Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-17 / 218. szám
NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 17., péntek Növekvő százalékok Meliorációs munkák megyénkben Megyénk legnagyobb beruházása a VI. ötéves terv folyamán a talajok termékenységét visszaállító, azt fokozó beavatkozások összessége: a melioráció. A nagy figyelmet, szervezettséget igénylő munkák során több mint 1 milliárd 200 millió forintot fordítanak a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok földjeikre. Ez az összeg jelentős állami pénzeket is tartalmaz. Ezért is fontos figyelemmel kísérni, hogyan használják fel a tervezők, kivitelezők és beruházók. Az idén 235 millió forintos keretből gazdálkodhatnak a talajok rendbe hozásán fáradozó üzemek és a meliorációval foglalkozó vállalatok. A Békés megyei AGROBER Vállalat — a megyei főlebonyolító — munkatársainak összegzése szerint ennek az összegnek a döntő hányadát a termelőszövetkezetek használják fel, a kiviteli munkák fedezésére. A tervezésre húszmillió forint, az üzemközi vízművek rendbe hozására 28 millió forint használható fel az idén. Az első féléves tapasztalatok szerint a tervezők, kivitelezők összességében időarányosan teljesítették feladataikat. Várhatóan sikeresek lesznek az év végi műszaki átadások. A szürke és meglehetősen papír ízű megállapításból nehéz következtetéseket levonni. Főként az „időarányos” kifejezés tűnik titokzatosnak. Magyarázata pedig egyszerű: a meliorációs munkák üteme nagyban függ attól, milyen évszakot írunk. Tavasszal, a szépen kelő kukoricába nem szívesen engedik be a termelőszövetkezeti szakemberek a taposási károkat okozó dré- nező gépeket — ez nyilvánvaló. A melioráció dandárja a búza betakarításának ideje után kezdődik, s folytatódik egészen, amíg az időjárás engedi. Hogy egy fél év alatt a munkáknak éppen felét teljesítsék a kivitelezők, az nem várható el, ezért is fogadható el jónak az időarányos teljesítés. A számok helyett néhány szóban is megfogalmazható tapasztalat következzen. A meliorációs vállalatokat a szövetkezetek, gazdaságok túlnyomó része készségesen fogadta. A sarkadi Lenin Tsz-ben például a búzába is beengedték a talajcsőfektető gépet, kitűnően szervezte saját feladatait a mezőberé- nyi Aranykalász, a békési Egyetértés és a Dobozi Petőfi Tsz. Ez utóbbi szövetkezetnél sajnos, gondok is adódtak az utóbbi napokban. A kivitelező, a Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulat nem vonult fel időben a területen, lemaradt a munkák rá váró hányadával. A doboziak ezért nem tudták elvégezni azt, amire maguk vállalkoztak, veszélybe kerültek az őszi talajmunkák is. A szövetkezet vezetői a megyei meliorációs koordinációs bizottsághoz fordultak panaszukkal. Az összehívott egyeztető tárgyaláson a kivitelező a drénezésre határidő-módosítást kapott. Egyben vállalta: mindent megtesz, hogy gyorsított tempóval eltakarítsa a kitermelt tuskókat, elrendezze a munkát akadályozó földhányásokat, s biztosítsa a munkahelyet a dobozi talajjavítóknak, -művelőknek. Dobozon, de másutt is gondot okozott az idén a PVC- ből készült vízelvezető alag- csövek hiánya. Hol a választék, hol pedig a mennyiségi hiány miatt álltak a csőfektető gépek. Pedig nem kevés lefektetése van még hátra. A megyében összesen 1800 kilométert írnak elő az idén a tervek, ebből 536 kilométernyi cső még nem érkezett meg. Mit lehet ilyenkor tenni ? A főlebonyolító, a megyei AGROBER Vállalat KISZ-szervezete már korábban védnökséget vállalt a meliorációs munkák felett. Most úgy látták a KISZ- esek, hogy közbe kell lépniük. Levelet írtak a megyei KISZ-bizottságon keresztül a Borsodi Vegyi Kombinát KISZ-szervezetének, tőlük remélik, hogy megoldódik a csőhiány okozta gond. Kétségtelen, hogy a melioráció megteremti az üzemi termelés biztonságát. A jól kiépített alagcsövek és befogadóik, a felszíni csatornák elvezetik a fölös és káros vizet. A kémiai anyagokkal javított talajok szerkezete javul. Ezzel nemcsak tápanyag-szolgáltató képességük lesz jobb, de könnyebben művelhetőkké is válnak. Mindez keveset ér, ha a már kiépült csatornákat, műtárgyakat elhanyagolják. Az el- iszapolódott csatorna nemcsak haszontalan, de károkat is okozhat. Éppen ezért különösen fontos a rendszeres karbantartásuk. Az év első felében általánosan azt tapasztalták a felügyeleti szervek képviselői, hogy több helyen — a sarkadi Lenin, a körösladányi Magyar-Viatnami Barátság, a szeghalmi Sárréti, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz- ben — példásan szervezik a karbantartási munkát, jól használják fel a MÉM-ren- delet szerint kötelezően képzett alapokat. Tény azonban, hogy a karbantartási, fenntartási munkákhoz szükséges gépek választéka alacsony, ebben az AGROKER és a TSZKER segítsége javíthatna. A megyei meliorációs munkák vázlatos áttekintésénél nem szabad elfeledkezni még egy nagy gond megoldásáról. A megyei AGROBER, az ATIVIZIG szentesi szakasz- mérnöksége, valamint a SZÁT Körös—Maros Vidéki Meliorációs Vállalatának dolgozói olyan műtárgyépítési, -kivitelezési eljárást dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a különböző átereszek gyors és hatékony elkészítését, beépítését. összességében elmondható, hogy kedvezőek az első fél év meliorációs munkáinak tapasztalatai. Sok függ azonban attól, hogyan sikerül a finis. A most következő 1-2 hónap alatt dől el végül is, hogy valósággá válik-e az éves terv. M. Sz. Zs. Fotó: Veress Erzsi Üveggyári kemencék — nagyobb kapacitással A vállalkozók napja elé A gazdasági munkaközösségek társadalombiztosításáról Október 10-én, vasárnap a békéscsabai vásárcsarnokban „vállalkozók napja” néven a kisvállalkozásokat népszerűsítő rendezvény lesz, amelyen nemcsak a hiánycikkekre keresnek termelőt, előállítót, hanem a kisvállalkozásokkal kapcsolatos minden kérdésben felvilágosítást, tájékoztatást is nyújtanak az arra illetékes szakemberek az érdeklődőknek. Ezt elősegítendő, előzetes tájékoztatást nyújtunk lapunkban. Ez alkalommal a társadalom- biztosítás témakörében. A magyar üvegipar kapacitása jelenleg nem fedezi a hazai csomagolóüveg-szükségleteket, ezért évente 40— 60 millió konzervesüveget kell importálni valutáért. Mindenképpen indokolt tehát a termelés növelése. Az első elképzelések szerint a többletkapacitás létrehozására egy új huta épült volna az Orosházi Üveggyárban. Ennek költsége másfél-kétmilliárd forint, és a mai gazdasági helyzetben ekkora összeg befektetéséről szó sem lehet. így a tervet elvetették, de már nincs is szükség új huta építésére, az üveggyári kollektíva ugyanis más módon oldotta meg a bővítés lehetőségét. A megoldás lényegét az ez évben felújított 2-es számú 'kemencénél már kipróbálták. Megváltoztatták a kemence néhány jellemzőjét, átalakították a tüzelés módját, és ezzel a kemence kapacitása mintegy 2Q__a?ráza- Jékkal nőtt. Ráadásul az át- aTákitásbk következtében lényegesen gazdaságosabb is lett az üzemeltetés. Jelenlegi áron számítva évente 5—6 millió forinttal kevesebb gázt kell ennél az új kemencénél felhasználni. Ha az üveggyár valameny- nyi kemencéjét hasonlóképpen átalakíthatják, akkor évente 45 ezer tonnányi többletüveg-kapacitás jön létre, és ez több mint 110 millió darab csomagolóüveg előállítására elegendő. Természetesen ennek a meny- nyiségnek a feldolgozásához megfelelő termelékeny gépek is szükségesek, ehhez pedig pénz kell. De a számítások szerint, a gépek egy évi üvegimport árából beszerezhetők. így új huta építése nélkül, összesen hat- százmillió forintos ráfordítással, 4 éves fokozatos felújítással elérhető, hogy nemcsak teljes egészében ki tudják majd elégíteni a hazai csomagolóüveg-szükségletet, hanem jelentős mennyiség juthat exportra is. Ezt az elképzelést az üveggyár szakemberei részletesen kidolgozták. Javaslatukat rövidesen elbírálják az illetékesek. Kedvező döntés esetén a munka azonnal megkezdődhet, mert rendelkezésre állnak a 2-es kemence átépítésénél megszerzett tapasztalatok, és viszonylag gyorsan beszerezhetik, és munkába állíthatják az új gyártógépeket is. Ezzel az üvegimport egy-két éven belül megszűnhet, a későbbiekben pedig többlet- export teljesítésére lesz lehetőség. L. L. A gazdasági munkaközösség működését a helyi tanácsnál kell engedélyeztetni, majd azt követően cégbe- jegyzést kell kérni a gyulai cégbíróságtól. A gazdasági munkaközösség a megalakulását követő 15 napon belül köteles a székhelye szerint illetékes társadalombitosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) bejelenteni: a munkaközösség nevét, székhelyét, a megalakulást. a képviseletre jogosult személy adatait, lakcímét, a tagok névsorát (a személyi adatok, a személyi szám és a lakcím feltüntetésével) megjelölve, hogy e tevékenységet főfoglalkozásként, kiegészítő tevékenységként, vagy kisipari magánkereskedő-tevékenység mellett folytatják. A bejelentés alapján a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) munkáltatói törzsszámot ad a gazdasági munkaközösség részére. A törzsszám közlése mellett tájékoztatást ad arról, hogy a jelentési kötelezettségek teljesítésének határideje a tárgyhónapot követő hónap 8 napja, valamint arról, hogy mennyi társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A beindulás évében — ha tevékenységét főfoglalkozásként folytatja — havi 870 forint a biztosítási járulék, a következő évben pedig az előző évi adóköteles jövedelem alapján I/XV osztályba kell sorolni (havi 250— 2720 forintig). Abban az esetben. ha a gazdasági munka- közösségi tag a tevékenységét kiegészítésként folytatja — nem főfoglalkozásban —, havi 250 forint baleseti járulékot kell fizetnie a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig. A gazdasági munkaközösség — az ipari szakcsoport — tagja nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időre, amíg táppénzben, baleseti táppénzben. terhességi gyermekágyi segélyben részesül, katonai szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, vagy szigorított őrizet alatt áll." A gazdasági munkaközösség — ipari szakcsoport — tagjának a munkaközösségben rendszeres munkát végző, segítő családtagja, akit az arra illetékes tanácsi szerv nyilvántartásba vette, biztosításra kötelezett (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő). A hónap teljes időtartamára 870 forint, tört hónap naptári napjaira 30 forint összegű járulékot kell fizetni, amely összeg magába foglalja a családtag részéről fizetendő nyugdíjjárulékot is. A gazdasági munkaközösség tagjának rendszeresen közreműködő házastársa után havonként 510 forint társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Mire jogosult a gazdasági munkaközösségi, valamint az ipari szakcsoport tagja, illetve családtagja a társadalombiztosítástól? Betegségi és anyasági ellátásra, ami kiterjed a táppénzre. terhességi gyermekágyi segélyre, anyasági és temetkezési segélyre, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra. IPARI SZAKCSOPORT TAGJA: Táppénzre ipari szakcsoport tagja hét napot meghaladó, megszakítás nélküli keresőképtelenség esetén annak első napjától jogosult. Az összege a társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló havi jövedelemnek a 65 százaléka. Kétévi megszakítatlan biztosítási idő esetén pedig 75 százalékos mértékű. Terhességi-gyermekágyi segély a szakcsoport tagjánál 2 éven belüli. 270 napi biztosítás esetén a havi jövedelem napi átlagának a teljes összege, legalább 180 napi biztosítási idő megléte esetén pedig a napi átlag 65 százaléka. GAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJA: Táppénzre hét napot meghaladó keresőképtelenség esetén jogosult. A táppénz összege a társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló havi jövedelemnek a 65, illetve 75 százaéka. Munkaközösség tagja hét napot meghaladó keresőképtelenség esetén első naptól jogosult táppénzre. Ha a tag keresőképtelensége alatt családtagja a munkaközösségi tevékenységben rendszeresen közreműködik. Egy közreműködő segítő családtag esetén a keresőképtelenség nyolcadik napjától jogosult táppénzre az egyébként járó táppénz 50 százalékára. Két vagy több, rendszeresen közreműködő családtag esetén pedig a keresőképtelenség 31. napjától jár az egyébként járó táppénz 50 százaléka. TERHESSÉGI- GYERMEKÁGYI SEGÉLY: Munkaközösség tagjainak a munkaviszonyban álló dolgozók szülési szabadságának megfelelő időtartamra, 140 napra Jár terhességi-gyermekágyi segély, összege — Folyamatosan termelnek az automata gyártógépek — még- sincs elegendő hazai csomagolóüveg a táppénzhez hasonlóan — attól függ, hogy a munka- közösség tagja tevékenységét egyedül vagy közreműködő családtaggal folytatja. Amennyiben munkaközösség tagja, tevékenységét egyedül folytatja. és két éven belül rendelkezik 270 napi előzetes biztosítási idővel, úgy havi jövedelem napi átlagának a teljes- összege, 180 napi biztosítási idő esetén pedig a napi átlagának a 65 százalékára jogosult. A segély 50 százaléka jár, ha egy vagy több segítő családtagja a munkaközösségi tevékenységben rendszeresen közreműködik. Üzemi baleset esetén a balesetet szenvedett tagot baleseti táppénz — melynek mértéke azonos az egyéb táppénzzel —, baleseti járadék, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj illeti meg. ANYASÁGI, TEMETÉSI SEGÉLY: Az ipari szakcsoport, valamint a gazdasági munkaközösség tagjainak' anyasági, temetési segély a munkaviszonyban állókra irányadó összegben és feltételekkel jár. CSALÁDI PÓTLÉK: A gazdasági munkaközösség — ipari szakcsoport — tagjának arra a naptári hónapra jár a családi pótlék, amelyben legalább huszonegy napra társadalombiztosítási járulékot fizet, táppénzben.”- baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, vagy katonai szolgálatot teljesít. A családi pótlék jogosultságra való feltétele egyébként megegyezik a munkaviszonyban állók családi pótlékra való jogosultságával, a családi pótlék összegszerűsége is azonos. NYUGELLÁTÁS: A gazdasági munkaközösségi — ipari szakcsoport — tagjának 1982. január 1-től e minőségben szerzett biztosítási idejét a nyugdíj elbírálásánál éppúgy figyelembe kell venni, mint a munkaviszonyban állóknál. A nyugdíj összegének megállapításánál azt az összeget kell figyelembe venni, amilyen osztály (I—XV.) szerint, fizeti a biztosítási díjat. Társadalombiztosítási Igazgatóság, Békéscsaba
