Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-19 / 220. szám
NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 19., vasárnap A körösladányi Csillag-család Néhány évvel ezelőtt a körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezetben még a gombfestékgyártás és a gumiragasztó-készítés képviselte a vegyipari*ágazatot. Azóta alaposan megváltozott a helyzet. Az 1978-as profilátvétellel, melynek során a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalattól jó néhány cikk gyártását átvállalta, élre tört a vegyipar. A fejlődés azóta töretlen, ma már a vegyipari termelés adja a szövetkezet árbevételének túlnyomó többségét. _____________________ _____________________________ F iatal feltalálók — Volt egy kis rizikó is ebben a profilátvételben, de a mi szövetkezetünkben nem újdonság a vállalkozó szellem. Növelte a kockázatot, hogy a szövetkezetben akkor mindössze egy vegyész meg két , gépésztechnikus dolgozott, és a háztartásvegyiparban teljesen járatlan gárdával kellett megkezdeni a termelést —mondja a szövetkezet elnöke, Nyerges László. A helyzet azóta alapvetően megváltozott. Egyre- másra érkeztek a körösladányi szövetkezetbe a felsőfokú végzettségű szakemberek. Most már hat vegyészmérnökük, illetve üzemmérnökük, egy gépészmérnökük, pénzügyi és árszakemberük, 12 vegyésztechnikusuk és három gépésztechnikusuk van. Ilyen szakembergárdával már lehet minőségi munkát végezni. A szövetkezet szakember- gárdája nagyon fiatal, valamennyien 35 év alattiak. És mert fiatalok, bizonyítani akarnak, megmutatni, hogy mire képesek a szakmában. Ennek a bizonyítani akarásnak jól mérhető és szem- \mel látható eredményei vannak. Az utóbbi két évben hat szabadalmat kapott a szövetkezet saját fejlesztésű termékeire, eljárásaira, kettőt pedig — köztük a híressé vált Szukuét — megvásároltak. A szabadalmak nyomán készült el a Csillag háztartási tisztítószercsalád, melynek jó néhány tagja lett rövid idő alatt közkedvelt. lobb a hazai A népszerűség nem véletlen; valamennyi termék forgalomba hozatalát nagyon alapos vizsgálatsorozat előzi meg. És ezeket nemcsak maguk végzik, hanem különféle szakértői intézeteket is bevonnak a munkába. Az általuk kikísérletezett és szabadalommal védett Csillag általános tisztítószert például a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézettel vizsgáltatták meg a forgalomba hozatala előtt. Az intézet összehasonlította a tisztítószer jellemzőit a hazánkban gyártott és az importált, hasonló rendeltetésű termékekével. A vizsgálat azt a nyilván sokak számára meglepő eredményt hozta, hogy a körösladányi tisztítószer minden jellemzőjében lényegesen jobb, mint a hírneves, dollárért importált AIAX. Nem kapott rosszabb minősítést a Csillag-család többi tagja sem. Az öblítőszerek például különféle illa- tosítással kerülnek forgalomba, és szerződést kötöttek a Tomi mosóporcsaládot előállító céggel is. Ennek a szerződésnek az eredménye a Tomi—Csillag öblítő, melynek az a lényege, hogy mindig a Tomi mosóporokkal azonos lesz az illatosítása. Nagy jövőt jósolnak a szintén szabadalmaztatott Metasept fertőtlenítő- és lemosószernek is. Ez a legkorszerűbb hatóanyagok fel- használásával készült, és már egyszázalékos oldata is megöli a kórokozókat. Az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint jobb, mint az eddig Ausztriából importált fertőtlenítőszeré, melyet a kórházakban és egészségügyi intézményekben használnak. Nem véletlen tehát, hogy a KÖJÁL a jövőben a Metasept használatát rendelte el azokon a helyeken, ahol fertőtleníteni kell. Az eddigi eredmények tehát imponálóak, azt is jelzi, hogy négy év alatt évi 70 millió forintról 190 millió forintra futott fel a háromszáz tagú szövetkezet termelése. De felmerül a kérdés: hogyan tovább? Az egyik fiatal fejlesztőmérnök, Szekeres László nem aggódik a