Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-17 / 218. szám

1982. szeptember 17., péntek NÉPÚJSÁG Közlekedési körkép Orosházáról Az elmúlt 5—10 .évben alaposan megváltozott a vá­roskép Orosházán. Említsük példaképpen a legszembetű­nőbbeket: felépült a szálloda, újjáépült a Rákóczi út, a városközpontban felszámol­ták a benzinkutat. S mind­ezekkel együtt átrendező­dött az utcák, terek forgal­ma. A változásoknak nap­jainkban és a jövőben is ré­sze a város közlekedésének fejlődése. Orosházán a belterületi utak hossza meghaladja a 188 kilométert, s ebből mint­egy 24 kilométernyi szakaszt kezel a KPM, a többi pedig tanácsi út. 1978-ban a Lehel utcában újította föl a váro­si tanács az utat, amely csaknem egymillió forintba került, a rákövetkező évben a 47-es útra csatlakozó sár­rázókat építették ki, nem csekély, csaknem 2 millió 260 ezer forintos költséggel. 19807ban négy utcában volt jelentős útfelújítás, melyek költsége együttesen 3 millió 680 ezer forintra rúgott. A bevezetőben már említettük az új szállodát — nos, az építkezés befejezése-után sor került a főtér rekonstruk­ciójára, amelynek költsége több mint 7 millió forint volt. Orosháza utcáinak 90,3 százalékában tégla-, beton­vagy aszfaltjárdán közleked­hetnek a gyalogosok. A vá­rosban a járdák hossza ösz- szesen 202 kilométer, a leg­több utcában betonjárda van, kevesebb az aszfalt és még kevesebb ma már a téglajárda. Nem kis költsé­get jelent a gyalogjárdák felújítása sem, erre a célra az elmúlt négy évben össze­sen több mint 6,5 millió fo­rintot költött a város. A közlekedési feladatok megoldására a VI. ötéves terv időszakában 14 millió forint fejlesztési pénz áll a város rendelkezésére. Ebből csupán a létesítendő új la­kótelepi út, járda, parkoló kiépítésére futja. S most lássuk, milyen változások várhatók a város közlekedé­sében 1985-ig? A 47-es szá­mú főközlekedési út jelenleg a városközponton halad át, s ez hosszú távon tarthatat­lan. Az elfogadott: általános rendezési terv közlekedés- fejlesztési terve az átmenő forgalom lebonyolítására két megoldást javasol. A távo­labbi, végleges megoldás az lehet, hogy déli irányban a várost megkerülő új út épül; északi irányban pedig ki­épül a Szőlő körút, amely átvezet a Szentesi útból ki­induló déli megkerülő útba. A közelebbi, elérhető meg­oldás egy belső körgyűrű kialakítása a meglevő szi­lárd burkolatú utakon, azok szükség szerinti széle­sítésével, korrekcióival és megerősítésével. A körgyűrű kialakításának első ütemé­ben elterelik a 47-es számú főközlekedési utat a Huba utca—Lehel utca—Arany Já­nos utca—Szarvasi út—Csor- vási út nyomvonalára. A műszaki munkálatok jövőre kezdődnek, és 1985-re vár­ható a teljes befejezés. Az utak, hidak felújításá­ra a "jelen tervidőszakban 36 millió forintot költhet a vá­ros. Ebből lehet felújítani, fenntartani az utakat, járdá­kat. Várhatóan 1984-ben és ’85-ben lesz lehetőség na­gyobb felújításokra, ekkor kerül sor a Veres József, a Csendes, a Pacsirta és a Táncsics utcára. A város régi gondja az autóbusz-pályaudvar. Ez vé­gül is a Március 8. téren épül fel, a beruházás pénz­ügyi fedezetét a Volán és az Utasellátó biztosítja, a mun­kálatok kivitelezője a KE- VIÉP. Az alépítményi munkák befejeződtek. A terv szerint 1983-ban készül el az új buszpályaudvar, s ezzel megváltozik a város autóbuszforgalmának rendje — erre a Volán addig ter­vet dolgoz ki. T. I. Itt lesz az új buszpályaudvar. Az alépítményi munkák el­készültek Fotó: Veress Erzsi Századunk nagy orvosi felfedezései Hz első Nobel-díjas, Emil Behring XIX. század második fele, közelebbről az 1880-as évek — fordulópontot jelent a modern természet- és orvos- tudományban. A mikrobioló­gia és az immunológia új világa tárult Jel, amelynek nagy egyéniségei — Pasteur, Koch, Mecsnyikov, a magyar Fodor József, Virchow stb. — mellett különös jelentősé­gű. Emil Behring munkás­sága a szérumterápia és pro­filaxis megalapozása. Behring 1854. március 11- én született a németországi Hansdorfban. Apja tanító volt, akinek szerény jövedel­méből tizenkét gyereket kel­lett eltartania. Ez alapjaiban meghatározta a tehetséges Emil Behring további sor­sát: 1874-ben csak úgy tu­dott felvételt nyerni a berli­ni egyetem orvosi karára, hogy kötelezettséget vállalt — végzése után — tízéves katonai szolgálatra. 1878-ban szerezte meg orvosi diplo­máját, és megkezdte katona­orvosi működését. Legfőbb feladata — mint minden ka­tonaorvosnak — a fertőző be­tegségek elleni védelem meg­szervezése lett. Mikrobiológiai kísérletek Ebben az időben a mikro­biológia fő iránya az újabb és újabb kórokozók felfede­zése és hatástalanításuk módszertanának kidolgozása volt. Behring, a mikrobioló­gia első eredményeinek ala­pos ismeretében, a szervezet „konzerválására” törekedett, ezt célozták a jodoformmal végzett kísérletei is, ame­lyekkel a kórokozók mérgező termékeit akarta a szerve­zetben hatástalanítani. (Első lépésnek számít az antitoxi- kus hatás elérésére.) Az első ilyen tárgyú közléseivel ugyan vitatkoztak a szakem­berek, de tehetségére felfi­gyeltek. 1883-ban Winzigbe került, ahol mély benyomást gyako­rolt rá egy nagy diftériajár- vány. Ezért is jelentkezett 1886-ban a weisbadeni bak­teriológiai továbbképző tan­folyamra, ahol felfigyeltek a fiatal törzsorvos tehetségére, és előbb Bonnba, majd 1889- ben Koch berlini intézetébe vezényelték asszisztensnek. 1894-ig dolgozott Koch inté­zetében, és ez idő alatt érte el jelentős felfedezéseit, ame­lyek világhírűvé tették. Egyik kutatása során jód- trichloriddal, aranyvegyüle- tekkel, cinksókkal igyekezett a diftéria és a tetanusz fer­tőző kimenetelét befolyásol­ni. Sikerült is a kísérleti ál­latok pusztulását megakadá­lyozni, ami figyelemre méltó kezdeményezésnek számított. Másik kutatási iránya a pat- -kányszérum tanulmányozása volt. Megállapította, hogy a lépfenével szemben érzéket­len patkány vérsavójával éppúgy tudja ölni a lépfene- bacilusokat, mint a vegy­szerrel. Behring fogalmazta meg elsőnek, hogy a termé­szetes vagy mesterséges úton immunizált állatok vérének dezinficiáló sajátossága a sejtmentes szérumhoz fűző­dik. Ugyancsak hírnevet szer­zett az a megállapítása is, hogy a diftériával fertőzött állat gyógyulása után im­munissá válik. Ugyanezt észlelte . a tetanuszra vonat­kozólag. Megállapította, hogy a sejtmentes vérsavónak ezen újonnan észlelt tulajdonsága nem befolyásolta a baktériu­mok életképességét, csupán mérgező anyagaikat (toxin- jaikat) semlegesítette, és megelőzte megbetegítő hatá­sukat. Az ilyen irányú első köz­leménye 1890. december 4- én jelent meg, majd felfede. zését 1891. augusztus 17-én ismertette a VII. nemzetkö­zi higiéniai kongresszuson. További kutatásának tárgyá­vá két olyan emberi betegsé­get választott, amelyekkel szemben mindaddig nem tudtak gyógyszeresen fellép-, ni. Ez a diftéria és a teta­nusz volt. 1889—1894 között elsősorban a diftériaszérum előállításával foglalkozott. A diftéria-antitoxint tengeri­malacokban, . a tetanuszét nyulakban termelte. n diftériaszérum Eredményt csak a diftéria­szérum előállításával ért el. A tetanuszszérum előállítása nem sikerült, így ott a meg­előzésre helyezte a hang­súlyt, viszont ezen a téren olyan profilaktikus szert si­került termelnie, amelynek széles körű felhasználása például az első világháború idején a katonák ezreit men­tette meg a haláltól. A dif­téria szérumának első em­berkísérletei 1893-ban tör­téntek, igen jó eredménnyel. A kísérletek sikere után az ipar is bekapcsolódott, amelynek segítője Behring mellett Erlich is volt, első­sorban az Erlich-féle érték-, mérés felhasználásával. Az új gyógyszert Behring 1894- ben Budapesten, a nemzetkö­zi higiéniai kongresszuson is­mertette a szakmai közön­séggel. pontosan bemutatva a kísérleti felmérések ered­ményeit is. Ez annál fonto­sabb volt, mivel a diftéria­szérum iránt nagy volt az érdeklődés, a kongresszuson Emil Roux — a párizsi Pas­teur Iptézet munkatársa — ’ is bemutatót tartott a Beh­ring leírása alapján Párizs­Újkígyós és Szabadkígyós lakosságának szolgálatában A gépkönyvelés fontos feladatot teljesít az újkígyósi kiren­deltségnél is Még nincs nyolc éve, hogy Újkígyóson — ahol OTP-fiók is működik — kirendeltséget nyitott a kétegyházi takarék- szövetkezet. E rövid idő azon­ban elegendő volt ahhoz, hogy az újkígyósi és a sza- badkígyósi emberek bizal­mát megnyerje. Augusztus 27-én a kétegy­házi takarékszövetkezet igaz­gatósága külön napirendként vitatta meg az újkígyósi ki- rendeltség idei első félévi te­vékenységét. Drágán Simon kirendeltségvezetőnek és munkatársainak ez esetben sem kellett szégyenkezniük. Elégedetten állapíthatta meg a testület, hogy mind több fiatal kéri tagfelvételét, s sokan nemcsak a kölcsönfel­vétel végett. Az idei első félévben a kirendeltség dol­gozói 108 százalékra tudták teljesíteni tagszervezési ter­vüket, mely 22 ezer forintos részjegyalap-növekedéssel járt együtt. Elismerően vette, tudomá­sul az igazgatóság, hogy a szóban forgó hat hónap alatt csaknem 1 millió 400 ezer forinttal nőtt a kirendeltség betétállománya. így június végén már 27 millió* 589 ezer forint kezeléséről adhatott számot a kis kollektíva. Kü­lönösen fellendült az utóbbi hónapokbán az ifjúsági taka­rékbetét-elhelyezés. A terve­zett 10 millió forinttal szem­ben 21 millió forinttal nőtt az ifjúsági takarékbetét­állomány. A kirendeltség ve­zetője ezen az igazgatósági ülésen is hangsúlyozta: ösz- szes betétállományuk ilyen dinamikus növekedése elvá­laszthatatlan a termelőszö­vetkezet eredményeitől, s a háztáji kisgazdaságok mind jövedelmezőbb tevékenységé­től. Másik fontos üzletága e ki- rendeltségnek is a kölcsönfo­lyósítás. Az idei első félév ban előállított szérum kísér­leteiről, A francia és az ame­rikai szaksajtó ezt követően Rouxt tartotta a diftériaszé­rum felfedezőjének, de a prioritási vitát valójában Behring javára a Francia Tudományos Akadémia dön­tötte el: a német tudósnak ítélte 1895-ben éves nagydí­ját. míg Rouxt a franciaor­szági bevezetésért részesítet­te jutalomban. Behring a közvéleménytől elnyerte „a gyermekek meg- mentője” kitüntető címet, hi­szen szérumával a fiatalok -százezreit mentette meg a biztos haláltól. ■ Szakmai el­ismerését jelentette, hogy 1895-ben kinevezték a mar- burgi egyetem közegészség­tani intézetének élére, ahol az oktatás mellett tuberko­lóziskutatással és a diftéria­szérum mellékhatásainak ki­küszöbölésével foglalkozott. Ennek megoldása után a szé­rum hatásfokát háromszoro­sára növelte, míg mellékha­tását a minimumra csökken­tette. Gyermekek megmentöje Behring célkitűzéseit meg­valósította. Ezt elsősorban töretlen akaratereje, fárad­hatatlan munkássága, kiváló szervezőképessége, helyes meglátásai birtokában tehet­te. Azon ritka felfedezők kö­zé tartozott, akik munkássá- I guk eredményét még életük­ben láthatták, és akiknél az elismerés nem maradt el. A legnagyobb orvosi kitünte­tést 1901-ben nyerte el: el­sőnek vehette át az orvosi Nobel-díjat, megelőzve több_ kollégáját, akiknek nyomdo­kain járva végezte kutatása­it. Huszonhat különböző akadémia és orvosi társaság (köztük 1905-ben a Budapes­ti Királyi Orvosegyesület is) hívta tiszteletbeli tagjai so­rába, több egyetem tüntette ki tiszteletbeli doktori cím­mel. Kapronczay Károly dr. végén már 8 millió 700 ezer forintos kölcsönkerettel gaz­dálkodott a kétegyházi taka­rékszövetkezet újkígyósi ki- rendeltsége. Az említett idő­szakban építési kölcsönként 4 millió forintot kértek és kaptak az újkígyósi és a sza- badkígyósi szövetkezeti ta­gok. Az viszont a két telepü­lésen és környékén megnö­vekedett háztáji termelési kedvvel magyarázható, hogy hat hónap alatt több, mint 3,5 millió forint kölcsönt fo­lyósíthatott a kirendeltség mezőgazdasági hitelként. A Porlitoys Ipari Szövet­kezet felkészült a bűvös kocka utáni évekre is — hangsúlyozták a szövetkezet vezetői azon a sajtótájékoz­tatón, amelyet az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásár megnyitása előtt, egy nap­pal, csütörtökön tartottak a kőbányai vásárvárosban. Az őszi BNV-n elsősorban új logikai játékokkal mutat­koznak be a 17-es pavilon­ban. Elkészült Rubik Ernő Forduló című társasjátéka, valamint a kockacsalád új tagja, a mini bűvös. Két új Sok olyan fiatal házaspárt ismerek, akik mindennapi feladataikat és a gyermekek nevelését a legteljesebb össz­hangban tudják megoldani. Nyilvánvalóan jó az időbe­osztásuk is, de bizony leg­többjüknél a háttérben ott van a nagyszülő. A nagy­mama vagy nagypapa, aki sok esetben még dolgozik, de nem érzi terhesnek unokái gondozását. Ha nem laknak is egy lakásban a fiatalok­kal, esténként néhány órára, no meg a hétvégeken szíve­sen látják vendégül az uno­kákat. Az unoka és a nagy­szülő bensőséges kapcsolata azonban rendszerint addig tart, amíg a fiatalok között nem kerül sor válásra. A bontóperben a legérté­kesebb „közös szerzemény” megosztására is sor kerül. Valamelyik szülő szülői fel­ügyeleti joga megszűnik, és a gyermek csak egyikük ház­tartásában él ezután. A külön élő szülőnek biz­tosítja a jog a kapcsolattar­tás lehetőségét. Ez a láthatás poga. Azokban a családok­ban, ahol az anya, apa meg tudott egyezni a gyermekek sorsának kérdésében, a lát­hatás zökkenőmentesen zaj­lik. Normális körülmények között az apa (anya) akkor viszi, látogatja lányát, fiát, amikor, csak ideje engedi. Ilyenkor természetesen be lehet szaladni a nagyihoz, a nagypapához egy puszira, vagy megkóstolni a már majdnem elfelejtett ízeket. Jelentősnek mondható a ki- rendeltség egyéb megbízásos tevékenysége is. így minde­nekelőtt a C fokozatú bizto­sítási ügyletkötések, és az ezzel összefüggő díjbeszedé­sek. Ugyanis június végén már 1,5 millió forintra tehe­tő biztosítási állományt ke­zeltek a kirendeltségnél. A kétegyházi takarékszö­vetkezet igazgatósága ki­emelkedőnek ítélte az újkí­gyósi kirendeltség első fél­évi eredményét. feltaláló játékainak gyártá­sát is megkezdték. Bognár József alkotta a bővös go­lyót és bolygót, valamint a Bognár-utak nevű, számta­lan variációs megoldást kí­náló kockajátékot, ez utób­bi különösen nagy hazai és nemzetközi sikerre számít­hat. A fele sem igaz isme­retellenőrző társasjáték a tv népszerű műsorának házi változata lesz. A logikai játékújdonsá­gokból a BNV-n vásárolni is lehet. Ám ha valamelyik elvált házastárs nem tudja félre­tenni a másikkal szembeni ellenérzéseit, gyakran a bosz- szú eszközéül használja fel a gyereket is. Mindent elkövet, hogy a gyűlölt férj (feleség) ne találkozhassék az ő most már kisajátított magzatával. És a nagyszülő, aki eddig mindig csak adott, hiába áhítozik a kedves csöppség, vagy a „szemtelen kamasz” után, osztozik gyereke (a bir­tokon kívüli szülő) bünteté­sében. Unokáit nem láthatja. Ilyenkor lesz szükség ar­ra, hogy a gyámhatóság ren­dezze a láthatást.. És a „kor­látlan” együttlét a hivatalo­san megállapított időtartam­ra szorítkozik. Ez általában havi 48 óra. (Hároméves gye­rek esetében csak 8 óra.) Eb­be az időkeretbe kell illesz­teni havonta két-három hosszabb programot is. Ez alatt élhet a nagyszülő is láthatási jogával. A jog kife­jezetten biztosítja ezt szá­mára. Igaz ugyan. hangsú­lyozza azt, hogy a láthatási jog elsősorban a szülőt ille­ti meg. De a szülő láthatási jogának keretébe bele kell, hogy férjen a nagyszülőé is. Tehát külön láthatási idő számukra nincs biztosítva. Amennyiben a szülő nem él láthatási jogával, vagy valamiért korlátozzák azt, a nagyszülő önállóan is kérheti ennek a jogának a biztosítá­sát. Dr. Kertész Éva Kép, szöveg: Balkus Imre Logikai játékok a BNV-n II nagyszülők és a láthatás A kisajátított csöppség - a bosszú követe

Next

/
Oldalképek
Tartalom