Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-15 / 216. szám

o 1982. szeptember 15., szerda Szomszédolás CSOHGKÁD * HEGYEI HÍRLAP A költségvetésből gazdál­kodó intézmények év vége felé mindig azon törték a fejüket, miként költhetnék el az adott, évre kiutalt ösz- szeget, mert egyébként jö­vőre kevesebbet kapnak. Szerencsére ez az elv meg­változott. Erre olvashatunk példát a Többre jutni — kevesebből című írásban, amelyben néhány példán ke­resztül' igyekszik az újság­író bizonyítani, hogyan tö­rekszenek mind több cél el­érésére, okosan gazdálkodva, kevesebből. Kónya József írását szerencsére Békés me­gyében is „felhasználhat­juk”. Békésszentandráson ugyanis a 16 millió forintos iskolaberuházásból megma­radt 3,5 millió forintot a község szennyvízelvezető rendszerének kiépítésére használják fel. A pedagógusé a főszerep Honti Katalin írásának cí­me, amelynek alapján ma­gam is felidéztem első taní­tómat. S ahogy nekem, úgy másnak is vannak, lehetnek pedagógus példaképéi. Az írás szerzője is azt támaszt­ja alá: a pedagógusi pályá­ra lépő fiatalok á jövő nem­zedék személyiségének for­málását, alakítását végzik. Tegyük hozzá, mindenkor legjobb tudásuk szerint, de nem mindegy, hogy hogyan. Az oktató-nevelő munka ma a változás időszakát éli. Programnyilatkozatok, ha­tározatok, nevelési követel­mények igyekszenek segíte­ni a megváltozott helyzet­ben a pedagógusnak abban, hogy az oktatásban és a ne­velésben okkal és joggal övé lehessen a főszerep. Az ottfelejtett gyerek pél­dája... Bedő Nándor egy esetet mesél el. A 7. osztá­lyos paradicsomszüretelő gyerekek a munka végezté­vel hazafelé indultak, ám közülük egyiket még el­küldték a tábla végébe, üres ládáért. S mire előkerült a ládahegy mögül, a busz már tovább pöfögött a többiek­kel. Ilyenkor káromkodja el magát a felnőtt. A gyerek csupán csak sírva fakad. Végül a kisgyermek beju­tott az iskolába, utolérte a többieket, ám mégis elgon­dolkodtató, hogyan történ­hetett az eset. A témák sorát változatlanul a pedagóguspályával foly­tatjuk. Pontosabban az ar­ra készülőkével. Egy — a hatszoros túljelentkezés el­lenére — a főiskolára be­jutó fiatal nehéz akadályba ütközött. Nem kerülhetett be a kollégiumba. Az albérlet pedig, még ha szerény is, igen sokba kerül. Felvetődik a gondolat, van-e más meg­oldás? A KISZ Budapesti Bizottságának kezdeménye­zésére: középiskolai kollé­giumokba kellene elhelyez­ni a főiskolás, egyetemista fiatalokat, hogy ott a szál­lás fejében korrepetáljanak, ügyeljenek, elsősorban a ta­nárszakos hallgatók. A régi emlékeket, idéző történet a kosztkvártélyért oktatás, ta­lán hasznot is hozhatna, se­gíthetne a pedagógusok és a szülők gondján. Lesz-e elég autó 1982-ben? A kérdést Sáfrán István te­szi fel Csűri Istvánnak, a Merkur Személygépkocsi-ér­tékesítő Vállalat vezérigaz­gatójának. Az írásból kide­rül, hogy az év első felében a gyártó négy és fél ezer autó leszállításával elmaradtak. Kevesebb érkezett Ladából, Wartburgból, Polskiból, Zasztavából és Dáciából. En­nek egyik oka, hogy Dáciá­ból és Ladábpl új típusok kerültek a kereskedelmi for­galomba. Az év végére sem várható, hogy a teljes meg­rendelt mennyiség megér­kezzen. Ezért nem csoda, ha megnövekedett a használt­autó-forgalom, hiszen a sor­számok is mutatják, hogy rapszódikus és lassú a gép­kocsik beérkezése. A gép­kocsi-megrendelők sorszáma jelenleg 205 ezer 266-os sor­számnál tart. A legnépsze­rűbb a Lada, a Trabant, a Dácia és a Wartburg. A megemelkedett benzinárak azonban csökkentik az ér­deklődést. Az első negyed­évben beérkező napi átla­gos 304 megrendelést a má­sodik negyedévben naponta átlagban csak 234 követte. bv.