Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-30 / 255. szám

-----------------------------------IgmUMiM N apirenden fl pályakezdő értelmiségiek munkába állásának tapasztalatai a 1982. október 30.. szombat Enyhíteni kell a gondokon Békéscsaba közlekedése a megyeszékhely dinamikus fejlődése sajátos gondokat vet fel. Az elmúlt években különösen a közlekedés­ben jelentkeztek nehézségek. A gépjármüvek szám­szerű gyarapodása következtében a belvárosban mcgnövckc- dett a parkolási igény. A városon átmenő forgalom több csomópontban torlódásokat okoz. Egyes időpontokban a tö­megközlekedésben túlzsúfoltság jelentkezik. Az úthálózat kiépítettsége csak 38 százalékos. A földutakról nagy a sár- felhordás. A csapadékos időszakban a szemétszállítás és a közlekedés a földutakon szinte lehetetlen. Nem csoda, hogy a közlekedés sok vitára ad alkalmat. Okkal tűzte a városi tanács végrehajtó bizottsága napirendjére ezt a témát. Eny­híteni kell a gondokon. Ezzel mindenki egyetért Békéscsa­bán. A kérdés csak az, hogyan? A városon átmenő forga­lom csomópontjaiban való­ban jelentkeztek torlódások. Ezért vált szükségessé az or­szágos közutak átkelési sza­kaszainak korszerűsítése, tá­jékoztatott Csaba Márton, a vb műszaki osztály vezetője. A 44-es és a 47-es számú fő­utak átkelési szakaszainak ez évre tervezett üteme megfe­lelően halad. Forgalomba he­lyezték a Szarvasi út MÁV- felüljárón kívüli szakaszát, átépítik a Szarvasi út és a Sziklai utca csomópontját. Korszerűsítették a Lenin út és a Berényi út egy részét. A MÁV-felüljáró építési munkái a tervezettől lema­radtak. Még ebben az évben elkezdik a Gyulai út—Árpád sori híd, valamint a Gyulai út a Bajza utcáig történő ki­építésének tervezési munká­it. A forgalombiztonság nö­velése érdekében a jövő év­ben jelzőlámpával látják el a Lenin út Luther utcai cso­mópontokat. Ezzel párhuza­mosan korszerű gépi beren­dezésre cserélik 5 Kossuth téri jelzőlámpa irányítóegy­ségét. Igen sok gondot vet föl a város tömegközlekedése. Ekö­rül igen sok vita gyűrűzik. A város tömegközlekedésé­nek lebonyolítását a 8. sz. Volán Vállalat végzi. A meg­levő, igen jelentős jármű­park műszaki állapotát nagy­mértékben befolyásolja az utak állapota. A tanács fo­kozott figyelmet fordít az autóbuszjáratok által igény­be vett utak minőségére. A megyeszékhely legnagyobb lakótelepe a József Attila- lakótelep. Forgalmának le­bonyolítása érdekében elké­szült a Lencsési kerékpárút. Kialakították az útvonal mentén az autóbuszöblöket, valamint a leszálló perono­kat. A megnövekedett for­galom miatt ez az út azon­ban csak a minimális szol­gáltatási szintet tudja nyúj­tani. A tömegközlekedést nagy­mértékben befolyásolja a munkakezdés és a munka be­fejezésének időpontja. A fel­mérések szerint a város köz­pontjában legnagyobb száza­lékban 7 óra 30 perckor kez­dődik a munkaidő. Az ötna­pos munkahét miatt toló­dott át a munkakezdési csúcs az eddigi 8 óra helyett erre az időpontra. A Volán a leg­kritikusabb helyekről 5—10 percenként indítja járatait reggel 6.30 és 8 óra között. Ezt a terhelést a Volán-já­ratok nem győzik. Indokolt­tá és szükségessé vált a lép­csőzetes munkakezdés beve­zetése. A meglevő járatok sűrűsége ugyanis alkalmas a lépcsőzetes munkakezdés be­vezetésével a megváltozó uta­zási igények kielégítésére. A városi tanács vb műszaki osztálya két javaslatot dol­gozott ki a lépcsőzetes mun­kakezdésre. Az egyik javas­lat szerint reggel 7-8 óra között teljesen egyenletes el­osztással 2.300 dolgozó mun­kakezdését kellene megvál­toztatni. A felmérés szerint így csúcsidőben 15 százalékos létszámcsökkenést lehetne el­érni a járműveken. A javas­lat gyakorlati megvalósítása azonban sok nehézségbe üt­közik. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága azt a ja­vaslatot fogadta el, miszerint a munkaidőkezdéseket 1 4 órával előbbre kellene hoz­ni. Ez a változat mintegy 1600 dolgozót érint. A fel­mérés szerint a dolgozók a korábbi kezdést szívesebben fogadják, mint a későbbit. A javaslatot a Volán is elfo­gadta. Ennek bevezetése ugyanis mintegy 10 száza­lékkal csökkentené a regge­li zsúfoltságot. A jövőben te­hát a túlzsúfoltság csökken­tése érdekében ennek meg­valósítására fognak töreked­ni. Nehézséget okoz a város­ban a földúthálózat. A talaj­viszonyok és a vízelvezetési problémák miatt a földutak 70—80 százaléka az. őszi és tavaszi időszakban járhatat­lan. A lakosság kérésére és segítségével a forgalmasabb földutakat különböző törme­lékkel és melléktermékkel folyamatosán töltögetik. En­nek következtében egyes utak a járdák és az épüle­tek szintjénél néhol 50—60 centivel is feljebb vannak. Ez sem megoldás. A földutak burkolattal történő ellátása viszont magas költséget igé­nyel. Lehetőség van, külö­nösen ott, ahol kisebb a for­galom, olcsóbb pályaszerke­zetű burkolatok építésére. Éne dolgozott ki több ja­vaslatot a műszaki osztály. Lehetőség van ugyanis a megfelelő szilárdságú és ma­gasságra feltöltött földút aszfaltréteggel való lezárásá­ra. Ott, ahol gyengébb mi­nőségű a földút, az aszfaltot homokbeton alapra kell he­lyezni. A végrehajtó bizott­ság mind a két javaslatot el­fogadta. Ugyanakkor utasí­totta az osztályt, hogy dol­gozza ki a földutak feljaví­tásának ütemezését a me­gyeszékhelyen. Békéscsabán mintegy 70 ézren élnek. A bejárók szá­ma megközelíti a 10 ezret. A lakosság zömmel szinte nap mint nap megfordul a bel­városban. A megyeszékhely legforgalmasabb útja a Ta­nácsköztársaság útja. A vég­rehajtó bizottság által elfo­gadott városközpont részle­tes rendezési terve szerint, a Tanácsköztársaság útja a gyalogos-, a kerékpáros köz­lekedés, a parkolás, vala­mint az üzletek árufeltölté- sét biztosítja. A rendezési tervben a kereskedelem, a közlekedés, a lakásépítés, a zöldterületek kialakítása egy­mással szoros összefüggésben van. A közlekedés csak része ennek a tervnek. A helyes döntés meghozatala végett a rendezési terv két ízben sze­repelt a végrehajtó bizottság előtt. Hosszú időn keresztül közszemlére volt téve. Bárki tehetett javaslatot, vagy ész­revételt. A készülő tervet fó­rumokon bemutatták a kerü­letekben is. A város 11 KISZ-sz.ervezete mondott vé­leményt. Csak ezután került jóváhagyásra. A terv szerint a T anácsköztársaság útja a Jókai utcától az. István ki­rály térig a bevásárlást szol­gálná. Ezen a szakaszon az autóbuszok nem közleked­nek. Jelenleg azonban az au­tóbuszjáratok 95 százaléka veszi igénybe. A műszaki osztály olyan javaslatot tett az ezzel foglalkozó bizott­ságnak, hogy a Tanácsköz­társaság útja bevásárlási szakaszán szűnjön meg a buszforgalom, mégpedig úgy. hogy a keresztező utcákban létesüljenek a buszmegállók, így a Tanácsköztársaság út­ja busszal is elérhető lenne, s ugyanakkor a személygép­kocsiknak parkolásul szol­gálna. és akkor valóban be- töltené a rendezési tervben megjelölt szerepét. A végső cél feltétlenül ez. Am ma még, úgy látszik, teljes egé­szében nem értek meg erre a feltételek. A végrehajtó bi­zottság legutóbbi ülésén úgy döntött, tekintettel, hogy a város egész lakosságát érin­tő kérdésről van szó, továb­bi alapos vizsgálatot kell vé­gezni a Volán és a szakem­berek bevonásával. Kérik a város lakosságának vélemé­nyét is. A döntés tehát nagy körültekintéssel fog megszü­letni. A körültekintés na­gyon is indokolt, hiszen csak a parkolás további gondokat vet fel. Jelenleg a városban 3 ide­iglenes és 2 végleges parkoló van. Ezek között kettő a Ta­nácsköztársaság útján. Mind a kettő rövid idő múlva be­épül. Szükségessé válik te­hát, hogy a Tanácsköztársa­ság útja közelében lehessen parkolni. És csakis itt, hi­szen a város lakossága zöm­mel ide jár bevásárolni. Ez a város főütőere, ha úgy tet­szik, a központja. Funkció­ját pedig csak akkor tudja betölteni, ha tekintetbe ve­szik korunk közlekedési esz­közeit, s az ezzel kapcsola­tos igényeket: a parkolást. A két parkolóhelyen a zsúfolt­ság piaci napokon már így is nagy. Mi lesz, ha a két parkolóhely megszűnik? A gondoknak elébe kell menni. A közlekedés rend­szerén kell elsősorban igazí­tani. Csakis ez a járható út. Serédi János Fotó: Veress Erzsi Mint arról már hírt ad­tunk, a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága legutób­bi ülésén — a bejelentések sorában — megvitatta a pályakezdő fiatal értelmisé­giek munkába állásának ta­pasztalatait, leiadatait. A napirendhez készített elő­terjesztés bevezetőben né­hány adatot ismertetett. Ezekből kiderült, hogy me­gyénkben az 1980-as .nép- számlálás idején 12 ezer 445- en rendelkeztek felsőfokú végzettséggel, ami az össz­lakosság nem egészen 3 szá­zaléka. Sajnos, ez az arány az országos átlagnak — amely 4.6 százalék — jóval alatta marad. Ami a terü­leti megoszlást illeti, a vá­rosokban lényegesen maga­sabb a diplomások száma, mint a községekben. A me­gye összes felső fokú vég­zettséggel rendelkező lako­sának több mint egynegye­de él Békéscsabán. Jól ellá­tott terület még Gyula és Szarvas, valamint a mező­kovácsházi járás. Az egyes népgazdasági ágak ellátott­sága egyenlőtlen. Itt is je­lentős az elmaradás az or­szágos átlaghoz viszonyítva. Például az összes iparban foglalkoztatott aktív kere­sőnek a megyében mindösz- sze 2,1 százaléka diplomás, országosan pedig 4,4 százalé­ka. Kapcsolat az egyetemekkel A megyei tanács munka­ügyi osztálya tavaly felmér­te a vállalatok és szövetke­zetek igényét az első ízben munkába álló diplomások iránt, összesen 725 igény érkezett be műszaki, agrár és gazdasági végzettségű szakember iránt. Ez. lénye­gesen meghaladja a jelenleg ilyen jellegű felsőoktatási intézményekben tanuló Bé­kés megyeiek létszámát. A helyzet javítására akkor lenne lehetőség, ha növe­kedne a megyéből az egye­temekre, főiskolákra kerülő hallgatók száma. Ennek ér­dekében a megyei tanács megállapodást kötött né­hány felsőoktatási intéz­ménnyel, mint például a Szegedi Orvostudományi Egyetemmel, ugyanitt a Jó­zsef Attila Tudományegye­Fütés otthon és a munkahelyen A különböző rendeltetésű he­lyiségekben más-más hőmér­sékletre van szükség. Az átla­gosan öltözött, ülő ember szá­mára a ..komfortzóna" a 20—22 fok közötti hőmérséklet. Azon­ban az olyan helyiségekben — műhelyekben, szerelőcsarnokok­ban —. ahol megerőltető mun­kát végeznek. ennél alacso­nyabb hőmérséklet is elég. Az intenzív jzmommunka ugyanis fokozza az anyagcserét, növeli a szervezet hőtermelését, ezért ezeken a helyeken elegendő a 12—18 fok. A lakás fűtésénél — különö­sen a központi, illetve távfűtés esetén — gondoskodni kell a levegő megfelelő páratartalmá­ról. Ahol a fűtőtest felülete 80 foknál melegebb. a légtérben levő por pörkölődik és a leve­gő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj és a torok szárazsága, a köhögési inger és a szomjúság. A lakószobák levegőjének pá­ratartalma elektromos párásító készülékkel, vagy kevés víz. folyamatos párologtatásával emelhető. Fontos az egyenletes hőelosz­tás is. A lakószoba fűtése ak­kor jó. ha egyes pontjai között a hökülönbség nem több 2—4 foknál, a hőmérséklet napi in­gadozása pedig nem haladja meg a 3—6 fokot. A fürdőszoba ideális hőmérséklete körülbelül 24 fok. A zárt. fűtött helyiségek le­vegőjének felfrissítésére időn­ként tárjuk szélesre az ablako­kat a munkahelyeken és ott­hon egyarán. temmel, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemmel, va­lamint a tanárképző főisko1 Iákkal. Tavaly a megyében 54 or­vosi állást hirdettek meg, 39 pályakezdő orvos, valamint két gyógyszerész állt mun­kába. A pedagóguspályáza­tok száma 218 volt, 198-an léptek a pályára, közülük 94-en képesítés nélküliek. Megfelelő pedagógusképe­sítéssel 38 óvónő, 24 tanító, 32 általános iskolai és 12 középiskolai tanár állt mun­kába. A művelődésügyi osz­tály rendszeres kapcsolatot tart fenn a tanárképző fő­iskolákkal. egyetemekkel, melynek eredménye, hogy egyre nő a Békés megyei hallgatók száma. Évente 40 —45 főnek ösztöndíjat biz­tosítanak. Lakás és fizetés A végzős fiatalok elhe­lyezkedését, munkahelyvá­lasztását három fő tényező motiválja. Az egyik, hogy olyan állásuk legyen, amely lakásmegoldást biztosít. A felsőoktatási intézmények­ben meghirdetett pályáza­toknak csupán igen kis ré­szében ígértek lakást. Ebből a szempontból talán az or­vosok vannak a legkedve­zőbb helyzetben, az alapel­látásban dolgozók szolgála­ti lakást, többen kölcsönt és letelepedési segélyt kapnak. A pedagógusok esetében a 218 állás közül mindössze 27-hez ígértek lakást. A termelőszférában elhelyez­kedő pályakezdők ugyan­csak kis része kapott szol­gálati lakást. Itt is inkább az építési vagy vásárlási köl­csön a jellemző, amit csak bizonyos idő eltelte után adnak a munkáltatók. A másik tényező a fizetés. Több területen az elmúlt években jelentős bérfejlesz­tést valósítottak meg, ennek ellenére a Békés megyei kezdő fizetéseket más me­gyékével összevetve meg­állapíthatjuk, hogy nálunk sok területen alacsonyabb. Különösen jelentős az elté­rés Békés megye és a fővá­ron viszonylatában. Munkahelyi közérzet A fiatal értelmiségi pá­lyázatának benyújtásánál a harmadik motiváló tényező a munkahelyi közérzet. A fiatalok kiemelten fontosnak tartják az összetartó kollek­tívát, a jó emberi kapcsola­tok kiépítését a vezetőkkel és a munkatársakkal. Lé­nyeges, hogy önálló felada­tokat kapjanak, szakmai erőpróbák elé állítsák őket, végzett munkájukat értékel­jék, és erről véleményt is mondjanak. Az intézmények és a vállalatok vezetői álta­lában jól fogadják az új dolgozókat, felvázolják a fiatalok előtt szakmai elő­menetelük lehetőségeit. Ter­jed az a gyakorlat, hogy fel­kérnek a dolgozók közül egy tapasztalt munkatársat, aki patronálja a pályakezdőt, megadja számára a szüksé­ges szakmai - segítséget. Mindezek alapján a pálya­kezdő fiatal értelmiségi munkába állása mind zök- kenőmentesebb, s a velük való foglalkozás egyre szín­vonalasabb. Mindez alapve­tő fontosságú a megye isko­lázottsági hátrányának csökkentésében. Növelni szükséges a felsőoktatási in­tézményekben tanulók szá­mát, hatékonyabbá tenni a középiskolások felkészítését a továbbtanulásra. Ez év júliusában a me­gyei pártbizottság szintén megtárgyalta a fiatal pálya­kezdő értelmiség munkába állásának helyzetét. Megál­lapította, hogy továbbra is kiemelt figyelmet szükséges fordítani ezen fiatalok lete­lepedésének segítésére. Fel­kérték a megyei tanács vég­rehajtó bizottságát, hogy a pártbizottság illetékes osz­tályával készítsenek hely­zetelemzést, amelyben sok­oldalúan megindokolja egy felsőoktatási intézmény lét­rehozásának , szükségességét, valamint alternatív javasla­tot dolgoz ki ezen intézmény profiljára vonatkozóan. En­nek alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén — amelyen sokoldalúan elemezte a té­mát — határozatban rögzí­tette ezt a feladatot, ame­lyet a jövő év június 30-ig kell teljesíteni. S. F. A vésztői ÁFÉSZ zsudányi baromfifeldolgozó üzemében az idén 180 ezer csibét és mintegy 6 ezer kacsát dolgoztak fel. A következő hónapokban még 10 ezer liba és 20 ezer’kövér kacsa kerül feldolgozásra. Az itt előállított termékek nagy részét Szolnokra és Budapestre szállítják, de jut belőlük előhűtve és fagyasztva a Békés megyei üzletekbe is Fotó: Béla Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom