Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

1982. október 23., szombat

Nicolas Schöffer világhírű, Franciaországban élő magyar művész mobil szobraiból nyílt kiállítás Budapesten, a Műcsarnokban (Hauer Lajos felvétele — KS)

Ünnepelt a moszkvai idegen nyelvű irodalmak könyvtára

A világ minden táján tudják, a Szovjetunió legnagyobb könyvtára a Lenin Könyvtár, vagy ahogy a moszkvaiak hívják: Lényinka. Ugyanakkor azonban ritkán van alkalom végiggondolni, hány nagy könyvtára is van egy ilyen óriási országnak. Egyike ezeknek az idegen nyelvű irodalmak állami könyvtára, rövidítve VGBIL, közhasználatú rövidítéssel „Inosztránka".

„A kicsi, polcain összevissza 100 könyvet számláló könyvtárból hatalmas, 4 milliós állománnyal rendelkező könyvtárig felnőni — ez az az út, amelyet megtett az idegen nyelvű irodalmak könyvtára 60 év alatt” — emlékezik a jubileum kapcsán az Esti Moszkva újságírója, A. Vasziljeva.

A könyvtár igazgatója, L. A. Gvisiani-Koszigina a könyvtár értékeiről beszél: „A könyvtár állományában nem egy értékes gyűjtemény van, pld. a 6 ezer kötetet számláló Shakespeare-gyűj- temény vagy 1938-ból a madridi köztársaságiak ajándéka a Szovjetuniónak, egy Spanyolország történelmével, kultúrájával foglalkozó gyűjtemény. A könyvtár őrzi Marx. Engels, Lenin még életében megjelent publikációit, büszke ritka könyvértékeire, régi nyomású kiadványaira”. Évente 40 ezer új szerzeménnyel bővül, 3500 a megrendelt új folyóiratok, időszakos kiadványok száma.

Gvisiáni-Koszigina megjegyzi : „A könyvtár külön kartotékot vezet a külföldi folyóiratokban, újságokban megjelent, Moszkvával kapcsolatos publikációkról,

gyűjti a Szovjetunió fővárosával foglalkozó kiadványokat.”

Az igazgatónő szóba hozza a kölcsönkönyvtár-részle- get, amelyet bármely 16 éven felüli állampolgár igénybe vehet. Aki idegen- nyelv-tudását tökéletesíteni akarja, használhatja az audiovizuális részleg 8 ezer hang- felvételét (49 nyelven), s a segítőkész, szakértő konzultációt.

1973-ban a könyvtár megkapta a tudományos kutató- intézet státust. Kiadványai hasznos segédeszközt jelentenek az idegen nyelvek, irodalmak ismerői számára. Helye a könyvtártudományi- bibliográfiai munkában, az információban, a nemzetközi könyvcserében jelentős. Állandó kiállításai, estjei érdekes színfoltjai a moszkvai kulturális életnek.

Érdemes még megjegyezni, hogy a könyvtár több mint 600 dolgozója közül többen állandóan a magyar nyelvvel és irodalommal foglalkoznak. Móricz A boldog emberének fordítója, V. G. Ma- lihin szerzi be az új magyar- könyveket; a Magyarországon tanult N. Kuturina vezeti a katalógust. Sz. Szolo- dovnyik szerkeszti a megjelenő új kiadványokat ismertető füzeteket és válogatja a friss magyar irodalom recenzióját. A régi könyvek részlege magyar könyvritkaságokkal is rendelkezik.

A nyitva tartás majdhogynem nonstop. Reggel 10-től este 10-ig. Vasárnap is! Kissé korábbi zárással. Kivétel volt 1982. október 12. A -60. évforduló, az emlékezés, az ünneplés napja.

Vincze Paula

Felújítják a csombárdi műemlék kastélyt

Somogy megye huszonhat műemléke közül a Kaposvártól alig húsz kilométerre fekvő községben levő a legszebbek közétartozik. A hétszázhatvan négyszögöles, növényritkaságokbah gazdag, védett parkban álló épület- együttest a tizenhetedik században építették barokk stílusban, s később romantikus stílusban bővítették.

Az egykori főúri lak a felszabadulás után előbb a termelő- szövetkezet, majd a tanács birtokába került, de sem a tulajdonosoknak, sem a műemléki felügyelőségnek nem futotta felújítására. Most a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat megvásárolta az igen rossz állapotban levő épületet,' melyhez egy kis kápolna is tartozik.

A vállalat szocialista brigádjai — a Somogy megyei Tervező Vállalat alapján — társadalmi munkában helyreállítják, illetve a maguk igényeihez igazítják az enyészetnek indult kastélyt.

Hz operett fejedelme

Száz éve született Kálmán Imre

Október 24-én emlékezünk meg Kálmán Imre zeneszerző 100. születésnapjáról. A siófoki születésű muzsikus az operett fejedelme volt. Szerzeményei mindmáig népszerűek, darabjait a műfaj változásai sem tudták elhomályosítani.

Egykori szülőháza ma múzeum. Persze, annak idején Siófok még kis falu volt.. Egy Liedl nevű opera- , házi hegedűs ott vett ki magának szobát a nyári szünet idején, hogy zavartalanul gyakorolhassan hangszerén. A gyermek Kálmán Imre először tőle kapott zenei leckéket. Hatéves korában ismerkedett meg a színházzal. Siófokon vendégszerepeit egy vándor-, úgynevezett daltársulat, amely egy fabódéban adta elő a Denevért.

Tizenöt évesen iratkozott be - a Zeneakadémiára. Koessler Jánosnak lett a tanítványa, akinél Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner, Szirmai Albert és Jacobi Viktor is tanult. Közben jogot is hallgatott a budapesti egyetemen. Egy napon megjelent a Pesti Napló szerkesztőségében, s felajánlotta, hogy szívesen ír zenekritikákat. A szerkesztő Molnár Ferenchez utasította. Az ő ösztönzésére kezdett zenei tárgyú cikkeket írni. (A két világháború között még nagy becsben tartották egykori szerkesztőségi íróasztalát, amelyet később Cserna Andor zenekritikus örökölt tőle.) öt évig dolgozott Kálmán ébben a szerkesztőségben, de írt az Üj Idők című hetilapba is. Az idő tájt orfeumi és kabaréműsorok számára kuplékat komponált; például Heltai Jenő szövegére a Dal a moziról című szerzeményét. Szégyellte a dolgot, hiszen Koessler osztályában a Zeneakadémián még szimfóniákról álmodott. De a Bárd Ferenc zeneműkiadó cég által felajánlott húsz korona honoráriumról mégsem tudott lemondani.

Utólag kiderült — mesélte, sőt önéletrajzában le is írta —, hogy milyen érdekesség fűződött a Bárd-féle szerződéshez. „Olyan magánjogi szerződést írtam alá. amelyen akkor, tehát 1907- ben, okmányon először szerepelt a mozi szó! A húsz korona fejében eladtam a kupiét gramofonlemezre való felvételre örökáron, s így

lett ebből életem első hanglemeze.”

Kálmán „színpadi'-' zenéjét kezdetben bukás kísérte. Fényes Samu Pereszlényi juss című darabjához komponálta. Mindössze hatszor került színre. Első sikere a Tatárjárás volt. 1908. február 22-én mutatták be a Vígszínházban. Százszor játszották, és ezzel megkezdődött Kálmán világsikere. A zeneszerző huszonöt éves volt. A Tatárjárást Karczag Vilmos, a bécsi Theater an der Wien igazgatója sietett átplántálni az osztrák fővárosba, ahol háromszáz előadást ért meg. Egy év múlva már játszották Moszkvában, New Yorkban, Londonban, Rómában, s ez volt az első magyar operett, mely Franciaországban színre került. És a százas, ezres szériák folytatódtak: Cigány- prímás, A bajadér, Marica grófnő, Zsuzsi kisasszony, A farsang tündére, A hollandi menyecske. Cirkuszhercegnő, Chicagói hercegnő, A montmartre-i ibolya, Josephine császárnő. De valamennyi operettje közül a

Csárdáskirálynő vitte el a pálmát. 1915. november 17- én a világháború idején játszották először Bécsben. Magyarul egy évvel később csedült fel a Király Színházban. Noha javában dúlt a háború, Kálmánt meghívták a New York-i premierre, mégpedig azzal az ígérettel, hogy hajóját megvédik az esetleges ellenséges tengeralattjárók torpedói ellen.

A magyar színház- és zenetudomány úgy tartja számon Kálmánt, mint olyan alkotót, aki a bécsi operett formáit kibővítette, változatosabbá varázsolta. Zenéjének magyaros koloritja a világ minden színházának közönségét vonzza. Dallamgazdagsága mellett ez volt és maradt mindig hatalmas nemzetközi sikereinek döntő tényezője. Utolsó operettjének, az Arizona Ladynek premierjét már nem érte meg. (1953-ban Párizsban elhunyt.) A darab ősbemutatója Bernben volt halála után.

Kristóf Károly

r

m 1

a

H •*-*]

Ilonthy Hanna és Latabár Kálmán a Csárdáskirálynöbcn

(MTt-fotó — KS)

Nyitott kapuk

a 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben

A békéscsabai 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetet nemcsak Békéscsabán, hanem az egész megyében, sőt a megye határain túl is ismerik mindazok, akik érdeklődnek a szakmunkásképzés iránt.

Október 18-án kezdődött az iskolában a „Nyitott kapuk hete”, ahová várták mindazokat az általános és középiskolás fiatalokat, akik szakmát szeretnének választani. A tanulók kiállításon tekinthették meg a különböző szakmák termékeit, a végezhető munka területeit. Az érdeklődők megnézhették az intézetben folyó munkát, a tanműhelyben a gyakorlati foglalkozásokat. A kiállításon megtudhatták a tanulók azokat & követelményeket, amelyek az egyes szakmákhoz szükségesek. Különösen a vasas, villamos, vízügyi és textiles szakmákra kívánták felhívni a tanulók figyelmét. A felmerült kérdésekre az érdeklődők a helyszínen választ kaphattak.

Mostanában igen sok szó

esik a szakmunkásképzés elégtelenségéről, azonban ne gondolja senki, hogy az oktatásnak ezen a területén nem történt semmi változás. Három éve új, korszerűbb tanterv szerint tanítunk, ami magába foglalja a korszerűbb tananyagot. A nevelés terén is az elmúlt évek során végbement egy folyamat, amely több gondot fordít a gondolkodás fejlesztésére és a cselekvésre.

Hatékonyabb lett az egyénekkel való foglalkozás. Több segítséget kapnak a családok a neveléshez, de ez fordítva is igaz.

Az oktatás terén is csak akkor lehet talpon maradni, ha korszerűsíteni tudjuk a tanítás-tanulás folyamatát. Ezen a területen is csak azt az oktatást tekinthetjük korszerűnek, amely az adott korszakban a leghatékonyabb, legeredményesebb. Ez pedig nem más, mint a tanulói teljesítmény. Ezen a kiállításon erről is képet kaphattak az érdeklődők.

Ha a tanítás-tanulás folyamatának korszerűsítéséről

beszélünk, nem kerülhetjük ki az oktatás korszerűsítésének strukturális kérdéseit, ami ezen a kiállításon az elmélet és a gyakorlat kapcsolatában jelentkezett. Célunk teljesítményképes, alkalmazható ismeretek elsajátíttatása. Ily^n ismeretek csak akkor jönnek létre, ha az ismeretszerzés folyamatát is ennek megfelelően szervezzük, ezt a célt szolgálják a gyakorlatok, ahol az alkalmazás kap nagy hangsúlyt. Az alkalmazásokat fokozatosan nehezítjük. Ez nagyban kitűnik a tanulók által készített munkadarabokon.

Ebben az iskolatípusban nagy jelentősége van a szemléltetésnek, mint oktatási módszernek. A szép mintadarab a tanulókat is esztétikus, jó munkára serkenti. Ebből is láthattak néhányat a kiállításon.

A „Nyitott kapuk hetét” azért szerveztük meg, hogy a tanulók mind szélesebb körben ismerjék meg a választandó pályák szépségét, értékeit, s hogy a kapott ismeretek birtokában megnyugodva döntsenek még időben.

László István

igazgató

MOZI

Egymásra nézve

Í

t Kemény próba elé állítja

a nézőt Makk Károly legújabb filmje. Hiszen a ne- : vés rendező olyan szerelmi ! viszony elfogadtatására . tö-- ^ rekszik. amelyet évszázadok j óta perverzitásként utasítunk | el, szemet hunyva a valóság felett.

Természetesen a Galgó- czy Erzsébet regénye nyomán, az írónővel közösen készített forgatókönyv, s a film a leszbikus szerelem igen lírai ábrázolásán túl sokkal mélyebb rétegekbe hatol. Makk Károly arra kérdez rá filmjével: mennyire vagyunk képesek túllépni előítéleteinken, mennyire tudunk megértöek lenni mások érzés- és gondolatvilága iránt, azaz, meddig terjed valóságbefogadó és -elfogadó képességünk.

A film története 1958— 1959-ben játszódik. A két újságíró hősnő magándrámáján túl tehát — talán túlzottan sötét — képet kapunk az ellenforradalmat követő konszolidáció éveiről. Mert a filmben csak a visszaélések, a negatívumok kapnak hangsúlyt. A tényeket nem lehet eltagadni. A filmben ábrázolt jelenségek bizonyára a valóság szeletét nyújtották. De csak egy szeletét.

Talán ezért is hangsúlyozta ki annyira maga a rendező is a meghurcoltatások ellenére is humanista, igazi kommunista főszerkesztő alakját. Aki a személyi kultusz ideje alatt szerzett lelki sérülései jogán készülhetett volna a visszavágásra. S hogy mégsem tette, s hogy új helyzetében is megőrizte bölcs, mindig a célt szolgáló emberi, eszmei alapállását, nőtt fölébe a kisszerű ügyeskedőknek, s válhatott példaképül az ifjúság, az utókor számára. (Erdőss főszerkesztő alakját Jozef Kroner [ nagyszerű alakítása tette hitelessé.)

Éppen ő az, aki felismeri I Éva megalkuvást. okos I kompromisszumokat nem is- I merő elszántságában az érté- I két. A tehetséges újságírónőt (Jadwiga Jankowska felejt- I hetetlen alakítása) éppen j ezért karol’a fel, vállalva az I ezzel járó újabb megpróbáltatásokat, konfliktusokat is.

Éva szerelme, Lívia (Gra- zina Szaplowska játssza időnként kiválóan) már lénye- I gesen lágyabb, képlékenyebb ■ egyéniség. Tétova a szere- | lemben, szürke az újságírás- í ban. Döntésképtelensége, me- l nekülése szerelme határo- • zott vállalása elől, okozza I kettejük tragédiáját.

Makk Károly megint remekelt. Olyan tisztán, a fri- volság leghalványabb látszatát is elkerülve tudta ábrázolni e két fiatal nő szerelmét, annyi líraisággal fogal- ! mazta meg — s ebben Andor ; Tamás bravúros operatőri munkája is segítette — kettejük testi kapcsolatát, hogy segítette a nézőt nagy dilemmája eldöntésében. S ha időnként kissé vontatottá vált a film ritmusa, az éppen ennek a líraiságnak, szépség vágynak a számlájára írható. Valószínű az is, hogy ez a vöröses-barnás, . őszies hangulata a filmnek követelte meg, hogy a rendező eltérjen a regény oknyomozó stílusától, s helyette az emlékező formát válassza.

Makk Károly legújabb filmje a magyár filmalkotások legjelesebbjeinek sorába illeszthető.

B. Sajti Emese