jövőért: — Számos új készítmény várja, hogy megjelenhessen a piacon; néhány pedig még mindig fejlesztés alatt áll. Nemsokára a boltokba kerül a nagy hatású patkány- és egérirtó szerünk, elkészült a szőnyegsampon és a gyógyhatású,' magas sótartalmú, reumatikus habfürdő is. Most végezzük a szúnyogriasztó füstölő kísérleteit, és dolgozunk jó néhány olyan termék előállításán is, melyekről most még nem nagyon szólhatunk. Új csomagolás Ha a minőségi jellemzőket nézzük, a Metakémia termékei jobbak, mint a hasonló importcikkeké. Így rögtön felmerül az export gondolata is. Sajnos, ez egy darabig még csak gondolat marad, mert a termék önmagában hiába jó, ha nincs megfelelő, exportképes csomagolóanyag. Ezért a szövetkezet most megbízott egy formatervezőt, hogy dolgozza ki a teljes termékcsalád egységes csomagolóanyagát, tervezze meg a formáját, úgy, hogy jellegzetes, célszerű, és természetesen különféle méretekben is gyártható legyen. Ha a tervek elkészülnek, következő lépésként a jól átgondolt és figyelemfelhívó címkék elkészítése következik. Mert a jelenlegiekkel bizony elégedetlenek a szövetkezetben — és joggal. Lónyai László Özön víz után Sarkadkeresztúron „Sártengerből biztos talajra”, ezen a címen jelent meg ez év elején riportunk a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz-ről, amelyről — az elnök óvatos nyilatkozata ellenére — azt állapítottuk meg, hogy kényszerpályán halad ugyan ebben az esztendőben, de immár biztos úton. Akkor ezt a végkövetkeztetést több kézzelfogható, biztos tényre alapoztuk. Arra többek között, hogy az Egyetértés Tsz bekerült azon kevés termelő kollektívák közé, amelyeknek felemelkedését a mezőgazdasági és pénzügyi kormányzat egyedi rendezés keretében igyekezett elősegíteni. ♦ Az 1980-as rendezést megelőzően 10 évből hetet veszteséggel zárt a termelőszövetkezet, mert hol a belvíz, hol az árvíz vitt el két-há- rom milliót. Ezek után joggal feltételeztük, hogy a teljes körű melioráció — melynek keretében a 2400 hektár szántóból nyolcszázat alag- csöveznek majd a fölösleges vizek elvezetéséhez — új helyzetet teremt. Ez utóbbi távlatnál is biztosabb fogódzónak ítéltük az árkiegészítést, amire jogosulttá vált ez évtől a keresztúri közös. Végül, hogy az egyedi pénzügyi rendezés során szárítót, tárolót, sőt szolgálati lakásokat építettek, korszerű műhelyt alakíthattak ki az ipa,ri melléktevékenységhez, nem beszélve az üzemi úthálózat kiépítéséről —, nos mindez arra ösztökélt bennünket, hogy leírjuk: kikecmereghettek végre a sárból a sarkadkeresztúriak. — Ki gondolta volna, hogy itt, éppen az aratás idején ér .bennünket az az özön víz? Még ma sem tudok felindulás nélkül visszagondolni azokra a. napokra, amikor térdig sárban, vízben jártunk az agyonáztatott búzában. Kínlódás volt az, nem más, kínlódás — sóhajtja a tszelnök, s bizony nincs abban szikrányi színpadiaskodás sem, ahogy arcát a kezébe temeti. Egy pillanatra csak, mert máris azon töpreng: hogyan tovább? Az élet nem áll meg, nem állhat meg. Még nincs minden veszve. Igaz a búza, amely júliusban 360 milliméter csapadékot kapott — ahogy mondani szokták — ötmillióval hagyta sárban az Egyetértés Tsz-t. El lehet képzelni mit éreztek a jól sikerült ősz után, miután a vetések igazán szépen teleltek á^, s aratásra hektáronként 3—3,5 tonna termést ígértek a kalászok. Mit érezhették mikor látták mindezt elúszni egy olyan időszakban, amikor a munka gyümölcse tulajdonképpen már beérett. ♦ — A kesergéssel nem jutunk előbbre — igyekszik mintegy önmagát is erősíteni Torma József, s már számolja is: mit remélhet még a közös ettől az esztendőtől. — A költségeket kell nagyon szigorúan megfognunk, mert túl sokat a napraforgótól sem várhatunk most, hogy az a betegség tarol itt az Alföldön. A cukorrépa, az más, nagyon jól sikerült. Föl is visszük 60 hektárról 100— 150-re. Ebben van fantázia, hiszen itt a gyár közel, a szeletet meg amúgy is hordjuk rendszeresen, hiszen van tehenészetünk. De még jobb a bikahizlalásunk, ettől is várunk egy kis pluszt. Juhászaiban is sikerült fölvinni a 2400-as anyaállományt 2700- ra. Az igazi nagy tétel azonban mégiscsak a költségtakarékosság, ez elérheti akár a kétmillió forintot is, ha üzemanyagból sikerül azt a számított másfél milliót megspórolni. A másik nagy tétel a melléküzemág: a Szellőző Művek sarkadi gyárával kötöttünk üzletet, ez jelenthet hárommillió forintot is árbevételben. Ez az, ami könnyít a helyzetünkön év végéig, de ezzel együtt is hiányzik még kétmillió az üdvösséghez. így néz ki a jelenünk, miközben már a jövőnkre is gondolni kell. Igen, mert az ősz nemcsak a betakarításé, a vetésekkel akkor már Sarkadkeresztú- roh is a jövőnek vetnek ágyat. S ki mint veti ágyát... ez a jól ismert közmondás a mezőgazdaságban nem mindig érvényesül egyértelműen. A balsiker mégsem lehet ok a szükségszerű teendők elmulasztásához. Az Egyetértés Tsz-ben sem le- gyinthetnek a soros feladatokra azzal, hogy úgyis hiábavaló az igyekezet, elvisz mindent a víz! ♦ Nem is mondják ^zt. Már készen állnak a számítások — akárcsak a gazdag fűtermésből készített kazlak —. úgy döntöttek, hogy valamelyest csökkentik a búza termőterületét, a korai és középkorai fajtákat részesítve előnyben a vetésnél. No, nem a fiaskó miatt, mert errefelé a búza a történtek ellenére is az egyik legfontosabb növény marad. Éppen e kultúra érdekében kap most majd helyet a vetésszerkezetben a jó elő- veteménynek számító takarmányborsó, a lucerna és vöröshere. Átmenetileg a kukorica is megjelenik a közös szántón a siló mellett, mert valamelyest a napraforgóval is, vissza kell lépni. Egyébként is kell a szem, tudniillik a község a tavalyi 10 millióval szemben idén 15 millió forint értékű sertéshúst is megtetrnel a háztájiban. Ha pedig a melléküzemben sikerülne a két műszakot megszervezni, a több hónap óta mozdulatlanságra kárhoztatott T—130-as erőgépre meg láncot szerezni, és így még néhány hónapra bérbe is adni — akkor még több alapja lenne a reménykedés- ; nek. De hát úgy látszik, sze- I gény embert még az alkat- j részhiány is „húzza”. összegzésképpen mi pedig | annyit mondhatunk: amiként i talán kissé elhamarkodottan állapítottuk meg háromnegyed évvel ezelőtt, egy nye- 1 reséges év után, hogy „Sár- | kadkeresztúron sikerült a sártengerből immár biztos talajra lépni, akként lenne elsietett most azt leírni, hogy öászecsapnak a hullámok a közös felett. Egyetlenegy dolog a biztos: arra a meliorá- ! cióra tényleg nagyon nagy j szükség van már Keresztáron is! Kőváry E. Péter Korszerű körülmények közé kerültek a juhok is ... Fotó: Veress Erzsi A Békéscsabai Konzervgyár nagydíjas gyümölcs- és zöld- séglevei Díjazottatok a BNV-n Megyénk kiállítói talán még sohasem könyvelhettek el olyan nagy sikert, mint amilyet az idei BNV hozott. A Békéscsabai Konzervgyár és a Békéscsabai Kötöttáru- gyár nagydíjat kapott egy-egy termékére — rostos gyümölcsös zöldségitalára, illetve csecsemőruházati csomagjára — és ez már nemzetközi rangot is ad. Nem panaszkodhatnak a sikerre a többiek sem. A Szarvasi Vasipari Szövetkezet vásárdíjat kapott lámpacsaládjára, és ugyanezzel a kitüntetéssel jutalmazta a bíráló bizottság az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat pulykajava felvágottját. Díjat nem nyert vállalataink és szövetkezeteink is jól képviselik a megye iparát. Már a nyitás napján is sok érdeklődő szakember kereste fel bemutatóikat, és jó néhány esetben konkrét üzleteket is kötöttek. A fogyasztók már megkedvelték a vásárdíjas orosházi pulykajavát A korszerű lakásvilágítás követelményeit is kielégíti a Szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet kitüntetett lámpacsaládja Fotó: Lónyai László
