Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

1982. október 23., szombat Nicolas Schöffer világhírű, Franciaországban élő magyar művész mobil szobraiból nyílt kiállítás Budapesten, a Mű­csarnokban (Hauer Lajos felvétele — KS) Ünnepelt a moszkvai idegen nyelvű irodalmak könyvtára A világ minden táján tud­ják, a Szovjetunió legna­gyobb könyvtára a Lenin Könyvtár, vagy ahogy a moszkvaiak hívják: Lényin­ka. Ugyanakkor azonban rit­kán van alkalom végiggon­dolni, hány nagy könyvtára is van egy ilyen óriási or­szágnak. Egyike ezeknek az idegen nyelvű irodalmak ál­lami könyvtára, rövidítve VGBIL, közhasználatú rövi­dítéssel „Inosztránka". „A kicsi, polcain össze­vissza 100 könyvet számláló könyvtárból hatalmas, 4 mil­liós állománnyal rendelkező könyvtárig felnőni — ez az az út, amelyet megtett az idegen nyelvű irodalmak könyvtára 60 év alatt” — em­lékezik a jubileum kapcsán az Esti Moszkva újságírója, A. Vasziljeva. A könyvtár igazgatója, L. A. Gvisiani-Koszigina a könyvtár értékeiről beszél: „A könyvtár állományában nem egy értékes gyűjtemény van, pld. a 6 ezer kötetet számláló Shakespeare-gyűj- temény vagy 1938-ból a mad­ridi köztársaságiak ajándéka a Szovjetuniónak, egy Spa­nyolország történelmével, kultúrájával foglalkozó gyűj­temény. A könyvtár őrzi Marx. Engels, Lenin még életében megjelent publiká­cióit, büszke ritka könyvér­tékeire, régi nyomású ki­adványaira”. Évente 40 ezer új szerzeménnyel bővül, 3500 a megrendelt új folyóiratok, időszakos kiadványok száma. Gvisiáni-Koszigina meg­jegyzi : „A könyvtár külön kartotékot vezet a külföldi folyóiratokban, újságokban megjelent, Moszkvával kap­csolatos publikációkról, gyűjti a Szovjetunió főváro­sával foglalkozó kiadványo­kat.” Az igazgatónő szóba hoz­za a kölcsönkönyvtár-részle- get, amelyet bármely 16 éven felüli állampolgár igénybe vehet. Aki idegen- nyelv-tudását tökéletesíteni akarja, használhatja az audio­vizuális részleg 8 ezer hang- felvételét (49 nyelven), s a segítőkész, szakértő konzul­tációt. 1973-ban a könyvtár meg­kapta a tudományos kutató- intézet státust. Kiadványai hasznos segédeszközt jelente­nek az idegen nyelvek, iro­dalmak ismerői számára. He­lye a könyvtártudományi- bibliográfiai munkában, az információban, a nemzetkö­zi könyvcserében jelentős. Állandó kiállításai, estjei ér­dekes színfoltjai a moszkvai kulturális életnek. Érdemes még megjegyezni, hogy a könyvtár több mint 600 dolgozója közül többen állandóan a magyar nyelv­vel és irodalommal foglal­koznak. Móricz A boldog em­berének fordítója, V. G. Ma- lihin szerzi be az új magyar- könyveket; a Magyarorszá­gon tanult N. Kuturina ve­zeti a katalógust. Sz. Szolo- dovnyik szerkeszti a megje­lenő új kiadványokat ismer­tető füzeteket és válogatja a friss magyar irodalom re­cenzióját. A régi könyvek részlege magyar könyvritka­ságokkal is rendelkezik. A nyitva tartás majdhogy­nem nonstop. Reggel 10-től este 10-ig. Vasárnap is! Kis­sé korábbi zárással. Kivétel volt 1982. október 12. A -60. évforduló, az emlékezés, az ünneplés napja. Vincze Paula Felújítják a csombárdi műemlék kastélyt Somogy megye huszonhat mű­emléke közül a Kaposvártól alig húsz kilométerre fekvő község­ben levő a legszebbek közétar­tozik. A hétszázhatvan négyszö­göles, növényritkaságokbah gaz­dag, védett parkban álló épület- együttest a tizenhetedik század­ban építették barokk stílusban, s később romantikus stílusban bővítették. Az egykori főúri lak a felsza­badulás után előbb a termelő- szövetkezet, majd a tanács bir­tokába került, de sem a tulaj­donosoknak, sem a műemléki felügyelőségnek nem futotta fel­újítására. Most a Somogy me­gyei Állami Építőipari Vállalat megvásárolta az igen rossz ál­lapotban levő épületet,' melyhez egy kis kápolna is tartozik. A vállalat szocialista brigádjai — a Somogy megyei Tervező Vállalat alapján — társadalmi munkában helyreállítják, illetve a maguk igényeihez igazítják az enyészetnek indult kastélyt. Hz operett fejedelme Száz éve született Kálmán Imre Október 24-én emléke­zünk meg Kálmán Imre ze­neszerző 100. születésnapjá­ról. A siófoki születésű mu­zsikus az operett fejedelme volt. Szerzeményei mindmá­ig népszerűek, darabjait a műfaj változásai sem tud­ták elhomályosítani. Egykori szülőháza ma múzeum. Persze, annak ide­jén Siófok még kis falu volt.. Egy Liedl nevű opera- , házi hegedűs ott vett ki ma­gának szobát a nyári szünet idején, hogy zavartalanul gyakorolhassan hangszerén. A gyermek Kálmán Imre először tőle kapott zenei leckéket. Hatéves korában ismerkedett meg a színház­zal. Siófokon vendégszere­peit egy vándor-, úgyneve­zett daltársulat, amely egy fabódéban adta elő a Dene­vért. Tizenöt évesen iratkozott be - a Zeneakadémiára. Koessler Jánosnak lett a ta­nítványa, akinél Bartók, Ko­dály, Dohnányi, Weiner, Szirmai Albert és Jacobi Viktor is tanult. Közben jogot is hallgatott a buda­pesti egyetemen. Egy na­pon megjelent a Pesti Nap­ló szerkesztőségében, s fel­ajánlotta, hogy szívesen ír zenekritikákat. A szerkesztő Molnár Ferenchez utasította. Az ő ösztönzésére kezdett zenei tárgyú cikkeket írni. (A két világháború között még nagy becsben tartották egykori szerkesztőségi író­asztalát, amelyet később Cserna Andor zenekritikus örökölt tőle.) öt évig dolgo­zott Kálmán ébben a szer­kesztőségben, de írt az Üj Idők című hetilapba is. Az idő tájt orfeumi és kabaré­műsorok számára kuplékat komponált; például Heltai Jenő szövegére a Dal a mo­ziról című szerzeményét. Szégyellte a dolgot, hiszen Koessler osztályában a Ze­neakadémián még szimfóni­ákról álmodott. De a Bárd Ferenc zeneműkiadó cég ál­tal felajánlott húsz korona honoráriumról mégsem tu­dott lemondani. Utólag kiderült — mesél­te, sőt önéletrajzában le is írta —, hogy milyen érde­kesség fűződött a Bárd-féle szerződéshez. „Olyan ma­gánjogi szerződést írtam alá. amelyen akkor, tehát 1907- ben, okmányon először sze­repelt a mozi szó! A húsz korona fejében eladtam a kupiét gramofonlemezre va­ló felvételre örökáron, s így lett ebből életem első hang­lemeze.” Kálmán „színpadi'-' zenéjét kezdetben bukás kísérte. Fé­nyes Samu Pereszlényi juss című darabjához kompo­nálta. Mindössze hatszor ke­rült színre. Első sikere a Tatárjárás volt. 1908. febru­ár 22-én mutatták be a Víg­színházban. Százszor ját­szották, és ezzel megkezdő­dött Kálmán világsikere. A zeneszerző huszonöt éves volt. A Tatárjárást Karczag Vilmos, a bécsi Theater an der Wien igazgatója sietett átplántálni az osztrák fővá­rosba, ahol háromszáz elő­adást ért meg. Egy év múl­va már játszották Moszkvá­ban, New Yorkban, London­ban, Rómában, s ez volt az első magyar operett, mely Franciaországban színre ke­rült. És a százas, ezres szé­riák folytatódtak: Cigány- prímás, A bajadér, Marica grófnő, Zsuzsi kisasszony, A farsang tündére, A hollandi menyecske. Cirkuszherceg­nő, Chicagói hercegnő, A montmartre-i ibolya, Jo­sephine császárnő. De vala­mennyi operettje közül a Csárdáskirálynő vitte el a pálmát. 1915. november 17- én a világháború idején játszották először Bécsben. Magyarul egy évvel később csedült fel a Király Szín­házban. Noha javában dúlt a háború, Kálmánt meg­hívták a New York-i pre­mierre, mégpedig azzal az ígérettel, hogy hajóját meg­védik az esetleges ellensé­ges tengeralattjárók torpe­dói ellen. A magyar színház- és ze­netudomány úgy tartja szá­mon Kálmánt, mint olyan alkotót, aki a bécsi operett formáit kibővítette, változa­tosabbá varázsolta. Zenéjé­nek magyaros koloritja a vi­lág minden színházának kö­zönségét vonzza. Dallam­gazdagsága mellett ez volt és maradt mindig hatalmas nemzetközi sikereinek döntő tényezője. Utolsó operettjé­nek, az Arizona Ladynek premierjét már nem érte meg. (1953-ban Párizsban elhunyt.) A darab ősbemu­tatója Bernben volt halála után. Kristóf Károly r m 1 a H •*-*] Ilonthy Hanna és Latabár Kálmán a Csárdáskirálynöbcn (MTt-fotó — KS) Nyitott kapuk a 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben A békéscsabai 611. sz. Ipa­ri Szakmunkásképző Intéze­tet nemcsak Békéscsabán, hanem az egész megyében, sőt a megye határain túl is ismerik mindazok, akik ér­deklődnek a szakmunkáskép­zés iránt. Október 18-án kezdődött az iskolában a „Nyitott ka­puk hete”, ahová várták mindazokat az általános és középiskolás fiatalokat, akik szakmát szeretnének válasz­tani. A tanulók kiállításon tekinthették meg a külön­böző szakmák termékeit, a végezhető munka területeit. Az érdeklődők megnézhet­ték az intézetben folyó mun­kát, a tanműhelyben a gya­korlati foglalkozásokat. A kiállításon megtudhatták a tanulók azokat & követelmé­nyeket, amelyek az egyes szakmákhoz szükségesek. Kü­lönösen a vasas, villamos, vízügyi és textiles szakmák­ra kívánták felhívni a tanu­lók figyelmét. A felmerült kérdésekre az érdeklődők a helyszínen választ kaphat­tak. Mostanában igen sok szó esik a szakmunkásképzés elégtelenségéről, azonban ne gondolja senki, hogy az ok­tatásnak ezen a területén nem történt semmi változás. Három éve új, korszerűbb tanterv szerint tanítunk, ami magába foglalja a korsze­rűbb tananyagot. A nevelés terén is az elmúlt évek so­rán végbement egy folya­mat, amely több gondot for­dít a gondolkodás fejleszté­sére és a cselekvésre. Hatékonyabb lett az egyé­nekkel való foglalkozás. Több segítséget kapnak a családok a neveléshez, de ez fordítva is igaz. Az oktatás terén is csak akkor lehet talpon marad­ni, ha korszerűsíteni tudjuk a tanítás-tanulás folyamatát. Ezen a területen is csak azt az oktatást tekinthetjük kor­szerűnek, amely az adott korszakban a leghatéko­nyabb, legeredményesebb. Ez pedig nem más, mint a ta­nulói teljesítmény. Ezen a kiállításon erről is képet kaphattak az érdeklődők. Ha a tanítás-tanulás fo­lyamatának korszerűsítéséről beszélünk, nem kerülhetjük ki az oktatás korszerűsítésé­nek strukturális kérdéseit, ami ezen a kiállításon az el­mélet és a gyakorlat kap­csolatában jelentkezett. Cé­lunk teljesítményképes, al­kalmazható ismeretek elsajá­títtatása. Ily^n ismeretek csak akkor jönnek létre, ha az ismeretszerzés folyamatát is ennek megfelelően szer­vezzük, ezt a célt szolgálják a gyakorlatok, ahol az al­kalmazás kap nagy hang­súlyt. Az alkalmazásokat fo­kozatosan nehezítjük. Ez nagyban kitűnik a tanulók által készített munkadarabo­kon. Ebben az iskolatípusban nagy jelentősége van a szem­léltetésnek, mint oktatási módszernek. A szép minta­darab a tanulókat is eszté­tikus, jó munkára serkenti. Ebből is láthattak néhányat a kiállításon. A „Nyitott kapuk hetét” azért szerveztük meg, hogy a tanulók mind szélesebb körben ismerjék meg a vá­lasztandó pályák szépségét, értékeit, s hogy a kapott is­meretek birtokában meg­nyugodva döntsenek még időben. László István igazgató MOZI Egymásra nézve Í t Kemény próba elé állítja a nézőt Makk Károly leg­újabb filmje. Hiszen a ne- : vés rendező olyan szerelmi ! viszony elfogadtatására . tö-- ^ rekszik. amelyet évszázadok j óta perverzitásként utasítunk | el, szemet hunyva a valóság felett. Természetesen a Galgó- czy Erzsébet regénye nyo­mán, az írónővel közösen ké­szített forgatókönyv, s a film a leszbikus szerelem igen lírai ábrázolásán túl sokkal mélyebb rétegekbe hatol. Makk Károly arra kér­dez rá filmjével: mennyire vagyunk képesek túllépni előítéleteinken, mennyire tu­dunk megértöek lenni mások érzés- és gondolatvilága iránt, azaz, meddig terjed valóságbefogadó és -elfoga­dó képességünk. A film története 1958— 1959-ben játszódik. A két új­ságíró hősnő magándrámáján túl tehát — talán túlzottan sötét — képet kapunk az el­lenforradalmat követő kon­szolidáció éveiről. Mert a filmben csak a visszaélések, a negatívumok kapnak hang­súlyt. A tényeket nem lehet eltagadni. A filmben ábrá­zolt jelenségek bizonyára a valóság szeletét nyújtották. De csak egy szeletét. Talán ezért is hangsúlyoz­ta ki annyira maga a rende­ző is a meghurcoltatások el­lenére is humanista, igazi kommunista főszerkesztő alakját. Aki a személyi kul­tusz ideje alatt szerzett lel­ki sérülései jogán készülhe­tett volna a visszavágásra. S hogy mégsem tette, s hogy új helyzetében is megőrizte bölcs, mindig a célt szolgáló emberi, eszmei alapállását, nőtt fölébe a kisszerű ügyes­kedőknek, s válhatott példa­képül az ifjúság, az utókor számára. (Erdőss főszerkesz­tő alakját Jozef Kroner [ nagyszerű alakítása tette hi­telessé.) Éppen ő az, aki felismeri I Éva megalkuvást. okos I kompromisszumokat nem is- I merő elszántságában az érté- I két. A tehetséges újságírónőt (Jadwiga Jankowska felejt- I hetetlen alakítása) éppen j ezért karol’a fel, vállalva az I ezzel járó újabb megpróbál­tatásokat, konfliktusokat is. Éva szerelme, Lívia (Gra- zina Szaplowska játssza időn­ként kiválóan) már lénye- I gesen lágyabb, képlékenyebb ■ egyéniség. Tétova a szere- | lemben, szürke az újságírás- í ban. Döntésképtelensége, me- l nekülése szerelme határo- • zott vállalása elől, okozza I kettejük tragédiáját. Makk Károly megint re­mekelt. Olyan tisztán, a fri- volság leghalványabb látsza­tát is elkerülve tudta ábrá­zolni e két fiatal nő szerel­mét, annyi líraisággal fogal- ! mazta meg — s ebben Andor ; Tamás bravúros operatőri munkája is segítette — ket­tejük testi kapcsolatát, hogy segítette a nézőt nagy dilem­mája eldöntésében. S ha időnként kissé vontatottá vált a film ritmusa, az ép­pen ennek a líraiságnak, szépség vágynak a számlájára írható. Valószínű az is, hogy ez a vöröses-barnás, . őszies hangulata a filmnek követel­te meg, hogy a rendező el­térjen a regény oknyomozó stílusától, s helyette az em­lékező formát válassza. Makk Károly legújabb filmje a magyár filmalkotá­sok legjelesebbjeinek sorába illeszthető. B. Sajti Emese

Next

/
Oldalképek
Tartalom