Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

A\C1 1982. szeptember IS., szombat Korom Mihály Szabolcs-Szatmárban Befejeződött a nemzetközi iparjogvédelmi konferencia Ifjúság és társadalom Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára kétnapos látogatást tett Szabolcs-Szatmár megyében. Csütörtökön délelőtt Nyír­egyházán, a megyei pártbi­zottságon találkozott a Vég­rehajtó Bizottság tagjaival és meghallgatta Tar Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját a keleti országrész gazdasági és kulturális életéről. A Po­litikai Bizottság tagja dél­után a megyei tanács szék­házában aktívaülésen elő­adást tartott időszerű politi­Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságán szep­tember 17-én, tegnap dél­előtt munkaértekezletet tar­tottak, ahol Szabó András megyei igazgató a pénzinté­zet első félévi munkájáról adott számot. A kárkifizetésekről szólva elmondta, hogy a bejelenté­sek szerint az év első hat hónapjában mintegy 46 és fél ezer hektáron okozott kárt a víz, s ebből július 1- ig 16 ezer 100 hektáron ren­dezték a kárt.i a kifizetett összeg 37 millió forint volt. Súlyos veszteséget okozott a jég is, májusban három, jú­niusban nyolc, júliusban_ot napon esett jég, s a legsú­lyosabb a május 29-i, vala­mint a június 7-i, 13^1 és 14-i jégverés volt. A leg­több kár Medgyesbodzáson, Medgyesegyházán, Csanád- apácán, Üj kígyóson, Kétegy- házán, Gyulán, Dobozon, Eleken, Tótkomlóson, Pusz­taföldváron és Békéssámson- ban keletkezett, s a kendert, a napraforgót, a kukoricát és a kalászosokat tette tönk­1982. SZEPTEMBER 17-ÉN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 12 676 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 41 Trabant Eim. (Bp.) 10 326 Trabant Lim. (Győr) 8 234 Trabant Lim. (Debrecen) 6 556 Trabant Combi (Bp.) 4 191 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 111 Wartburg de Lux (Bp.) 9 148 Wartburg de Lux (Győr) 5 030 Wartburg de Lux, tt. (Bp.) 1 828 Wartburg Lim., tt. (Bp.) 1 215 Wartburg Tourist (Bp.) 3 943 Wartburg Tourist (Győr) 1612 Skoda 105 S (Bp.) 6 310 Skoda 105 S (Győr) 5 547 Skoda 105 S (Debrecen) 5 061 Skoda 120 L (Bp.) 10 608 kai kérdésekről. Ezt követő­en a^megyei bíróságra láto­gatott, ahol találkozott a bíróság, az ügyészség és a rendőrség megyei vezetőivel. Pénteken a beregi tájkör­zetet kereste fel Korom Mi­hály. Ellátogatott Szabolcs- Szatmár egyik históriai em­lékekben is gazdag települé­sére, Tarpára. Kétnapos sza­bolcsi programja a magyar— szovjet határ mentén ért vé­get. Találkozott az egyik ha­tárőrs fiataljaival, majd megtekintették a Barátság almáskertet. re, mintegy 5 ezer 700 hek­táron. A kártérítési összeg, melyet a félév végéig kifi­zettek, 20 millió forint. Téli fagykárt 27, tavaszi fagykárt két üzem jelentett, melynek alapján az első hat hónap­ban hatmillió forintot fize­tett ki erre a biztosító. A mezőgazdasági nagyüze­mekben, minimális mérték­ben ugyan, de évről évre ke­vesebb az állatkár. Ami a tűzeseteket illeti, az utóbbi időben gyakoriak a tűzese­tek a háztáji kisgazdaságok­ban létesített csirkenevelők­ben. Az első félévben me­gyénkben 2 ezer 315 gépjár­műkárt jelentettek, s ebben az időszakban csaknem 23 és fél millió forintot kaptak a károsultak. Az idén áprilisban vezette be a pénzintézet a készpénz­utalványt, melyet jelenleg Békéscsabán, Gyulán és Orosházán alkalmaznak. Az első tapasztalatok szerint az ügyfelek kedvezően fogad­ták. Skoda 120 L (Győr) 7 320 Skoda 120 L (Debrecen) 5 826 Lada 1200 (Bp.) 16 784 Lada 1200 (Debrecen) 11 314 Lada 1200 (Győr) 5 071 Lada 1300 (Bp.) *7 724 Lada 1300 (Debrecen) 5 269 Lada 1300 (Győr) 1 572 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Debrecen) 1 701 Lada Combi (Bp.) 3 943 Lada Combi (Debrecen) 1 703 Moszkvics (Bp.) 11 452 Polski Fiat 126 P (Bp.) 13 466 Polski Fiat 126 P (Győr) 4 243 Polski Fiat 150 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 7 903 Dácia (Debrecen) 4 849 Zastava (Bp.) 1 152 Pénteken Budapesten be­fejeződött a nemzetközi ipar- jogvédelmi konferencia. A mintegy 200 külföldi és több mint 300 magyar szakember részvételével megrendezett eszmecserén azt vizsgálták, milyen hatással lehet a gaz­dasági hatékonyság növelé­sére az iparjogvédelem ma­gas szintű ismerete, helyes gyakorlati alkalmazása. Az előadásokból kitűnt,, hogy a szellemi termékek ol­talma fontos eszköze a gaz­dasági életnek, s erre min­den olyan országnak, terme­lő közösségnek szüksége van, amely a fejlődéssel lépést ki­hatékonysága A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottságának tegnapi ülésén két napiren­di pontot vitattak meg a résztvevők. Az első téma elő­adója dr. Molnár Margit, a megyei tanács osztályvezető­je volt, aki ipari és mező- gazdasági üzemeink munka­erőhelyzetéről, a foglalkozta­tottak képzettségi szintjéről és a továbbképzés feladatai­ról számolt be a testületnek. Szóbeli kiegészítőjében a gazdálkodásban bekövetke­zett változások hatásával, a munkaerő-szolgálati iroda hasznos tevékenységével, va­lamint a népfrontnak a kü­lönböző társadalmi rétegek körében végzendő teendőivel foglalkozott. Ezután kérdések hangzot­tak el. amelyeknek egy ré­sze az ingázók problémáira, másik része a szakképzettség és a segédmunka fonákságai­ra vonatkoztak. A válaszadás után vita következett, s eb­ben többen állást foglaltak amellett, hogy a gyermekei­két otthon nevelő, a háztáji­ban és a kisegítő gazdasá­gokban dolgozó asszonyok is Ünnepélyes eredményhir­detéssel és díjkiosztással pén­teken véget ért Szolnokon a szocialista országok X. nem­zetközi munkavédelmi film- fesztiválja. Az ötnapos se­regszemlén 7 ország 60 film­jét mutatták be. Az alkotá­sokat a nemzetközi zsűri hat kategóriában értékelte, s oda­ítélte a fesztivál nagydíját, valamint a különdíjat. Az oktató-nevelő filmek kategóriájában az első díjat az „Elektromos áramütés el­leni védekezés” című kubai film nyerte el. A riport- és dokumentumfilmek közül a „Nem vagy egyedül” című magyar, a játékfilmek közül ,az „Ember, kapaszkodj!” cí­mű NDK-beli alkotás bizo­nyult a legjobbnak. A rajz­és animációs filmek kategó­riájában a „Védősisak” cí­mű szovjet, míg az egyéb munkavédelemmel kapcsola­tos filmek között az „Ember van tartani, illetve elmara­dottságát fel akarja számol­ni. A tanácskozáson sok szó esett a fejlődő országok ipar- jogvédelmi problémáiról is. A legtöbb előadó a gondok fő okát abban látta, hogy egyrészt a szabadalmi' hiva­talok nem rendelkeznek meg­felelő " szakembergárdával, másrészt az illetékes kor­mányzatok sem tulajdoníta­nak e területnek megfelelő jelentőséget. A szellemi tu­lajdon világszervezet a fej­lődő országok megsegítésére, mintatörvényeket dolgozott ki, könyvtárak létrehozását tervezik. társadalmilag és népgazdasá- gilag egyaránt fontos felada­tokat látnak el, függetlenül attól, hogy nem tartoznak a munkavállalók közé. Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára egyebek kö­zött az önképzés és a szer­vezett továbbképzés szerepét hangsúlyozta, llovszki Lajos, a megyei pártbizottság mun­katársa pedig a munkaerő­gazdálkodás hatékonyságára, a termelő üzemek igényének és a szakmunkásképzés irány­vonalának összehangolására hívta fel a figyelmet felszó­lalásában. Befejezésül dr. Horváth Éva, a HNF megyei elnöke azt indítványozta: e tanácskozás anyagát küldjék el a helyi HNF-bizottságok- nak azzal a céllal, hogy a munkaerőhelyzetet azok is megvizsgálhassák. Az ajánlások megfogalma­zása és elfogadása után Kri- zsán Miklós, a megyei tanács kereskedelmi osztályának ve­zetője az alapellátás helyze­téről és színvonaláról tájé­koztatta a népfront megyei bizottságát. és munkakörnyezet” című csehszlovák film kapott első díjat. Külön csoportot alkot­tak a televízióban, moziban vetítendő, tömegszemléletet formáló filmek, amelyek so­rában a „Szigorú de igazsá­gos” című román film vég­zett az élen. A szocialista országok X. nemzetközi munkavédelmi filmfesztiváljának nagydíját az ,~Ugye, nem szabad” cí­mű bolgár film nyerte el. A Szakszervezeti Világszövet­ség által felajánlott különdí­jat „A munkavédelem nem ismer országhatárokat” cí­mű magyar—jugoszláv ko- produkciós film kapta. A díjakat a Megyei Műve­lődési Központban Sólyom Ferenc, a SZOT titkára nyúj­totta át az alkotókat képvi­selő filmes delegációknak. A fesztivál zárásaként a díj­nyertes filmeket levetítették. E ngels írta 1884-ben: „Ha ezek az emberek itt lesznek, kutyába sem veszik majd, hogy mi mit hi­szünk, hogy nekik tenniük kellene; ők maguk fogják sa­ját gyakorlatukat és ennek a gyakorlatnak megfelelő köz­véleményt kialakítani — punktum!” A nem egészen egy évszázados „punktum!” óta a sokadik nemzedék vág­ta sutba elődeinek róla al­kotott hiedelmeit, de apáink számára, meg a mi szá­munkra, még inkább a nyo­munkban topogók számára már mind nyilvánvalóbb, hogy a társadalmi haladás­hoz az új nemzedék ener­giái nélkülözhetők a legke­vésbé. És nem hinnünk, nem elképzelnünk kell a velünk együtt élő, a mi éle­tünkben felnőtté érő új nem­zedékek jobbító szándékait, hanem az ifjúság érdekeinek megismerésére törekedve kell cselekednünk, hogy az új generációk szándékai — és tettei — valóban jobbítóak legyenek. Van esélyünk er­re, több is, mint egy ember­öltővel ezelőtt, hiszen a ke­let-európai szocializmusok már több nemzedékesek, s módot adnak arra, hogy if­júságpolitikánkat az új vi­szonyok közötti generáció- váltás tapasztalatainak bir­tokában alakítsuk. Egyebek között ilyesfajta elemzés szükségességéről is szó esett (kifejtette Pataki Ferenc, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Pszichológiai Intézetének igazgatója) az Ifjúság és társadalom a het­venes és nyolcvanas években című országos elméleti ta­nácskozáson, amely volta­képpen politikusok, tudósok, marxista oktatók, az ifjúság- politika és a propaganda irányító szervezetei képvise­lőinek, az egyes szakterüle­tek művelőinek alkotó esz­mecseréje volt. s a nyolcva­nas évek ifjúságpolitikai programjának kidolgozására készülő pártunknak hivatott segítséget nyújtani. Hivatott, igen, mégpedig a szó legszo­rosabb értelmében; hiszen a nyíregyházi tanárképző főis­kolán rendezett tanácskozást a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának két illetékes osztálya (az agitációs és propaganda-, valamint a párt- és tömeg­szervezeti osztály), továbbá a Társadalomtudományi In­tézet és a KISZ Központi Bizottsága hívta életre. A párt igényelte, hogy ez a ta­nácskozás összegezze a té­mával kapcsolatos felméré­sek. tudományos kutatások eredményeit, a politikai és ideológiai munka főbb .gya­korlati tapasztalatait; a párt várta el. hogy a tanácsko­zás a különféle problémák tisztázásával segítse az ifjú­ságnak a jelenleginél reáli­sabb társadalmi megítélését, segítsen elő a mainál jobb együttműködést az ifjúság­gal. az ifjúságpolitikával foglalkozók között... Ezeket a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt által támasz­tott követelményeket érzé­keltette Huszár Istvánnak, az MSZMP Központi Bi­zottsága tagjának, a Társa­dalomtudományi Intézet fő­igazgatójának bevezető elő­adása is. amelyből kitűnt, hogy választ keresni az if­júsággal kapcsolatos mai és holnapi kérdésekre nem csu­pán az ifjúság érdeke, ha­nem az egész társadalomé, amelyben minden felelős döntés szükségképpen jövő­re orientált, tehát ifjúság- centrikusnak kell lennie. Márpedig a bevezető elő­adáson kívül a tanácskozás egésze (a többi előadás, s az ezeket követő sokrétű vita) is arra utalt, hogy bár a magyar ifjúság alapvetően egyetért a társadalom cél­kitűzéseivel; az ifjúság sok­féle csoportjánál tapasztal­ható kedvezőtlen jelenségek nem kizárólag a gazdasági fejlődés lassúságával függ­nek össze, hanem azzal, hogy a fiatalokkal foglalkozó in­tézményrendszer nem igazo­dik kellőképpen a megválto­zott körülményekhez. Ami a gazdasági fejlődés lassulásának következménye­it illetj, (ezekről elsősorban Illés János, az Országos Tervhivatal főosztályvezető­je beszélt), nyilvánvaló, hogy a közeljövőben alig kimutat­ható többletforrásból kell fi­nanszírozni az életszínvonal­politikát és az infrastruktú­ra fejlesztését, tehát a tár­sadalmat feszítő ellentmon­dások feloldásának nemcsak a sorrendjét és mértékét kell meghatároznunk, hanem el kell oszlatnunk azt az illú­ziót, hogy az állam isteni mindenhatóként képes gon­doskodni polgárairól. Nem járható út, hogy az ifjúság elmondja a problémáit és az állam majd megoldja őket (ezt többek között Radics Katalin, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának munkatár­sa is kifejtette), a problé­mák megoldásához éppen az ifjúságnak kell, az eddigiek­nél nagyobb lehetősége't kap­nia, ezért kell jobban építe­ni a fiatalok készségére, ké­pességére. Ehhez hozzátarto­zik, hogy az ifjúságot ne ön­törvényű külön világként ke­zeljük (erről többek között Gazsó Ferenc, a Művelődési Minisztérium Oktatáskutató Intézetének főigazgatója be­szélt), mert szociológiai érte­lemben tulajdonképpen ifjú­ságaink vannak, s ez nem pusztán teoretikus kérdés, mert az érdektagoltság in­tézményes kereteit a társa­dalmi gyakorlatnak kell meg­teremtenie. Ez valódi cselek­vési — döntési, választási, kockázatvállalási — feltéte­leket teremtene (ahogy ezt Ancsel Éva, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem tan­székvezetője fejtegette) a fia­talok számára, akiknek egye­dül az akcióprogramokban való részvétele nem csök­kentheti a demokratikus ér­tékek deklaráltsága és gya­korlata között fellelhető asz- szinkronitást. Az országos tanácskozáson elhangzott előadások, majd az ezeket követő vita során kifejtett vélemények termé­szetesen nem csengtek egy­be, de abban nem volt né­zetkülönbség, hogy — noha a jövőben nyilvánvalóan megkülönböztetett figyelmet érdemel ifjúságunk család­alapítási, bérezési és más alapvető gondjainak megol­dása — a fiatalok a szocia­lizmustól nem egyszerűen la­kást és jövedelmet várnak, hanem a hirdetett elvárások és a társadalmi gyakorlat nagyobb összhangját, s hogy a ma tapasztalható különb­ség csökkentésének — a de­mokratikus intézményrend­szer fejlesztése, ezen belül saját öntevékenységi lehető­ségeik bővítése révén — ma­guk is részesei lehessenek. Ehhez (Varga-Sabján Lász­ló, a KISZ Központi Bizott­sága titkára előadása szerint is) indokolt lenne az ifjúság egyetlen politikai szervezete, a KISZ mellett a fiatalok különféle tevékenységének is kereteket teremteni, illetve (ahogy azt Barabás János, az Állami Ifjúsági Tervbi­zottság titkára kifejtette) új ifjúsági mechanizmusok életre hívásával kellene a különféle érdekképviseletek markáns megvalósítására tö­rekedni, hogy az alulról jö­vő kezdeményezések a mai­nál nagyobb mértékben le­gyenek integrálhatók. • A z ifjúság elé állítandó offenzív program ki­alakításához — a ta­nácskozás summája szerint — részint behatóbban kell ismernünk az ifjúság külön­féle rétegeit érintő gondokat, részint — hogy a konfliktu­sok felhalmozódásának ve­szélyét elkerüljük — a gaz­daságfejlesztés szerves ré­szévé kell tennünk a re- .formfolyamatot, ezen belül pedig elsősorban az önálló­ság és az öntevékenység in­tézményes formáit kell szé­lesítenünk. Aczél Gábor A Hevesi Állami Gazdaságban 55 hektáron termesztik a kom­lót, a sör egyik fontos alapanyagát, amelyet ősz elején szü. retelnek. A képen: munkában a betakarító-gépsor (MTI-fotó — Kerekes Tamás felvétele — KS) Csütörtökön, a kora esti órákban nyílt meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály teremben R. Ruppert Zsuzsa festőművész kiállítása. A több alkotással bemutatkozó művész tárlata a képzőművészeti világhét keretében szeptember 30-ig várja a látogatókat Fotó: veress Erzsi Harminchétmillió forint vízkárra t. i. Gépkocsiátvételi sorszámok: Előtérben a munkaerőgazdálkodás —y—n Díjkiosztás Szolnokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom