Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-19 / 220. szám

NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 19., vasárnap A körösladányi Csillag-család Néhány évvel ezelőtt a körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezetben még a gombfestékgyártás és a gumira­gasztó-készítés képviselte a vegyipari*ágazatot. Azóta ala­posan megváltozott a helyzet. Az 1978-as profilátvétellel, melynek során a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vál­lalattól jó néhány cikk gyártását átvállalta, élre tört a vegyipar. A fejlődés azóta töretlen, ma már a vegyipari termelés adja a szövetkezet árbevételének túlnyomó többségét. _____________________ _____________________________ F iatal feltalálók — Volt egy kis rizikó is ebben a profilátvételben, de a mi szövetkezetünkben nem újdonság a vállalkozó szel­lem. Növelte a kockázatot, hogy a szövetkezetben ak­kor mindössze egy vegyész meg két , gépésztechnikus dolgozott, és a háztartás­vegyiparban teljesen járat­lan gárdával kellett meg­kezdeni a termelést —mond­ja a szövetkezet elnöke, Nyerges László. A helyzet azóta alapvető­en megváltozott. Egyre- másra érkeztek a körösladá­nyi szövetkezetbe a felsőfo­kú végzettségű szakemberek. Most már hat vegyészmér­nökük, illetve üzemmérnö­kük, egy gépészmérnökük, pénzügyi és árszakemberük, 12 vegyésztechnikusuk és há­rom gépésztechnikusuk van. Ilyen szakembergárdával már lehet minőségi munkát végezni. A szövetkezet szakember- gárdája nagyon fiatal, vala­mennyien 35 év alattiak. És mert fiatalok, bizonyítani akarnak, megmutatni, hogy mire képesek a szakmában. Ennek a bizonyítani aka­rásnak jól mérhető és szem- \mel látható eredményei vannak. Az utóbbi két év­ben hat szabadalmat kapott a szövetkezet saját fejlesz­tésű termékeire, eljárásaira, kettőt pedig — köztük a hí­ressé vált Szukuét — meg­vásároltak. A szabadalmak nyomán készült el a Csillag háztartási tisztítószercsalád, melynek jó néhány tagja lett rövid idő alatt közked­velt. lobb a hazai A népszerűség nem vélet­len; valamennyi termék for­galomba hozatalát nagyon alapos vizsgálatsorozat előzi meg. És ezeket nemcsak ma­guk végzik, hanem különféle szakértői intézeteket is be­vonnak a munkába. Az általuk kikísérletezett és szabadalommal védett Csillag általános tisztítószert például a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézettel vizsgáltatták meg a forga­lomba hozatala előtt. Az intézet összehasonlította a tisztítószer jellemzőit a ha­zánkban gyártott és az im­portált, hasonló rendelteté­sű termékekével. A vizsgá­lat azt a nyilván sokak szá­mára meglepő eredményt hozta, hogy a körösladányi tisztítószer minden jellemző­jében lényegesen jobb, mint a hírneves, dollárért impor­tált AIAX. Nem kapott rosszabb mi­nősítést a Csillag-család töb­bi tagja sem. Az öblítősze­rek például különféle illa- tosítással kerülnek forga­lomba, és szerződést kötöt­tek a Tomi mosóporcsaládot előállító céggel is. Ennek a szerződésnek az eredménye a Tomi—Csillag öblítő, mely­nek az a lényege, hogy min­dig a Tomi mosóporokkal azonos lesz az illatosítása. Nagy jövőt jósolnak a szintén szabadalmaztatott Metasept fertőtlenítő- és le­mosószernek is. Ez a legkor­szerűbb hatóanyagok fel- használásával készült, és már egyszázalékos oldata is megöli a kórokozókat. Az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint jobb, mint az eddig Auszt­riából importált fertőtlenítő­szeré, melyet a kórházakban és egészségügyi intézmé­nyekben használnak. Nem véletlen tehát, hogy a KÖ­JÁL a jövőben a Metasept használatát rendelte el azo­kon a helyeken, ahol fertőt­leníteni kell. Az eddigi eredmények te­hát imponálóak, azt is jelzi, hogy négy év alatt évi 70 millió forintról 190 millió fo­rintra futott fel a háromszáz tagú szövetkezet termelése. De felmerül a kérdés: ho­gyan tovább? Az egyik fia­tal fejlesztőmérnök, Szeke­res László nem aggódik a jövőért: — Számos új készítmény várja, hogy megjelenhessen a piacon; néhány pedig még mindig fejlesztés alatt áll. Nemsokára a boltokba kerül a nagy hatású patkány- és egérirtó szerünk, elkészült a szőnyegsampon és a gyógy­hatású,' magas sótartalmú, reumatikus habfürdő is. Most végezzük a szúnyog­riasztó füstölő kísérleteit, és dolgozunk jó néhány olyan termék előállításán is, me­lyekről most még nem na­gyon szólhatunk. Új csomagolás Ha a minőségi jellemzőket nézzük, a Metakémia termé­kei jobbak, mint a hasonló importcikkeké. Így rögtön felmerül az export gondola­ta is. Sajnos, ez egy darabig még csak gondolat marad, mert a termék önmagában hiába jó, ha nincs megfelelő, exportképes csomagolóanyag. Ezért a szövetkezet most megbízott egy formaterve­zőt, hogy dolgozza ki a tel­jes termékcsalád egységes csomagolóanyagát, tervezze meg a formáját, úgy, hogy jellegzetes, célszerű, és ter­mészetesen különféle mére­tekben is gyártható legyen. Ha a tervek elkészülnek, kö­vetkező lépésként a jól át­gondolt és figyelemfelhívó címkék elkészítése követke­zik. Mert a jelenlegiekkel bizony elégedetlenek a szö­vetkezetben — és joggal. Lónyai László Özön víz után Sarkadkeresztúron „Sártengerből biztos talaj­ra”, ezen a címen jelent meg ez év elején riportunk a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz-ről, amelyről — az el­nök óvatos nyilatkozata el­lenére — azt állapítottuk meg, hogy kényszerpályán halad ugyan ebben az esz­tendőben, de immár biztos úton. Akkor ezt a végkövetkez­tetést több kézzelfogható, biz­tos tényre alapoztuk. Arra többek között, hogy az Egyetértés Tsz bekerült azon kevés termelő kollektívák közé, amelyeknek felemelke­dését a mezőgazdasági és pénzügyi kormányzat egyedi rendezés keretében igyeke­zett elősegíteni. ♦ Az 1980-as rendezést meg­előzően 10 évből hetet vesz­teséggel zárt a termelőszö­vetkezet, mert hol a belvíz, hol az árvíz vitt el két-há- rom milliót. Ezek után jog­gal feltételeztük, hogy a tel­jes körű melioráció — mely­nek keretében a 2400 hektár szántóból nyolcszázat alag- csöveznek majd a fölösleges vizek elvezetéséhez — új helyzetet teremt. Ez utóbbi távlatnál is biz­tosabb fogódzónak ítéltük az árkiegészítést, amire jogo­sulttá vált ez évtől a keresz­túri közös. Végül, hogy az egyedi pénzügyi rendezés so­rán szárítót, tárolót, sőt szol­gálati lakásokat építettek, korszerű műhelyt alakíthat­tak ki az ipa,ri melléktevé­kenységhez, nem beszélve az üzemi úthálózat kiépítéséről —, nos mindez arra ösztökélt bennünket, hogy leírjuk: ki­kecmereghettek végre a sár­ból a sarkadkeresztúriak. — Ki gondolta volna, hogy itt, éppen az aratás idején ér .bennünket az az özön víz? Még ma sem tudok felindu­lás nélkül visszagondolni azokra a. napokra, amikor térdig sárban, vízben jártunk az agyonáztatott búzában. Kínlódás volt az, nem más, kínlódás — sóhajtja a tsz­elnök, s bizony nincs abban szikrányi színpadiaskodás sem, ahogy arcát a kezébe temeti. Egy pillanatra csak, mert máris azon töpreng: hogyan tovább? Az élet nem áll meg, nem állhat meg. Még nincs min­den veszve. Igaz a búza, amely júliusban 360 millimé­ter csapadékot kapott — ahogy mondani szokták — ötmillióval hagyta sárban az Egyetértés Tsz-t. El lehet képzelni mit éreztek a jól sikerült ősz után, miután a vetések igazán szépen telel­tek á^, s aratásra hektáron­ként 3—3,5 tonna termést ígértek a kalászok. Mit érez­hették mikor látták mindezt elúszni egy olyan időszakban, amikor a munka gyümölcse tulajdonképpen már beérett. ♦ — A kesergéssel nem ju­tunk előbbre — igyekszik mintegy önmagát is erősíte­ni Torma József, s már szá­molja is: mit remélhet még a közös ettől az esztendőtől. — A költségeket kell na­gyon szigorúan megfognunk, mert túl sokat a naprafor­gótól sem várhatunk most, hogy az a betegség tarol itt az Alföldön. A cukorrépa, az más, nagyon jól sikerült. Föl is visszük 60 hektárról 100— 150-re. Ebben van fantázia, hiszen itt a gyár közel, a szeletet meg amúgy is hord­juk rendszeresen, hiszen van tehenészetünk. De még jobb a bikahizlalásunk, ettől is várunk egy kis pluszt. Juhá­szaiban is sikerült fölvinni a 2400-as anyaállományt 2700- ra. Az igazi nagy tétel azon­ban mégiscsak a költségta­karékosság, ez elérheti akár a kétmillió forintot is, ha üzemanyagból sikerül azt a számított másfél milliót meg­spórolni. A másik nagy té­tel a melléküzemág: a Szel­lőző Művek sarkadi gyárá­val kötöttünk üzletet, ez je­lenthet hárommillió forintot is árbevételben. Ez az, ami könnyít a helyzetünkön év végéig, de ezzel együtt is hiányzik még kétmillió az üdvösséghez. így néz ki a jelenünk, miközben már a jövőnkre is gondolni kell. Igen, mert az ősz nemcsak a betakarításé, a vetésekkel akkor már Sarkadkeresztú- roh is a jövőnek vetnek ágyat. S ki mint veti ágyát... ez a jól ismert közmondás a mezőgazdaságban nem min­dig érvényesül egyértelmű­en. A balsiker mégsem le­het ok a szükségszerű teen­dők elmulasztásához. Az Egyetértés Tsz-ben sem le- gyinthetnek a soros felada­tokra azzal, hogy úgyis hiá­bavaló az igyekezet, elvisz mindent a víz! ♦ Nem is mondják ^zt. Már készen állnak a számítások — akárcsak a gazdag fűter­mésből készített kazlak —. úgy döntöttek, hogy valame­lyest csökkentik a búza ter­mőterületét, a korai és kö­zépkorai fajtákat részesítve előnyben a vetésnél. No, nem a fiaskó miatt, mert errefelé a búza a történtek ellenére is az egyik legfontosabb nö­vény marad. Éppen e kultúra érdeké­ben kap most majd helyet a vetésszerkezetben a jó elő- veteménynek számító takar­mányborsó, a lucerna és vö­röshere. Átmenetileg a ku­korica is megjelenik a kö­zös szántón a siló mellett, mert valamelyest a naprafor­góval is, vissza kell lépni. Egyébként is kell a szem, tudniillik a község a tavalyi 10 millióval szemben idén 15 millió forint értékű ser­téshúst is megtetrnel a ház­tájiban. Ha pedig a melléküzemben sikerülne a két műszakot megszervezni, a több hónap óta mozdulatlanságra kár­hoztatott T—130-as erőgépre meg láncot szerezni, és így még néhány hónapra bérbe is adni — akkor még több alapja lenne a reménykedés- ; nek. De hát úgy látszik, sze- I gény embert még az alkat- j részhiány is „húzza”. összegzésképpen mi pedig | annyit mondhatunk: amiként i talán kissé elhamarkodottan állapítottuk meg háromne­gyed évvel ezelőtt, egy nye- 1 reséges év után, hogy „Sár- | kadkeresztúron sikerült a sártengerből immár biztos talajra lépni, akként lenne elsietett most azt leírni, hogy öászecsapnak a hullámok a közös felett. Egyetlenegy do­log a biztos: arra a meliorá- ! cióra tényleg nagyon nagy j szükség van már Keresztá­ron is! Kőváry E. Péter Korszerű körülmények közé kerültek a juhok is ... Fotó: Veress Erzsi A Békéscsabai Konzervgyár nagydíjas gyümölcs- és zöld- séglevei Díjazottatok a BNV-n Megyénk kiállítói talán még sohasem könyvelhettek el olyan nagy sikert, mint amilyet az idei BNV hozott. A Békéscsabai Konzervgyár és a Békéscsabai Kötöttáru- gyár nagydíjat kapott egy-egy termékére — rostos gyümölcs­ös zöldségitalára, illetve csecsemőruházati csomagjára — és ez már nemzetközi rangot is ad. Nem panaszkodhatnak a sikerre a többiek sem. A Szarvasi Vasipari Szövetkezet vá­sárdíjat kapott lámpacsaládjára, és ugyanezzel a kitünte­téssel jutalmazta a bíráló bizottság az Orosházi Baromfifel­dolgozó Vállalat pulykajava felvágottját. Díjat nem nyert vállalataink és szövetkezeteink is jól képviselik a megye iparát. Már a nyitás napján is sok ér­deklődő szakember kereste fel bemutatóikat, és jó néhány esetben konkrét üzleteket is kötöttek. A fogyasztók már megkedvelték a vásárdíjas orosházi puly­kajavát A korszerű lakásvilágítás követelményeit is kielégíti a Szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet kitüntetett lámpacsaládja Fotó: Lónyai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom