Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-30 / 255. szám
1982. október 30., szombat Békében nem fogynak a fegyverek Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma. a Pentagon valóságos hadviselésbe kezdett: szinte naponta bombázzák a közvéleményt az új katonai programok részleteivel. Még a világ legerősebb gazdasága is nehezen bírja azonban a hatalmas fegyverkezési program terheit, s évtizedes következményei lehetnek, ha a hadiipari kapacitásokat most nagyobb arányban kibővítik — emelik fel figyelmeztető szavaikat egyes amerikai közgazdászok. Számos amerikai közgazdász ugyanis úgy véli, hogy a hadikiadások minden más tényezőnél nagyobb mértékben növelik az inflációt, hiszen a fegyvereket a társadalom békeidőben nem „fogyasztja el” (legfeljebb exportálhatja), s a fegyvergyártók szaporodó haszna mögött nincs megvásárolható áru. Sokan értenek egyet abban is. hogy az amerikai infláció felgyorsulásához, a dollár megingásához a vietnami háború adta meg az indító lökést. A hadiiparra fordított ösz- szegek emelése nemcsak a költségvetési deficit növelése révén lobbanthatja fel az infláció lángját, hanem azáltal is, hogy a hadiipari vállalatok nehezen viselik majd el a hirtelen rájuk zúduló terheket: várhatóan felmennek a fegyverek, hadianyagok árai — s ez tovább gyűrűzik más szektorokba is. Inflációs hatású az is, hogy az USA néhány stratégiai fontosságú ritka fémet csak külföldről tud beszerezni. Az F—15-ös és F—I6-os bombázók gyártásához nélkülözhetetlen kobalt ára például 1978 óta 246 százalékkal emelkedett. Miután Zaire lemondta a kobaltszállításokat. Hasonló áremelkedésre a jövőben is sor kerülhet, annak ellenére, hogy az USA 100 millió dollárért vásárol stratégiai nyersanyagokat raktárkészletei feltöltésére. A növekvő ütemű fegyverkezés által kiváltott inflációs tendencia egyelőre kivédhetetlennek tűnik. De nemcsak inflációs veszélyről van szó. Az egyik neves közgazdász- professzor leginkább attól tart, hogy a hadiipar elvonja az erőforrásokat a polgári ágazatoktól, tovább csökkentve ezáltal az amerikaiak versenyképességét a világpiacon. Nyugat-Európa és Japán fegyverkezési terhei viszonylag kisebbek, ezért az exportképes polgári ágazatokba nagyobb összegeket tudnak beruházni. Busztrália jelképei (MTI Külloldi Képszolgálat — K. S.) Cook kapitány partraszállása, 1770 óta több mint 210 év telt el, és az egykori angol gyarmatra — a hetven évig volt fegyenctelepre — az első civil telepesek körülbelül 150 éve érkeztek. A bevándorlás azóta is tart: eleinte csak Angliából, később más európai országokból sokan vándoroltak ki Ausztráliába, s miközben lezajlott egy majdnem kaliforniai arányú aranyláz, az indonéz szigetvilágból is folyamatosan érkeztek betelepülök. Az európai nagyságú országnak jelenleg 14 millió lakosa van. Ebből Sydneyben 2,7 millióan és Mel- bourne-ben is nagyjából ugyanennyien élnek. Viszonylag sűrűn lakott az ország több tízezer km hosszú. 150—200 kilométer széles tengerparti sávja, a földrész belseje pedig voltaképpen néptelen sivatag. Ausztráliában az emberek zöme családi házakban él, amiatt a városok roppant nagy kiterjedésűek, például Sydney 80 kilométer hosszúságban és 48 kilométer szélességben terül el a Csendesóceántól nyíló két nagy és sok-sok kis öböl partjain. (Sydney területe 3840 négyzetkilométer, miközben az alig kevesebb lakosú Budapesté mindössze 526.) Ausztráliának a kengurun és a koalamackón kívül újabban két nagy jelképe lett. A Sydney északi és déli felét összekötő Harbour Bridge eddig is sok képeslapon szerepelt. Ez a hat au- tósávot és két vasúti pályát átvezető híd önmagában is hatalmas és érdekes építmény. A hídon vámot szednek: minden autósnak, aki északról délre tart, vámot kell fizetnie. Visszafelé n'gm kell fizetni — előre megfizettetik a visszautat is —, így csak a híd egyik végén van szükség fizetőhelyre. Bár a vámnál a hatpályás utat tizenkét sávosra szélesítették, a reggeli-esti csúcsforgalomban a vámfizetés torlódást okoz. Megfelelő pontról nézve a híd alatt egy sokkarélyú épület tűnik fel — mint a város újabb jelképe. Ez az 1973-ban megnyílt, egyedülálló ’ kinézésű’ operaház. amelyben 1550 személyes drámai színház, 420 fős zeneterem és egy kisterem is van. Rövid tudományos hírek Mi! várhat Európa Diavetítés képernyőn A színes diaképek vetítéséhez föl kell állítanunk a vetítőgépet, ki kell feszítenünk a vetítővásznat, s el kell sötétítenünk a helyiséget. Mindezt feleslegessé teszi a Philips-cég új készüléke, amelybe a diát behelyezve és a berendezést egy színes televívióval összekötve a kép az ernyőn megjelenik. A készülék a diapozitívot sorokra és pontokra osztva letapogatja, és villamos jelekké alakítja át, amelyeket azután a tévé alakít vissza képpé. Külön előnye a berendezésnek, hogy a tévékészülék beállításával a dia színei és fényessége módosíthatók, így a gyengébben sikerült felvételről is jó képet kaphatunk. Kövérség és szülés A Bolgár Tudományos Akadémia szülészeti és nő- gyógyászati intézetében azt tanulmányozták, hogy miképpen hat a kóros elhízás a terhes nők és az újszülöttek egészségi állapotára. A súlyfölösleges nők körében a szokottnál gyorsabban figyelhető meg terhességi mérgezés, magasabb vérnyomás és cukorbetegség. Az ilyen nők többnyire nagy gyermeket hoznak a világra, ezek pedig fokozottabban ki vannak téve a szülési sérüléseknek. A súlsú- lyos anyák gyermekei között a gyermekhalandóság kétségtelenül nagyobb. Azoknál a nőknél, akik első ízben terhesek, átlagosan 19,5 óra alatt megy végbe a szülés, azoknak pedig, akik már több gyermeket hoztak a világra, 13 óráig tart, ellenben a rendes súlyú nők körében 15, illetőleg 10 óra. Zátony és haltenyésztés A partközeiben élő tengeri halak különösen kedvelik az egyenetlen,- zátonyos aljzatot, mert ott könnyen elrejtőzhetnek a ragadozók elől. Éppen ezért gondoltak a haltenyésztési szakemberek arra, jiogy sima, egyenletes tengerfenekeken mesterséges zátonyokat hozzanak létre. Ilyen mesterséges zátonyok találhatók már Japán és Ausztrália partjain, s bizonyos karib-tengeri szigetek közelében is. A néhány év óta tartó kísérletek bebizonyították, hogy a mesterséges zátonyok telepítése kifizetődik. Szovjet tudósok a közelmúltban a Fekete-tenger partvidékén mesterséges zátonyokkal kapcsolatos kísérletsorozatot végeztek. Két, egymástól különböző — homokos és sziklás — partszakaszt választottak ki megfigyeléseik céljaira. A kísérleti partszakaszon elvégzett faj- és egyedszámlálás után megállapították, hogy a sziklás és köves partszakasz élővilága valóban sokkal gazdagabb a homokosénál. A kísérletsorozat következő szakaszában a homokos övben 1» méter mélységben 25 négyzetméter területen mesterséges zátonyt hoztak létre 13 nagyméretű autógumiból. A mesterséges zátonyra hamarosan húsz halfaj telepedett le. csupa olyan, amilyen eddig ismeretlen volt a homokos övezetben. A kísérletek ideje alatt a mesterséges zátonyokon még nem gyülemlett össze elegendő táplálék, ezért bizonyos halfajok az új zátonyt csak amolyan „szállodának” használták. Mások csupán éjszakára merészkedtek a zátonyokhoz. Megőrzi-e a folyamatosságot Bonn? Mái- hetek teltek el azóta, hogy Genscher pálfordulása háttérbe szorította Schmidtet, de egyelőre csak óvatos elképzeléseket engedhet meg magának a kommentátor arra vonatkozóan, mit várhat Európa az új bonni kormánytól. Kohl kancellár „meg kívánja őrizni a folyamatosságot”, tehát tovább ápolni az eddigi nemzetközi kapcsolatokat — ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy ő és pártja éveken át élesen bírálta a szociáldemokrata— szabaddemokrata külpolitikát. Tartani is, változtatni is? Mindkettőre számítani lehet. Kérdés, milyen arányban. a „német kérdés” Nézzük sorban a legfontosabb területeket. Az új kormány kijelentette, hogy tiszteletben tartja mindazokat a szerződéseket, amelyeket az előző kormányok a szocialis- a államokkal aláírtak. Ebbéli szándékában nem is kételkedünk. Nem változtak meg az NSZK gazdasági érdekei, amelyek előnyössé és szükségessé teszik a Kelettel folytatott kereskedelmei; nem változott meg az ország földrajzi helyzete, amely az esetleges háborúban a | legsúlyosabb csapás első j számú színterévé teszi; pa- t j rancsoló érdeke tehát a béke IS ■ fenntartása. Nem változott meg szándéka, hogy fenntartsa kapcsolatait a másik német állammal. De ha lesz valami zökkenő, úgy mégis itt képzelhető el a viszony j némi lehűlése. Elvi különbség nincs akö- ! zott, amit Schmidt mondott. 1 illetve Kohl kijelent: mind- i ketten a megkötött szerződések alapján állnak, de fenntartják véleményüket, I hogy a „német kérdés nincs ; lezárva” ... Csakhogy ebben i a vonatkozásban még hang- . súlybeli, hangnembeli elté- j rések is feszültségeket okoz- [ hatnak. És külön figyelem illeti a szovjet—nyugatnémet 1 kapcsolatokat. Az NSZK j alapvető érdeke, hogy tar- j tósan normális viszonyban j legyen a Szovjetunióval. Ezt J tudják az új emberek. RéS gebben is erre vallott a ke1 | reszténvdemokraták állásGenscher pálfordulása háttérbe foglalása a gázcsőügylet mellett. Ök sem helyeselték az amerikai tilalmat. Előbb- utóbb számítani lehet egy moszkvai Kohl-látogatásra. E pontnál azonban beleszól valaki más is a párbeszédbe, mert a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok nem választhatók el a Bonn—Washington viszonytól. D nagy próba Az NSZK mindig az Egyesült Államok szoros szövetségese volt, a jobboldal mégis azzal vádolta Schmidtet. hogy lazítja Bonn amerikai kapcsolatait. Ebben legfeljebb annyi volt az igaz, hogy a szociáldemokraták — a vitathatatlan Amerika-barátság mellett -— mindig hangsúlyozták a. saját nemzeti érdekeket. Ez a hangsúly most gyengébb lett, s a nagy próba a kereszténydemokrata—liberális koalíció külpolitikájászorílotta Schmidtet... ban valószínűleg 1983-ban következik el, amikor esetleg sor kerül az amerikai rakéták felállítására Nyu- gat-Európában. A nagy kérdés, hogy miként alakul akkor a szovjet—nyugatnémet viszony? Villámlátogatás Párizsban Nem változik a Nyugat— Nyugat érdekközösség és ellentétek szövevénye sem. Abban a nagyszabású politikai és gazdasági együttműködésben és egyben versenyben, amelyet a három nagy erő: az Egyesült Államok, Japán és Nyugat-Európa folytat egymással — egy kormánycserével nem változnak meg a lényeges tényezők. Hogy mennyire nem, ezt megmutatta Helmut Kohl villámlátogatása Párizsban. Ezzel a lépéssel voltaképpen jelezte: elődei, Adenauer és Schmidt nyomdokán halad. Akarva-akaratlan érzékeltette: hogy léteznek külön nyugat-európai érdekek. Közelgő washingtoni látogatásának alaphangját viszont valószínűleg az a fogadkozás adja majd meg, hogy elődeinél kevesebb árnyékot óhajt látni a két ország együttműködés során, vagy ahogy első parlamenti beszédében mondta — oldalvágásként Schmidtnek címezve — minden homályt el akar oszlatni e tekintetben. Mi nagy érdeklődéssel figyeljük a bonni fejleményeket. A múlt évtizedben jó viszony alakult ki Magyar- ország' és az NSZK között. Az NSZK hazánk második legnagyobb és első tőkés partnere. Wily Brandt és Helmut Schmidt —- elsősorban az enyhülés kialakításában játszott szerepe miatt — tekintélynek és rokon- szenvnek örvend nálunk. Fontosnak tartjuk — túllépve a gazdasági szempontokon —, hogy az NSZK szilárd belső helyzetű, egész Európával jó együttműködést ápoló ország maradjon. Nem táplálhatunk olyan illúziókat, hogy az új kormánnyal általában semmi nem változik, de van rá remény, hogy alapvető vonatkozásokban az NSZK mind Magyarországnak, mind a szocialista közösségnek együttműködésre kész partnere marad. Tatár Imre — Kinek dolgozik az idő? (ix-ngyu; Gyula kankauirajaj
