Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-30 / 255. szám

1982. október 30-, szombat NÉPÚJSÁG „A Szovjetunió múltja nagy történelmi tanul­ság, jelene követendő pél­da, jövője ragyogó ígéret a világ népei számára." (Kádár János) Hatvanéves a szovjet állam Történelmi küldetés a békéért, a szabadságért 1918. FEBRUÁR 23.-A VÖRÖS HADSEREG MEGALAKULÁ MAGYAR INTERNAC AUSTÄK A SZOVJET HATALOM GYŐZELMÉÉRT t**MWWM08MUS* HtfCMMS»« , ' es. .***.... eJT- WK* w Hagyar internacionalisták is harcoltak a szovjet hatalom 1918. február 23-án megalakult a Vörös Hadsereg December 30-án lesz hatvan éve. hogy a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­ge létrejött. A Szovjetunió fennállásának 60. évforduló­ja jelentős esemény a szov­jet nép életében: a hat évti­zedes út az SZKP lenini nemzetiségi politikájának ér­vényesülését. győzelmét, a szocializmus történelmi vív­mányait bizonyítja. A napokban Budapesten, a Magyar Néphadsereg Műve­lődési Házában megnyílt a Szovjetunió hatvan évét be­mutató kiállítás, amely a szovjet nép forradalmi küz­delmét. a fejlett szocialista társadalom felépítését doku­mentálja, nyomon követve valamennyi köztársaság gaz­dasági. társadalmi fejlődését. Több mint fél évszázad alatt a Szovjetunió erős ipa­ri hatalommá nőtt. mezőgaz­dasága magas színvonalon gépesített, világviszonylatban élen jár a tudomány, a kul­túra eredményeivel. A gaz­dasági építőmunkában kima­gasló sikereket ért el az or­szág: 1949-től napjainkig több mint tízszeresére növe­kedett a nemzeti jövedelem, a külkereskedelmi forgalom 1970-ben 20 milliárd rubel. 1980-ban 67 milliárd rubel volt. A történelmi korszakot fel­ölelő kiállítás első tablói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjait idézik. „Minden forradalom csak akkor ér valamit, ha meg tudja védeni magát" — ol­vashatjuk a lenini idézetet a Vörös Hadsereg megalakulá­sáról készült tabló képei mellett. A dokumentumgyűj­temény a szovjet hatalom győzelméért harcoló magyar internacionalistákról is őriz képeket. kiállított fegyverek, hadifel­szerelések. ruhák nem mú­zeumi tárgyként hatnak a szemlélőre, inkább mementó- ként. figyelmeztetve arra, hogy milyen sok áldozatot kellett hozni a békéért. „Egyetlen nép számára sincs lényegesebb, fontosabb kér­dés. mint a béke megőrzése, mint minden ember legfőbb jogának, az élethez való jog­nak a biztosítása" — az SZKP XXVI. kongresszusá­nak határozatából idézett so­rok az egész világnak szól­nak. A tabló a Szovjetunió fegyveres erőit mutatja be. majd a következő tablóhoz lépve, testvéri hadseregeink fegyverbarátságát illusztrál­ják a fotók. A két nép fiai­nak barátsága szilárd és megbonthatatlan: bármikor készek a haza. a szocializ­mus. a béke megvédésére. A testvéri kapcsolat több irányú: együttműködésünk a tudományos, a műszaki, egészségügyi, oktatási stb. kutatómunkában, a kultúra területén, ipari, mezőgazda- sági. kereskedelmi kapcsola­taink. mindennek számos példáját tárja elénk a kiál­lítás. A Szovjetunió hazánk és a többi szocialista ország kö­zös és nemzeti érdekeivel összhangban mindent meg­tesz. hogy biztosítsa a szo­cialista közösség előrehala­dását. A magyar nép méltón megemlékezik a szovjet ál­lam létrejöttének 60. évfor­dulójáról. köszöntve a szov­jet _népet. amely becsülettel teljesíti forradalmi .és törté­nelmi küldetését a békéért, a függetlenségért, a népek sza­badságáért. H. A. Mindenki képessegei szerint, mindenki munkája szerint ré­szesül a javakból A fiatal szovjet állam hő­sies harcát ábrázolják a Nagy Honvédő Háború ar­chív fotói. „Mindent a fron­tért. mindent a győzelemért!" — A Szovjetunió népei egy emberként fogtak össze a haza védelmében. Gépkara­bély, öntöltő pisztoly, kézi­gránátok, rohamsisak, le­génységi gimnasztyorka, pi- lotka ... az üvegvitrinekbe Létrejött a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége NÉPJÓLÉT, ÉLETSZÍNVONAL Testvéri hadseregeink tegyverbarátsága szilárd és megbonthatatlan KS) n férfi, aki Rubljov volt Már benne volt a korban, amikor felfigyelt rá a világ, és döbbenetesen fiatalon, 43 éves korában halt meg Ana­toli] Szolonyicin szovjet film­színész, Rubljov felejthetet­len alakítója. 1939-ben született Nyizsnij- Tagilban. „Nem színész, ha­nem levéltáros akartam len­ni — nyilatkozta egyszer. — ls nehéz óráimban néha ma is bánom, hogy nem marad­tam az. De a történelmi-le­véltári intézetben eltöltött egy esztendő alg.lt rájöttem: mindennél erősebben vonz a színészet." Négy egymást követő év­ben jelentkezett felvételre a moszkvai színművészeti főis­kolára, négyszer utasították el. Nem tudott beletörődni „alkalmatlanságába”. Meg­tudta, hogy a szverdlovszki színházban stúdió indul: sze­rencsét próbált. Felvették, és rövidesen a színház tagja lett. Azóta az emberi jellem legfontosabb tulajdonságai­nak a szorgalmat, a saját erejébe vetett hitet, a ren­díthetetlen céltudatosságot tartotta. Sokan úgy hiszik, hogy az ismeretlen vidéki színész a Rubljovval tűnt fel. Világ­sikert csakugyan ezzel ara­tott. De már a szverdlovszki tévéstúdióban megismerke­dett a fiatal Gleb Panfilov- val. s együtt dolgoztak egy félórás filmben. Ezután Szo­lonyicin néhány kisebb sze­repet kapott, majd Andrej Tarkovszkij meghívta a nagy orosz ikonfestő. Andrej Rubljov szerepére. Kubljovkcnt kisebb szerepet formált meg. a Stalkerben az írót alakítot­ta. Nem minden szerepe si­került úgy. ahogyan szerette volna. „Nem szégyellem a kudarcaimat — mondotta. — Én tudom, hogy minden tő­lem telhetőt megtettem. Úgy látszik, nem volt elég". Szolonyicin szinte állandó­an úton volt. A Rubljov óta eltelt években színpadon és a kamerák előtt, mondhatni, állandóan dolgozott. Megkér­dezték tőle. miért ez a nyug- hatatlanság. Talán a nagyobh jövedelmet hajszolja, vagy nem tud beleilleszkedni egyetlen kollektíyába sem? Mosolyogva válaszolta: „A szerepek nyomába eredtem. Minszkben Boncs-Bujevicset játszottam, Szverdlovszkban Jarovojt. Leningrádban Alisz- ja Fredlihhel a Varsói me­lódiát". Az angol Films Illustrctcd közölte ezt a képét a Stalkcrból » '* Ekkor iratkozott fel Szolo­nyicin a legnagyobbak közé. Amikor pedig Panfilov a nagy sikerű A tűzön nincs átkelési -forgatta, rábízta a kórházvonat komisszárjának szerepét. Aki a filmet látta, nem felejti el kitűnő játékát. Szerencséje volt. hogy első filmszerepeiben kimagasló tehetségű rendezők irányítot­ták? Minden bizonnyal, és a sor folytatódott, hiszen dol­gozott Szergej Geraszimov- val, Larisza Sepitykóval. Nyikita Mihalkovval is. „Rossz filmben a legjobb színésznek is nehéz a dolga — mondta. — Számomra nem a téma a meghatározó. A téma. az ötlet és megvaló­sításuk a rendezők kezében vannak. A színész — hogy nagyot mondjak — az anyag, amelynek segítségével a mű megvalósul. Fel kell oldód­nunk a figurában és a ren­dező kezében". Ideálja Tarkovszkij volt. Játszott Solarisában, amely­ben ő volt a markáns Sarto­rius. A tükör című filmben És közben filmek sora. Köztük Geraszimov Szeretni az embereket című alkotásá­nak Kamikov akadémikusa —• ezt nagyon szerette. Se- pitykó Kálváriájának Port- novjakénl kedvenc témáját bonthatta ki: az értelem és a lelkiismeret kettősségét egy szélsőséges helyzetben. A korai halál sok nagy ala­kítástól fosztotta meg őt és a nézőket. Amikor nemrég megkérdezték tőle. milyen, még el nem játszott szerepre vágyik, ezt mondta: „Fiata­lon tragédiákat játszottam, középkorúan sok drámát. Most majd komédiákban ját­szom. elhatároztam, hogy vagy ötven komikus szerepet vállalok. Ez az álmom. De a színész álma csak ritkán tel­jesül". Igaza lett. Nagy űrt ha­gyott maga után. De elfelej­teni nem fogjuk, amíg a technika segítségével Rubl­jov. Sartorius és a többiek feltűnnek a filmvásznon, a képernyőn. (Hauer Lajos íelvclelei Erdős Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom