Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-19 / 220. szám
o NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 19., vasárnap --------1------------------------------------n T i BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG ásón Blekgerendi B ékés megye első városkörnyéki községe fiatal település. Szétszórt tanyavilágból 1952-ben lett önálló község, a szegedi út mentén. Területén 1949-től dolgozik állami gazdaság, amelyet hosszú időn át felsőnyomásinak neveztek. 1975 óta, több gazdaság összevonása után, Békéscsabai Állami Gazdaság néven tevékenykedik. A 30 "éves kisközségben ma megközelítően 1800-an élnek. Az aktív dolgozók száma 700 körüli, közülük 300-an az állami gazdaságban, sokan pedig a helyi Vörös Csillag Tsz-ben dolgoznak, de többen eljárnak a faluból. Az emberek életét, jólétét, a falu fejlődését a két mezőgazdasági üzem határozza meg. Az állami gazdaság merész vállalkozó, nemrégiben Skála-Coop-raktárat létesített, majd kisebb fajta textilüzemben biztosított munkát a helybeli asszonyoknak. A téesz jó gazdálkodásáról messze földön hírős. A telekgerendásiak nem sok örökséget hozhattak magukkal a múltból, az épülő kisközség változásai a mai emberek munkáját dicsérik. Szorgalmas tevékenységről tanúskodnak a gyarapodást segítő háztáji gazdaságok csakúgy, mint a Munkás utcai tetőtér-beépíté- ses házak sora. A mozielőadásokat és a kulturális programokat az állami gazdasági, szakszervezeti, tanácsi és téesz- fcnntartású művelődési házban rendezik. Kétszáz gyerek jár az iskolába, amelyet a tervidőszak végére két tanteremmel bővítenék. Az óvodát 1976-ban alakították át úgy, hogy ma már 100 gyereket nevelnek, oktatnak, gondoznak. A lakosság ellátásáról a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ gondoskodik. 1980-ban a község új egészségházat épített, ahol helyet kapott a védőnői szolgálat, a gyermekorvosi rendelés és a fogászat. Hamarosan ismét állandó orvosa lesz a községnek, szépítik már a körzeti orvos szolgálati lakását is. Jónak mondható a község kommunális ellátása, de nagyon kevés a burkolt útfelület. A környékbeli 240 zártkert gondot és örömet egyaránt jelent a telekgerendási vezetőknek. Nagyszámú szlovák nemzetiségű ember él a városkörnyéki községben. Jelenlétüket a közintézmények kétnyelvű felirata is jelzi. 1980-ban épült az egészségház II Vörös Csillag Tsz-ben szedik a burgonyát Vevők, kicsiben és nagyban Balról elhagyjuk a telekgerendás; Vörös Csillag Tsz falu széli központját, a 47-es úton Csorvás—Orosháza irányában haladunk. Az út mentén hamarosan feltűnik a téesz burgonyatáblája, ahol a napokban kezdődött mega betakarítás. Az árokszélen megvárjuk a hatalmas porfelhőben közeledő betakarító gépet és a vele egy ütem-A burgonyabetakarító gépen Sipiczki János ben haladó pótkocsis vontatót. A burgonyaszedő gépről bajszos fiatalember ugrik le, Sipiczki János, aki szakmáját tekintve autószerelő, s a téesz gépműhelyében dolgozik idestova egy éve, amióta megszáradt a bizonyítványán a tinta. — A nyáron én is szerettem volna kombájnra kerülni, de hát valakinek a műhelyben is kell lenni. De most ez; rám bízták — int a szedőgépre —, kezelem, és ha valami baj van, mindjárt meg is javítom, legalábbis, ha olyan a hiba. Motoros férfi érkezik, arcán bosszúsággal vegyes aggodalom. hiszen áll a gép, s ez leginkább csak akkor fordul elő, ha elromlik. Amint tisztázódik a helyzet, megkönnyebbül Túrák Pál növénytermesztési főágazat- vezető, akitől megtudjuk, hogy az idén 111 hektáron termeltek burgonyát, s a termést a ZÖLDÉRT-nek szállítják. Jelenleg ez a fő munka a növénytermesztésben. Ez a termelőszövetkezet egyébként búzatermesztési eredményeivel szerzett jó hírnevet, tavaly például országos második helyezettek voltak, s az idén is előkelő helyre számíthatnak. Komoly jövedelemforrásuk a hibrid kukorica és a hibrid napraforgó vetőmagvak termesztése, mely igen munkaigényes, és szakértelmet kíván, de megéri, hiszen egy mázsa napraforgó-vetőmag például 10 ezer 600 forint. Véradás, rákszűrés, egészségvédelem A község és a Vörös Csillag Tsz közös vöröskeresztes alapszervezete vezetőségének néhány tagjával beszélgettünk: Szaszák Györgyné titkárral, Aradszki Jánosné elnökkel és Lipták Mátyásné gazdasági vezetővel. Elmondták. hogy 5 év alatt 17 új tagot fogadtak maguk közé, így most ötvennégyen vannak. Egészségügyi előadásokat szerveztek, amelyek az egészséges életmóddal, a betegségek megelőzésével, az alkoholizmussal, a családvédelemmel, a véradással foglalkoztak. Évről évre eredményes a véradásszervezés, s e munkában sokat segít a téesz vezetősége eszmeileg, de anyagilag is. Az alapszervezetnek több kitüntetett többszörös véradója és aktívája van, olyanok, mint például Uhrin Mihály, Búli Jánosné, Zele- nyánszki Pál. Szeptember 30- án a pártházban ismét véradás lesz a telekgerendási- aknak. A tavalyi rákszűrésen 100 nő vett részt, s a jövőben is szerveznek a vöröskeresztesek ilyen vizsgálatokat. Az iskola ifjú vöröskeresztesei minden évben vetélkednek a fog- és testápolási tudnivalókról. A vöröskeresztesek törődnek a téesznyugdíjasokkal, az idős, beteg emberekkel is. Elsősegélynyújtóik a társadalmi és sportrendezvényeken jelen vannak, segítenek, ha kell. A Vöröskeresztnek jó a kapcsolata a községi párt- és KISZ-szervezettel, a nőtanáccsal. A jövőben figyelmüket ismét a tagtoborzó munkára összpontosítják. Szilvalekvár Jutka néni és Mihály bácsi lekvárt főz. Szilvalekvárt. A finom illat betölti a hátsó udvart, sőt. kiszökik az utcára is. Nem ritkaság ez ilyenkor faluhelyen, ha van szilva a háznál, vagy adnak a rokonok, szomszédok, nem hagyják kárba veszni. Bár az is igaz, jobbára már csak az idősebb háziasszonyok vesződnek vele. És mi is a sorja a' lekvárfőzésnek? Jutka néni. Zsuzsa Mihályné sorol» ja: „Meg egy kicsit főhet” — Tegnap leráztuk a szilvát, összeszedtük, megmostuk két lében, aztán kimagvaztuk. Ma meg, úgy 9 óra körül föltettük — kocogtatja meg kanalával az üst szélit. — Kis cukrot, fahéjat teszünk majd bele, a szilvától függ, hogy mennyit. Különben a besztercei az igazi lekvárnak való. No és a recepthez tartozik, hogy egy L-alakú jókora keverővei megállás nélkül keverget- ni kell, különben odakozmál. — Sok vesződség van vele, de azért, csuda tudja, jó is. Az este összejött az egész család magvazni, jót beszélgettünk. Meg persze a lekvár! Nagyon szeretik a gyerekek kenyérre, aztán derelyébe, lekváros tekercsbe. Ez a lányoméké lesz. én a múlt héten főztem nekünk, már használtam is belőle. S hogy minek a kanál? No, nem kóstolgatni, csak ellenőrizni. megfőtt-e már. Ha nem esik kj a fölfordított kanálból, akkor jó. Az oldalt írták: Bede Zsóka és Tóth Ibolya. A fotókat készítette: Veress Erzsébet. A faluban csendesek ezek a késő délelőtt; órák, kicsi a forgalom a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ vegyesboltjá-- ban is. Morvay Istvánná üzletvezető éppen a rövid- és köttáru körül tesz-vesz. — Régen két helyiség volt, külön élelmiszer- és külön ruházati és iparcikkbolt működött, aztán támadt az a szerencsés ötlet, hogy egybenyitják. Jobb is így, azóta nincs akkora zsúfoltság az élelmiszereknél — magyarázza. Természetesen szóba kerül a községben épült hatalmas Skála-áruraktár. Min; kiderül, a telekgerendásiak áruellátása sokat javult azóta, hiszen a vegyesbolt a közeli hatalmas raktárból jószerével órákon belül be tudja szerezni a kereset; árut, legyen az mosógép, kerékpár vagy villanyvasaló. Egyébként most főként a gyermekholmi fogy, a tréningruha, a fehérnemű, ágynemű, sokan keresik a munkaruhát, és nagyon várják már az üzletben