Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-24 / 250. szám
NÉPÚJSÁG 1982, október 24., vasárnap Sok látogatója volt szombaton a Finta Sándor szobrász alkotásait bemutató kiállításnak, amelyet november 21-ig kereshetnek fel az érdeklődők a gyulai várban Veress Erzsi felvétele Édes anyanyelvűnk Nyilvános szóbeli versenynyel folytatódott a tizedik alkalommal megrendezett Édes anyanyelvűnk országos verseny döntője szombaton Sátoraljaújhelyen. A szóbeli verseny ünnepélyes megnyitója alkalmából a résztvevők megkoszorúzták Kazinczy Ferenc és Kossuth Lajos szobrát, majd Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes mondott beszédet. A nyilvános szóbeli versenyen valamennyi versenyző — az ország minden megyéjéből, megyei jogú városából és Budapestről érkezett 62 gimnazista és szakközépiskolás, továbbá 55 szakmunkás- képzős diák — vázlat alapján háromperces előadást tartott, amelyet tartalom, előadásmód, nyelvi kifejezés szerint a bírálóbizottság értékelt. Ennek, valamint a pénteki írásbeli versenynek az eredménye szerint döntik el, kik kapják meg vasárnap a legjobbnak járó díjat. Bányaomlás a Mecsekben Bányaomlás történt pénteken délután a Mecseki Ércbányászati Vállalat Il-es számú üzemében. Az 55-ös fejtési csapat munkahelyén bekövetkezett kőzetomlás két bányászt maga alá temetett. Kovács András 38 éves vájárt, békésszentaridrási lakost sikerült kimenteni. A mentők a Pécsi Orvostudományi Egyetem urológiai klinikájára szállították, ahol műtétet hajtottak végre rajta. Állapota kielégítő. Csongor Tibor, 36 éves vájárnak, pécsi lakosnak már csak a holttestét találták meg a bányamentők. A kerületi bányaműszaki felügyelőség vizsgálatot kezdett a szerencsétlenség ügyében. Autóbusz és kamion ütközött Tömeges baleset történt szombaton reggel a 86-os számú főúton, Bősárkány határában. Egy hegyeshalmi gyerekeket kirándulásra szállító Volán-autóbusz összeütközött egy — jugoszláv állampolgár által vezetett — nyugatnémet kamionnal. Az ösz- szeütközés következtében több mint 20-an megsérültek; három személy, köztük az autóbusz ve- vezetője sérülése életveszélyes. A sérülteket a csornai és a győri kórházba szállították. A vizsgálat eddigi adatai szerint a balesetet a kamion vezetője okozta, akit szintén kórházban ápolnak. A rendőrség szakértők bevonásával tovább vizsgálja a baleset körülményeit. Divatpályázat fiataloknak Divatpályázatot hirdetett a KISZ Központi Bizottságának építőtáborok bizottsága. Idén több építőtáborban, önköltségi áron kínálták a legfrisebb divat szerint készült ruhákat, szoknyákat, nadrágokat a fiataloknak. A kezdeményezés bevált, az olcsó, korszerű, a fiatalok ízlésének megfelelő divatárukat sokan vásárolták. Ez adta az ötletet, hogy jövőre még szervezettebben rendezzék meg a „Butikakciót”. A Május 1. Ruhagyár, a Debreceni Ruhagyár, a Húzózárgyár, a Győr, a Hajdú-Bihar megyei, valamint a budapesti ruhaipari szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek KISZ-esei — társadalmi munkában — vállalják, hogy megvalósítják a pályázatra beérkezett terveket. Pályázni lehet ruhák, nadrágok, szoknyák, ingek leírásával, rajzával, fényképével. Ezeket diákzsüri bírálja el, a legjobb munkákat 500-tól 3000 forintig terjedő pénz- és tárgyjutalommal díjazzák. A pályázatokat december 15-ig kell eljuttatni á KISZ KB építőtáborok bizottságához (Budapest, Pf. 72., 1388). Termék- és árubemutató GYomaendrödön Gyomaendrődön október végéig rendezvényekkel és árubemutatókkal színesített kereskedelmi napokat rendez az ÁFÉSZ. E rendezvénysorozat része volt az október 22-én, pénteken tartott cukrászipari és hidegkonyhai termékbemutató, melyre a Fészek presszóban került sor. A mezőberényi, a szarvasi, a dévaványai és a gyomaendrődi ÁFÉSZ cukrászai, szakácsai mutatták itt be készítményeiket. A zsűri értékelése alapján a cukrászok között az első: a gyomaendrődi Wolf Imre, aki augusztusban szerezte meg szakmunkás-bizonyítványát. Második lett a szintén gyomaendrődi Oláh Sándor. A harmadik helyet a szarvasi Kmetykó Ferenc szerezte meg. A hidegtálat készítő szakácsok helyezési sorrendje: első Tímár József mezőberényi, második Tímár András gyomaendrődi, harmadik Arnóczki Ferenc szarvasi szakács. A zsűrizés után — nagy számú érdeklődő jelenlétében — Tanai Ferenc, a Gyomaendrőd és Vidéke ÁFÉSZ elnöke köszöntötte a versenyre kelt szövetkezeti cukrászokat, szakácsokat, majd átadta a helyezetteknek az okleveleket. Itt szólt arról, hogy cukrászüzemük épületében hamarosan megnyitják a süteményboltot, a Ligeti vendéglő konyhájának folyamatos üzemeltetésével egy időben pedig állandósítják a hidegkonyhai készítményeket. Ezután a Ligeti pavilonban egy másik rendezvényt láthattak az érdeklődők. Azt a háztartási és lak- berendezési bemutatót, mely ma — vasárnap —, az esti órákig tart nyitva. Kép, szöveg: Balkus Imre Munkában a zsűri Leleplezték Szűcs Sándor domborművűt A karcagi Győrffy István Nagykun Múzeum falán szombaton leleplezték Szűcs Sándor néprajztudós bronzból készült domborművét, Győrfy Sándor szobrász- művész alkotását. A közelmúltban, hetvenkilenc éves korában, szülőfalujában, Biharnagybajom- ban elhunyt etnográfus. író, a Nagykunság, a Sárrét és a Hajdúság jeles kutatója több évtizeden át járta az alföldi réteket, pusztai tanyákat, s páratlan értékű néprajzi tárgyi anyagot gyűjtött össze, idős pusztai emberek emlékeit, szokásait, mondókéit jegyezte fel, mentette meg az utókor, az eljövendő nemzedék számára. Dolgozatok, könyvek egész sorát írta meg. Kerek tíz esztendeig a karcagi múzeum igazgatója volt, nevéhez fűződik a múzeum gazdag néprajzi gyűjteményének a megteremtése. Kántor Sándor karcagi fazekas alkotásaiból nemrég kiállítás nyílt Gyulán. A népművészet mestere készítette díszes tányérok, kancsók és egyéb cserépedények — hétfő kivételével — reggel 9-től délután 5 óráig tekinthetők meg a Dürer teremL)en Fotó: Veress Erzsi A Dunántúl régészeti emlékei A Dunántúl régészeti emlékeiből: a csabdi télizöldesben feltárt késő neolitikus telep és temető, valamint a süttői őskori sáncok és halmok leleteiből nyitottak kiállítást szombaton Székesfehérváron, az István király Múzeumban. A csabdi télizöldesi ásatás során előkerült régészeti emlékek — edények, fegyverek, ékszerek, különböző használati tárgyak — segítségével illusztrálták a késő neoliti- kum idején, i. e. 2800— 2500-ban élt lengyeli kultúra népének életmódját, szokásait, kultúráját. A süttői feltárások anyaga a kora vaskori, hallstatti kultúra idején több ezer évvel ezelőtt élt népek kultúráját szemlélteti. A kiállítást az év végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Híres iskolák, tudós tanárok S ajátos vonása a magyar társadalmi fejlődésnek, illetve történelmünk, menetének, hogy nálunk az az évszázad vetette meg a világi iskoláztatás alapját, amely máskülönben mindvégig fegyvercsörgéstől volt hangos: a vérzivataros XVI. század. Az Oláh Miklós esztergomi érsek elnökletével tanácskozó nagyszombati zsinat 1560-ban rendelte el, hogy az egész királyi Magyarországon minden egyes plébániának tanítót kell állítania. Ettől kezdve nyíltak meg egyre-másra a kisiskolák a katolikus településeken, és a példa hamarosan követésre talált a protestáns falvakban. A fiatal református felekezet már a katolikus kezdeményezés előtt is létrehozott egy-két iskolát, például a debreceni, a pápai és a sárospataki kollégiumot; ezek néhány évtized alatt országos hírnévre tettek szert oktató-nevelő munkájukkal, és azóta sem csorbult meg a tekintélyük. Pápai, pataki, debreceni diáknak lenni mindig rangot jelentett Magyarországon. Nemcsak az iskola patinás múltja miatt, hanem bizonyára azért is, mert sok híres történelmi személyiség vagy tudós, költő, író koptatta padjaikat kiskorában. Ki ne emlékeznék rá, hogy Kossuth pataki, Kölcsey debreceni, Petőfi pápai diák volt? Vannak, akik hajlamosak azt hinni, hogy nekünk századokon át nem volt több kiváló iskolánk háromnál-négynél. Pedig dehogy nem volt, csak kisebb fénycsóva vetődött rájuk. Kétszáz—háromszáz évvel ezelőtt is nevezetes iskola működött Nagyenyeden, Kolozsvárott, Kőszegen, Kassán, Sopronban és még jó néhány városunkban. (A soproni gimnázium éppen ebben a hónapban ülte meg alapításának 425. évfordulóját.) Nyugodtan állíthatjuk, hogy minden országrésznek megvolt a maga közkedvelt iskolája, ahová minden korban tódulva igyekeztek a diákok. És ez bizony ma sincs másképpen. Nézzünk csak körül, mit látunk! Minden megyeszékhelyen található legalább egy „elit” iskola, amelyben hosszú idő óta kétszer-háromszor annyian jelentkeznek, mint ahány tanulót föl tudnak venni, miközben a város más oktatási intézmé-- nyei beiskolázási gondokkal küszködnek. A szülők jelentős része akár nagyobb anyagi áldozatra is képes, csakhogy gyereke jó hírű iskolába járhasson, hogy minél jobb nevelés- ben-képzésben részesüljön. Ezt tette a múlt században Petőfi édesapja, Petrovics István is, aki talán már székálló legény korában elhatározta, hogy fiát a legjobb hírű tanítók keze alá adja. Pedig akkor dehogy is sejtette, hogy Sándorból költő lesz. Egyszerűen csak azt akarta, hogy a műveltséget a legrangosabb iskolákban szerezze meg a gyerek. Ezért aztán ha neszét vette egy még nevezetesebb iskolának vagy mesternek, a következő évben — sőt, év közben is — már oda íratta be a fiát. Mitől lesz végül is híressé egy-egy iskola? Gárdonyi Géza szállóigéje szerint a vár ereje nem a kövekben van, hanem a védők lelkében, és ez a megállapítás az oktatási intézményekre is érvényes: egy-egy iskola mindenekelőtt az ott dolgozó tanárok munkája révén válhat híressé. A kiváló tanári -kar netán mostoha körülmények között is fényes nevet tud szerezni intézetének. Gondoljunk csak Arany János tanári éveire Nagykőrösön! A költő és akadémikus tanártársai — egyszerre hatan voltak a Tudományos Akadémia tagjai — kimagasló tudományos és pedagógiai tevékenységükkel az önkényuralom sötét esztendeiben is „fényküllőzték” a gimnáziumot és a várost. Néha egyetlen kiemelkedő pedagógus is elegendő az iskola rangjának megalapozásához. Comenius Sárospatakot, Apáczai Csere János Kolozsvárt egymaga tette híressé a XVII. században. Alig egy emberöltővel ezelőtt pedig Hódmezővásárhely vált sokak által irigyelt pedagógiai műhellyé Németh László tanárkodása nyomán. A híres iskolák és a nevezetes, tudós tanárok elválaszthatatlanok egymástól. Az iskoláknak remek nevelőegyéniségekre van szükségük, a kiváló tanároknak meg friss levegőjű. szabad szellemű iskolára, ahol a munkát és a gondolat szárnyalását semmi sem fogja vissza. Gyakori panasz mostanában, hogy iskoláinkból eltűntek a tudós tanárok. Nyomuk veszett — mondják —, mert napjaink iskolájában nem nyílik igazi lehetőség a tudóssá váláshoz, a tanításon kívüli alkotó munkához. Igaz volna ez az állítás? Szerintünk aligha, hiszen tucatszám tudnánk megnevezni olyan ma is élő, alkotó írókat, költőket és tudósokat, akiknek a pályafutásában kiemelkedő, szerepet játszanak a tanárkodással eltöltött esztendők. Szép számmal állnak -katedrán olyan pedagógusok is, akik iskolai tevékenységükért és tudományos munkásságukért állami díjat kaptak. V annak ma is kiváló iskolák és tudós tanárok. Nem ők tehetnek arról, ha nem figyel föl rájuk a közvélemény. Egy valamiben viszont igazuk lehet a bírálóknak: ha az alaposan fölkészült, nagy szaktudású tanárok számát keveslik. Oktatási berkekben ugyanis gyakori beszédtéma, hogy mintha nem fogyatkoznék az igénytelen, a felületes felkészültségű pedagógusok száma. Ha így van, akkor ez azért nagy baj, mert a csaták kimenetele a pedagógiában is a derékhad erejétől függ. P. Kovács Imre Nagyszüret Tokaj-Hegyalján A történelmi borvidékek közül mindig Tokaj-Hegyalján kezdődik és fejeződik be legkésőbben a szüret. Szokás volt, hogy a bakhátas, karó mellett nevelt tőkékről október 20-a után kezdjék meg a termés leszedését. S bár az új, nagyüzemi módszer, közte a kordonművelés alkalmazása óta ez az időpont előbbre került, már két hete tart a nagyszüret a világhírű borvidéken. Késleltetik a szedést a déli fekvésű táblákon, ahol erőteljes az aszú- sodás. Eddig már mintegy ötszáz (500) mázsa aszút vásároltak fel, de számítanak arra, hogy az aszúsodásnak eddig kedvező októberi időjárás továbbra is a bogyók töppedését, cukortartalmának növekedését segíti. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát, amely a zárt borvidék termését felvásárolja és kezeli, már több mint ■ negyed- millió hektoliter mustot tárol erjesztőpincéiben, többek között Sátoraljaújhelyen az ungvári, Mádon a ' dorgóvölgyi pincékben, és Olaszliszkán. A mustok zömét a kistermelőktől vették át eddig. A nagytáblákról a termésnek mintegy a felét szedték le. Jelenleg is naponta átlag négy—ötezren szedik a fürtöket. A tervek szerint a hónap végére fejeződik be az utóbbi évtizedek leggazdagabb szüretje.