—SZOLNOK MEGYEI A természet szerepét kell pótolni. Kétségtelen, hogy növekszik a belső építészet jelentősége. Elsősorban azért, mert csökken a tér, s az erdők, ligetek helyett a belső építészet veszi át a természet szerepét a közös­ségi tér fórumain * — tár­gyaló- és bemutatótermek­ben, vendéglőkben, szállo­dákban, valamint ipari lé­tesítményekben és ottho­nainkban. Az a jó belső épí­tészeti terv, amely egyrészt nem szegényes, de nem is túlzott a díszítményeket il­letően, ahol a funkció és a megjelenés kellemes hatása egymással párhuzamos, ösz- szetett feladat ez, s ha jól végzik, szépsége harmóniát eredményez. Fontos „apróságok”. Nem­rég érdekes cikk jelent meg a Népszabadságban a ter- málkutak franciaországi hasznosításáról. Szolnok megyei szakemberek tanul­mányt készítettek a megyé­ben végzett meddő olajipari fúrások termálkútként való hasznosításának lehetőségei­ről. A Békés megyei adott­ságokat > figyelembe véve^ szintén fel lehetne használ­ni gyakorlati célokra a ter- málkutakat. DáUABYARORSÚG Új módszerek — gyorsabb segítség. Pécsett tartotta nemrégiben 13. konferenciá­ját a Magyar Traumatológus Társaság. A több mint 500 résztvevő között 14 ország­ból érkezett számos külföldi hallgatta az öt szekcióban folyó előadásokat. A trau­matológia korábban az álta­lános sebészet egyik ága volt, de már már egyre inkább önállóvá válik. Hiszen nö­vekszik a balesetek száma, és az ilyen sérültek ellátá­sa egészen más szemléletet, nagyfokú műszerezettséget, s gyakran teljesen új és szo­katlan módszereket igényel. Enni, de mit és mennyit? A világban az járja, a ma­gyar kulturált nép. A kul­túra tág fogalmába azonban beletartozik az étkezési kul­túra is. Azonban táplálko­zási szokásaink mennyiségi és minőségi értelemben egy­aránt kifogásolhatók. Hely­telenül beidegződött étkezé­si szokásainkon pedig nem lehet egyik napról a másik­ra változtatni. Az egészsé­ges táplálkozás lehetőségei­nek, a most kapható korsze­rű élelmiszerek bemutatásá­nak céljával rendezte meg a Csongrád megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya számos intézmény részvéte­lével a gasztronómiai napo­kat Szegeden. A bemutató azt bizonyította, hogy nő azoknak az intézményeknek, vállalatoknak a száma, ame­lyek bekapcsolódnak táplál­kozási szokásaink, szemléle­tünk változtatásának neve- íőmunkájába. összeállította: Sz. J. és B. Ä. Javul a tömegközlekedés a szeghalmi járásban A szeghalmi járási Népi Ellenőrzési Bizottságnál 204 népi ellenőr tevékenykedik. A közelmúltban vették gór­cső alá a járás tömegközle­kedésének helyzetét. A köz­lekedési gondokat a lakosság különböző fórumokon jelez­te. A járási pártbizottság kezdeményezésére vette éves tervébe a NEB ezt a témát. A lakosság véleményét és javaslatait a népfronbizott- ságok gyűjtötték össze. A széles körű vizsgálatban 14 népi ellenőr vett részt. A vizsgálat a közúti, a vas­úti közlekedésre és a mun­kásszállításra terjedt ki. A járásban 21 távolsági, 54 helyközi és 40 helyi aur tóbuszjárat bonyolítja le a közúti forgalmat. A népi el­lenőrök megállapítása sze­rint a buszjáratok kihasz­náltsága mintegy 65 száza­lékos. Egyes járatok azon­ban időszakonként nagyon zsúfoltak. Néha az is előfor­dul, hogy a megállóban levő utasok egy részét nem tud­ják felvenni, s kénytelenek a következő járattal utazni. A legzsúfoltabbak a Vész­tő—Békéscsaba, Füzesgyar- gyarmat—Szeghalom—Gyu­la, továbbá Gyula—Eger, valamint Debrecen—Szeged között közlekedő autóbusz- járatok. A járási székhelyre különböző irányból naponta 71 autóbusz érkezik, s ugyanannyi hagyja el Szeg­halmot. A reggeli órákban a munka kezdésének idő­pontjáig 10 járat érkezik, s ugyanannyi indul vissza Kö- rösladány, IKertészsziget, Füzesgyarmat és Vésztő fe­lé. Kihasználtságuk igen jó, sőt sok esetben zsúfoltak is. A munkásszállítást a vál­lalatok általában saját jár­műveikkel oldják meg. Ilyen módon nagymértékben te­hermentesítik a Volánt. Fon­tos kérdés a megyeszékhely, valamint a kórház és a ren­delőintézet nagy forgalma miatt Gyula megközelfitése. A megyeszékhelyre napon­ta oda-vissza 37 járat közle­kedik. Gyulára átszállással lehet továbbutazni. Minden járathoz van csatlakozás. A reggeliek és a délutániak igen zsúfoltak. Ezek a távol­sági járatok a menetidőt általában tudják tartani. Ké­sés csak rossz időjárás, ille­tőleg műszaki hiba esetén fordul elő. Az önapos mun­kahét beveztése óta az au­tóbuszok száma csökkent. Hét végeken ez torlódást és zsúfoltságot okozott. Ezeket a panaszokat kisegítő jára­tok beállításával orvosolták. A Volán menetrendje nem minden esetben alkalmaz­kodik a MÁV menetrendjé­hez. A Békéscsaba—Vésztő vonalon 10 Volán-járatból hatnak nincs csatlakozása a Gyoma—Budapest felé köz­lekedő vonathoz. A Volán az egyes mellék- és helyi já­ratoknál sem tud minden esetben autóbusz-csatlako­zást biztosítani. Az utasok kis száma miatt ezek a jára­tok nem lennének gazdasá­gosak. Gondosabb szervezés­sel és egyeztetéssel azonban ezt a gondot is orvosolni le- ' hetne, állapították meg a Egyes járatok időszakonként nagyon zsúfoltak. Előfordul, hogy a megállóban az utasok egy részét nem tudják felvenni Fotó: Veress Erzsi népi ellenőrök. Szerencsés volt a Volánnak az az intéz­kedése, hogy azokon a tele­püléseken, ahol a helyi vas­úti közlekedést megszüntet­ték, autóbuszokat állítsanak be. Ennek megfelelően je­lenleg a járás területén min­den 200 főt meghaladó te­lepülést bekapcsoltak az au­tóbusz-közlekedésbe. Egyik fontos tényező a járatok pontossága, a menetidő tar­tása. A vizsgálat megállapí­totta, hogy az autóbuszok a menetidőket általában jól tudják tartani. Békéscsabával a vasúti összeköttetést naponta 10 vo­nat biztosítja. A fővárossal való összeköttetést is első­sorban a MÁV oldja meg. A Budapestre való utazás azon­ban péntek és szombat kivé­telével nem kielégítő. Vész­tőről 16 és 03 óra között, Kö- rösnagyharsányból pedig 12.25 és 04.25 óra között nem lehet Budapestre utazni. A vasútnál az ötnapos munka­hét bevezetése óta munka­napokon a járatok száma nem változott. A munkás- szállítást a járás területén zömmel a MÁV végzi. Ezen a téren jelentkező igényeket figyelembe veszik és a lehe­tőségekhez képest kielégítik. A menetrend az üzemek vál­tásrendjéhez igazodik. A vizsgálat befejezése után a járási Népi Ellenőr­zési Bizottság javaslatot tett a tömegközlekedés javításá­ra. Figyelembe vették a la­kosság észrevételeit. Szabó György né, a járási NEB el­nöke elmondta, hogy a ja­vaslatok többségét a .MÁV és a Volán elfogadta. A távo­labb levő községeknek — Körösnagyharsány, Bihar- ugra, Vésztő — javul a köz­lekedési kapcsolata. A MÁV Szegedi Igazgatósága a soron következő menetrendválto­záskor figyelembe veszi az igényeket. Nagyobb gondot fordít a Volán és a MÁV a menetrendek egyeztetésére. Az intézkedésekkel várható­an javulni fog a járás tö­megközlekedése. Serédi János Családi kör klubok — szülőknek Ifjú Gárda találkozó Az Ifjú Gárda képzési szakágai között csak egy a rendőri. A közelmúltban megtartott megyei szakal- egységi szemle után szep­tember 10 és 12-e között meg­tartották a rendőri szakal­egységek országos találkozó­ját. A találkozó egyben élő­iéi mérés is, melynek alapján látható, hol, mennyire sajá­tították el a fiatalok a rend­őri ismereteket. Az 1976 óta érvényben levő szakképzési program jól megvalósítható, amit az is bizonyít, hogy már a megyei szemlén is si_ kerrel mutátkoztak be a gyomai Kiss Lajos Gimnázi­um és Cipőipari Szakközép- iskola rendőri szakalegységé­nek tagjai, s az országos ta­lálkozón is az első öt között végeztek. Általános feladatokat is meg kellett oldaniuk az or­szágos versenyen, így példá­ul lövészeti ismeretüket és úszási tudásukat is be kellett mutatniuk. A feladatok kö­zött meg kellett oldaniuk a KRESZ-tesztet, kerékpárral és ügyességi pályán. Szemé­lyeket kellett felismerniük, s körözött gépkocsikat keresni. Okmányokat ellenőrizni, s megtalálni a hamisakat. A versenyző rajnak a közleke­dési baleset helyszínén intéz­kednie kellett a rajparancs­nok által meghatározottak szerint. Szórakozóhelyen is rendet kellett tenniük, s sza­bályos cselgáncsfogásokkal „kitenni a garázdálkodók szűrit”. Huszonnégy raj közül So­mogy megye, Budapest III. raja, Csongrád és Szolnok megye csapata után a Békés megyei fiatalok következnek a helyezések sorrendjében. A gyomai fiatalok oklevelet és az SZMT Csongrád megyei titkárának különdíját kap­ták. —számadó— Az egri Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola kezdeménye­zésére 1979-ben családi kör klubok alakultak Heves me­gyében. Munkájukról és eredményeikről a népfront­testületek képviselői előadást hallgattak meg a múlt év decemberében Budapesten. A kedvező tapasztalatok arra ösztönözték a résztvevőket, hogy saját megyéjükben is létrehozzanak ilyen közössé­geket. A békéscsabai József Attila Általános Iskolában — a HNF közreműködésével — szintén megszervezték a csa­ládi kör klubot. Féléves te­vékenységéről Budai Gyulá- né klubvezető tájékoztatta nemrég a megjelenteket, akik között ott voltak a vá­rosi tanács vezetői, a nép­front és természetesen az is­kola, valamint a gyermekin­tézmények képviselői. Blahut Károlyné, a HNF megyei bizottságának politi­kai munkatársa a szülők pe­Békés város kereskedel­mében nem egyeduralkodó, de meghatározó a helyi fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezet. Itt vannak az Uni- verzál, az Élelmiszer-Kiske­reskedelmi, a Vendéglátó­ipari Vállalat szaküzletei. A konkurrencia nem elkeseríti, hanem versenyre készteti az ÁFÉSZ-t. Az utóbbi eszten­dőkben szép eredményeket értek el a hálózatfejlesztés­ben. Felújították a Dübögő éttermet és szállodát, tavaly pedig megnyitották a régen várt iparcikkáruházat, a me­zőgazdasági szakboltot, tága­sabb lett a ruházati szaküz­let és a leértékelt áruk bolt­ja. Az első félévi adatok azt bizonyítják, hogy nincs szé­dagógiai kultúrájának fej­lesztéséről, Ratkay Ildikó vá­rosi vezető védőnő pedig az ifjúságvédelmi felelősökkel való kapcsolattartás szüksé­gességéről beszélt. Bőke Gyu- láné, az osztályfőnöki mun­kaközösség vezetője nagy megelégedéssel szólt arról, hogy találkozott az iskola és a népfront elképzelése. Vagyis: csakugyan be lehet vonni a szülőket a televízió Családi kör című adásaiban felvetett nevelési kérdések megbeszélésébe, a gondok alaposabb elemzésébe. A koordinációs értekezle­ten elhangzott az is, hogy ajánlatos külön-külön létre­hozni a 20—25 tagú klubokat az egyes intézményekben. Ugyanis a különböző korcso­portokhoz tartozó gyermekek szüleinek esetenként azonos, gyakran viszont más-más problémákkal kell szembe­nézniük. Ezért a tévében lá­gyenkeznivalójuk. A szak­emberek elmondották: a ter­het túlteljesítették és 251 millió forintos bevételre tet­tek szert. A 166 milliós kis­kereskedelmi forgalom ön­magáért beszél, hiszen 9 szá­zalékkal több az egy évvel korábbinál. A vendéglátó­ipari üzletek bevétele ugyan­csak emelkedett, 7,2 száza­lékkal. Az élelmiszerek, a vegyes iparcikkek eladása 10 százalékkal nőtt, ruhából és cipőből viszont ugyanannyit adtak el, mint tavaly. Az egy éve átadott ipar­cikkáruházban hat hónap' alatt 35 millió forint értékű vas-műszaki, vegyipari, ház­tartási és egyéb kultúrcikk talált gazdára. A Vídia Ke­reskedelmi Vállalattal közö­tott műsorok témáját is könnyebben meg lehet vitat­ni ezeken az összejövetele­ken. Itt nem az SZMK mel­lőzéséről, hanem egy új for­ma elterjesztéséről van szó, amikor is további alkalom nyílik az egymás megismeré­sére, a kötetlen beszélgetés­re és véleménycserére. A le­endő klubok munkájának irányítására természetesen szülőket is felkérnek. A szervezők azt szeretnék, ha a TIT pedagógiai szak­osztálya szakmailag és mód­szertanilag segítené majd a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban működő közössé­gek vezetőit. Jövőre összeg­zik a József Attila.lakótelep intézményeiben szerzett ta­pasztalatokat, és ezeket az­után ajánlásként elküldik a megye városaiba és közsé­geibe az érdekelt szervek­nek. sen üzemeltetétt áruház egy­re több termékkel, szélesebb választékkal várja a vásárló­kat. Ugyanakkor gondolniuk kell a város környéki közsé­gek minél jobb áruellátására is. Bélmegyer és Tarhos, Murony és Kamut lakossága szintén megfelelő körülmé­nyek között, gazdag árukész­letből válogatva szeretné vá­sárlásait lebonyolítani. Az árvíz több kereskedel­mi létesítményt megrongált. Ezek pótlására élelmiszerüz­letet építenek Békésen, a Dé- cseri-kertben, Tarhoson 1983- ban adják át a 4 millió fo­rintba kerülő ABC-áruházat. Korszerűsödik a vendéglátás is. Egyelőre 17 üzletet hir­dettek meg szerződéses üze­meltetésre. Ebből 3 vendég­látóipari egység és egy élel­miszerbolt már az új for­mában működik. e c —y—n OBC-áruház épül Tarhoson

Next

/
Oldalképek
Tartalom