósi, foglalkozását tekintve kőműves kisiparos. Májusban múlt egy éve, hogy megnősült. s miután jó előre gondolt a családalapításra, gyűjtögette a telekre-, építkezés- revalót, nem kellett a nulláról indulni a fiatal párnak. — Az idén, úgy május végén. június elején kezdtük az alapozást — meséli —. annyi gond, utánjárás volt a papírokkal, hogy előbb nem lehetett. — Könnyen hozzájutottak az építőanyaghoz? — Hagyjuk — legyint —. vagy 20 TÜZÉP-ről szedtem össze, de cserép még most sincs, pedig június óta ki van fizetve. Azért csak ala- \. kul. ha húsvétkor erre járnak, már benne találnak bennünket. Természetesen segít a család, a barátok, most éppen Kun Béla kaszeperi ácsmester. — Ha holnap jönnek, már fönn a tetőszerkezet — mutat körbe a házigazda. — Látják, sok itt az új ház, meg az épülőfélben levő, nem is szoktunk vidékre járni. mindig találunk munkát itt helyben. — Aki csak egy kicsit is szeret dolgozni, jobban boldogul falun — fűzi hozzá Kun Béla. — Csak az a baj. sok fiatal nekikezd az építkezésnek, aztán nem veszi elég komolyan, mire be kellene fejezni a házat, nincs pénz, elfolyik erre-arra, új bundára, autóra. Hát így nem lehet. — Sok mindenről le kell most mondani — erősíti meg Takács István —, mióta építkezünk, még moziba sem jutottunk el. Reméljük, az otthonteremtés évei után azért jut idő pihenésre, szórakozásra is.
