Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

1982. szeptember 18., szombat IZHUUKTlltl Új nyomdai raktárbázis és szerviziizem Ülést tartott a nyomdászszakszervezet elnöksége Jó ütemben halad a Nyomdaipari Grafikai Válla­lat beruházása, az építők a tervhez képest csaknem 3 hónapos előnyt szereznek. Ez nagymértékben köszön­hető a beruházó és a terve­ző, kivitelező Könnyűipari Építő és Szerelő Vállalat kö­zötti jó együttműködésnek — állapította meg pénteki ülé­sén a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szak- szervezetének elnöksége. A Nyomdaipari Grafikai Vállalat 421 millió forint ér­tékű beruházását a nyom­daipar anyag- és alkatrész­ellátási, gépjavítási gondjai tették, szükségessé. A válla­lat ugyanis a nyomdaipari rekonstrukciót követően a nyomdák megnövekedett igényeit a meglevő műsza­ki, technikai körülmények között már nem képes meg­felelő színvonalon kielégíte­Ősz a gyulai A Gyulán és környékén gazdálkodó három mezőgaz­dasági termelőszövetkezet ve­zető szakembereit kértük: néhány mondatban vázolják, hogyan készültek az őszi be­takarítási. vetési munkákra? * * * A gyulai Lenin Tsz-ben az idén is jelentős területeken károsított a belvíz. Kipusz­tította a búza, kukorica, a lóbab egy részét, a cukorré­pának pedig a felét. A nap­raforgó betakarítása befeje­zéshez közeleg a szövetkezet­ben. A terméseredmények nem sok jót ígérnek: a nö­vények szárait megtámadó gomba miatt csak fele any- nyit adhatnak át a felvásár­lónak, mint tervezték. Fél termést hozott a lóbab is a tervhez képest, mert olyan földbe vetették, amelyet ko­rábban a meliorációt végző gépek megtapostak. A hétszáz hektárnyi lucer­nát fejlődésétől függően vág­ják, szeptember végén még egy növedéket várnak tőle. A 100 hektáros vöröshere-terü- letet még egyszer levágják, majd szántással feltörik. Fo­lyamatosan felújítják a szö­vetkezetben a gyepterületet, az ősszek 100 hektárt vetnek felül jó minőségű fűmag­keverékkel. Ehhez igénybe veszik a Füzesgyarmati Lu­cernatermelési Rendszertől bérelt speciális aprómagvető- gépet. A betakarítási munkák zö­me szeptember 20—25. kö­zött indul. Ekkor rajtolnak a cukorrépa-betakarítók: a két új magyar gépsor és a fran­cia Herriau — ez utóbbi je­lenleg a gyomai Győzelem Tsz-ben dolgozik. A 400 hek­ni. Budapest területén pél­dául nyolc különböző telep­helyen raktározzák a nyom­daipari alap- és segédanya­gokat, többségében pincehe­lyiségben, ahol sem a kor­szerű tároláshoz, sem az anyagmozgatás gépesítésé­hez nincsenek meg a felté­telek. Az évente szükséges 6—6,5 ezer tonna nyomda­ipari alapanyag mozgatása többszöri átrakása főként kézi erővel'történik. . Az új raktárbázis és üzem­csarnok a XIII. kerületben a Thälmann utca és a Ma­darász utca sarkán már te­tő alatt áll. A 2960 négyzet- méter alapterületű korszerű magasraktár —- ahol az anyagmozgatást a tervek szerint szinte teljesen gépe­sítik — az áruválaszték bő­vítését is lehetővé teszi. Több mint 1600 négyzetmé­teres, új gépekkel felszerelt téeszekben tárnyi árukukórica és a 150 hektárnyi silókukorica beta­karításához is megvannak a szükséges gépek. Az áruku­korica 30 százalékát nedve­sen tárolják majd. A vetések közül a legna­gyobb munkát az 1200 hek­tárnyi kalászos jelenti a szö­vetkezetben. Már nagyrészt rendbe hozták a Lajta vető­gépeket, de remélik, hogy megkapják a KITE-től ren­delt nagy teljesítményű IH- vetőgépet, amely lehetővé te­szi. hogy 10—12 nap alatt végezzenek a nagy munká­val. A nagy teljesítményű erőgépek nagy lendülettel ké­szítik elő a vetésre váró területeket, már csak azok a földek vannak hátra, ame­lyekben még kukorica vagy cukorrépa van. Zavartalan, nyugodt őszi csúcsra számí­tanak a téesz vezetői. * * * A gyulát Köröstáj Tsz-ben most a silú/.ás adja a legna­gyobb munkát. A négyezer tonna takarmány készítése a vége felé tart. Jól halad, és várhatóan október közepére befejeződik a 200 hektár cu­korrépa szedése, jelenleg naponta száz tonnát adnak át a Sarkadi Cukorgyárnak., A háromszáz hektárnyi napra­forgónak is több mint felét betakarították. Sajnos, ezt a növényt a belvíz és a gom­babetegség is károsította. Folyamatosan üzemel a szö­vetkezet lucernaszárítója: a lucernapelletet jelenleg ex­portra szállítják az algyői kikötőből. Eltelepítettek_200—200 hek­tár gyepet és lucernát. Tár­csával készítik a búzavetés­hez szükséges magágyat, ed­ipari üzem is épül, ugyan­csak a nyomdaipar jobb el­látására. A szervizüzem — amely szintén több mint 1600 négyzetméteres terü­letet foglal el — a nyomdai gépek javításá­ban, az ipari szolgáltatási igények kielégítésében hoz előrelépést. A 'beruházás megvalósítá­sa a korszerű üzem- és ügy­vitelszervezés feltételeit is megteremti, s lényegesen ja­vítja a dolgozók munkakö­rülményeit, szociális ellátá­sát. Az új létesítmény üzembe helyezésének határideje: 1983. november 30. Az épít­kezés jelenlegi ütemével — amire a kivitelezőket anya­gi ösztönzés is készteti — a szakszervezet elnökségének véleménye szerint az át­adásra előbb is sor kerülhet. dig 1200 hektáron. Kiszórtak nyolcezer tonna istállótrá­gyát is a földekre. Az összes gabonaterület az idén eléri az 1600 hektárt, a vetés biz­tonsága és minősége érdeké­ben a Köröstáj Tsz is ren­delt egy IH-vetőgépet a KI­TE-től. Az idei belvízkárokat szál­lítási bérmunkák vállalásá­val kívánják pótolni, két Bi­son Gigánt kombájnjuk pe­dig a gyulai Munkácsy Tsz- ben dolgozik. A 400 hektár­nyi kukoricát szeptember vé­gén kezdik kombájnolni. * * * A gyulai Munkácsy Tsz- ben már betakarították a ló­babot és a napraforgót. Ez utóbbit alaposan megsíny­lette a gombás fertőzés okozta szártőbetegség. Szeptember 1-től folyamatosan szedik és szállítják a cukorrépát a sar­kadi gyárba, a tervek szerint október végéig. A Munkácsy Tsz is bekapcsolódott a tée­szek közötti gépcserébe, öt kombájnjuk a kétegyházi Béke Tsz-ben segített a múlt hét közepéig a napraforgó betakarításában. Amikor ha­zajöttek a gépek, a Köröstáj Tsz-től kölcsönzött kombáj­nokkal együtt elkezdték a szója betakarítását. A két- egyháziak korábban már négy kombájnnal dolgoztak a gyulai határban, most az őszi munkák idején szárító­jukat is a gyulai szövetkezet rendelkezésére bocsátják. Befejezéshez közeleg a si­lózás, valamint a kalászosok talaj-előkészítése. A Munká­csy Tsz-ben is IH-vetőgépet várnak, de a biztonság ked­véért kijavították a hagyo­mányos, kis teljesítményű gépeket. Az idén közel 1200 hektárba vetnek őszi kalá­szost. M. Sz. Zs. Évszázada csak valódi lóerők vettek részt a főváros forgalmában, ma csak néhány száz négylábú igavonó és hátasló él Budapesten. A képen: patkolás a kovácsműhelyben (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Mérlegelik az exportra szánt pecsenyecsirkét a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál Vállalati, szövetkezeti felmérések Nehéz fél év után A már válsággá fokozó­dott tartós világgazdasági recesszió érthető módon hát­rányosan érinti a magyar népgazdaság fejlődését is. A káros hatások csökkentésé­hez, kivédéséhez nélkülöz­hetetlenek a pontos és friss adatok, értesülések. A Ma­gyar Nemzeti Bank ezért rendszeresen figyelemmel kí­séri a fejlődés folyamatát, és összegezi a tapasztalato­kat. Ezen elvnek megfelelő­en az MNB Békés megyei Igazgatósága is felmérte, hogy miként gazdálkodtak az év eddig eltelt időszaká­ban a megye vállalatai, szö­vetkezetei, miként teljesítet­ték exportfeladataikat. Jó az élelmiszer- gazdaság Erre - az esztendőre • me­gyénkben az ipari üzemek termelésmennyiségének nö­vekedését 2—2,5 százalék­ban, a mezőgazdaságét 4—4,5 százalékban szabták meg, egyezően az országos elő­irányzattal. Az építőiparban a kapacitás szinten tartása volt a legfontosabb feladat. A gazdaság egészére vonat­kozóan a legfontosabbnak tartották — egyezően a Mi­nisztertanács határozatával — a termelés szerkezetének megfelelő átalakítását, a tő­kés export növelésére alkal­mas termékek előállításának bővítését, a műszaki színvo­nal emelését, az import ész­szerű csökkentését, az anyag- és energiatakarékos­ságot. Már a célok kitűzésekor világos volt, hogy csak min­den erő igénybevételével és bizonyos külső hatások né­mileg kedvező alakulásával lehet minden célkitűzést tel­jesíteni. Az első félévi tény­leges és a második félévi várható teljesítményeket fi­gyelembe véve meg kell ál­lapítani, hogy a célkitűzések maradéktalan teljesítésére minden területen nem szá­míthatunk. Örvendetes vi­szont, hogy megyénk legna­gyobb népgazdasági jelentő­ségű ágazata, a mezőgazda­ság várhatóan teljesíti az év elején még nagyon feszített­nek látszó termelési elő­irányzatokat. Ezzel szem­ben az iparvállalatok és szövetkezetek első félévi ár­bevétele folyó áron egy szá­zalékkal, összehasonlító ára­kon hat százalékkal volt kevesebb, mint a múlt évi. A könnyűipari ágazat ter­melése várhatóan öt száza­lékkal lesz kisebb, mint egy éve. Az építőipar tervezett szinten tartás helyett az el­ső félévben 10 százalékkal növelte termelését. Gondok a könnyűiparban A népgazdasági feladatok közül különlegesen fontos az exporttervek teljesítése, il­letve túlteljesítése. Ennek érdekében az MNB az egyébként erősen korláto­zott hitelnyújtás mellett is támogatásban részesíti azo­kat a fejlesztéseket, amelyek a konvertálható árualapok növelését szolgálják. Az idei terv minden ipari ágazatban a dollárelszámo­lású export számottevő nö­velését irányozta elő. Az el­ső félév végéig azonban az elmúlt esztendő azonos idő­szakához viszonyítva, me­gyénk — azonosan az or­szágosan tapasztalt szinttel — csak 94 százalékos telje­sítést ért el. Ennek a tava­lyinál is alacsonyabb és a tervtől jelentősen eltérő ex­portértékesítésnek általában a termékszerkezet lassú át­alakítása, a rugalmatlan al­kalmazkodás a külpiaci igé­nyekhez az oka, és emellett erősen érezhető a tőkés vi­lág elhúzódó gazdasági visz- szaesése. A sok gond mellett öröm, hogy megyénkben, adottsá­gait jól kihasználva, három százalékkal növelte dolláréi" számolású exportját az élel­miszeripar, ellenben a. nép- gazdasági szintben tapasz­talt 4,6 százalékos csökkenés­sel. Az év végéig tovább fo­kozható a kiszállítás üteme, melyhez az alapanyag mind növényi termékekből, mind élő állatokból jónak ígérke­zik. Több termékből azonban az élelmiszeripar is elhelye­zési gondokkal küzd. Ezek a gondok azonban lassan csök­kenőben vannak, ezt jelzi, hogy terven felül 2 ezer 200 tonnás száraztésztát sikerült dollárért értékesíteni. Bár a megye exportered­ményében közvetlenül nem jelenik meg, jelentős az az élelmiszer-mennyiség, mely nem rubel elszámolású ex­portra kerül a különféle kül­kéreskedelmi vállalatokon keresztül. Itt jelentős szerep jut a kistermelőknek, akik­nek termékeit az áfészek egyre szervezettebben vásá­rolják fel. n továbblépés és feltételei A legtöbb gonddal a köny- nyűipar küzd megyénkben. Ezt bizonyítja, hogy rend­kívül alacsony, a múlt évi­hez viszonyítva 53 százalé­kos az- export teljesítése, ami még az országos 86 szá­zalékos teljesítésnél is sok­kal gyengébb. A termékszer­kezetből adódóan a megye könnyűipari termelőit az át­lagosnál is erősebben sújtja a recesszió, és a versenytár­sak, elsősorban a fejlődő or­szágok konkurrenciája. Ami viszont a mi számlánkra ír­ható, hogy esetenként a ké­sedelmes szállítás és a minő­ségi problémák is okoznak kieséseket. Az eddig beszer­zett információk szerint a jövőben ez az ágazat csak akkor számíthat sikerre, ha kiváló minőségű és magas színvonalú új termékkel je­lennek meg a piacon, de eh­hez a külkereskedelmi vál­lalatok nagyobb segítség- nyújtására és fokozott együtt­működésére is szükség van. A nehéz első fél év után elkészült előrejelzések sze­rint a gépipar még behoz­hatja eddigi lemaradásait és ez élelmiszeripar néhány ed­dig lemaradó területe is fel­zárkózhat az ágazat egészé­hez. A könnyűipari ágazat­nál viszont legfeljebb azt re­mélhetjük, hogy a jelentős elmaradásból valamit pótol, de mind exportja, mind ter­melése kisebb lesz a múlt évinél. A megye egyik súly­ponti iparága, az építőanyag­ipar várhatóan teljesíteni fogja éves célkitűzését, ösz- szességében tehát arra szá­míthatunk, hogy — ha fo­kozott erőfeszítések árán is — de az év végére a célki­tűzéseket .a legtöbb terüle­ten elérhetjük, vagy megkö­zelíthetjük. Megállapítható azonban az is, hogy a to­vábbképzéshez elengedhetet­lenül szükséges a termelés és a gazdálkodás olyan tovább­fejlesztése, mely az eddigi­eknél sokkal jobban figye­lembe veszi a bel- és kül­piac igényeit. , Lónyai László (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom