Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-05 / 233. szám
1982. október 5., kedd \ Ősrégi kór a tuberkulózis, amely már időszámítás előtt 5000-ben is pusztított. A hei- delbergi ásatásoknál előkerültek csonttébécés beteg csontjai e korból. Robert Koch „csupán” 100 esztendővel ezelőtt fedezte fel a tu- berkulózisbacilust, s a hatásos gyógymód kidolgozása még csak ezután következett. Gyógyítására hosszú időn át szinte egyetlen szerként a jó levegőt és a tejivást javasolták. A betegek 20 százaléka spontán meggyógyult, szervezetük gyűrte le a bajt. Koch 1890-ben feltalálta a tuberkulint, amelyet kezdetben gyógyszernek hittek, jóllehet a tuberkulinpróba csak a diagnózis megállapítását segítette. A századfordulón százezrével szenvedtek, haltak meg világszerte a tbc-s betegek. Magyarországon évente 40 ezer halottat sirattak, akiket mind a tbc ölt meg. A nagy tudású emberbarát orvos, Korányi Frigyes kereste legintenzívebben a gyógyítás lehetőségeit. A tüdővész szanatóriumi gyógyítása címmel 1896-ban jelentetett meg könyvet. Jókai Mór (aki maga is szenvedett e kórban, de meggyógyult) felhívást intézett az emberiséghez: segítsék, támogassák a szanatóriumok építését! Korányi elve az volt: a beteget ott kell meggyógyítani, ahol él. Az első gyógyító intézmény, az Erzsébet szanatórium Budapesten épült fel. A következő a gyulai lett, s ez jórészt a Békés megyei főispán, dr. Lukács György kitartó munkájának, szervezőkészségének köszönhető. „...különösen foglalkoztatott főispáni működésem során a magyar nép egészségének problémája. Megdöbbentem attól, hogy a tüdővész mennyire elterjedt népbetegség az Alföldön. Szebb, délcegebb, erős munkára alkalmasabb, a munkában kitartóbh fajt alig teremtett az úr, mint aminő az alföldi magyar nép. ...mégis, szánalomra méltóan ki van szolgáltatva a tuberkulózis rombolásainak. Ennek a megdöbbentő jelenségnek két magyarázata van. Az egyik az, hogy a tüdővész lényegében lakásbetegség . . . márpedig a magyar paraszt szörnyűmód egészségtelenül lakik. Hiába tölti az év nagy részét a szabadban, a téli zord hónapokban mégis lakásába szorul, a szellőzetlen, nyirkos, napfénytelen, pincé- zetlen, túlzsúfolt, szóval teljesen egészségtelen lakásba, hol megfertőződik, és minden délcegsége, minden ereje dacára előbb-utóbb áldozatává lesz a rettenetes kórnak.” Így ír Lukács György Életem és kortársaim című könyvében. Nemcsak ír és szónokol, hanem erőteljes szervező munkába kezd. A tüdővész elleni küzdelembe saját tapasztalatainak hatására és Korányi Frigyes biztatására fog. A védnökséget József főherceg, a honvédség akkori főparancsnoka, a szomszédos Arad megye nagybirtokosa vállalta, s róla nevezték el a szanatóriumot is. ♦ Sétálunk az évszázados fákkal díszített, dús gyepű, ápolt parkban. A betegek is élvezik az ősz nyármeleg napsugarát, a padokon ülve beszélgetnek. A szanatórium pavilonjai szépek, egyéniek, de bizony régiek már, rájuk fér a festés, a rekontsrukció. Ezen a télen már gázkazánok fűtik az öreg falakat, de a szennyvízelvezetés és sok más egyéb felújítási probléma az anyagiak hiánya miatt megoldatlan marad. Ma már kevesen tudják, milyen sok leleményesség kellett ahhoz, hogy egyáltalán felépüljön ez az intézmény. A tevékeny Lukács 1902-ben először Ferenc Józsefhez, az uralkodóhoz fordult segítségért. Elmondta neki, hogy Békés megyében hétezer tüdővészes beteg él, s ez a vidék élen jár a halálozásban. A „kegyes” fenség támogatta a szanatóri- umépítés gondolatát, s ehhez 10 ezer koronát adományozott. Ugyanilyen összeggel járult hozzá nem egy gróf, báró vagy földbirtokos az építkezéshez. „Minden avatott ember érzi, hogy a XX. századnak az lesz egyik legnagyobb feladata, hogy a tüdővész hatalmát megtörje” — mondta Lukács, és sorban járja a földbirtokosokat, nemeseket, intézményeket, kéri őket, járuljanak pénzzel a szanatórium építéséhez. Szanatóriumi egyesületet alakít, s a közös ügyet országos akcióvá szélesíti. József főherceg margitszigeti birtokán „rózsaünnepélyt” rendez a népnek az alapítvány javára. Belépődíj egy korona, a bevétel 60 ezer korona, s ebből csupán 5 ezret nyújt át az egyesületnek. Bálák, műsoros estek, a kor népszerű művészeinek felléptével, hangversenyek, jótékony célú rendezvények százain gyűlik a pénz. A legnagyobb egyéni adakozó Biringer Soma nagybirtokos, aki 50 ezer ban. Nevüket ma emlékoszlop őrzi a szanatórium bejáratánál. 1948-ban már a 80 ágyas sebészeti osztályon dr. Hutter Károly tüdőműtétet is végzett... ♦ Az országosan kiépült, jó szervezettségű tbc-megelőző, gondozóhálózat gyógyítói a ’60-as évek végéig sikerrel számolták fel a „morbus hungaricust”, a magyar népbetegségként számon tartott tbc-t. Az igazgató főorvosok közül dr. Kövesdi József nevéhez fűződik a mai, modern pulmonológiai intézmény megszervezése, ahol már régen nemcsak a tbc-t gyógyítják. A pulmonológia szervesen illeszkedik az egészségügyi ellátás egészébe. A tüdőosztályok az ösz- szetett vizsgálati és gyógyító módszerek lehetőségeivel olyan speciális feladatot teljesítenek, amelyet egyetlen más intézmény sem tudna így ellátni. A József Attila Tüdőkórház jelenleg hat osztályon, 330 ágyon kezeli a betegeket. A megye 8 tüdőgondozójának ápoltjait, a körzeti orvosok, szakorvosok által beutaltakat gyógyítják itt. Minden osztály kialakította saját profilját is, így a komplex belgyógyászati ellátás mellett szakambulancián vagy diagnosztikus részlegen fogadják a betegeket. Működik itt például az asztmás betegeket gondozó asztmaambulancia, légzésfunkciós EKG-laboratórium és bron- chológiai cytológiai műtő is. Műszereik, tudásuk együttese olyan vizsgálatokra is képes, hogy például a beteg köpetéből, a kórokozó milyenségéből összeállított an- tibiogramból állapítják meg, milyen célzott gyógyszer adása szükséges a gyógyításhoz. Korányi Frigyes mai utódainak nincs könnyű dolga a tbc legyőzése után sem, hiszen gyógyító munkájukra számos betegség legyőzéséhez szükség van. Ez az év lesz az első, amikor a tüdőkórházban mind a 14 orvosi állást betölthetik. Volt olyan év is, amikor a hat osztályon 5 orvos látta el az évi 2 ezer 400 beteget. Most már ott tartanak, hogy ha „csak” tuberkulózisa van a betegnek, viszonylag könnyebb a dolguk. Aki távozik a kórházból, továbbra is a szemük előtt van. Egészségi állapotát a gondozók kísérik figyelemmel. Műtétet nem végeznek a tüdőkórházban, ha ilyen beavatkozásra van szükség, a szegedi klinika mellkassebészetére kerül a beteg. Végezetül egy érdekesség: lapunk hasábjain nemrégiben közöltünk egy, a tüdőkórházban 1928-ban készült fotót, az akkori igazgató, dr. Gály Géza és betegei láthatók rajta. Ketten is felismerték magukat a képen. Koncseg István orosházi és Potocska János békéscsabai volt beteg jelentkezett levélben az intézetnél. Jani bácsit mi is megtaláltuk, 73 éves, sokat megélt, nagycsaládos öregember lett a képen látható 19 éves fiúból. Nehezen mozog már a lába, megkopott a szervezete, de emlékezik a múltra, a betegtársakra, a szanatóriumra. A jubileumi ünnepségre lánya kíséretében ő is elmegy. Bede Zsóka Korszerű módszerekkel vizsgálják, röntgenezik a tüdő és a hörgő elváltozásait, betegségeit a rotoszkópasztalon Fotó: Veress Erzsi kpronát ad az építéshez. Gazdagok és kisemberek pénze gyűlt, gyűlt a közös kasszába, a rengeteg fáradozás, lelkesítés eredményeként. Az áldozatkészség, az összefogás szép példája volt a Csak egy virágszálat mozgalom. Minden családnak van, volt halottja, a kegyelet virágai és mécsesei közül egynek-egynek az árát a sza- natóriumépítés költségeihez ajánlották. 1905. januárra 400 ezer korona gyűlt az egyesületi pénztárba. Megindult a versengés a szanatóriumért, jó levegőjű, ligetes területeket sok helység felajánlott, köztük Csorvás, Gyoma, Mező- berény, Orosháza és Gyula Az 1980-ban létesített asztmaambulancián csaknem 800 beteg fordult meg, itt végeznek légzésfunkciós vizsgálatot is is. A választás a gyulai területre esett. Czigler Győző műegyetemi tanár ingyen készítette el a terveket, a költségvetés 800 ezer korona. A pénznek csak a fele van meg, ezért az egyesület ár- le'tést (az árverés ellentéte) hirdetett: ki építi meg olcsóbban a gyógyítóintézményt. A győztes N. Szabados József gyulai építőmester; 450 ezer koronából egy év alatt építette fel a három főépületet. A 100 ágyas szanatórium 1907. október 12-én nyitotta meg kapuit. Ettől kezdve gyógyítottak itt. Az évek során volt hadikórház és kifosztott, üresen tátongó épület, mígnem a felszabadulást követően régi dolgozói segédkeztek a helyreállítás-’ 1982. október 12-én ünnepli Gyulán a József Attila megyei Tüdökórház-gondozóintézet kapunyitásának 75. évfordulóját. Sok vendéget várnak az ünnepségre, s az október 8—9-én sorra kerülő bronchológiai tudományos ülésre. Érdemes fellapozni a múlt eseményeiről tanúskodó újságokat, elolvasni a leveleket, s az alapítás, építés történetét összefoglaló, ez alkalomra megjelent könyvet, amelyet Aradszky Pál nyugdíjas gimnáziumi tanár és dr. Kási Gyula igazgató főorvos írtak. Új hazai kozmetikumok Mintegy 2000 fodrász és kozmetikus vett részt vasárnap a Magyar Fodrász- és Kozmetikus Egyesület bemutatóján a budapesti Átrium Hyatt Szállodában. A legújabb frizura- és sminkdivatot az idei párizsi világ- bajnokságon hetedik helyezést elért magyar válogatott mutatta be a szakmai közönségnél Az egyesület, amelynek 30 000 fodrász és kozmetikus tagja van, immár hagyományosan évente több alkalommal is szervez bemutatókat, hogy a legfrissebb divat- irányzatokat és a fodrász-, illetve kozmetikai ■ technológiai folyamatokat minél hamarabb megismertesse a szakmabeliekkel. A bemutatóval egy időben kiállításon láthatták a szakemberek azokat a rövidesen forgalomba kerülő szépségápolási készítményeket és eszközöket, amelyeket zömmel már hazai vállalatok, szövetkezetek és kisiparosok állítanak elő. Jó néhány, korábban csak importból beszerezhető terméket mutattak be, köztük most először a Medicor solarium- ágyát, valamint a Fabulon új kozmetikai családját, a Caola—Tímea termékeket vagy a testkultúra-szalonokban használatos elektromos gépeket. Sok kérdésre választ váré termékbemutató Mezőkovácsházán A Hazafias Népfront Békés megyei és mezőkovácsházi községi bizottsága, a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége, a Me- zőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ korszerű táplálkozást segítő termékbemutatót rendez. E nagyszabású árubemutató színhelyéül a mezőkovácsházi művelődési házat választották. Az október 11-én délután két órakor megnyíló bemutatón a Békéscsabai Konzervgyár, a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, az Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat orosházi kirendeltsége, a Békéscsabai Hűtőház, a nagybánhegyesi Zalka Termelőszövetkezet Tejüzeme, valamint a Mezőko- vácsháza és Vidéke ÁFÉSZ termékeit, készítményeit láthatják az érdeklődők. Délután ankét keretében a korszerű és egészséges táplálkozásról hangzik el előadás. Ezt követően kerül sor a már említett vállalatok és szövetkezetek által bemutatott termékek kóstolására. Egyébként az itt látható termékeket a helyszínen és a Mozaik Áruházban meg is vásárolhatják a háziasszonyok. Lesz azonban ennek a termékbemutatónak más érdekessége is. Nevezetesen, hogy a rendező szervek a jelenlevő háziasszonyok között kérdőívet osztanak'ki. Ugyanis kíváncsiak arra, hogy az említett vállalatok és szövetkezetek termékei mennyire ismertek és kedveltek a vásárlók körében. A kérdőíven olyan kérdés is található, hogy az adott család milyen időközönként eszközli bevásárlásait; hogyan hasznosítja hűtőszekrényét; kedveli-e a tejet, tejtermékeket, s a mirelit készítményeket; ismerik-e a gabonaipari vállalat új termékeit; milyen konzervipari készítményeket fogyaszt szívesen. Balkus Imre n tárgyalóteremből Lopásért 8 hónap szabadságvesztés A Szarvasi Járásbíróság tárgyalta T. í. fiatalkorú gyomaendrődi és Csomós Mihály, Gyomaendrőd, Juhász Gyula u. 1. szám alatti lakosok bűnügyét. A múlt év júniusában az egyik napon T. I. és Csomós Mihály együtt szórakozott. Hozzájuk csatlakozott Gy. Éva is. A lány elmondta, hogy egy ismeretlen személy elvitte a kerékpárját. A két fiatal „lovag” elhatározta, szereznek neki egy másikat. Elmentek Gyomaendrődön a Hídfő étteremhez. ,Az udvarból kihoztak egy kerékpárt. A lánynak nem tetszett. Ezután döntöttek úgy, hogy a vasútállomásra mennek. Onnan loptak el egyet. Az már megfelelt a lánynak. Ez év február 7-én, az esti órákban a fiatalkorú T. I. a Hősök terén levő általános iskolába hatolt be. Az egyik tanterem ablakát betörte. Értékek után kutatott. Az egyik szekrényben pénzt talált egy borítékban. A gyermekektől összeszedett újságpénz volt, mindössze 125 forint. Azt magához vette és eltávozott. Március 24-én a Rózsa presszóban együtt italozott barátjával, Csomós Mihállyal. Ismét szóba került az iskola. Az esti órákban mind a ketten behatoltak az épületbe, magnó és lemezjátszó után kutattak, azonban eredménytelenül. Április 8-án egyedül követett el bűncselekményt T. I. A Vörös Hadsereg utcában levő egyik ház udvarából elvitt egy kerékpárt, s a kiteregetett ruhákat. Az utcán a ruhákat eldobálta, a kerékpárt is az úton hagyta. A tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy bosszút akart állni a házban lakó lányon, aki nem akart vele szóba állni. Ugyanaznap este folytatta az italozást, majd a Baross utca egyik házába hatolt be. Egy segéd-motorkerékpárt lopott el. Hajnalig motorozott részegen. A következő alkalommal a Deák utcában egy Skoda személygépkocsi szinte kínálta az alkalmat a bűncselekmény elkövetésére. Ajtaja nem volt lezárva. Beült a volánhoz, és elindította a motort. Mivel életében soha nem vezetett személy- gépkocsit, 30—40 méter után egy sóderhalomnak hajtott. Néhány nap múlva ismét az iskolába tört be, majd még ugyanazon az estén az egyik lakás udvarából egy segpd- motorkerékpárral távozott. A következő nap az ÁFÉSZ élelmiszerboltjába hatolt be. Négy üveg borral, két csomag cigarettával, egy üveg likőrrel és egy Sokol típusú rádióval távozott. Néhány nap múlva letartóztatta a rendőrség. Mivel időközben édesapja meghalt, a temetés napjára szabadon engedték. Ez alatt ismét bűncselekményt követett el. Este italozott, majd az ÁFÉSZ vasműszaki boltjának ajtaját akarta feltörni vasrúddal és egy vasfűrésszel. Mivel ez nem sikerült, a kirakatot törte be, azon keresztül ment be az üzletbe. Az asztalfiókban egy lemezkazettát talált, melyben 300 forint volt. Ezzel és egy régi típusú írógéppel távozott. A járásbíróság lopás. ittas járművezetés, jármű el" vétele miatt halmazati büntetésként 8 hónap szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta a járművezetéstől. A szabadságvesztést a fiatalkorúak börtönében kell letöltenie. Csomós Mihályt a bíróság 5 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. Az ítélet jogerős. S. J.
