Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-15 / 216. szám

1982. szeptember 15., szerda o B22ÜB23 . SH m jjjjjlj! ^ .ÜKA, kJ* if | r § Naponta több mint 1800 darab késztermék hagyja el az üzemcsarnokot Fotó: Fazekas László Hímzett blúz a BNV-re Exportra is termel a csorvási üzem A HÓDIKÖT csorvási üze­mében az asszonyok és lá­nyok körkötő gépeken ké­szítik a még ma is kelendő trevira és a divatos finom­kötött női, férfipulóvereket, kardigánokat, mellényeket. Ezek a termékek mintáza­tukban változatosak, a fa­zonok viszont — sajnos — ritkábban újulnak meg. An­nál változatosabbak ellenben a bérmunka-megrendelések, hiszen pár száz darabos té­teleket rendelnek meg a ve­vők. A külföldi piacokon igen keresettek a csorvási üzemben is készülő kézi hímzésű blúzok, kardigánok. A hamarosan megnyíló Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron ilyen, kézi hímzéssel díszí­tett termékkel mutatkoznak be. Az üzemben 130-an két műszakban dolgoznak, kö­zülük negyvenötén, rendel­keznek szakmunkás-bizo­nyítvánnyal. Ahhoz, hogy termékeikkel megfeleljenek a ruházati piacon támasztott követelményeknek, szüksé­ges a dolgozók képzése. A HÓDIKÖT szakmunkáskép­zésében a csorvásiak közül tizenhatan tanulnak. Két év alatt végzik el a tananya­got azok a fiatalok, akik ál­talános iskola után szeret­nének szakmunkás-bizonyít­ványt szerezni, a gyár dol­gozói viszont egy év alatt szerezhettek szakmunkás­bizonyítványt. A szakmai tárgyakat a HÓDIKÖT szakemberei oktatják, a ma­gyart és a történelmet a he­lyi iskola tanárai tanítják. Az egyéves képzés résztve­vői novemberben tesznek szakmunkásvizsgát. sz. j Miről ir a Kertészet és Szőlészet? Az irányított erjesztés a borkészítés egyik legfon­tosabb művelete. Ehhez faj­élesztőre van szükség, ame­lyet jobb mielőbb beszerez­ni a szüret közeledtével. A fajélesztők segítségével az erjedés folyamata rövidebb idő alatt zajlik le. Erről a mezőgazdasági érdekesség­ről olvashatunk részletes is­mertetést a Kertészet és Szőlészet e héten megjele­nő számában. Nagy port vert fel a za­Nagy teljesítményű vasútépítő gépsor kezdte meg a vágányok cseréjét a Budapest—Hegyesha­lom vasúti fővonalon, Kimle és Mosonmagyaróvár között. Az osztrák gyártmányú gépsor órán­ként 250—300 méter hosszan hajt­ja végre a teljes vágánycserét. A régi síneket a talpfákkal együtt felszedi, kitisztítja az ágyazatot, majd lefekteti az új talpfákat, és felrakja, rögzíti az új síneket. A nagyrészt automa­tizált berendezést mindössze 30 lai virágföld esete. Mint utóbb kiderült, ezt a virág­földet nyugodtan lehet hasz­nálni, semmiféle betegséget nem terjeszt. Erről szól Ta­más Enikő riportja a heti­lap 38. számában. Növényvédelmi gépek el­lenőrző berendezéseiről, vetőmagellátási gondokról, aktuális kerti munkákról és még számos fontos témáról olvashatnak az érdeklődők a népszerű mezőgazdasági he­tilap hasábjain. munkás szolgálja ki. Kimle és Mosonmagyaróvár között a 6 ki­lométer hosszú bal oldali sín­párt a hét végére átépítik, ki­cserélik az új berendezéssel. Ezzel Győr és Mosonmagyaró­vár között befejeződik ez a munka. Az új pályán az eddigi 80 kilométer helyett 120 kilomé­teres sebességgel haladhatnak a vonatok. A nagy forgalmú vasúti fő­vonal egyéb szakaszain is dol­goznak a vasútépítők. Kevesebb vas a panelekben Tízmilliós megtakarítás Űj szállítási modellt kí­sérletezett ki a házgyári pa­nelek acélvázának takarékos kialakítására a Dél-magyar­országi Magas- és Mélyépítő Vállalat egy műszaki szak­emberekből álló csoportja a budapesti műszaki egyetemi kutatókkal közösen. A sza­badalmaztatott módszer al­kalmazásával a betonvas egyharmada feleslegessé vá­lik, s ez évi tízmillió forin­tos megtakarítást eredmé­nyez a házgyárban. A több éve tartó számítások, kísér­letek eredményeként azt ál­lapították meg, hogy a pa­nel szilárdsága, teherbíró ké­pessége szempontjából nem mindegy, hogy abban a be­tonvasak hogyan helyezked­nek el. A széleken ugyanis nagyobb a vasalás jelentősé­ge, mint a panel közepén. Ezért a szabályos, rácsos szerkezetet megváltoztatták, középre kevesebb vasat he­lyeztek, ezzel a panel szi­lárdsága nem csökkent. Ez ugyanakkor nagyobb tech­nológiai fegyelmet követel, ami egyebek között azt is jelenti, hogy a betonban az adalékanyagokat, cementet tökéletesen kell elkeverni. A módszer nemcsak a vas- anyag-megtakarítás szem­pontjából előnyös, hiszen en­nek arányában az egyenge- téshez, hegesztéshez is keve­sebb munkaerő és energia szükséges-. Ugyanakkor köny- nyebbé vált az acélszerke­zetet mozgató dolgozók munkája, hiszen a mázsányi szerkezetek helyett csak 60 —70 kilót kell emelgetni. A panelek csökkentett súlyú vasszerkezete egyébként az épületek biztonsága szem­pontjából nem jár kocká­zattal. Az országos szab­ványt nemrégiben megvál­toztatták, s így az új beton­vas-takarékos eljárást ha­marosan országszerte beve­zetik. Megkezdték a dughagyma szedését a nagybánhegyesi Zalka Termelőszövetkezetben Fotó: veress Erzsi Nagyteljesítményű géplánc A lánctalp belemar a sár­ba. Maga alá gyűri, majd tovasiklik rajta. Erőlködés­ről szó sincs, a Claas Do- minátor jól bírja a terepet. Kezelője leereszti a motollát. A tábla széléről azt látni, hogy a gép hátulján sugár­ban fújja ki a szecskázott szalmát. S ez egyben azt is jelzi: telik a magtartály. A Szarvasi Állami Tangaz­daság rózsási kerületében aratják a rizst. Al> VaV Szász Tihamér főagronó- mus a térkép fölé hajol: — A mostani 456 hektár aratnivaló hetvenhat kalit­kában van. A terepviszonyok miatt kellett ilyen sokat ki­alakítani. Bizony, úgy tíz éve, amikor idekerültem, én is nehezen igazodtam el raj­tuk. Akkor pirossal és kék­kel jelöltem be a térképen, hogy melyik az elvezető vagy a tápláló csatorna. Most már könnyen átlátom az egészet. Látja, éppen itt vagyunk az egyik, Oryzella fajtát tartalmazó kalitka mellett. Az idő jó az 'aratás­hoz. Napról napra nő a hő­összeg, a napfényes órák csak gyűlnek és gyűlnek. Mint mondja, nem is em­lékszik rá, hogy ilyen korán, szeptember elején nekifog­hattak a rizs betakarításá­hoz. De ebben nemcsak a jó időnek van része. Tavaly 17, az idén már 54 hektárba ve­tették a szarvasi ÖKI kuta­tója, Simonná dr. Kiss Ibo­lya fajtajelölt rizsét, az Ory- zellát. Az Oryzella már is sok kedvező tulajdonságot mutat. Az egyik legfonto­sabb jellemzője, hogy korán érik. Virágzása megelőzi az augusztusi lehűlést, így biz­tonságos a terméskötése. Az aratáskor elsőként vágható. A másik két fajtával, a Nucleoryzával és a Szarvasi 70-essel együtt érési sort al­kot, így folyamatosan dol­gozhat a három Claas Domi- nátor. A kalitkák kicsik, egyen­ként három és fél—nyolc hektárosak. Mindegyiket egyenként kell learatni, ez pedig a kerülgetések és gya­kori ürítések miatt a mun­ka hatékonyságának rovásá­ra megy. — így igaz — folytatja Szász Tihamér —, búzában ezek a gépek sokkal többre ■ pesek. Egy Claas naponta ; -90 tonnát képes learatni,-.bői csak ennek a negye­det. harmadát. Miközben beszélgetünk, a három kombájn kerülgeti a még Thbon álló növényeket. Üjabb és újabb fogásokat nyel el a motollájuk. Kívül­állónak szinte érthetetlen, hogy tudják ilyen jól meg­osztani egymás közt a terü­letet, hogy melyikük honnan tudja, kié a következő fogás. — Ahogy mondani szok­tuk, A/l-es emberek ezek a kombájnosok — kapcsolódik a beszélgetésbe Fazekas András, rizstermesztési ágá- zatvezető —, maguk szerelik, ápolják a gépüket. Ahogy megcsinálják, úgy dolgoznak vele. A hanyagságnak min­denki maga látja kárát. De itt szó sincs ilyenről. Az egyik Claas Dominátoron Molnár György, a másikon Janecskó János, a harmadi­kon Janecskó Pál ül. Meg­bízható, régi dolgozók. Szóba kerül még a rizsát­vétel. A dévaványai feldol­gozóban érezhetők a kezdet nehézségei. De a rózsási szakemberek a szűk áteresz­tő képességű garat emlege­tése mellett egy kis önkriti­kát is gyakorolnak. Az a tábla, amit éppen vágnak, egy kicsit elgyomosodott. Igaz, hogy szépek a rizssze­mek, de keveredik hozzájuk ban kell figyelni. A búzánál a motolla lekopírozza a ta­lajfelszínt. Itt hiába a tarló- magasság-mérő, nem tudom használni. Ügy kell össze­hangolni a haladási sebes­séget és a motolla forgási '""Sebességét, hogy a sorokat könyvlapokként hajtsa a vágószerkezet elé. Ezt bi­zony meg kell tanulni, kü­lönösen ennél a fajtánál fontos, mert különben elpe­reg a szem. És a fizetésünk nemcsak a hektártól, hanem a termésmennyiségtől is függ. Kombinált bérezés, szerint dolgozunk, ezt mi magunk választottuk. A ke­rületvezetés négy bérezési módot javasolt, ezt találtuk a legjobbnak. Janecskó János egy szál nadrágban, meztelen felső­testtel ül a gépen. így is megizzadt, de nem bánja. Emlékszik rá, hogy a hatva­nas évek elején, az endrődi Béke Tsz-ben a hó zavarta el a tábláról a rizsaratókat — köztük őt magát is. Most van elég idő a betakarítás­ra, s ha továbbra is így süt a nap, négy hét alatt ké­nyelmesen a végére érnek. — Nem rossz munka ez — folytatja a kombájnos —, hi­ba alig van a géppel. Ugyan Fazekas András és Szász Tihamér könnyen eligazodik a térképen gyommag- is. Így pedig már nehezebb beönteni a déva­ványai malom fogadógarat­jába a termést. Éppen ezért, a következő szállítmányt már megtisztítva viszik oda. Nemcsak az átvétel gyorsul, az átvételi ár is nagyobb lesz, ha tisztább a rizs. ííí A kombájnok egyike az utolsó fogás végére ér. Át­kapaszkodik a gáton. Vezető­je, Janecskó János — mint mondja, két éve vezeti ezt a gépet: — Az itt töltött tíz év alatt dolgoztam már sokféle kombájnon, eddig ezt talál­tam a legjobbnak. Hogy mi­re használom ezt a tükröt? Elég rápillantani, és máris látom, hogy megtelt-e a magtartály. — Mennyiben más búzát vágni, mint rizst? — A rizst nehezebb, job­itt tartom készenlétben ezt a csizmát, de nemigen volt rá szükség, hogy felvegyem. Jobb ilyenkor a szandál, nem olyan meleg. Most be­fejezzük ezt a táblát, és me­gyünk ebédelni. Régebben ide hozták a tábla szélére. Most kocsival bemegyünk a központba. Ott kezet mosha­tunk, és kényelmesen, hi­giénikus körülmények között ebédelhetünk. Időben ugyan­annyi. V Megérkezik a másik két gépkezelő, indulnak ebédel­ni. Az ebédlőben összetalál­kozunk. Ülnek a nagy tál leves mellett. — Pillanat! — mondja a felszolgálónő, és egy apró csípős paprikát hoz nekik. Mert hiába ők az utolsó ét­kezők, azért egy kis kivéte­lezés megilleti az aratókat. M. Szabó Zsuzsa Telik a pótkocsi, rövidesen indulhat Dévavá- nyára Fotó: veress Erzsi Janecskó János elégedett a bérezési formával

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom