Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-30 / 255. szám
NÉPÚJSÁG Hoteldollárok Ürdemes-e Magyarosszágnn külföldi hitelből szállodákat építeni? Ügy tűnik, igen. liár korántsem szabad elsietni a választ. Annak ellenére sem. hogy jó néhány olyan szálloda épült nálunk, amelyhez a pénzt külföldiek kölcsönözték. Mint ismeretes, néhány éve kötött szerződés alapján Ausztria háromszázmillió dolláros hitelt nyújt hazai szállodák és idegenforgalmi létesítmények építésére. A 300 millió dolláros osztrák hitelből öt budapesti, két soproni es egy hévízi szálloda építéséhez láttak hozzá — osztrák építőipari eégek részvételével. Mi lesz, ha semmi sem változik? Az elmúlt esztendő Budapesten szinte a szállodaátadások jegyében telt el. Legelsőként a Fórum és a Hyatt Szálló készült el. A Duna-parti Fórúm Szállót még 1981 decemberében átadlak az építők, a mellette levő Átrium Hyatt, amely ma már a főváros egyik nevezetessége, ez év júniusától fogad vendégeket. Az új szálloda építészeti megoldása Magyarországon egyedülálló. és a világon is csak néhány ilyen található. Legfőbb látványossága a névadó belső átrium, a hatalmas, tízemeletes magas, fedett belső udvar, amely csobogó kútjával, fáival, zöld növényeivel a természetet varázsolja az épület belsejébe. A Hyatt mellett — ha egyszerűbb kivitelben is — júliusban elkészült Budán a Sashegy és a Gellérthegy találkozásánál levő természetvédelmi területen a Novotel és a Déli pályaudvarnál az egyik legolcsóbb új. négy- csillagos szálloda, a Penta. Érdemes egy rövid összegzést készíteni az elkészült létesítményekről. mert az adatokból sok minden kiolvasható. Figyelemre méltó, hogy egyik szálló felépítéséhez sem kellett 30 hónapnál hosszabb idő. A legdrágább ötcsillagos, 258 szobás szálló, a Hyatt is elkészült két és fél év alatt, de a Novotel és Penta építését 28 hónap alatt fejezték be a kivitelezők, míg a legnagyobb befogadóképességű. 408 szobás Fórum építése is csak 24 hónapig tartott. A gyors munka a szállodaiparban lényeges. hiszen viszonylag hosszú időt vesz igénybe, amíg a hitel megtérül. így fontos, hogy a létesítmények minél előbb vendégeket fogadhassanak. Hogy mibe kerüli a beruházás? Az Átrium Hyatt volt a legdrágább, a beruházási költség megközelíti a 2.4 milliárd forintot. A Fórum 600 millió schilling osztrák hitellel és 380 millió forint ráfordítással készült el. A Novotel és a PenKecskével tisztíttatják, ta- karíttatják a villamos távvezetékek alatti térségeket Nógrádban. Ezt a munkál eddig dózerekkel, kézi szerszámokkal és lombtalanító vegyszerekkel végezték, mindez évente másfél millió forintba került. A kecskék alkalmazása ezt a kiadást előreláthatólag az egyharma- dára csökkenti, miközben a hasznos állatok haszontalan tápláléka — akáclomb, vadon növő bokrok, gyom — tejjé, hússá, szőrmévé s textilipari nyersanyaggá változnak. Gondot okozott eddig, hogy a művelés alatt nem álló területek — erdőnyíla- dékok — elburjánzó növényzete rövidzárlatot, netán áramütést is idézhet elő, és akadályozza az üzemzavar elhárítását. E területek kötelező tisztítása, takarítása, karbantartása egyre nehezebb, részint a munkaerőhiány miatt. részint. mert munkagépekkel is nehezen megközelíthetőek, s a repülőgépes szolgálat sem szívesen vállalja a vegyszeres lombtalanítást a domborzati viszonyokból adódó balesetveszély miatt. Hogy a takarítás feladatára a jóétvágyú és „mindenevő" kecskéket — az ember mintegy hétezer évvel ezelőtt domesztikált. de az. utóbbi időben már-már elparentált ta már lényegesen olcsóbb volt. A ráfordítások jelentős részét osztrák hitelből fedezték az építtetők. A magyar tulajdonosoknak, a Hungar Hotelsnek, illetve a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalatnak a szerződés szerint 15 év alatt kell visszafizetni a kölcsönt. Tizenöt év hosszú idő. főleg a jelenlegi igen gyorsan változó világban. Mégis elég nagy valószínűséggel megjósolható. hogy a nemzetközi turizmus, ha nem is az eddigiekben megszokott ütemben. hanem valamivel lassabban. de továbbfejlődik. Szerte a világon .egyre több embernek adatik meg a lehetőség. hogy utazzon, szomszédos és távolabbi országokat is felkeressen. Manapság a világ majdnem minden táján kifizetődő vállalkozás pénzt áldozni idegenforgalmi célokra. Ez a megállapítás a tengerparttal és 1500 méternél magasabb hegységekkel nem rendelkező Magyarországra is érvényes. Főleg akkor, ha sikerül lépést tartani a gyorsan 'növekvő igényekkel, lényegesen korszerűsíteni a hazai idegenforgalmi szolgáltatásokat. Ezt felismerve kezdtek hozzá Magyarországon a minőségi turizmus feltételeinek kialakításához, többek között a nagyarányú szállodaépítéshez is. A munkához jó feltételeket teremtett az idegenforgalom fejlesztésére nyújtott célhitel- keret. Igaz, az osztrák hitelből az elmúlt évek idegen- forgalmi építkezéseinek csak egy részét finanszírozták. Az említett szállodák mellett tavaly elkészült a zalaegerszegi Balaton Szálló, az idén áprilisban a kőszegi Park. a budapesti Rege. az egri Eger Szálló és a barcsi motel. májusban Pápán megnyitották a Platánt. Budapesten az Expót, és az új sportcsarnok mellett elkészült a Stadion Szálló. Az osztrák hitelből finanszírozott négy budapesti szálló azonban kétségtelenül a legháziállatait — alkalmazzák, ez Czeglédi Ferencnek. az ÉMÁSZ Salgótarjáni Üzemigazgatósága vezetőjének ötlete volt. Megvalósításához segítségül hívta Várkonyi Józsefet, a galgamenti Ma1 gyár—Kubai Barátság Termelőszövetkezet állattenyésztő föágazat-vezetöjét: a túrái közös gazdaságé ugyanis a legnagyobb hazai kecske- farín. A kísérlethez 30 kecskét telepítettek egy Salgótarján környéki erdőnyíladékba. Vízellátásukról tájt kocsikkal gondoskodtak. A kísérleti kecskék gyorsan és kiválóan alkalmazkodtak a villany- pásztorhoz, és szorgalmasan pusztították az akác-vadsze- der bozótot, tisztára takarítva a terepet. A szokatlan, de vitathatatlanul újszerű eljárást szabadalmaztatják. . Gyakorlati megvalósításához pedig Natura néven gazdasági közösség alakult, amelynek tervei szerint jövőre 200 kecske, s a nyomukban a füvet is lelegelő 150 juh veszi át azt a feladatot, amivel a gép és az ember nehezebben birkózott meg. Számítás szerint az országban összesen mintegy tízezer hektárnyi olyan terület van. amelynek takarítása, karbantartása a nógrádihoz hasonló . gondokat okoz az áram- szolgáltató vállalatoknak. nagyobb, s átadásukkal a főváros szállodai kapacitása rövid idő alatt 50 százalékkal bővült. A hazai idegenforgalmi szervezetek lépéskényszerbe kerültek, és úgy tűnik, még időben sikerült lépni. Legalábbis a szállodaiparban, ahol az elmúlt évben minőségi változás ment végbe. Mindez már az idegenforgalmi bevételekben is tükröződik. A Hyatlban például az idei töredékesztendőben 140 millió forintos bevételre számítanak, ha a szálloda kihasználtsága eléri a 70 százalékot. s ez a várakozás az elmúlt hónapokban többé- kevésbé be is igazolódott. A Novotelben. ahol 60 százalékos kihasználtsággal mintegy 90 millió forintos bevételt terveztek, már a nyitást követő hetekben 50 százalék körül alakult a szálloda kihasználtsága. A Buda Pentá- nak nincsenek értékesítési gondjai. Már csak azért sem. mert Magyarországon az elmúlt hónapokban meglehetősen sok szakmai kongresszust, nemzetközi tanácskozást rendeztek. Az idei idegenforgalmi mérleg kedvezően alakult. Bár az ország devizabevételeiben az idegenforgalom aránya nem nagy. gyors fejlődésével és még inkább hatékonyságával jelentős mértékben hozzájárulhat a külgazdasági egyensúly javításához. (Az első félévben 4.6 milliárd forint bevétel származott az idegenforgalomból. Mindez két és fél ezerrel több. mint az idegenforgalmi kiadások. A mérleg tehát aktív, és az aktívum nagyobb része konvertibilis valutában keletkezett. A fél év során egymillió vendég érkezett hazánkba, húsz százalékkal több. mint egy évvel korábban. Közel 400 ezren jöttek Ausztriából és 374 ezer az NSZK-ból.) A tőkés idegenforgalmi bevételek így elérték a 87 millió dollárt, ami az előző időszak eredményeihez képest 34 százalékos növekedést jelent. Hogy a szállodaépítésre felvett hitel visszafizethető-e 15 éven belül, az csak a következő időszakban dől el. A növekvő idegenforgalmi bevételek mindenesetre biztosak. A turizmus növekedésével Magyarország úgynevezett láthatatlan exportja is gyorsan bővül. Ennek révén szélesedik az exportálható termékek köre, s bár ennek hatását már nehezebb kimutatni, a végső egyenleget ez jelentős mértékben javíthatja. Pichler Ferenc Meghódították a japán piacot is Az Egyesült Izzó halogén lámpái a japán piacon is megjelentek, és a magyar vállalat a távol-keleti autógyártók jelentős szállítóinak sorába lépett. A Toyota után a második legnagyobb japán autógyár, a Nissan kontinensünkön Datsun gépkocsijairól ismert. A konszern hosszú minőségi vizsgálatok, gondos és részletes tesztelés után jelentős megrendelésekhez juttatta az Egyesült Izzót. Ebben az évben három millió dollárért vettek halogén reflektorokat a magyar iparvállalattól, pontosan háromszor annyit, mint a múlt évben. A jövőben hasonló dinamikus exportnövekedésre van kilátása a Tungsramnak Japánban. A halogén autóreflektorok az izzó budapesti fényforrás- gyárában készülnek. saját fejlesztésű technológiákkal. A lámpák is az izzó konstrukciói. A gyár már korábban számos autógyárral felvette a kapcsolatot. A Szovjetunióban készülő Ladákhoz is szállítanak a VAZ- kooperáció keretében. Tőkés piaci vásárlóik közé tartoznak a Fiat, az Opel, a Volkswagen, a Renault és szinte valamennyi angol autógyár. Mindez jó referenciának bizonyult a távol-keleti piacon is. Nemrég a Mercedesszel kezdtek tárgyalásokat halogén autólámpák eladásáról. A Magyar Hűtőipar békéscsabai gyára termékeinek több mint felét exportálja. Tavaly a gyorsfagyasztott zöldség, gyümölcs 67 százalékát adták el nyugat-európai piacokon. Az idén az export az összes termelés 60 százaléka alatt marad, és lehet, hogy jövőre már az 50 százalékot sem érj el. Hogy milyen mértékű lesz végül is' a csökkenés, az az elkövetkező hónapokban derül ki. Az viszont tény, hogy a Békéscsabai Hűtőházban, ahol két évvel ezelőtt még 60 millió forint nyereséget értek el, bármennyire is meglepő, erre az évre veszteséget tervezetek. Az export a vállalat számára gazdaságtalan tevékenységgé vált. Lehet-e olcsóbban? Néhány éve még kevesen gondolták, hogy a hűtőház. nem utolsósorban az exporttermelés miatt, ilyen nehéz helyzetbe kerül. A piaci és pénzügyi változások azonban az élelmiszertermelésben is éreztetik kedvezőtlen hatásukat, A külföldi vásárló nem hajlandó annyival többet fizetni. mint amennyivel az előállítás költségei növekszenek. Az utóbbi időszakban egyj re többet foglalkoztatja a szakembereket, mit tehetnek, milyen intézkedésekre van szükség a nyereséges gazdálkodáshoz? A lehetőségeket számba véve fogalmazódott meg: tud-e olcsóbban termelni, a gyár? Ha a válasz, igen, akkor viszont az is kérdés, milyen mértékű költségcsökkenés képzelhető el. Ma a vásárló egy kilogramm szeletelt, gyorsfagyasztott vöröshagymáért 10 forintot fizet. Az. előállítás költsége ugyanakkor megközelíti a 15 forintot. Agyár természetesen arra törekszik, hogy a technológia korszerűsítésével, energi atakarékos eljárások bevezetésével, jobb munkaszervezéssel olcsóbbá tegye a termelést. Mindamellett azonban. hogy ehhez is pénz. kell. a szükségesnél jóval kisebb megtakarítást érhetnek csak el. Minden bizonnyal nagyobb eséllyel indulnának a versenyben, ha a mezőgazdaság is csökkentené a zöldségtermelés költségeit, ha vissza lehetne szorítani a nyers- anyagárakat. Csak hogy a gazdaságok már a mostani árakon is egyre kevesebb hajlandóságot mutatnak a zöldség termesztésére. A költségek csökkentéséért indított .program tehát A magyar élelmiszeriparnak nem egyszer államilag támogatott külföldi termékekkel kell felvennie a versenyt Fotó: Veress Erzsi hozhat bizonyos eredményeket. de ez. még kevés. Különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a magyar élelmiszeriparnak nem egyszer államilag támogatott külföldi termékekkel kell felvennie a versenyt. Azt sem hagyhatjuk persze figyelmen kívül, hogy a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokbpan egy-egy zöldségféle termésátlaga maga- -sabb, előállítási költsége pedig alatta marad a hazainak. Vagyis, a világpiaci értékítélet nem az utóbbit veszi figyelembe. Már a gyümölcs sem? Mindezek ismeretében a gyárban a gazdálkodást termékszerkezet-váltással. annak módosításával kísérlik meg eredményessé tenni. Az elkövetkező időszakban csökkentik a csak veszteséggel értékesíthető gyorsfagyasztott termékek gyártását. Így a sárgarépa, a vöröshagyma külföldi értékesítése. a jövőben várhatóan messze elmarad a korábbi évek mennyiségétől. A helyzetet bonyolítja, hogy míg eddig igen kedvező áron forgalmazták a földiepret, a meggyet, addig az. utóbbi időszakban a kereslet rohamos csökkenése miatt ma már egyáltalán nem biztos, hogy e termékek kereslete továbbra is meghaladja majd a kínálatot. A gyümölcsfeldolgozás növelése sem ígérhet tehát sok sikert. A legkézzelfoghatóbb megoldás az lenne, ha olyan termék gyártását növelnék, illetve kezdenék meg, amely jó áron és hosszú távon is jól értékesíthető. Van-e ilyen termék? A békéscsabaiak morzsolt csemege kukorica fagyasztását tervezik. Az ehhez szükséges berendezésekhez pályázat útján juthatnak. Ha a pályázatot elfogadják, a termelés már 1983-ban elkezdődhet. Mire van szükség? Mindenesetre ma a gyárban a külföldi értékesítés gyors visszaszorítása, a belföldi eladások növelése látszik könnyebb megoldásnak. Nem az exportpiacok teljes feladására gondolnak. ez hosszú távon alighanem sok hátránnyal járná. A hűtőipar az utóbbi két évtizedben nem kis erőfeszítések árán hódította meg a nyugat-európai piacok egy részét. termékéinek minősége kielégítette a vásárlók igéül .veit. Az 1970-es évek végéig a népgazdasági szabályozó- rendszer, valamint a hűtőipar belső érdekeltségi rendszere még a gyorsfagyasztott zöldségek tőkés exportjának növelésére ösztönözte a gyárat. Az azóta bekövetkezett változások, a piac reagálása már ezzel ellentétes folyamatot erősít. „A gyár gazdálkodását nem terhelhetjük veszteséges tevékenységgel még akkor sem, ha a korábbi években exporttermelésre rendezkedtünk be" — fogalmazta meg véleményét a számok embere, Horváth Imre, a hűtőház főkönyvelője. Az 1981-re tervezett több mint 50 milliós veszteségnek csak egy része írható az export számlájára. A gyárban két éve kezdődött átfogó rekonstrukció miatt le kellett mondani u bértárolás egy részéről, és maga a felújítás is jelentős összegeket von el az eredményből. Jövőre azonban a belső intézkedések hatására. , amelyek között egyelőre ott'sze- repel a/, export csökkentése is. már lehetőség nyílik a hűtőház veszteségének felszámolására. Az export nagymértékű csökkentése, esetleg megszüntetése azonban az elhangzott érvek ellenére sem lehet a megoldás egyetlen kulcsa. A népgazdaságnak szüksége van a gazdaságos export szinten tartására, növelésére. A szabályozás mellett a gyár, a magyar hűtőipar, a külkereskedelmi vállalatok együttes feladata, hogy ez utóbbi igénynek új termékek feldolgozásával, újabb piacok megszerzésével tegyenek eleget. Kepenyes János Kecskenyáj takarít a távvezeték alatt
