Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-30 / 255. szám

1982. október 30., szombat o 11 járásbíróság és az ügyészség munkájáról tárgyalt az orosházi tanács Nemcsak a nőkről Tegnap, október 29-én ülést tartott Mihály András elnök­letével az orosházi Városi Tanáqs. A város tanácstagjai többek között megtárgyalták dr. Pálkáné dr. Vass Gizel­lának az Orosházi Járásbí­róságról és dr. Paral Lász- lónénak az ügyészség mun­kájáról szóló tájékoztatóját. A járásbírósághoz a múlt évben 453 bűnügy érkezett. Bár a bűnügyek száma ke­vesebb a polgári ügyeknél, mégis a cselekmények súlya, továbbá a jogkereső közön­ség érdeklődése döntően a bűnügyek felé irányul. A tárgyalásra került ügyek túl­nyomó részét a vagyon elle­ni bűncselekmények alkot­ják. így elsősorban a lopá­sok, csalások és a sikkasztá­sok. Jelentősnek mondható az erőszakos bűncselekmé­nyek számszerű növekedése is, különösen a súlyos testi Pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bi­zottsága, Fejti Györgynek, a Központi Bizottság első tit­kárának elnökletével. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője, s ott voltak a megyei (buda­pesti) pártbizottságok titká­rai is. A Központi Bizottság Nyitrai Istvánnak, a KB tit­kárának előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a KISZ szervezeti életének korszerűsítésével, valamint továbbfejlesztésével össze­függő időszerű feladatokat. A Központi Bizottság a fiatalok élet- és munkakö­rülményeihez, sokrétű el­foglaltságához jobban igazo­dó szerveződési rend kiala­kításáról döntött. Eszerint A vasasszakmákhoz tarto­zó iparágak közül különösen a gépipar ért el eredménye­ket a belföldi ellátás javítá­sában és az export bővíté­sében, de a háromnegyedévi értékelés szerint éves szin­ten nem tudnak teljes egé­szében eleget tenni a nép- gazdasági tervben megfő- _ galmazottaknak — mondot­ta Rabi Béla ipari államtit­kár a vasasszakszervezet pénteki központi vezetőségi ülésén, amikor is a három ágazat idei tervteljesítését és jövő évi feladatait vitatták meg. Az államtitkár megál­lapította: a villamosenergia­ipar további erőfeszítéseket tett a tüzelési struktúra át­alakítására. vagyis az olaj­nak szénnel és gázzal való helyettesítésére, s mind ez idáig megvalósította az energiagazdálkodási kor­mányprogramból az ágazat­sértések, a garázdaságok, a hivatalos személyek ellen el­követett különféle cselekmé­nyek. Emelkedő tendenciát mutat a szemérem elleni bűncselekmények száma. A múlt évben, ha nem is nagy mértékben, de a korábbi évekhez képest több volt a rablások száma is. A múlt évben a járásbírósághoz 1021 polgári peres ügy érkezett. A polgári peres ügyekben hozott döntések nagy általá­nosságban helytállóak vol­tak. A Gyulai Megyei Bíró­sághoz fellebbezés folytán 81 peres ügy került, ennek 75 százalékát helybenhagyták. A munkanélküli jövedelem- szerzést főként kártérítési perekben, az alaptalan és el­túlzott igények elutasításá­val szorítja vissza a bíróság. Az egyéni és társadalmi ér­dek összhangjának biztosí­tása a kisajátítási kártalaní­KlSZ-szervezetek alakítha­tók a munkahelyeken, a tan­intézetekben, a hadseregben, valamint a lakóhelyeken kí­vül a munkásszállásokon, a kollégiumokban, a művelő­dési. a tudományos és a sportegyesületekben. továb­bá más, tartósan működő if­júsági közösségekben is. A jövőben minden fiatal maga döntheti el, hol kíván be­kapcsolódni az ifjúsági szö­vetség munkájába. A vitában — amelyben ti­zenhatan szólaltak fel — többen rámutattak: a KISZ KB határozatában nem alapvetően új munkamód­szerekről, gyökeres szerveze­ti változásokról van szó, ha­nem a testület korábbi dön­téseiből, a KISZ X. kong­resszusán elhatározottakból következő módosításokról, kezdeményezésekről. ra