Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-05 / 233. szám
1982. október 5.. kedd o Hozzászólás Meliorációs munkák megyénkben Tanácskozás a megújuló szövetkezeti jogról A Népújság 1982. szeptember 17-én M. Szabó Zsuzsa tollából cikket közölt a megyei meliorációs munkákról „Növekvő százalékok” címmel. A Körösi Vízgazdálkodási Társulat részéről szükségesnek tartjuk, hogy a cikkben leírtakhoz néhány sorban véleményt nyilvánítsunk. Helyesen állapítja meg a cikk, hogy a meliorációs munkák kivitelezése nem biztosítható egyenletesen az év minden szakában. A kivitelezési munkát olyan területen kell végeznünk, ahol egyidejűleg mezőgazdasági termelés folyik. Rengeteg egyeztetés és kompromisz- szum árán lehet e tevékenységet megvalósítani. Társulatunk a dobozi melioráció kivitelezésében ugyanilyen nehézségekkel küzd. Hol a búza, hol a zab. hol pedig a kapás kultúrák gördítenek akadályt az ütemes munka elé. Egyébként a rhunkára február 10-én vonultunk fel, és akadályoztatás miatt augusztus 1-én vonultunk át egy másik, hasonlóan fontos munkára (az is a melioráció része, csak más területen). A szerződésben vállalt határidőt minimális, mintegy 10 napos csúszással így is tartani tudjuk. Komoly gondot jelent az alagcsőellátás nehézsége. Sajnos, ez a probléma nemcsak a társulati kivitelezőknél áll fenn. Az ebből adódó határidő-késedelmek kivédésére nincs lehető- günk, viszont igyekszünk az emiatt jelentkező beruházási kieséseket egyéb munkákkal pótolni Doboz esetében is. Az alagcsövezés helyett az egyéb munka a társulat kollektíváját igen nagy erőfeszítésre készteti. Ogy érezzük, hogy a cikkben leírtak ezen észrevételünkkel együtt képeznek egy teljes egészet, és ez még hozzátartozik a meliorációban folytatott tevékenységünk helyes megítéléséhez. Habóczky Sándor igazgató, Körösi Vízgazdálkodási Társulat Vasárnap is dolgoztak a földeken A kellemes, napsütéses őszi időt kihasználva vasárnap sem szünetelt a munka a földeken, a gyümölcsösökben, a szőlőskertekben. Csongrád- ban is felgyorsult a betakarítás és a vetés, másfél ezer hektárnyi területről törték, morzsolták a kukoricát a kombájnok, és 2000 hektáron földbe került az őszi kalászosok magja is. Fejér megyében teljes kapacitással dolgoztak a vetőgépek és a kukoricabetakarítók. Több mint 6000 kombájn ment ki vasárnap a kukoricatáblákra, és 7000 hektárról takarították be a csöveket. November közepéig még 90 000 hektár termését kell szárítóba, magtárba vinni. A megyében 70 000 hektár őszi búza elvetése is hátra van, a,’ munkát megkezdték, s a tervek szerint október 20-ig a földbe kerül- a kenyérgabona magja. Vasárnap a Kaposvári Cukorgyárban is folytatódott a feldolgozás. Háromezer tonna répából vonták ki a cukrot. Eddig összesen 72 500 tonna répát dolgoztak fel és 6300 tonna cukor került a raktárakba. Folyamatosan érkeznek a szállítmányok Baranyából, Somogyból és Tolnából. Az ország szőlőtermő területein igazi szüreti vasárnap volt. Bács-Kiskunban is ezrek szedték a bornak valót, a háztáji szőlősökben és a közös ültetvényeken. Vasárnap mintegy 3000 hektoliter mustot készítettek, és több ezer mázsa szőlőt szedtek le, a nagyüzemek és a pince- gazdasági feldolgozók sorra fogadták a szőlőszállítmányokat. A Balatonboglári Állami Gazdaságban a gazdaság dolgozóit diákok segítették, és az 1300 hektáros szőlőskertben szedték az érett fürtöket. Ezen a napon 300 tonnánál is több szőlő került le a tőkékről, így a munka kétharmadával már végeztek. Szüretelték a csongrádi kadarkát is. Ilyen sokáig korábban nem hagyták a tőkéken ezt a fajtát, az éjszakai fagyok és esőzések mindig sürgették a munkát. Az idén azonban nyugodtan várakozhattak a termelők. Fejérben is szedték az almát és az érett szőlőfürtöket. A háztáji zömével végeztek, de a nagyüzemekben még a tőkéken van a termés fele. Ezen a hét végén alkalmi munkásokat is szerződtettek a gazdaságok. A fűszerpaprika-termelők örömére elmaradt a Mihály- napi talaj menti fagy. Így még színesedik, érik a bokrokon maradt termés. Vasárnap sok helyütt már harmadszorra szedték a vidék pirosaranyát. Szüreti felvonulás Tokajban Vasárnap a hagyományos felvonulással. színes kulturális programmal zárult Tokajban a szüreti hét. A délelőtti órákban a vasútállomástól indult a tarka, régi szokásokat idéző menet a Bodrog partján felállított színpadig. Lovas bandérium, népi táncosok, több mint száztagú, szüretelő edényekkel, eszközökkel felszerelt szőlöszedő csoport. népi zenekarok, szőlővel, hordókkal, szőlőpréssel megrakott szekerek és tehergépkocsik karavánja jelezte, hogy a híres Tokaj-hegyalján elkezdődött és jónak ígérkezik a szüret. De jelezte azt is, hogy a Tokaj környéki szüreti hagyományok elevenen élnek, s azokat szívesen őrzik és idézik a hegyaljaiak. Vasárnap véget ért Siófokon az a háromnapos jogásztalálkozó, amelyet a Magyar Jogász Szövetség szövetkezeti jogász tagozatai rendeztek. A tanácskozáson — miként a záróülésen megállapították — egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a mindmáig hatályos szövetkezeti jogszabályok már több mint egy évtizede eredményesen szolgálják bevált szövetkezetpolitikánkat, mindenképpen indokolt azonban — a megváltozott gazdasági körülményekhez alkalmazkodva — a jogszabályok korszerűsítése. Ez a kodifikáció része annak a folyamatos jogfejlesztő munkának, amely a bevált jogintézmények stabilitását szolgálja, másrészt viszont az érzékeny változást a gazdasági és egyéb viszonyok alakulására. A szövetkezeti joganyag korszerűsítését illetően hangsúlyozottan került szóba a siófoki munkaértekezleten, hogy — jogszabályi módosítással is — erősíteni kell a szövetkezetek önkormányzati szerveinek hatáskörét, javítva munkájukat. Jogászi berkekben is várakozással tekintenek a szövetkezeti alapszabályok megújítása elé, amelyre a várhatóan 1983. január 1-től hatályba lépő új szövetkezeti jogszabályok elfogadása után kerül sor. Szóba került, hogy meg kell oldani a kisvállalatok, kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek és minden egyéb olyan szervezet jogi ügyvitelének megfelelő ellá- , tását, ahol nem szükséges és nem is kifizetődő önálló jogtanácsos alkalmazása. Többségi vélemény, hogy lehetőséget kellene adni — új formaként — jogszabályilag is, jogtanácsosi munkaközösségek megalakítására. Készül az új tolóhajó Rövidesen megkezdődnek az első 2400 lóerős, új típusú tolóhajó üzemi próbái a Magyar Hajó- és Darugyárban. A hajó szovjet megrendelésre készül, s még az év vége előtt átadják partnerüknek a korábban szállított tolóhajóknál jóval nagyobb teljesítményű, korszerűbben és kényelmesebben felszerelt vízi jármüvet. Az új típus a jövő évtől, felváltja a 2000 lóerősöket. Az MHD-nak továbbra is a legnagyobb vásárlói a szovjet Sudoimport és Mashinoimport külkereskedelmi egyesülések. A tolóhajókon kívül nagy tételben rendelnek úszó és portáldarukat is. A hajógyár 16 és 25 tonnás úszódarukat exportál rendszeresen a Szovjetunióba, ezek a típusok évek óta beváltak. Ugyanakkor a várhatóan 1985. után szállítandó új úszódarutípus is már a tervezőasztalon van. A portáldaruk között jelenleg jórészt még a hagyományos típusok szerepelnek az exportárulistán, de az idén az MHD elkészítette az első olyan műszaki újdonságnak számító berendezést, amely mínusz 40 Celsius-fokos hidegben is üzemeltethető. Jói halad a cukorrépa-betakarítás a gyulai Munkácsy Tsz-ben. A nagy őszi betakarítási munkában segít a jó időjárás és a Volán 8. számú Vállalat gyulai főnökségének gyors és pontos szállítása is, pótkocsis szerelvényekkel hordják a cukorrépát a Sarkadi Cukorgyárba Fotó: Bikfalvi Ferenc A gumibaracktól - a kukacos almáig Kirándulás a Sió ivólevek szülőotthonában A főkertész nevét az iroda bejárata mellett szerény kis márványtábla őrzi: Lelovich István. Mesterségét Angliában tanulta, szakmájukban dolgozott elejétől fogva. 1957-ben állt elő azzal az ötlettel, hogy itt, a Balaton déli partján, úthoz, vasúthoz és a településhez — Siófokhoz — közel gyümölcsöst telepítsenek. Az illetékesek először csodabogárnak nevezték, azután beadták a derekukat. Ma már nyugodtan mondhatni: szerencsére. Árharc A BALATON PARTJÁN A Siófoki Állami Gazdaság legrégibb állami mező- gazdasági üzemeink egyike: 1945-ben jött létre volt papi birtokon nemzeti vállalatként. Végleges keretei 1974- ben alakultak ki, amikor egyesült a Balatonújhelyi Állami Gazdasággal. Jelenleg mintegy 800 hektáron teremnek itt a különféle nyári csonthéjasok. — Szerencsére ebből csak 100 hektár az alma, mert ha mind az volna, akkor lennénk csak igazán bajban — mondja az alapító mai utódja, a S. Á. G. főkertésze, s ezzel a piaci nehézségekre utal. Busszal járjuk a hatalmas őszibarackost. „Ekkora barackokat is ritkán látni” — állapítják meg az üzemlátogatók: a mezőgazdasági újságírók rendes évi továbbképzésén részt vevők. Ezen a nyári meleget lehelő szeptember közepi napon éppen brazil vendégeket várnak, akiknek öntözési bemutatót tartanak. Megkívánjuk mi is a folyadékot: talán többet is eszünk ezért a kelleténél a lédús barackból. Kivágásra ítélt barackfák mellett robogunk. — Birsalmát telepítünk a helyére a skála szélesítésére — magyarázza a főkertész. Azt az igazgatótól, dr. Szálai Gézától tudjuk meg a gazdaság központjában, hogy nem ez az egyetlen újítás mostanában. A változtatások pedig nem az itt dolgozók újítókedvétől függenek, hanem az egyre szaporodó nehézségeket feloldó döntésekben gyökereznek. Különösen sok gondot okoz a legutóbbi időkben a gyümölcsök értékesítése, és bizony nem kis tételekről van szó! A 300 hektár őszibarack — java részét még a hatvanas években telepítették — ösz- szesen 2500 tonna gyümölcsöt hozott, ebből 1200 tonnát vihettek külföldre. Itt maradt viszont 800 tonna körte, amit a ZÖLDÉRT még 3 forint kilónkénti árért sem volt hajlandó átvenni, nehogy az árral lejjebb kelljen szállnia. Megpróbálkozott a gazdaság azzal is, hogy maga jelenik meg a piacon: nyári szezonban öt standot nyitottak Siófokon, ahol 10 forintért adták az őszibarackot, de nem tudták letörni a maszekok meg a ZÖLDÉRT 20 forintos árát. KÖZÉP-EURÓPA LEGRÉGIBB FAISKOLÄJA — Jövőre felveszünk majd vagy ötven egyetemistát gyümölcsöt árulni, komolyabban vesszük a piaci harcot — közli félig tréfásan, félig keserűen az igazgató. De hát a piaci harc valóban nagyon kiélezett. S ott, ahol a 300 milliós árbevétel döntő hányadát a gyümölcs adja, különösen nagy szükség van a leleményre. Itt van például az őszibarack, amely közismerten nehezen tűri a szállítást. Először megpróbálkoztak a „gu- mibarackkal”', a Vezuvióval, meg a Baby Goiddal, az úgynevezett ipari barackokkal, azután a HUNGAROFRUCT ösztönzésére a szaporítóanyagot a szovjet határ mentén gazdálkodó téeszek- nek adták át, hogy még közelebb legyenek a felvevő piachoz. Az ötlet jó volt, a kivitelezés balul sikerült, mert a fák ki fagytak, és az érintett téeszek kétmilliós pert akasztottak a S. Á. G. „nyakába”. — A gumibarack helyett most a kukacossal kísérletezünk — árulja el az igazgató. Ezt úgy kell érteni, hogy a KERTFORG KFT, 'az AG- ROINVEST, a siófoki November 7. Tsz, az ócsai Vörös Október Tsz meg a Siófoki Á. G. társulást hozott létre a vegyszermaradvány nélküli gyümölcstermesztésre. A nyugatnémet vevő kérésére 500 tonna almát és meggyet kellett volna termesztenünk testidegen növényvédő szer és műtrágya nélkül. Az üzlet egyelőre a megrendelő visszalépése miatt kútba esett, de a kísérleteket nem hagyták abba, mivel a kereslet az ősi technológiával termesztett gyümölcsök iránt megnőtt. — Jelszavunk pedig: arccal a vásárló felé — folytatja az előbbi gondolatot dr. Szálai Géza, és mindjárt meg is magyarázza, hogy érti ezt: — Miénk Közép-Európa egyik legrégibb faiskolája. Ezt még 1922-ben alapította Schrikker Sándor itt, Alsó- tekeresen. Nyomtatott árjegyzékére ráíratta, hogy szívesen lát személyesen is minden vevőt. A jelentkezőkért maga ment a világosi állomásra. Paluznaki borral, tízóraival kínálta, s ha az illető nem is vásárolt — ilyen aligha fordult elő — megköszönte, hogy eljött, és kikísérte az állomásra. Természetesen minden vevő tíz másikat is küldött e tapasztalat után. Hát ezt az elvet próbáljuk mi is követni, amennyiben a külkerrel is dűlőre tudunk jutni, persze! Az alsótekeresi faiskola éves árbevétele egyébként eléri az 50 millió forintot. Ebből 14 milliót a siófoki áruda bonyolít le, de van le- rakatuk Győrben, Komáromban, Szombathelyen és Velencén is, ahova a faiskola 300 hektárjáról négyezer különféle gyümölcs és dísznövény — 170 fajta rózsa — szaporítóanyagát juttatják el rendszeresen. GÉP MAGVALJA A GYÜMÖLCSÖT A gyümölcstermesztés köre teljes a Siófoki Állami Gazdaságban, miután a frissen értékesített gyümölcs mellett a gazdaság élelmiszeripari üzemeiből nagy mennyiségű ivólevet és befőttet is piacra visznek. A Sió levek ma már igen nagy népszerűségnek örvendenek. Igaz, mostanában csak hétdecis üvegekkel vásárolhatunk a/ finom őszi- meg meggyíéből. de ezt a terméket eredetileg zacskós ivóiéként ismertük meg. Időközben elfogyott a dupla falú alufólia zacskó, pedig csúcsidőszakban 12 millió tasakot adtak már el, de szállítottak belőle Kanadába is. Akkor kerültek elő a 7 decis meg az ötliteres üvegek, utóbbiakban a gyerekintézmények kaptak és kapnak Sió ivólevet. Most talán megoldódik a bonyolult helyzet, mert a Papíripari Vállalat csomagolóanyag-gyára vett egy zacskógyártó gépet, és behozták már Japánból az alufóliagyártót is. Az állami gazdaság is fölkézsült a termelés bővítésére, abból kiindulva, hogy míg a fejlett országokban 15 liter az egy főre jutó ro§tosivólé-fogyasztás, ez nálunk még csak három liter. A konzervüzemük egyébként már így is 10 ezer tonna terméket készít: fele részben ivóiét, fele részben gyümölcsvelőt, ezt főleg jugoszláv megrendelésre. Két éve magvait meggybefőttel is megjelentek, most megvették a második magozógépet, amellyel a kajszi- barackot és a szilvát is fel tudják dolgozni, így várhatóan ezer tonna befőttet készíthetnek majd magvaltan egy-egy esztendőben. Mindemellett a 2500 tonna hagyományos savanyított termék szovjet megrendelésre, továbbra is biztos üzletnek számít, amit csak a most ősszel kialakult kriminális szállítási helyzet ront le alaposan. Talán még egy adat: a gyümölcsfeldolgozás a teljes árbevételnek a felét adja a Siófoki Állami Gazdaságban, amely más ipari tevékenységet nem is igyekszik egyelőre meghonosítani. Kőváry E. Péter
