Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

1982. szeptember 18., szombat

Kossuth-szobrok hazánkban és a világban

Sarkadon a helyi építőipari szövetkezet gázszerelő brigádja eddig 65 lakásban fejezte be a földgázvezetékek és fűtőtestek beszerelését. A tervek szerint a fűtési szezon kezdetéig száz lakásban fogják elvégezni a szerelési munkálatokat, és ezzel kezdetét veheti a lakossági gázszolgáltatás

Fotó: Fazekas László

Befejeződött a nemzetközi közlekedési konferencia

Száznyolcvan esztendeje szeptember 19-én, hogy Monokon megszületett Kossuth Lajos, kiért Ady így lelkesedett:

„A nap heve nem vész el. Hiába ' A langy eső sem ömlik a tájra: Ha lesz oly kor, hogy a népek előtt / A nemzet és haza összeomlott / S nem lesz hon, csak világ

— a magyarnak Lesz hazája, mert Kossuth ja volt!...”

— E sorokat 1893-ban írta, de korszakokra átívelők. Olyannyira, hogy már a századfordulótól az emlékezés szobrokban is kifejeződik.

Jellemző a nemzeti kegyelet gyorsaságára, hogy miután 1894. március 20-án Tu- rinban meghalt, ugyanazon évben, 1894. július elsején már állt az első bronzból mintázott Kossuth-mellszo- bor Balatonszabadiban, az akkori Siómaroson. Alkotói: Kiss György, Gerenday Antal, Gerenday Béla. A második Kossuth-szobor ugyancsak ekkor készült, 1894. december 16-án avatták fel Du- napatajon, alkotói ugyancsak Kiss György és Gerenday Béla voltak, akik az elkövetkező időszakban még több portrét mintáztak Róla.

Dr. Ádámfy József szegedi körzeti főorvos érdeme, hogy összegyűjtötte több mint ötezer levélváltás, sok évi kutatómunka után a világ ösz- szes Kossuth-szobrának lelőhelyét. Végül, 1980. január

9-i halála miatt. Vigh Károly szerkesztésében jelent meg a kiadvány a Kossuth- szobrok hazai és külföldi adattárával, Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetsége elnökének előszavával, Vayer Lajos bevezető tanulmányával, mely a Kossuth-kultuszt vizsgálja a magyar művészetben. Ádámfy József tíz évig dolgozott e művén, mely hézagpótló, s a levélírás mellett mintegy ezer felvételt készített, s a legtöbb Kossuth-szobrot eredetiben megszemlélte. Ö jegyezte. meg a könyv előszavában: „A Kossuth" iránti rajongás a hazaszeretet tüze- ből táplálkozott és a nagy szabadsághős halála után népszerűsége a magyarság körében még tovább erősödött. A Kossuth-kultusz legmaradandóbb kifejezési forV békéscsabai Kossuth-szobor '

mája ekkor a szoborállítás volt”.

Közel kilenc évtized pergett le Kossuth Lajos halála óta, s azóta körülbelül 239 szobrot mintázott alakjáról összesen hatvanhat szobrász. Külföldön hét emlékmű áll Washingtonban. New Yorkban, Londonban, Münchenben, Torinóban és Kanadában. Hazánkban köztéren, múzeumokban, egyéni gyűjteményekben 232 Kossuth-szobor található.

1894-től napjainkig szinte folyamatos a szoborállítás Kossuth Lajos alakjáról. Arányait illetően növekszik a szám 1898-ban, a szabadság- harc 50. évfordulóján, 1902- ben, Kossuth születésének 100. jubileumán. Ekkor avatták fel a csökmői, gödi, gyöngyöspatai, iregszemcsei, kis- zombori, bonyhádi, debreceni és vésztői Kossuth-szob- rokat. Joggal váltott ki botrányt az 1900-as évek elején a fővárosi Kossuth-szobor ugye, melyre a hivatalos szervek fele annyit kívántak áldozni, mint az Er- zsébet-emlékműre. Végül hosszas huzavona után az első díjat Horvay János pályaműve nyerte el, s a megvalósult alkotást 1927-ben állították fel a Parlament előtt. Születésének 150. évfordulójára azonban újabb, s a nemzet szívében élő képhez méltóbb szobrot avatott a helyén Révai József 1952. szeptember 19-én. Ez a monumentális emlékmű Kisfa- ludi Strobl Zsigmond, Kocsis András és Ungváry Lajos közös alkotása.

Az idők folyamán jelentős művészek egész sora tett kísérletet arra, hogy méltó és

teljes Kossuth-portrét mintázzon. A többi között Róna József, Holló Barnabás, Horvay János, Finta Sándor,

Kallós Ede, Ligeti Miklós,

Teles Ede, Petri Lajos, Kis- faludi Strobl Zsigmond, Kovács Ferenc, Somogyi Árpád, Marton László, Csik- szentmihályi Róbert. A legtöbb Kossuth-szobrot Horvay János és Kisfaludi Strobl készítette, utóbbi Sumenbe, Monokra, Kanadába is.

Tóth András szobrászművész — a költő Tóth Árpád apja — a Kossuth-szobrok mintázásában különösen szép sikereket ért el. Ö mintázta a nagykőrösi Kossuth-em- lékművet, melyet 1900-ban avattak fel, továbbá a nagyszalontai, clevelandi egész alakos bronz figurákat. A felszabadulás utáni első Kossuth-szobor műkőből készült, Tatár Dezső műve, 1946. március 16-án avatták fel Rákoscsabán.

Nem kilobbant, hanem tü- zese'dő hazafiaság emelte az elmúlt száz-évben a szobrokat szerte az országban. Méltó folyamattal, méltó figyelemmel, s alig akad megyénk, ahol ne lenne. S valamennyiről eszünkbe juthatnak — mintegy jelképesen is — Juhász Gyula „Kossuth-szobor” című költeményének sorai:

„Alföld porában, kisváros sarában A napban és a hóban nyugodtan áll”.

Hozzátehetjük: egy nép emlékezetében is.

Losonci Miklós

Pénteken nagycenki programmal fejeződött be a nemzetközi közlekedési konferencia, amelyre abból az alkalomból került sor, hogy 50 évvel ezelőtt adták át a forgalomnak az első magyar- országi villamosított vasútvonalat. A konferencia hazai és nemzetközi résztvevői pénteken különvonattal Budapestről Nagycgnkre utaztak a magyar—osztrák érdekeltségű győr—sporon—ébenfurti vasúttársaság meghívására. Ütközben Oroszváry László, a társaság vezérigazgatója tájékoztatta a vendégeket a 103 éve működő vasúti szervezet munkájáról.

A nemzetközi konferencia résztvevői megtekintették a nagycenki múzeumvasutat, a mozdonyskanzent, a Széchenyi Emlékmúzeumot, majd koszorút helyeztek el Széchenyi István síremlékén.

Társadalmi munkában az endrődi takarékszövetkezetesek

(Tudósítónktól)

A pénzügyi szolgáltatások sokrétűsége és a forgalom folyamatos növekedése szükségessé tette, hogy az End- rőd és Vidéke Takarékszövetkezet újabb helyiségekkel bővítse a főtérnél levő központi üzletházat.

Az építkezési munkálatok a közelmúltban fejeződtek be, a költség meghaladja a félmillió forintot. A járdák megépítése és az udvari rész betonozása, rendezése azonban a takarékszövetkezet dolgozóira várt.

így a Tyereskova Szocialista Brigád tagjai — akik eredményes működésükért, tevékenységükért az elmúlt évben érdemelték ki a Pénzügyminisztériumtól és a KPVDSZ-tőI a Szakma Kiváló Brigádja megtisztelő címet — golyóstollaikat, az író- és számológépeket a fizikai munka eszközeivel — ásó, lapát, kalapács, vödör és keverőgép — cserélték fel az elmúlt napokban.

Sztanyik Károly

Prémvadász Kertészszigeten

A Kertészszigeten lakó Kláricz János a Hortobágy— Berettyó 26 kilométeres szakaszának gátőre. Felelős a gát épségéért. Feladata egyebek között a hörcsögök kártevésének megelőzése.

Tudvalevő, hogy a mezőgazdaságnak is sok kárt okozó állat a földben járatokat váj, amelyek meglazítják a talajt. A keresztül-kasul fúrt gát meggyengül, és nem tud a víz nyomásának ellenállni.

A hörcsögöt tehát irtani kell, amit nemcsak tud Kláricz János, hanem tevékenyen ki is veszi a részét belőle. Az ezzel kapcsolatos munkaeszköze egy vasszerkezet, a csapda, amelyet úgy helyez a lyukra, hogy akár kifelé, akár befelé tart a hörcsög, érintése a megfeszített rugót rácsapja. Kis zászlókat is leszúr a földbe, hogy a fűben, gazban könnyebben megtalálja a csapdákat.

Aztán kezdődik a hörcsögök összeszedése, a csapdák rugójának a felhúzása, és újbóli elhelyezése. A nyúzás, ami egy-egy hörcsögnél nem tart tovább két percnél, valamint a bőr drótkeretre való kifeszítése és szárítása már otthoni munka. Ha pedig 150—200 száraz bőr ösz- szejön, elszállítja Derecskére, és átadja a felvásárlónak.

— Ezek a száraz bőrök — mutatja a kamrában azokat, amelyek már lekerültek a drótkeretről. De tulajdonképpen nem is bőrök, hanem inkább nagyon szép miniatűr szőrmék.

— Most hány darab van?

— Két hét aiatt 170-et gyűjtöttem össze, ami nem rossz eredmény.

— Mennyit fizet érte a felvásárló?

— Darabonként átlag 40 forintot.

— Ez tehát a mellékkeresete?

— Igen, ami évente 25—30 ezer forintot tesz ki.

A hörcsögök húsa sem vész kárba. Megeteti a malacaival.

— A kis állatok szőrméjéből végül bunda lesz. És nem is akármilyen.

Pásztor Béla

Űszi divat

II ruházati kereskedelem várja a vásárlókat

Még tombol a szeptemberi nyár, de mind gyakrabban gondolunk a közelgő esős időszakra. Töprengünk, találgatunk: milyen lesz a divat a borongós őszi és a hideg téli napokon ? Nézelődünk, járjuk a szaküzleteket, az áruházakat; tájékozódunk, hogy hol szerezhetjük be a legújabb modelleket.

A szakemberek szerint a hűvösebb hónapokban továbbra is a természetes alapanyagok: a gyapjú, a selyem, a pamut a meghatározó. Ezek egyre inkább kiszorítják a szintetikus anyagokat. A női öltözékek meglehetősen változatosak. A ruhák vonala válltól térd felé szűkül, a szoknyák hossza rövidül. A férfiak módijában

<

Hn ' ? a

a **-■ 'f :

1) /k

m $

m í 1

Iáé I j 4

Folyamatosan érkeznek a bundák és a szőrmeáruk

újdonság az elöl végig gombos zakó és a karcsúsított, úgynevezett „lovagló”-kabát.

Ezúttal két fogyasztási szövetkezetnél tájékozódtunk az őszi-téli felkészülésről, az ellátásról, a várható forgalomról.

— Az idei nyári vásár jól sikerült — emlékszik Osz- lánczki Józsefné, a szeghalmi Delta Áruház osztályvezető-helyettese. — Több mint félmillió forint értékű ruhaneműt és lábbelit adtunk el kedvezményesen. A polcokat most már a vastagabb, melegebb holmik foglalják el. Az iskolaszezonra igyekeztünk minél több és szebb árut beszerezni. Ez csak felemásan sikerült. Lánykator- naruhát hiába rendeltünk, egyáltalán nem kaptunk, és köpeny sem volt minden méretben. Különböző téli szövetekből, tréninruhákból, kötött és pamut alsó fehérneműkből nincs elegendő. Kevés a bársony- és a márkás farmer.

A havonta 200—250 ezer forintot forgalmazó ruházati osztályra folyamatosan érkezik az őszi-téli áru. Itt vannak már a ballonkabátok, az esőköpenyek, a sapkák és a sálak. A bundákat, a télikabátokat októberre várják.

A cipőszaküzlet helyettes vezetője, Szigeti lmréné így kezdte a beszélgetést:

— Ügy érezzük, hogy kihasználtunk minden lehetőséget, ami a felkészülést illeti. Beszerzéseink jelentős része a Debreceni Cipőnagykereskedelmi Vállalaton keresztül bonyolódik le, hiszen közösen üzemeltetjük a boltot. Kitűnő velük a kapcsolat, a választékosabb áruellátás viszont megköveteli, hogy máshonnan is vásárolhassunk. Egyébként megjöttek a női. a gyerek és a férfi félcipők. Raktárunkban 1 millió forint értékű lábbeli vár gazdára.

Orosházán, a helyi ÁFÉSZ Csillag Áruházában Császár Árpád igazgató adott rövid összefoglalót. Az őszi-téli

A kivehető bélésű gyerekgumicsizmák

Fotó: Veress Erzsi

felkészülés májustól augusztusig tartott, összesen 5 millió forintot érő ruhát és cipőt szeretnének értékesíteni. Jelenleg 2,5 millió forint a raktárkészletük, ebben a hónapban körülbelül ugyanennyi áru érkezik. Itt van a méteráruk egy része: a kordbársony, a télikabátanyag. A jövő héten szállítják a női és a gyerek télikabátokat, a bőr- és a szőrmeárukat. Van elegendő átmeneti kabát, bársony- és márkás farmer.

A cipőkínálatra sem panaszkodhatnak. Egyelőre 3 milliós készletből válogathatnak a vásárlók. Jó a választék gyerek félcipőkből. Siesta, Alföldi fiú- és lánykacipőt, bőrből és velúrból is lehet kapni. Sláger a kivehető bélésű gyerekgumicsizma. A nők a legszerencsésebbek. Műbőrből, vászonból, velúrból és bőrből készült csinos félcipőket kínálnak. De a férfiak sem maradnak el a sorban. Tartósnak, kényelmesnek ígérkezik a brazil bokacipő, a bőr- és gumi talpú lábbeli.

Bár akadnak gondok, de mint a fentiekből kiderül, a kereskedelem mindent megtett a zavartalan őszi-téli ellátásért. A többi már nem rajtuk múlik.

—seres—