Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-15 / 216. szám

Szépen magyarul - szépen emberül

1982. szeptember 15., szerda

_______

N

ÉPÚJSÁG

Nyelvi nagyképűség

A gyulai közművelődés alapkövei

„Világbajnok” szakkör - fl lakosság 8 százaléka - Újat a régiből

Amikor a következő szövegrészletet hallottam egy előadó beszámolójában, talán joggal merülhetett fel bennem az a gyanú, hogy az illető magatartása kimeríti a nagyképűség fogalmát. Szólt pedig egyik testes mondata eképpen:

„Rekonstrukcionális terveinket csak optimális financiális lehetőségek esetén realizálhatjuk; kapacitásunk csak minimális konstrukciómódosítás feltételeit produkálja az eljövendő tervperiódus időszakában, ezért maximálisan kell orientálódnunk a racionálisan produktív termelés irányában ...”

Ami leginkább szemet szúr ebben a szövegben, az az idegen szavak tolakodó- an tüntető halmozása. Azzal az esette] állunk szemben, amikor a beszélő a szakmai gőggel párosuló nagyképűséggel, a műveltségnek elő- kelősködő fitogtatásával akarja hallgatóit elbűvölni. Pedig a bűvölés a szemfényvesztés rokon értelmű megfelelője, ezért igen kétélű kísérlet arra, hogy a beszélő levegye lábáról hallgatóit. Ellenkezőleg: zavart támaszt a megértésben, homályba borítja a mondanivaló tisztaságát, gyanút kelt a beszélő szándékának őszinteségével szemben.

Mennyire ' emberibb módon szólhatott volna az előadó egyszerűbben, világos magyarsággal, például így:

Felújítási terveinket csak a legkedvezőbb pénzügyi fel. tételek mellett valósíthatjuk meg; kapacitásunk csupán igen csekély szerkezetmódosítást enged meg a következő tervidőszakban. Ezért a legnagyobb mértékben kell ésszerű termelékenységre törekednünk.

Ez már közérthető beszéd lett volna, és megkímélte volna az előadót a köntörfalazás és magamutogatás vádjától. Ez a vád persze nemcsak az idegen szavaknak ízléstelenül rikító használatától támadhat jogosan, hanem az efféle terjeszkedő kifejezésektől is: „konstrukciómódosítás feltételeit produkálja” meg „a tervperiódus időszaka” (fölösleges szószaporítás, hiszen a periódus önmagában is időszakot jelent).

A hibáztatott példával természetesen nem az idegen- szavak oktalan száműzését kívántam javasolni, hanem célozni akartam arra a visz- szaélésre, amelyet kellő nyelvi figyelemmel elkerülhetünk. Mert a visszaélés társas veszélyt jelent: a mégoly tiszta szándékot elhomályosítva zavarja az emberi kapcsolatok őszinteségét.

Esetünk tehát figyelmeztető adalék ahhoz is, amit Illyés Gyula így világít meg: „Jól beszélni és írni magyarul, ez... igazánból: jellemkérdés.”

Szende Aladár

az orosházi Alföld étteremből

Fotó: Veress Erzsi

Ha valaki hat évvel ezelőtt azt mondta volna, hogy hamarosan kicsi lesz ez a művelődési ház, bizonyára kinevették volna. A gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ nemcsak 1976 novemberében számított megyénk legnagyobb és legkorszerűbb közművelődési intézményének, hanem még ma is az. A felsőfokú jelzők mellé most egy újabb járul: talán a legkisebb is. Szerencsére. Hiszen ez a szó a sikert, az eredményességet, a jó munkát feltételezi. S egyben azt is, hogy a negyvenezres kisváros mindennapjainak igazi központjává, a közművelődés alapköveit kijelölő és meghatározó centrumává lett. A hetedik évad nyitásának napjaiban beszélgettünk ezekről a dolgokról Varga Andrással, a ház igazgatójával.

II feltételek

Jókai Anna ismert regényének címét kell ide, az első sorokba kölcsönözni: fejünk fölül a tetőt. Ugyanis a megnyitás óta beázik a felső szint, elsősorban a félezres színházterem. Az alapvető kivitelezési hiba ügye már a Legfelsőbb Bíróságot is megjárta. A „helyreállítás" egyelőre reménytelenül bonyolódik, húzódik.

Nehéz ilyen körülmények között dolgozni. Annak elle_ nére, hogy az „Erkel”-törzs- gárda tagsággal rendelkezik. A közművelődésben is közismert elvándorlás itt ismeretlen fogalom. Alkotmányunk ünnepén a központ egyik takarítónője miniszteri dicsérő oklevelet vehetett át.

Az alapokat, meghatározó feltételek sorába kívánkozik a városi pártbizottság határozata alapján kialakított, bár egyelőre még nem kiteljesedett munkahelyi patronáló hálózat. A város üzemeinek művelődési bizottságait egy-egy műv.-központbeli népművelő segíti — ha igény van rá. Sok helyütt ezt nem igénylik. Ott, ahol munkahelyi közművelődésről, munkásművelődésről amúgy, sem lehet beszélni. De vannak jó példák is. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, a KÖVIZIG, a megyei kórház, a Ganz-MÁVAG relégyára, a kötőipari vállalat

Hazai

láncsiker

külföldön

A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének

..Szabolcs—Volán” táncegyüttese nemzetközi folklór fesztiválon vett részt az olaszországi Bolognában. Az együttes a fesztiválon nagy sikerrel szerepelt, s a bíráló bizottság döntése alapján megosztott első díjat nyert.

partnereként fogadja el a népművelőt. Mert ez a partnerszerep valahol létfontosságú a közművelődésben, természetesen kölcsönösségi alapon. Másképpen aligha lehetne annyi programot — művészeti csoportok műsorait, irodalmi esteket, kiállításokat, előadásokat — kivinni az üzemekbe, ott megtartani, mint amennyi sikerült az elmúlt évadban, és amennyit — többet, persze! — terveznek a most következőre.

A partnerség jellemző, a „cél szentesíti az eszközt” elv jóértelműsége alapján. Például a helyi ÁFÉSZ-szel. A közhasznú szakkörök és klubok jelentős része — mező- gazdasági szakkörök, az agrár szakemberek országos hírű klubja stb. — aligha jöhettek volna létre és működhetnének ilyen sikeresen, ha a párbeszéd, a segítségadás nem lenne állandó, kétoldalú.

S még egy feltétel: a művelődési központhoz tartozik az úttörőház is, no, meg két környező kisközség. Gyulavári és a 14 kilométerre levő, pár száz lakosú Dénesma- jor művelődése is. Az összevonás kezdetben létszatetlen- kezést váltott ki, de ez már a múlté. Azóta vannak tevékeny kiscsoportok, van mozi, kiállítás, egyáltalán: érdekes és vonzó program.

II közönség kicsiben, nagyban

Szeptember utolsó, október első heteiben hatvan-hatvankettő szakkör, klub, kör, vagyis kiscsoport kezdi el újra az évadot, a foglalkozásokat. Taglétszámuk 2500— 3200 között lesz, ami a gyulai lakosok nyolc százalékát jelenti. Nagy szám, jelentős arány, országos mércével mérve is kiugró.

„Most a lényeg a szinten tartás. Igen, az anyagi lehetőségek miatt. Amelyik nem ment, túlságosan kis létszámú, azt nem indítjuk. Szerintem az ideális a 20—25 szakköri tag. A felszabaduló pénzből egyrészt újakat tudunk indítani, másrészt a meglevőket fejleszteni.” De természetesen a hagyományosak maradnak, hiszen alapvető igényeket elégítenek ki. A „minta” valahol az MHSZ- szel közösen fenntartott moBaranya címmel megjelent a Magyarország megyéit bemutató új sorozat első kötete a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A könyv fejezeteit a megyében élő szerzők — írók, történészek, újságírók, pártmunkások, állam- igazgatási szakemberek — írták, személyes tapasztalataikkal hitelesítve a vidék változásairól. a megye gazdasádellező szakkörök. Amikor nyáron a repülősök világbajnokságot nyertek — Szegedi Sándor lett a legjobb, társai a többi dobogós helyet hódították el —, a gyulai srácok megrohamozták a házat. Mindenki modellezni szeretne, de ez a hatás áttételesen érezhető a többi területen is.

A kiscsoportoknál a legfontosabb: meglegyen a továbblépés lehetősége. Elsősorban a mozgásművészeti ágakban érvényesül a felmenő rendszer: 4-5 éves kortól jó huszonévesig mindenki megtalálja a maga életkori- lag is megfelelő körét. A vég. ső: a nemzetközi rangú-hírű Körös táncegyüttes és a versenytáncklub. De ugyanez megvan képzőművészeti szakkörök vonatkozásában is.

A szomszédos Kohán képtár műhelyében tartja foglalkozásait az úttörő-, a középiskolás és a felnőttkor. Előbb- relépésükhöz szavakban aligha körülírható segítséget nyújtanak a nyári gyulai művésztelepek, tárlatok. Hasonlóképpen a fotósklub munkájához is.

S ami új: több évi keres- gélés.kutatás után végre indul az úttörő-bábcsoport. A harminc-negyven asszonyt és lányt foglalkoztató díszítő- művész szakkör pedig — vezetőváltás eredményeképpen — az utóbbi másfél évben eddig nem látott fellendülési időszakát éli. „A feltételek sorában lényeges szempont a megfelelő kiscsoportvezető megtalálása, kiválasztása. Olyanokra van szükségünk, akik partnerek, úgymond kollégák. Szerintem a működő csoportjainknál sikerült ezt elérni.”

Miből?!

Már a fentiekből is kö- • vetkezik a kérdés. S ha a gyulai művelődési központ legutóbbi havi műsorfüzetébe is beletekintünk, csak erősödik bennünk a kérdés: miből?

„Űj alapokra kell helyezni a színházat. Ideje már visz- szahódítani a közönséget!” — fogalmaz az igazgató. Véleménye szerint a legfőbb partner, a megyei Jókai Színház új évadi műsorterve alkalmasnak tűnik minderre.

A meghirdetett két felnőtt-, középiskolás és gyermekbér-.

gáról, művelődéséről, sportéletéről. a fejlesztési tervekről olvasható tényeket. Bemutatják Baranya földrajzát és népességét, az ott élő nemzetiségeket.

A kiadó tervei szerint még ebben az évben megjelentetik a Békés, jövőre pedig a Veszprém, Heves és Nógrád megyét bemutató műveket.

let-sorozatokban nemcsak a Jókai vendégszerepei, hanem a szegedi Nemzeti Színház, a budapesti Népszínház, a Radnóti Színpad és a Vidám Színpad társulata is. Minden színházi estjük telt házas, több mint két és fél ezer bérlet (!) talál gazdára. És természetesen ezenkívül is vannak színházi előadások, bérleten kívül, no meg úgynevezett szórakoztató nagytermi rendezvények. A legolcsóbb is több tízezer forintba kerül...

„Elsősorban a hagyomány az, no, meg az »azért vagyunk itt« gyakorlata, hogy mégis csináljuk.” Ugyanis a „közös kalapból” a városi tanács csak a ház fenntartásának nem kis költségét fedezi, évente közel 3 milliót. A tartalmi munkára valót ki kell gazdálkodni. Egy nagytermes rendezvényen jó esetben, meglehetősen magas belépti díjak ellenére is pár száz, esetleg néhány ezer forint haszon van. S ebből kell eltartani a szakköröket, klubokat, rendezni a havi egy, szombati egész napos játszóházat . .

A rentábilitás, ahogyan azt a közgazdászok nevezik, a közművelődés gyakorlatában kemény, sokszor feltörhetet- lennek látszó dió. Ennek ellenére havonta egy.egy szombat este „nagyrendezvény” lesz ebben az évadban is. Neoton- és Hungária- koncert, az OKISZ Labor di- vatbemutatós estjei, magyar- nótaest, komoly zenei hangversenyek, kiállítások, színi előadások, egyebek. A feltett kérdés valahol a továbbiakban is megválaszolatlanul marad. S nemcsak Gyulán, hanem a megye többi településén, az ország többi városában, községében is. A különbség mégis szemmel látható. A gyulai műv.-központban ez a téma csak any- nyira okozhat fejtörést, hogy az ne látszódhasson meg napi munkáján, programjainak összetételében.

„Egy rossz szót sem: ki- gazdálkodjuk. A városi tanács, a helyi üzemek, intézmények segítenek. Bízom benne, hogy a most következő évad sem lesz silányabb, mint a tavalyi. Sőt!. ..” A „sőt” megvalósulásának záloga jó kezekben- van.

Nemesi László

fflmatőrfilmesek díjai

Jól szerepeltek a magyar amatőrfilmek az NSZK-beli Aachen- ban. a közelmúltban megrendezett amatőrfilmes világfesztiválon. A rangos seregszemlén részt vevő 25 országot összesen 109 alkotás képviselte. A versenyen a kazincbarcikai Nagy Gyula Kiváló áruk fóruma című tárgyanimációs filmje ezüstérmet, a budapesti Valihora Annamária A mosoly című alkotása pedig bronzérmet kapott.

Megjeleni a Baranya

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Világablak, (ism.)

9.06: Szimfonikus zene.

10.05: Diákfélóra.

10.05: Magyar művészek Operett- felvételeiből.

11.21: Sosztakovics: XV. vonósnégyes.

12.45: Jogi arcképcsarnok.

13.05: Operaslágerek, (ism.)

13.35: Dzsesszmelódiák.

14.29: Miska bácsi levelesládája.

15.05: Liszt: Tasso — szimfonikus költemény.

15.28: Budapest — Hanoi — Budapest.

16.05: Kritikusok fóruma.

16.15: Külföldről érkezett.

17f05: Mindnyájan vevők vagyunk! Na és a termelés?.. .

17.30: PÁTRIA — népzenei hanglemezsorozat.

17.45: Vladimir Horowitz Cho- pin-müveket zongorázik.

19.15: 50 éves a Moszkvai Rádió magyar adása.

20.01: Király Györgyi népdalokat énekel.

20.24: Verdi: Aida.

23.45” Világhírű hegedűművészek Kreisler-f elvételekből

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Talabér Erzsébet nótákat énekel.

8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.)

8.35: Idősebbek hullámhosszán.

9.30: A 04, 05, 07 jelenti . . .

10.00—11.30: Zenedélelőtt.

11.35: A Szabó család, (ism.)

12.05: Észak-magyarországi népdalok.

12.35: Tánczenei koktél.

13.30: Labirintus, (ism.)

14.00: Mohos Nagy Éva énekel.

14.15: Táncházi muzsika.

14.35: Slágermúzeum.

15.29: A Dunai Vasmű üzemi tűzoltóságának koncert fúvószenekara játszik.

16.00: Mindenki iskolája: Jog — tanács.

16.40-: Fiataloknak!

17.30: ötödik sebesség.

18.35: Démis Roussos énekel.

18.55: Közvetítés az FTC—Atleti- co Bilbao UEFA Kupa és a Göteborg—Ü. Dózsa KEK- labdarúgó-mérkőzésről.

20.05: NemzedÉKEK.

20.55: Közvetítés a Standard Liege—Rába ETO BEK. a Göteborg—Ü. Dózsa KEK és a St. Etiene—Tatabánya UEFA Kupa mérkőzésről.

22.15: Rufus és Chaka Khan felvételeiből.

23.20: ..Holdfolyó.” Késő esti könnyűzene.

III. MŰSOR

9.00: Iskolarádió. Magam kedvére.

9.30: Dvorák szláv táncaiból.

9.47: Edda Moser dalestje.

11.05: A Dunánál, (ism.)

11.25: Kőszegi Imre PWO együttese játszik.

12.00: Bécsi klasszikus zene.

14.00: Magyar Irodalmi- Arckép- csarnok.

14.20: Paganini-művek.

15.00: Népdalkórusok, népi hangszerszólók.

15.30: Az I Musici di Roma kamarazenekar felvételeiből.

16.18: Bemutatjuk új felvételeinket.

16.46: öt földrész zenéje: Burundi.

17.00—17.30: Iskolarádió.

17.30: Zenekari operarészletek.

18.19: Nagy siker volt!

19.05—19.35: Iskolarádió.

19.35: Claudio Abbado vezényel.

Közben:

Kb.

20.00: Külföldi tudósoké a szó.

21.20: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót.

22.20: Svájci népdalok.

22.40: Hanglemezgyüjtőknek.

SZOLNOKI STŰDlO

17.00: Műsorismertetés, hírek.

17.05: Zenés autóstop. Közlekedési magazin az iskola- kezdés után. Szerkesztő: Vágási Kálmán. Riporter: Tamási László.

18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST. I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, (ism.)

8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.)

8.30: Magyar nyelv. (Alt. isk..2. oszt.)

9.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.)

9.50: Stop! Közlekedj okosan!

9.55: Delta — tudományos híradó. (ism.)

10.20: Egy kis csibész viszontagságai. Francia film. (ism., f.-f.)

11.50: Roberta Flack — angol zenés film. (ism.)

14.00: Iskolatévé. Stop! (ism.)

14.05: Magyar nyelv, (ism.) «

14.15: Magyar irodalom, (ism.)

14.45: Hogyan tanítok tv-vel? (f.-f.)

15.35: Orosz nyelv, (ism.)

16.10: Hírek, (f.-f.)

16.15: Energia — apadnak a források.

16.55: A nyelv világa.

17.40: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.)

17.45: Reklám, (f.-f.)

17.55: FTC—Atletico Bilbao. UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés. A szünetben: Reklám. (f.-f.)

19.45: Tévétorna.

19.50: Esti mese.

20.00: Tv-híradó.

20.30: Kék fény — riportműsor, (f.-f.)

21.40: Reklámújság, (f.-f.)

21.50: Kockázat.

22.20: Tv-híradó 3.

22.30: Tv-tükör. (f.-f.)

II. MŰSOR

20.00: Régmúlt — félmúlt — jelen.

20.50: A maga képért^ és hasonlatosságára. Román rövidfilm.

21.00: Tv-híradó 2.

21.20: Reklám, (f.-f.)

21.25: Daisy. Angol tévéfilm.

BUKAREST

16.25: Kulturális híradó.

17.00: A nők világa.

17.50: A legkisebbeknek.

20.25: Gazdasági figyelő.

20.45: Az iskolaév kezdete.

21.00: A gesztenyefák élnek. Olasz játékfilm.

22.20: Tv-híradó.

BELGRAD. I. MŰSOR

17.10: Tv-napló.

17.30: Videooldalak.

17.40: Hírek.

17.45: Leesett a felhőről.

18.15: Tv-naptár.

18.45: Társadalmi témák.

19.15: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Sportszerda.

22.00: Balett.

22.30: Tv-napló.

II. MŰSOR

18.45: Ö — dokumentumadás. 19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Drámaest: BITEF.

21.15: Reklám.

21.20: Zágrábi körkép.

21.35: Panoráma.

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: Én és Caterina. 6 és 8 órakor: Földrengés Tokióban. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson:

A kék lagúna. Békéscsabai Terv: Szuperexpressz. Gyulai

Erkel: Mentolos ital. Gyulai

Petőfi: 4 és 6 órakor: Apaszerepben, 8 órakor: Kabaré. Orosházi Partizán: Éjszaka történt.