a gumicsizma- szállítmányt is, hiszen itt az ősz. Az élelmiszerekkel nincs különösebb gond, hentesárut hetente kétszer kapnak, a friss kenyér Békéscsabáról érkezik. Persze hiánycikk mindig akad. Most például ecet nincs, de ezzel a gonddal nincsenek egyedül. A vegyesbolttól- valóban nyílegyenesen vezet az út a Skála-áruraktárig, ahol Füri László raktárvezető készséggel kalauzol bennünket a mennyezetig érő, áruval tömött polcok között. A mezőkovácsházi Mozaik Áruházba épp most indul egy kis teherautónyi színes tévé. Balázs Sándor üzletvezető a Ha energikus lépteivel végighalad az utcán, felnőtt és gyermek, idős és fiatal mesz- sziről köszönti és óvó néninek szólítja Varga Andrásáét. Huszonhárom éve neveli a falu gyermekeit a szépre és jóra a vezető óvónő. Hét esztendeje érlelődött meg benne a gondolat, hogy közösségbe kellene toborozni a nemzetiség lakta község szlovák ajkú embereit. — Már akkor is szlovák óvodai felügyelő voltam. Ügy gondoltam, hogy klubot lehetne alakítani a községbeliekkel — meséli. — Az alapozást maradandónak szántam, sokat beszélgettem az idős falubeliekkel, mit szólnának a dologhoz? Az akkori művelődésiház-igazgató, Fabulya Lászlóné és Tejsi András tanár lelkesen segítettek a szervező munkában. Az emberi kapcsolatok mélységét bizonyítja, hogy az első klubtagok ma is ott vannak a sorainkban. Először békési leértékelt áruk boltjának vásárol. — Ha hiszik, ha nem, hetente megfordulok itt, és mindig ;alálok valamit. Most vettem szovjet fazekat, 45 forintért darabját, meg ágyneműt, zoknit és férfipapucsot szeretnék még. Békés és Csongrád megye, valamint Hajdú-Bihar egy részét hivatott kiszolgálni ez a raktár, elsősorban' és szó sem volt közművelődésről, csak „vecsjerkáztunk”, összegyűltünk esténként a kultúrházban, szlovákul beszélgettünk, énekeltünk, játszottunk. A programunk évről évre gazdagodott. A közös éneklésből nőtt ki a pávakörünk. Egy-két férfi ci- terát hozott az estekre, ma már zenekarunk is van. A mostani közösen összeállított munkaterveink már tudatosak. Felnőtt és gyermek pávakörünk énekel sokfelé a megyében. Biztosítani szeretnénk a klubban az anyanyelvi társalgás lehetőségét, őrizzük a nyelvet, a nemzetiségi hagyományokat, s mindezt a fiataloknak is továbbadjuk. Rendeztünk már farsangolást, fosztókát, disznótort, fonó-szövő játékot. Ezen a télen igazi szlovák lakodalmat csapunk a csabai klubbal közösen. A vőlegényt mi adjuk, a menyasszonyt a csabaiak. Ez persze csak játék lesz. mindenekelőtt természetesen a szövetkezeti kereskedelmi egységeket, közöttük a négy Skála Áruházat — ebből kettő működik megyénkben, az orosházi és a mezőkovácsházi. A tervek szerint egykét éven belül közvetlenül is hozzájuthat a vásárlóközönség a telekgerendási Skála-raktár áruihoz; a közvetlen szomszédságukban álló régi raktárépületből ugyanis egy áruházat alakítanak ki. nem valódi esküvő. A faluban olyan középiskolás diákjaink élnek, például a Tuska Bandi, akit visszahúz a szíve a rendezvényeinkre. Rendszeresen jönnek hozzánk olyan előadók, mint dr. Tóth Mihály orvos, vagy Bereczki József idegenvezető, akiket mindenki szívesen hallgat, és mindig visszavárunk. Más klubokhoz megyünk szomszédolni, ismerkedni a környékre, de még a Pest megyei Csömörre is eljutottunk. A csömöriekkel családias, jó a barátságunk. Reméljük, sokáig él a klubunk. Jön az utánpótlás az óvodából, az iskolából, hiszen mindkét helyen van szlovák nyelvoktatás. A foglalkozásainkat az állami gazdaság művelődési házában tartjuk. A működésünk jó feltételeihez nagyban hozzájárulnak patronálóink: a helyi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet, valamint a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ. Szlovák foglalkozás az óvodában Ez a szállítmány színes teve a mezőkovácsházi Mozaik Áruházé