háruló feladatokat. Emel­lett megfelelően és zavarta­lanul gondoskodott az or­szág villamosenergia-ellátá- sáról. A harmadik vasipari ágazat, a kohászat, továbbra is nehéz helyzetben van ná­lunk is, ez érződik mind a termelésben, mind az érté­kesítésben. A jövő évi feladatokról szólva az államtitkár kifej­tette, hogy a villamosener- gia-ipar feladata továbbra is a megfelelő ellátás biztosí­tása, figyelembe véve a nö­vekvő lakossági fogyasztást. A kohászatban továbbra sem várható a piaci helyzet javulása, tehát a vállalatok jövedelmezősége csakis oly módon javítható, ha bővítik a magasabb feldolgozású termékek, a jobban ötvözött és jobb minőségű acélok előállítását. tás iránti perekben lép el­sősorban előtérbe. Az ilyen irányú perek száma nagy­mértékben csökkent, ami nyilvánvalóan a tanácsi szer­vek jó munkáját dicséri. A családjogi, főként a még mindig igen nagy számú há­zassági bontóperekben a bí­róság ítélkezési munkájában arra törekszik, hogy a jog- politikai irányelveknek meg­felelően nevelje a peres fe­leket fokozottabb felelősség- tudatra, a család és a társa­dalom iránti kötelezettségek teljesítésére. Az ügyészség a törvényes­ség biztosítása érdekében kü­lönösen a súlyosabb bűncse­lekmények miatt indult nyo­mozásokat fokozottan fel­ügyelte. A kényszerintézke­dések ! alkalmazása vala­mennyi terhelttel szemben törvényes és megalapozott volt. Kiemelt feladatnak tar­Tegnap, október 29-én Bé­késcsabán ülést tartott az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete (EDSZ) megyei bi­zottsága, Csamangó Vilmos megyei titkár elnökletével. Az ülésen részt vett Berényi Ildikó, az EDSZ művelődés- politikai osztályának munka­társa. Dr. Baly Hermina, az orvosetikai bizottság elnöke számolt be megyénk orvos­etikai helyzetéről. Kiemelte: javult az elmúlt időszakban az orvosetikai bizottság kap­csolata az intézeti etikai ta­nácsokkal, mindez a megyei helyzet további javulását eredményezte. A jövőben a lakossággal kialakult kapcso­latot kell tovább javítani. Fő feladat az egészségügyi dolgozók etikai oktatásának megszervezése, hatékonyab­bá tétele. A bizottság az ál­lami és. társadalmi szervek­kel eredményesebb együtt­totta az elmúlt két évben a szabálysértési eljárások tör­vényességi ellenőrzését. A tanácsi szervek államigazga­tósági tevékenységére a tör­vényes ügyintézés a jellem­ző. Ezt támasztja alá az is, hogy az állampolgárok álta­lános felügyeleti ügyészi ha­táskörbe tartozó panaszainak száma a korábbi évekhez ké­pest lényegesen csökkent. Fontos eszköz a törvényes gyakorlat támogatására a perbeli fellépés. A múlt év­ben 26 ügyben lépett fel az ügyész az orosházi járásbí­róság előtt folyó polgári per­ben. Az alkoholistákkal szemben 13 esetben tett in­dítványt a munkaterápiás in­tézetbe történő beutalásra. A tanácsülés a két tájé­koztatót elfogadta. Ezt köve­tően megtárgyalták a laká­sok elosztásáról, a lakásigé­nyek társadalmi elbírálásá­ról, a lakáshasználatba-véte- li díj fizetéséről és az álla­mi tulajdonban álló házin­gatlanok elidegenítéséről szó­ló tanácsrendelet-tervezetet. (scrcdi) működés kialakítására tö­rekszik. Az elkövetkező idő­szak kiemelt feladata lesz az ötnapos munkahét tapaszta­latainak etikai kérdéseivel való foglalkozás. Ezt követően dr. Cs. Tóth Zoltán, a mezőkovácsházi járási szakszervezeti bizott­ság elnöke számolt be a já­rásban folyó szervezeti mun­káról. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bi­zottságának 1983. évi költ­ségvetési tervét Galuska Be­lőné, a gazdasági bizottság j vezetője terjesztette a testü­let elé. Befejezésül dr. Szentannay Margit, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának munkatársa a megyei intéz­ményvezetők és helyetteseik november 7-i jutalmazásá­nak tervezetét terjesztette a megyei bizottság elé. V. L. van szó □ legutóbbi országos nőkonferencia óta eltelt öt esztendő alatt a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának is több ne­hézséggel kellett szembe­néznie, mint a korábbi idő­szakokban. A feszültebb nemzetközi helyzet, a gaz­dálkodás romló feltételei ná­lunk is nehezítették azt a fontos tevékenységet, amit a nők teljes egyenjogúsításá­nak megvalósításáért folyta­tunk. Ha sok minden hát­ráltatta is ezt, de háttérbe nem szorulhatott. A ma­gyar nőmozgalom az utóbbi öt esztendőben is jól pél­dázta a világnak a nőkérdés szocialista értelmezését és gyakorlatát. Azért is, mert nálunk a nőmozgalom szük­ségessége — Leninnel szói­val — „nem plátói szólam”; e mozgalom valóban „fontos része a párt tevékenységé­nek, mondhatni, a fele az általános pártmunkának”. A nők teljes egyenjogúsítása a Magyar szocialista Munkás­pártnak is „állandó gondja és köteles munkája”. A XII. pártkongresszu­sunk ennek szellemében foglalta határozatba, hogy „a Magyar Nők Országos Tanácsa... kísérje figye­lemmel a nők társadalmi helyzetének alakulását, egyenjogúságának érvénye­sülését, vegyen részt a munkahelyi, lakóterületi szo­ciális, kulturális, gyermek- és családvédelmi feladatok megoldásában”. És ezért kér­te a párt a Magyar Nők Or­szágos Tanácsát, hogy „bát­rabban éljen a javaslattevő és véleményező jogával”. Most, a hónap utolsó nap­jaiban tanácskozó III. orszá­gos nőkonferencián volta­képpen erről a tevékenység­ről ad számot az országos tanács; a konferencia részt­vevői pedig e munka érté­kelésére hivatottak. A részt­vevők felelősségteljes felada­ta lesz egyben mérlegelni a nők mai magyarországi helyzetét, megítélni a ma­gyar nőmozgalom hazai és nemzetközi szerepét, s meg­szabni e mozgalom teendő­it. De bármiről essék is szó ezen a tanácskozáson, ami itt elhangzik, az nemcsak a nőkre, hanem valamennyi­ünkre tartozik. Az úgyneve­zett nőkérdésnek ugyanis nincs olyan eleme, amely el­választható lenne az egész társadalomtól.­Nem mellékes tényező, hogy a nők milyen mérték­ben és milyen arányban vesznek részt a társadalmi­lag szervezett munka külön­féle területein. Mint aho­gyan a személyi törekvése­ken túl népgazdasági és tár­sadalmi igény, hogy a mun­kavállalók, s köztük a nők, mind képzettebbek legye­nek. Sajnos, a jelenlegi ér­dekeltségi rendszer még mindig nem minden eset­ben ösztönöz kvalifikáltabb munkára, márpedig ez egy­aránt hátráltatja az egyen­jogúsítás és a gazdasági fej­lődés folyamatát. Sok-sok témakör szerepel majd e fontos tanácskozá­son, mint ahogyan napi éle­tünkben is élő problémákról van szó. Egyebek között vál­tozatlanul igen fontos kér­dés, hogy a nők relatív bér­hányadát sikerült ugyan az elmúlt években csökkenteni, de az abszolút különbségek változatlanok maradtak. Márpedig gazdaságunk ne­hezedő helyzete csakis a szubjektív eredetű bérkü­lönbségek megszüntetését te­szi lehetővé. Már amennyi­ben sikerül egyáltalán fel­deríteni. Vagy egy másik gond a sok közül, ami lát­szólag speciálisan nőproblé­ma, mégis kihat az egész társadalomra. Ez pedig a több műszakban dolgozó nők helyzete. Ami azért is megkülönböztetett fontossá­gú, mivel az újszülöttek ki­lencven százalékát munkát vállaló anya hozza a világ­ra, s bár a kormányintéz­kedések hatására csökkent a több műszakban foglalkozta­tott nők aránya, éppen a fi­zikai munkásnők csaknem fele még mindig több mű­szakos munkarendben dol­gozik. Az idén január else­jétől éjszakai jnunkakört már nem vállalhatnak a 18 éven aluli lányok, de sok terhes nő dolgozik még mindig éjszaka. Az ilyen jellegű problé­mák mellett változatlanul és folyamatosan előtérben áll, hogy miként tehető még szélesebb körűvé a nők köz­életi aktivitása, művelődése, részvétele az állami és gaz­dasági vezetésben, hogyan növelhető számuk érdemle­gesen a különféle választott testületekben, miként segít­hető elő a családon belüli helyzetük javítása, mert az egyenjogúság gyakran a leg­szűkebb körben talán még lassabban érvényesül, mint a társadalom más színtere­in. Ám éppen ez a lassú változás nehezíti a családon kívül is a nők helyzetét . .. inden témakörben egyetlen mondatban megfogalmazható po­litikai feladata lesz a nő­konferenciának: segíteni, még jobban feltárni a társa­dalom. a család és a lányok, asszonyok közös érdekét. Mindannyiunk harmonikus emberi életének igénye kö­veteli ezt meg. És ez már csak ezért sem csupán nő­politikái feladat... Aczél Gábor Ülésezett a KISZ KB Tegnap, pénteken este a békéscsabai Jókai Színházban be­mutatták Kacsóh Pongrác: János vitéz című dal játékát. A háromfelvonásos darab rendezője: Udvaros Béla Fotó: Veress Erzsi Orvosetika megyénkben Nehéz helyzetben a kohászat Szívünk az egészségünk A Hazafias Népfront IV. kerületi nőbizottsága a párt- alapszervezettel és a Vörös- kereszttel közösen november 7-e tiszteletére kézimunka­kiállítást rendezett Békéscsa­bán. A HNF keretében működő 25 tagú szakkör szebbnél szebb kalocsai hímzésű térí­tőkét, párnákat, valamint kö­tött ruhákat; továbbá mak­ramékat, subaszőnyegeket, kézzel szőtt díszes házivász­nakat bocsátott a bemutató szervezőinek rendelkezésére. A kiállítás, amelyet október 29-én, tegnap délelőtt Győri János körzeti népfrontelnök nyitott meg, november 4-ig, 9—18 óra között látható a IV. kerületi pártalapszerve- zet székházában, a Békési út 24. szám alatt. Fotó: Bui;ovinszky István E mondat jegyében ren­dezték meg Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központ­ban tegnap, pénteken dél­után a harmadik Békés me­gyei kardiológiai napot. A tanácskozáson megjelent dr. Kiss Endre a megyei ta­nács és Dér Lajos a gyulai Városi Tanács képviseleté­ben. A jelenlevő kollégákat dr. Sarnyai Ferenc főigazgató fő­orvos üdvözölte. Rövid beve­zetőjében rámutatott, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a szívbetegek szá­ma. Kiemelte, mennyire fon­tos az ilyen betegségek meg­előzésében a helyes életmód, a táplálkozás és a mozgás. Végül megköszönte a szívbe­tegek gyógyításával foglal­kozó kollégák eddigi munká- ; ját, és azt kívánta, hogy az előadásokból minél töb­bet tudjanak hasznosítani a j jövőben. Elsőként dr. Kerkovits Gyula tartotta meg diaké­pekkel illusztrált előadását „Az infarktusos beteg pre- hospitális és hospitális ellá­tása — ma” címmel. Majd az Egészségügyi Minisztéri­um képviseletében dr. Kö­kény Mihály beszélt napja­ink kardiológiai ellátásának helyzetéről és a további ter­vekről. Dr. Szász Károly fő­orvos „A hemodinamikai adatok értékelése és felhasz­nálása napjainkban a szív­műtétek elősegítéséhez” cí­mű előadása után dr. Wal­ther, a nordhauseni (NDK) kórház-rendelőintézet kar­diológiai osztályának főor­vosa beszélt az ottani diag­nosztika és terápia helyzeté­ről. Végül a gyulai megyei kórház belosztályainak kar­diológiai munkacsoportja számolt be az utolsó 12 év szívinfarktusos betegeinek ; ellátásáról. b. á. A sarkadi Bartók Béla Mű­velődési Központ emeleti ki­állítótermében október 27- én, szerdán nyílt meg Kesz­tyűs Ferenc grafikus- és fes­tőművész kiállítása. A sarkadi származású mű­vész kéznyomát őrzi az Or­szágház, az Operaház, az Operettszínház, a Budapesti Táncpalota. Művei eljutottak Olaszországba, Kubába, Me­xikóba, rajzai megtalálhatók a környező országok sajtó­termékeiben. Kesztyűs Fe­renc első sarkadi tárlatát az érdeklődők naponta 10 órá­tól tekinthetik meg. Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom