Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

NÉPÚJSÁG 1982. október 31., vasárnap Ránki György hetvenöt éves Ki ne látta volna a Kör­hinta című filmet moziban vagy a televízióban? Ki ne hallott volna a Pomádé ki­rály új ruhájáról, ki ne is­merné a Két bors ökröcske meséjét? Ezeknek és szám­talan színpadi zenének, ze­nekari darabnak, filmnek, kamaramuzsikának, dalnak népszerű alkotója, Ránki György, október 30-án ün­nepli hetvenötödik születés­napját. Ebből az alkalomból beszélgettünk a Kossuth-dí- jas zeneszerzővel. — Hogyan látja ma eddigi pályafutását? — Számtalanszor megír­tam vagy tollba mondtam önéletrajzomat. Budapesten születtem. Ifjúságomra egy embertelen világ nyomasztó légköre és anyagi gondok ne­hezedtek. Sorsdöntő zenei él­ményemmé vált a találkozás Kodály és Bartók új vará- zsú, tisztább, szabadabb em­beri világot sugárzó zenéjé­vel. Fiatalkoromban Molnár Antal tanácsára kértem fel­vételemet a Zeneakadémiá­ra. Boldog voltam, amikor Kodály elfogadott növendé­kének, és négy évig nála ta­nulhattam. Akkor tájt az intézet legendásan híres ta­nárokkal büszkélkedett, hi­szen ott működött Bartók, Dohnányi, Waldbauer Imre és Weiner Leó. Jártam Lon­donban, Párizsban, s akkor jöttem haza, amikor az én jámbor zeneszerzői ambíció­im, sőt puszta egzisztenciám alól is kicsúszott a talaj. Ke­veset komponáltam, még ke­vesebbet szólalhattam meg. De sokat köszönhettem Sza­bolcsi Bence baráti ösztön­zésének, s Lajtha Lászlónak, aki mellett a Néprajzi Mú­zeumban gyakorlatot szerez­tem népdalok lejegyzésében. Atyai jóakaróm, Heltai Jenő pedig bevezetett a színház világába, sőt rám bízta né­hány darabja megzenésíté­sét. — A filmzenével hogy ke­rült kapcsolatba? — Szabó Ferencnek kö­szönhetem, bár korábban Londonban rajzfilmmuzsikát is komponáltam. 1935-től kezdve jóval több mint fél­száz filmhez az én kísérőze­német használták fel! Köz­tük volt Az aranyember, az Édes Anna, a Pár lépés a határ, a Hattyúdal. — Melyik opuszát tartja élete föművének? — Erre nem nehéz felel­nem. Madách drámai költe­ménye alapján készült Az ember tragédiája című misz­tikus operámat, amely saj­nos bemutatójának évadja óta nincs műsoron. De szí­vesen gondolok például az Egy szerelem három éjsza­kája című darabomra, a Holdbéli csónakosra, a Brecht-, Shaw-, Tennessee Williams- és főleg a Sha- kespeare-darabok színpadi kísérőzenéjére. — Az utóbbi időben szü­letett szerzeményei? — Indiai utazásom élmé­nyeit dolgoztam fel Éjszakai Rága című művemben. Be­mutatták egyik balettkomé­diámat a wiesbadeni opera­házban. A premieren nyolc­van kritikus volt jelen, de sajnos egyetlen magyar új­ság sem képviseltette ma­gát. Űjabb műveim között van egy kamarakantáta is Thomas Mann szövegére, ezenkívül harmadik zongo­raszonátám. valamint egy zenei tréfa A hétfejű sár­kány szerenádja címmel. Ránki György, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze, SZOT-díjas zeneszer­ző számos fontos zenei tár­gyú cikk szerzője is. Leg­utóbb a Fészek művészklub ünnepi Kodály-ülésén mél­tatta egykori mesterének művészetét. Kristóf Károly Szocialista brigád az öregekért Sokan nem tudják, hogy Kossuth Lajos nővérének, Zsuzsannának a 'kezdeményezésére alakult meg ha­zánkban az első önkéntes ápolónői szervezet az 1848-as forradalom idején. Ennek az emléknek ápolásaként vá­lasztotta névadóul a Békés megyei Egészségügyi Gyer­mekotthon szocialista brigádja a Kossuth Zsuzsanna ne­vet. A huszonhárom tagú brigád, melynek vezetője Bár­dos Lászlóné gondozónő, csak egyetlen férfitagot „szám­lál”, főleg ápoló-, illetve gondozónőkből áll. De részt vesznek benne az intézet csaknem valamennyi területén dolgozók képviselői. A brigád nemes cseleke­deteivel méltó azoknak az emlékéhez, akik e honban először vállalták a rászo­rulók önkéntes segítését. Er­ről pontosan vezetett napló­juk is tanúskodik. A mozgássérült gyerme­kek lelkiismeretes gondozá­sán túl, mely szorosan vett munkahelyi feladatuk, mély humánumtól vezettetve igye­keznek könnyebbé tenni az elsesettek sorsát. Nem meg­erőltető kirándulásokra, mo­zielőadásokra viszik őket. Azokat, akiknek soha nincs látogatójuk — sajnos, elég sok ilyen akad — a brigád tagjai rendszeresen saját családjuk körében látják vendégül, természetesen fel­váltva, a látogatási napokon. Patronálási tevékenységük kiterjed az intézeten kívül­re is. Vállalták a békéscsabai öregek négyes számú nap­közijének patronálását. Az Árpád sori otthont rendsze­resen felkeresik és segítenek a már nehezen mozgó idős emberek kisebb-nagyobb ügyeinek intézésében. Legutóbb az otthon nagy- takarítását látták el, és ok­tóber végén a már hagyp- mányosan megrendezett ta­lálkozót tartották meg velük, ezúttal az egészségügyi gyer­mekotthon falai között. Csak akik betegek voltak, nem jöttek el. A vendéglátó szo­cialista brigád házilag ké­szített ananásztortávál, ré­tessel, hűsítő italokkal s kis műsorral kedveskedett az öregeknek, akik egyúttal kö­szönetét mondtak a sok se­gítségért. Többek között azért is, hogy dr. Ácsai Pál igazgató főorvos engedélyé­vel lehetővé tették részükre a békési öregek napközi ott­honának meglátogatását az intézet buszával. A műsort ezen a kis ösz- szejövetelen a 2-es számú általános iskola Szikszai Fe- rencné által vezetett máso­dik osztályos kisdobosainak együttese adta, akiket ugyan­csak patronál a Kossuth Zsuzsanna brigád. Mint kitűnik, ez a patroná- lás újszerű, és a kölcsönös segítségnyújtásra épül. A brigád az intézet buszán kí- gyósi kirándulást szervezett számukra, megajándékozta őket a kisdobos nyakkendő­vel. S a tanulók kis műsor­ral, s egyéb kedvességgel vi­szonozzák a segítségadást. A mostani november 7.-i ün­nepségen is ők szerepel­nek majd az intézetben. A brigád egyébként ugyan­ilyen módon három iskolát patronál, ezenkívül kap­csolatot tart a Herbaria üzem, a csabai szőnyegszövő, s a PATEX szocialista bri­gádjaival a kölcsönös segít­ségnyújtás alapján. V. D. Nem szívtelenség, egészségvédelem II fö ellenség az édesség November — fogászati hó­nap. Az idén éppúgy, mint tavaly, tavalyelőtt és azelőtt. Ebben az időszakban több szó esik a fogak és a száj ápolásának fontosságáról, mint az év többi részében. Jó néhány év propaganda­anyagát ismerve, sokan ké­telkedhetnek abban, hogy a fog- és a szájápolásról va­lami újat lehet mondani. ELŐTÉRBEN A GYERMEKFOGÁSZAT Idén a szokásosnál többet foglalkoznak a gyermekfo­gászati problémákkal. Ag­gasztó adat: 100 évvel ez­előtt, gyermekkorban szinte ismeretlen volt a fogszuva­sodás, ma pedig a gyerme­kek 90 százalékának nincs ép fogsora. Az ok nem • az egészségnevelési módszerek hiányosságában keresendő. A gyerekek már kicsi koruktól kezdve tisztában vannak a száj- és fogápolás fontossá­gával, módjaival, s ebben so­kat segítenek a különféle felvilágosító filmek, játékos propagandaanyagok. A fog­mosás azonban önmagában nem elég. Nem ellensúlyoz­hatja a helytelen étrend ká­ros hatását. S az első számú ellenség: az édesség. Ahhoz, hogy egy gyermek­nek ne legyenek fogászati problémái, 15 éves koráig semmiféle édességet nem szabadna fogyasztania. Ez természetesen túlzás, de szi­gorúbb „édességelvonó-kúra” nem ártana. Ezt bizonyítják a svédországi tapasztalatok, ahol egyre több gyermek he­ti étrendjében csak egyetlen napon szerepel édesség. Az eredmény: ezeknél a gyer­mekeknél alig-alig fordul elő fogszuvasodás. A RÁGÁST IS MEG KELL TANULNI Nem szívtelenség, ha a szülő kevés édességet ad gyermekének. Hiszen a hi­bás fogsorú gyermek ét­vágytalanná, kedvetlenné vá­lik, fejlődésében is vissza­esik. Ehhez 'azonban nem csak az étrendből, az aján­dékok közül is „száműzni” kellene a cukorkát, csokolá­dét. Nem így a rágógumi. A fogorvosok egyöntetű véle­ménye alapján a rágógumi kitűnően tisztítja a fogakat, és fejleszti a rágóizmokat. A helyes, alapos rágás, amire a gyermeket tanítani kell, szintén a szülők által nem túl fontosnak tartott dolgok közé tartozik. Pedig ezzel előzhető meg legjobban a fogínysorvadás, a fogak meglazulása. Hasznosak te­hát az óvodákban, iskolák­ban egyre szaporodó „alma­klubok”, ahol a szakemberek a helyes rágásra és szájápo­lási tudnivalókra tanítják a gyermekeket. A TEJFOGAK IS FONTOSAK Az utóbbi években egyre több olyan gyermek került fogorvosi székbe, akinek már tejfogai is erősen szu­vasodtak. Legtöbb felnőtt' úgy vélekedik, hogy az első fogak úgyis kiesnek, nem túlságosan fontosak. Sőt több esetben megtiltják a fogor­vosnak, hogy a szuvas tej­fogat kezelje, mondván, hogy felesleges a gyermeket kí­nozni. Az első fogakat épp­úgy kell kezelni, mint a „véglegeseket”. Ha ezt el­mulasztják, az utánuk kö­vetkező fogak ferdén, egy­másra nőnek, vagy egyálta­lán ki sem fejlődnek. Az egyre több óvodában, iskolában található „alma­kluboknak” nem csak ok­tató, felvilágosító szerepük van. A gyermekek összeba­rátkoznak a fogorvosokkal, nem félnek tőlük. Ez azon­ban nem elég. Elsősorban a gyermek családjához tarto­zó felnőtteknek kell jó pél­dával elöljárni. Egészséges étrend-összeállítással, a he­lyes fog- és szájápolásra szoktatással. S nem csak a fogászati hónapban. Németh Szilvia Nyár nyomában jön az ősz L Az idő kezdi eltakarítani a nyár nyo­mát. A meleget, a zöldet, a virágok tarka­ságát. Gazok pergetik magvaikat, a tenge­rilevelek szárazon zizzennek, akár madár, akár csak a szél csörtet közéjük. A fák szomorúan rázzák lombjaikat, peregnek a levelek. Nem fájdalom ez a pergés, csak... kicsit szomorú lett a világ. A nyár harso­gása, a gyerekek zsivalya, féktelen, nagy játékaik,' a déli, magas ég feszülése: be­lezuhant minden az ősz csendjébe. Jövök-megyek nem is annyira a ház előtt kezdődő kertben, inkább az ellobbant emlékekben, az unokák nagy mozgásának visszhangjában. Igen, hiszen már csak a szívemben visszhangzik a nyár, a neveté­sük, sírásuk, rettenetük, szelíd vagy vad játékaik. Mert: elrajzottak a nagy élet elé. — Nem érdekes, anyja? Most már mi leszünk a felnőttek — mondta töprengve a tizennégy éves Balázs, az mindegy, hogy húgai, öccsei még most kezdték az iskoláikat. Mert valóban, ők lesznek a felnőttek miutánunk, a holnap emberei. Mind az öt anyjának hív. Ami nem édesanyát jelent, természetesen, de nem is nagymamát a régi értelemben. Ami azt is jelenti: még „lépést" tudok tartani ve­lük, érdekel a nyíló értelmük, a játéka­ik, és „leállók" birkózni is velük, az mind­egy, hogy akármelyik legyőz. Még a kü­lönböző irányzatú zenehullámokat is meg­tanulom, meg is hallgatom, a véleménye­men mosolyognak ugyan, de mégis, ők is érzik: részese vagyok az életüknek. így is. Nemcsak azzal, hogy főzöm a kedvenc ételeiket. És: nem vagyok szomorú azért, hogy minden „hülyeség” érdekli őket. En­gem is minden érdekelt annak idején! Például. „Jól” rajzoltam, és körülöttem, bennem is, nagy volt a világ, és mégis, egy időben — lány létemre — oroszlán­vadászatot rajzoltam és színészfotókat gyűjtöttem. Marha szép frizurákkal és bájmosollyal. Amikor ez a „hullám” le­ment, másik „hülye" hullámot hajtott az idő, s amikor elültek ezek a hullámok, ak­kor fordultam magam felé, meg a körü­löttem levő világ felé —, hogy borjúkat, fákat, béresházakat mázoljak. A minden ismerete segít önmagában helyére tenni a világot, önnön magát a világban — az embernek. Ó, az elmúlt nyarak, az elsoroló nyarak! Volt, amikor rendre varrtam az indián­ruhákat, volt, amikor „Le petit cirque" címszóval — a diófára volt egy kartonpa­píron felakasztva — játszottak, amiben akrobatikus mutatványtól kezdve a nép­táncig és mesemegelevenitésig, minden szerepelt. Varrtam a bőgatyát, varrtam a negédes, lenge holmikat... Amolyan „lel­ki" káosz volt ez is-, de kedves, lelkes a nagy készülődés. De hát. az idő lép egyet, mindig lép... Ezen a nyáron „házat" építettek. Nem sát­rat, nem kunyhót gallyból, lombból, mint tavaly: házat. Matracok, kempingágyak, szőnyegek, kispárnák, takarók, kis televí­zió, sörösüvegben, de csakis sörösüvegben szörpök, és: kint háltak, avagy a házban háltak. Izgalmas este, éjszaka, szúnyogok és bé­kahad közepette. Másnap már másik „házat” épített Ádám, a hétéves, a kicsikkel, ugyanazt akarják, mint a nagyobbak. Kerti székek, rossz szőnyegek, ócska függönyök... Ö, most minden „műben" van. Minden holt, hasznavehetetlen anyag életre kel. És kint vannak egész nap, egész este, és „ördög­pillangó" hernyóját találnak, beföttes- üvegbe teszik a csodálatos „virágos” fér­get, és másnapra bebábozik . .. Lesik a „házibékám” négy kicsijét, akik eltévesz­tették az időt, hiszen délután már ott bugdácsolnak a gazban. Vadvirágot szed­nek, gazmagokat szednek, míg a „házban" bömböl a magnó. És mégis úgy érzem, a valami alkotásának vágya marad meg eb­ből a nyárból. Az a magnó majd „befog­ja a pofáját", s nem „tekeri” újra és újra ugyanazt a szöveget, s marad a diófa lombja, a tárgyak valamivé formálása, hasznossá tevése, maradnak a természet csodái, a hernyók, magok, a virágok szí­nei .. . Megmarad az, aminek értéke van a tárgyi és szellemi világban. Nem baj, hogy most szétszedem a há­zaitokat az őszben, s mindent elteszek a jövő nyárra. Csak tartalékolok minden holmit. Majd a jövő nyár megint kiválo­gatja őket, s biztos, fele kacat lesz, hasz­nálhatatlan lom, mert új „hullámok” jön­nek . . . Bertalan Agnes Gyermekétkeztetés Dévaványán OTP tanácsadó testületi ülések Az Országos Takarékpénztár —, hogy társadalmi bázisát szé­lesítse — tanácsadó testületeket szervezett azokban a városok­ban. községekben, járási szék­helyeken. ahol OTP-fiók műkö­dik. E testületek tagjai a helyi párt-, tanácsi és társadalmi szer­vek. vállalatok. szövetkezetek, intézmények vezetői, illetve ve­zető munkatársai. A cél a ta­karékpénztári fiókok munkájá­nak segítése, az OTP és a la­kosság kapcsolatának erősítése. Ugyanakkor a lakosság, a dol­gozók észrevételeit, panaszait és javaslatait is továbbítják a pénz­intézetnek. Ezekben a hetekben üléseznek e tanácsadó testüle­tek. A közelmúltban volt ülés Dévaványán, Medgyesegyházán, Mezökovácsházán. Sarkadon, Szeghalmon és Újkígyóson, s novemberben további 13 helyen tartanak OTP-tanácsadó testüle­ti ülést. (Tudósítónktól) • Dévaványa nagyközségi Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága megvizsgálta a Gazda­sági Műszaki Ellátó és Szol­gáltató Szervezet (GAMESZ) valamint a gyermekélelme­zés helyzetét. Megállapította, hogy a tanácsi költségvetés 78 százalékával a GAMESZ gazdálkodik (15 és fél mil­lió forint). Ebből az összegből oldják meg a község egészségügyi, oktatási és kulturális felada­tait. Ez az új gazdálkodási forma lehetőséget adott ar­ra, hogy a tanácsok felügye*- lete alá tartozó intézmények szétaprózottsága csökkenjen, hatékonyabbá váljék a gaz­dálkodás. Az egyik legfonto­sabb feladat a gyermekét­keztetés gondjának megol­dása. Jelenleg a 600 adagos konyha 165 százalékos ki­használtsággal ' működik. Ezer—ezerszáz ebédet főz­nek, s ez a későbbi években csak nőni fog. Az étkeztetés gondjain úgy próbálnak se­gíteni, hogy hetente rend­szeresen saját vágású sertés­hússal látják el a konyhát. A gyermekek számára az ételadagok megfelelnek a minőségi és mennyiségi kö­vetelményeknek. Esetenként az óvónők és napközis neve­lők véleménye alapján állít­ják össze az étlapot. Rendszeres az iskolatejjel és gyümölccsel való ellátás is. A sok probléma közül a legnagyobbak között kell em­líteni az iskolai ebédlő zsú­foltságát. Szalay Sándor A békéscsabai József Attila Általános Iskolában immár hagyománnyá váló iskolagaléria keretében ezúttal Szercday Ilona grafikusművész munkáival ismerkedhetnek meg' az érdek­lődök Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom