Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-30 / 255. szám
1982. október 30-, szombat NÉPÚJSÁG „A Szovjetunió múltja nagy történelmi tanulság, jelene követendő példa, jövője ragyogó ígéret a világ népei számára." (Kádár János) Hatvanéves a szovjet állam Történelmi küldetés a békéért, a szabadságért 1918. FEBRUÁR 23.-A VÖRÖS HADSEREG MEGALAKULÁ MAGYAR INTERNAC AUSTÄK A SZOVJET HATALOM GYŐZELMÉÉRT t**MWWM08MUS* HtfCMMS»« , ' es. .***.... eJT- WK* w Hagyar internacionalisták is harcoltak a szovjet hatalom 1918. február 23-án megalakult a Vörös Hadsereg December 30-án lesz hatvan éve. hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége létrejött. A Szovjetunió fennállásának 60. évfordulója jelentős esemény a szovjet nép életében: a hat évtizedes út az SZKP lenini nemzetiségi politikájának érvényesülését. győzelmét, a szocializmus történelmi vívmányait bizonyítja. A napokban Budapesten, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában megnyílt a Szovjetunió hatvan évét bemutató kiállítás, amely a szovjet nép forradalmi küzdelmét. a fejlett szocialista társadalom felépítését dokumentálja, nyomon követve valamennyi köztársaság gazdasági. társadalmi fejlődését. Több mint fél évszázad alatt a Szovjetunió erős ipari hatalommá nőtt. mezőgazdasága magas színvonalon gépesített, világviszonylatban élen jár a tudomány, a kultúra eredményeivel. A gazdasági építőmunkában kimagasló sikereket ért el az ország: 1949-től napjainkig több mint tízszeresére növekedett a nemzeti jövedelem, a külkereskedelmi forgalom 1970-ben 20 milliárd rubel. 1980-ban 67 milliárd rubel volt. A történelmi korszakot felölelő kiállítás első tablói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjait idézik. „Minden forradalom csak akkor ér valamit, ha meg tudja védeni magát" — olvashatjuk a lenini idézetet a Vörös Hadsereg megalakulásáról készült tabló képei mellett. A dokumentumgyűjtemény a szovjet hatalom győzelméért harcoló magyar internacionalistákról is őriz képeket. kiállított fegyverek, hadifelszerelések. ruhák nem múzeumi tárgyként hatnak a szemlélőre, inkább mementó- ként. figyelmeztetve arra, hogy milyen sok áldozatot kellett hozni a békéért. „Egyetlen nép számára sincs lényegesebb, fontosabb kérdés. mint a béke megőrzése, mint minden ember legfőbb jogának, az élethez való jognak a biztosítása" — az SZKP XXVI. kongresszusának határozatából idézett sorok az egész világnak szólnak. A tabló a Szovjetunió fegyveres erőit mutatja be. majd a következő tablóhoz lépve, testvéri hadseregeink fegyverbarátságát illusztrálják a fotók. A két nép fiainak barátsága szilárd és megbonthatatlan: bármikor készek a haza. a szocializmus. a béke megvédésére. A testvéri kapcsolat több irányú: együttműködésünk a tudományos, a műszaki, egészségügyi, oktatási stb. kutatómunkában, a kultúra területén, ipari, mezőgazda- sági. kereskedelmi kapcsolataink. mindennek számos példáját tárja elénk a kiállítás. A Szovjetunió hazánk és a többi szocialista ország közös és nemzeti érdekeivel összhangban mindent megtesz. hogy biztosítsa a szocialista közösség előrehaladását. A magyar nép méltón megemlékezik a szovjet állam létrejöttének 60. évfordulójáról. köszöntve a szovjet _népet. amely becsülettel teljesíti forradalmi .és történelmi küldetését a békéért, a függetlenségért, a népek szabadságáért. H. A. Mindenki képessegei szerint, mindenki munkája szerint részesül a javakból A fiatal szovjet állam hősies harcát ábrázolják a Nagy Honvédő Háború archív fotói. „Mindent a frontért. mindent a győzelemért!" — A Szovjetunió népei egy emberként fogtak össze a haza védelmében. Gépkarabély, öntöltő pisztoly, kézigránátok, rohamsisak, legénységi gimnasztyorka, pi- lotka ... az üvegvitrinekbe Létrejött a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége NÉPJÓLÉT, ÉLETSZÍNVONAL Testvéri hadseregeink tegyverbarátsága szilárd és megbonthatatlan KS) n férfi, aki Rubljov volt Már benne volt a korban, amikor felfigyelt rá a világ, és döbbenetesen fiatalon, 43 éves korában halt meg Anatoli] Szolonyicin szovjet filmszínész, Rubljov felejthetetlen alakítója. 1939-ben született Nyizsnij- Tagilban. „Nem színész, hanem levéltáros akartam lenni — nyilatkozta egyszer. — ls nehéz óráimban néha ma is bánom, hogy nem maradtam az. De a történelmi-levéltári intézetben eltöltött egy esztendő alg.lt rájöttem: mindennél erősebben vonz a színészet." Négy egymást követő évben jelentkezett felvételre a moszkvai színművészeti főiskolára, négyszer utasították el. Nem tudott beletörődni „alkalmatlanságába”. Megtudta, hogy a szverdlovszki színházban stúdió indul: szerencsét próbált. Felvették, és rövidesen a színház tagja lett. Azóta az emberi jellem legfontosabb tulajdonságainak a szorgalmat, a saját erejébe vetett hitet, a rendíthetetlen céltudatosságot tartotta. Sokan úgy hiszik, hogy az ismeretlen vidéki színész a Rubljovval tűnt fel. Világsikert csakugyan ezzel aratott. De már a szverdlovszki tévéstúdióban megismerkedett a fiatal Gleb Panfilov- val. s együtt dolgoztak egy félórás filmben. Ezután Szolonyicin néhány kisebb szerepet kapott, majd Andrej Tarkovszkij meghívta a nagy orosz ikonfestő. Andrej Rubljov szerepére. Kubljovkcnt kisebb szerepet formált meg. a Stalkerben az írót alakította. Nem minden szerepe sikerült úgy. ahogyan szerette volna. „Nem szégyellem a kudarcaimat — mondotta. — Én tudom, hogy minden tőlem telhetőt megtettem. Úgy látszik, nem volt elég". Szolonyicin szinte állandóan úton volt. A Rubljov óta eltelt években színpadon és a kamerák előtt, mondhatni, állandóan dolgozott. Megkérdezték tőle. miért ez a nyug- hatatlanság. Talán a nagyobh jövedelmet hajszolja, vagy nem tud beleilleszkedni egyetlen kollektíyába sem? Mosolyogva válaszolta: „A szerepek nyomába eredtem. Minszkben Boncs-Bujevicset játszottam, Szverdlovszkban Jarovojt. Leningrádban Alisz- ja Fredlihhel a Varsói melódiát". Az angol Films Illustrctcd közölte ezt a képét a Stalkcrból » '* Ekkor iratkozott fel Szolonyicin a legnagyobbak közé. Amikor pedig Panfilov a nagy sikerű A tűzön nincs átkelési -forgatta, rábízta a kórházvonat komisszárjának szerepét. Aki a filmet látta, nem felejti el kitűnő játékát. Szerencséje volt. hogy első filmszerepeiben kimagasló tehetségű rendezők irányították? Minden bizonnyal, és a sor folytatódott, hiszen dolgozott Szergej Geraszimov- val, Larisza Sepitykóval. Nyikita Mihalkovval is. „Rossz filmben a legjobb színésznek is nehéz a dolga — mondta. — Számomra nem a téma a meghatározó. A téma. az ötlet és megvalósításuk a rendezők kezében vannak. A színész — hogy nagyot mondjak — az anyag, amelynek segítségével a mű megvalósul. Fel kell oldódnunk a figurában és a rendező kezében". Ideálja Tarkovszkij volt. Játszott Solarisában, amelyben ő volt a markáns Sartorius. A tükör című filmben És közben filmek sora. Köztük Geraszimov Szeretni az embereket című alkotásának Kamikov akadémikusa —• ezt nagyon szerette. Se- pitykó Kálváriájának Port- novjakénl kedvenc témáját bonthatta ki: az értelem és a lelkiismeret kettősségét egy szélsőséges helyzetben. A korai halál sok nagy alakítástól fosztotta meg őt és a nézőket. Amikor nemrég megkérdezték tőle. milyen, még el nem játszott szerepre vágyik, ezt mondta: „Fiatalon tragédiákat játszottam, középkorúan sok drámát. Most majd komédiákban játszom. elhatároztam, hogy vagy ötven komikus szerepet vállalok. Ez az álmom. De a színész álma csak ritkán teljesül". Igaza lett. Nagy űrt hagyott maga után. De elfelejteni nem fogjuk, amíg a technika segítségével Rubljov. Sartorius és a többiek feltűnnek a filmvásznon, a képernyőn. (Hauer Lajos íelvclelei Erdős Márta
