Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-02 / 205. szám

1982. szeptember 2., csütörtök NÉPÚJSÁG Munkavédelem a Békéscsabai Konzervgyárban Emberiesség, de gazdasági érdek is A Békéscsabai Konzerv­gyár tésztaüzemében 1968. október 10-én súlyos baleset történt. Egexesi József né, a dagasztógép kezelője (3 gyermekes anya) lakarítás közben felnyitotta a védőrá­csot. a lapátokhoz nyúlt, amelyek a jobb alkarját le­szakították. tonsági szemlén, amelyre en­gem is meg szoktak hívni, kellő áttekintésre teszek szert. S hadd említsem meg. hogy a munkavédelmi őrhá­lózat eredményesen műkö­dik. De azért nincs minden rendben; Varga István így beszél; rosszul csinálnék meg egy alkatrészt, abból baleset is származhatna ... Ittas ember ne vezessen! A szállítási osztály 50 tar­goncának és 20 gépkocsinak a gazdája, ezenkívül az ipar­vágányon évente 5 ezer 500 vagon előkészítése, ki- és be­rakása, mozgatása, irányítá­sa is a feladatkörébe tarto­zik. Több mint 100 dolgozó­ja tavaly balesetmentesen látta el a rábízott feladatot. — Mi a titka a sikernek?. Vidó Lajos először a jár­művek műszaki állapotára hivatkozik: — Egyetlen hibás gépkocsi ki n^m mehet a kappn, és egyetlen hibás targonca nem helyezhető üzembe. Fontosnak tartja, hogy a gépkezelő értsen a mestersé­géhez, ezért Dávid István­ná csoportvezető rendszeres szakmai oktatást tart a dol­gozóknak. Ennek keretében a munkavédelmi oktatás nem marad el. Még valamit mond: — A következményekkel nem járó baleseteket sem tussoljuk el. Kiderítjük az okokat, levonjuk a követ­keztetéseket, hogy megelőz­hessük az „igazi” bajt. Na­gyon őrködünk azon is, hogy ittas ember ne vezessen. Ta­valy három gépkocsivezetőt kellett elbocsátani, mert ita­losán jött a munkahelyére. L ajtaváry Ulászlóné, a konzervüzem vezetője jónak tartja a munkavédelmi szer­vezettséget. Oda is szólítja magához Fehér Ferenc mű­vezetőt. és megkérdezi: — Mit tesz, ha egy asz- szonynak elvágja az üveg a kezét ? — Ha erősen vérzik, ken­dővel azonnal lekötjük, majd elkísérjük a közeli elsőse­gélynyújtó helyre, ahol meg­felelően képzett dolgozó gon­doskodik róla. Súlyosabb sé­rülésnél az orvost vagy a mentőt hívjuk. Fehér Ferenc tudja azt is, hogy a balesetet be kell je­lentenie az üzemvezetőnek, majd baleseti jegyzőkönyvet kell felvennie. Nyíri Mária szakmunkás az egyik munkavédelmi őr, aki igen fontosnak tartja ezt a társadalmi megbízatást, és igyekszik is a vállalásának eleget tenni. — Műszak előtt szétnézek a munkahelyen, hogy nincs-e valamilyen veszély. Munka alatt különösen a kendő- és a kesztyűviselésre figyelek, mert előfordul néha. hogy valaki leveszi és elfelejti fel­venni. Egy kérdés Lajtaváry Ulászlónéhoz: — Felelősségre vont már valakit azért. mert nem tartotta meg a munkavédel­mi előírásokat? — Tavaly négy dolgozó 'kapott írásbeli megrovást, ami anyagi hátránnyal is jár. Dr. Szilcs Ágnes üzemi or­vosnak jelentős szerepe van a balesetek és a foglalkozá­si ártalmak megelőzésében, valamint az elsősegélynyújtó hálózat megszervezésében, irányításában. A dolgozók szeretik őt és bizalommal fordulnak hozzá. Munkájáért a vállalat vezetői többször jutalomban, elismerésben ré­szesítették. Ő is, mint a gyár valamennyi dolgozója"es ve­zetője, ismeri a kormányren­delet alapján reá hárult fel­adatot, s törekszik arra, hogy — összhangban a vállalati intézkedésekben foglaltakkal — végre is hajtsa azokat. Pásztor Béla Felgyógyulása után tele­fonközpontos lett, anélkül, hogy az előző keresete csök­kent volna. Azóta is- volt munkatársaiéhoz hasonlóan emelkedik a munkabére. Más vonatkozásban is igye­kezett kárpótolni őt a válla­lat. Kapott háztartási gépe­ket, hogy lehetővé tegyék számára az otthoni munkát, és 1981-ben. a rokkantak évében 5 ezer forint segély­ben részesítették. Az 1968-at követő, évek­ben több, munkavédelmi hiányosságra utaló baleset történt a- gyárban, amelyek közül kettő ugyancsak cson­kulásos volt. A balesetek megelőzésére való törekvés elsősorban emberiesség kérdése. Elke­rülni a fájdalmat, a szen­vedést, a családok tragédiá­ját, a gyászt. De gazdasági érdek is, hogy az emberek megóvják egészségüket, munkaképességüket. Ilyen megfontolások alapján a vál­lalat vezetői a további bal­esetek hatékonyabb megelő­zésére intézkedéseket tettek. Az intézkedéseket ellenőr­zés előzte meg, amelyet Vág- réti László, az SZMT mun­kavédelmi felügyelője a vál­lalat szakembereivel együtt tartott. Ez alkalommal nem­csak feltárták a hiányossá­gokat, hanem javaslatot is tettek azok megszüntetésére. Ennek alapján ütemterv ké­szült. melyről Vágréti László a következőket mondja: — Átszervezték a munka- védelmet.. Megújult a szak- szervezeti munkavédelmi te­vékenység. Magasabb kép­zettségűek lettek az aktívák, kiszélesítették az őrhálóza­tot,' vetélkedőket szerveztek. A munkavédelmi és bizton­ságtechnikai csoportot a vál­lalat főmérnökének az irá­nyítása alá helyezték. Központi és vállalati intézkedés A Minisztertanács 47 1979. számú rendelete a munka- védelemről nagyobb jogot, szélesebb hatáskört biztosít a munkahelyi gazdaságveze­tőknek. Ezzel kapcsolatban a vállalatnál is történtek in­tézkedések, melyek közül a legfontosabbakat Varga Ist­ván. a munkavédelmi cso­port vezetője így foglalja össze: — A vállalat az új gépek, berendezések, létesítmények üzembe helyezéséhez a mun­kavédelmi engedély megadá­sát az szb társadalmi, mun­kavédelmi felügyelő he­lyett 23 személyre bízta. Előírta az üzemi balesetek bejelentésének, kivizsgálá­sának. nyilvántartásának a módját. Intézkedett a szociá­lis terv munkavédelmi' feje­zetének az elkészítésére is. Meghatározta, hogy például mi a kötelessége a műveze­tőnek. az üzemvezetőnek, a tanulók vezetőjének, ha bal­eset történik.' , — Mi a véleménye a vál­tozásokról, és a jelenlegi helyzetről? — kérdezem Gó­lya Páltól, az szb társadalmi munkavédelmi felügyelőjé­től. Ö az alábbiakban vála­szol : — Igen hatékony a gazda­sági vezetés munkavédelmi vonala, s vele a kapcsola­tunk jó. A negyedévi biz­— A termelés növekedésé­vel nem tartott lépést a tá­rolóhelyek fejlesztése. Emi­att nagy a zsúfoltság, ami balesetveszélyt rejt' magá­ban. Az is gondot jelent, hogy a konzervipar termelő­berendezései, gépei nagy­részt elmaradottak. Nehéz a kiszolgálásuk, a karbantar­tásuk. Hogy kezdődik a műszak? A tésztaüzemben 1979- ben egy asszony ismét cson­kulásos balesetet szenvedett. A csomagológép' szabályta­lan munkavégzés közben le­vágta az egyik ujját. Ez­után a vállalat valamennyi csomagológépét védőburko­lattal és elektromos érzéke­lővel (tehát feltétlenül ható berendezéssel) szereltette fel. — Ez persze csak egy ré­sze a munka biztonságossá­gának — állapítja meg Ugrai Andrásné gépkezelő, aki egyúttal szakszervezeti bizalmi is — és folytatja: — Munkavédelmi őrök vannak közöttünk, akik vigyáznak társaikra, a szocialista bri­gádok pedig úgy határoztak, hogy csak azt engedik a gép­hez, aki jól ért hozzá. Most például Liker Mihályné mű­vezető két kezdő szakmun­kást rábízott az egyik bri­gádra, hogy az gyakoroltas­sa be velük a fogásokat. — Hogy kezdődik a mű­szak? — kérdezem Liker Mi- hálynétól. — ‘Biztonsági szempontból a munkavédelmi őrrel és a szerelőkkel együtt ellenőr­zőm a gépeket. Legyen min­den rendben! Ezenkívül. fel­iratok figyelmeztetik a dol­gozókat, de mi naponta ma­gyarázzuk egyebek közt azt, hogy üzemben levő géphez hozzányúlni tilos. Tíz évvel ezelőtt évente 850, ma — fejlesztéssel és korszerű gépekkel — 2 ezer vagon tésztát gyártanak az üzemben. A gépek azonban biztonságosabbak és jobb a szervezettség, valamint a szakképzés is. — Most az a célunk — je­lenti. ki Andó János, a gyár­egység vezetője —, hogy to­vább növeljük a termelé­kenységet, ami véleményem szerint a biztonságos munka egyik meghatározója. Tavaly 54 dolgozót 'cseréltünk ki különböző fegyelmezetlensé­gek miatt, aminek a terme­lésben meg is lett az ered­ménye. S így vált lehetővé az itt dolgozók keresetének 20 százalékos emelése. Papp Ferenc, az üzemvite­li osztályhoz tartozó forgá­csolóműhely csoportvezetője kijelenti: — Ebből a műhelyből rossz munka nem kerülhet ki. Petneházi István esztergá­lyos most a paradicsomfel­dolgozó berendezéshez egy bronz alkatrészt formál, mégpedig — ahogy megtu­dom tőle — 0,05 milliméter pontossággal. — Ki ellenőrzi a kész munkadarabot? — Természetesen én. hi­szen magamnak is készítem. Igaz ugyan, hogy csak „asz- szisztálok” a termeléshez, de én sem másból, mint a kon- zervgyártásból élek. Egyéb­ként jól tudom, hogy ha II hulladékok szakszerű tárolása a vegyipar egyik legnagyobb gondja A vegyipar környezetvé­delmi helyzetéről tanácsko­zott szerdai ülésén a Vegy­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének elnöksége. A testület megállapította: az utóbbi években sokat fej­lődött a vállalatok környe­zetvédelmi tevékenysége, a levegő-, a vízszennyezés és egyéb károk csökkentésére tekintélyes erőfeszítéseket tettek, jó néhány beruházást valósítottak meg. A levegő- tisztaság védelmére tett in­tézkedések hatékonyságát mutatja, hogy töredékére csökkent a légszennyezés mi­att kifizetett bírságok nagy­sága. A vegyipari üzemek el­sősorban olyan technológiá­kat honosítanak meg, ame­lyekkel a különböző műve­letek során keletkező gázo­kat visszavezetik a rendszer­be. Ez az eljárás energiata­karékossági és környezetvé­delmi célokat egyaránt szol­gál. A hulladékok szakszerű tárolása, illetve segécj- vagy alapanyagként történő to­vábbi hasznosítása az egyik legnagyobb gond a vegyipar­ban. A hulladékok körében is a veszélyes, tovább már nem hasznosítható anyagok kezelése okozza a legtöbb nehézséget. Bár vannak jó egyedi kezdeményezések, s elkészült néhány berendezés, a megnyugtató megoldáshoz nem elegendőek vállalati erőfeszítések. Ezek a létesít­mények viszonylag szűk kör­ben oldják meg a hulladék kezelésével kapcsolatos gon­dokat — állapította meg az elnökség —, tényleges ered­ményeket regionális hulla­dékmegsemmisítőkkel lehet majd elérni, amelyek- egy- egy ipari körzet valamennyi (nem csak vegyipari) üzemé­nek veszélyes hulladékát be­fogadják. A testület állást foglalt amelley, hogy a vegyipari vállalatoknak a VI. ötéves terv hátralevő időszakában fokozottan szükséges meg­nyugtató megoldásokat ke­resniük a hulladékok — ezen belül a veszélyes anyagok — kezelésére, s kiemelten kell foglalkozniuk a hulladékok másodnyersanyagként törté­nő hasznosításával. Fontos, hogy a vállalatok áz energiatakarékos megol­dásokat helyezzék előtérbe. Horgászverseny Új divatáruüzlet Békéscsabán Békés megye legrégibb — 1937- ben alakult — egyesülete, a Bé­késcsabai Sporthorgász Egyesü­let idei harmadik nagyhalfogó versenyét szeptember 4—5-én tartja a csárdaszállási horgász­tanyájukkal szembeni Hármas- Körös-szakaszon. A ,köz«l 700 tagot számláló egyesület felnőtt és ifjúsági versenyzői a helyszínen nevez­hetnek, szombaton, 15 óráig. Ez­után vasárnap 10-ig, a mérlege­lésig tart a verseny. Igen érté­kes felszereléseket, kempingcik­keket kapnak a legeredménye­sebb ..pecások”, és a vetélke­dés előtt a szervezők birka­pörkölttel látják vendégül a ki­emelkedő verseny résztvevőit. Várhatóan nagy lesz az érdek­lődés. hiszen ősszel a halak megkezdik téli tartalékuk fel­halmozását, lehűlt a levegő és a víz. így nemcsak a ragadozók, hanem a ponty, a keszegfélék és a többi növényevő hal is Üobban kap. — pip — A Gyomai Háziipari Szö­vetkezet, mint üzemeltető, a Körösvidéki Cipész Szövet­kezet, a szarvasi Szirén Ru­házati Szövetkezet és az Endrődi Cipészipari Szövet­kezet, közismert nevén az ENCI közös divatáru-szak- üzletet nyitott szerdán Békés­csabán, a Szabadság téren. A 140 négyzetméter alap- területű, 1,5 millió forint nyitókészletű bolt várható havi forgalma eléri a 700— 800 ezer forintot. Ennek biz­tosítására a négy szövetkezet export- és kis szériás termé­keit állandóan szállítja. A divatáru-kínálat a minden­kori divat szerint friss, az árak meglepően alacsonyak, a vásárlónak sem kell el­utaznia a megyeszékhelyről, hogy a külföldön és Buda­pesten már ismert és kedvelt inget, cipőt, papucsot, kötött, árut vagy felsőruházati ter­méket megvehesse. Az ízlésesen berendezett üzlet belsőépítészeti munká­it Honti Antal tervezte. A különösebb ünnepség nélkül átadott új ellátóegységet már a nyitás után több százan felkeresték. — plp — i Miről ír a Magyar Hét legújabb száma? A Magyar Hét — az Or­szágos Idegenforgalmi Hiva­tal öt nyelven megjelenő he­tilapja — legfrissebb szá­mában Salgótarjánba hívja az olvasót, ismertetve a vá­ros múltját és jelenét, gaz­dasági jelentőségét, idegen- forgalmi látványosságait. Mindazoknak, akik Budapes­ten kívánjak eltölteni sza­bad idejüket, a gazdag fővá­rosi programkínálaton kívül néhány hangulatos kisven­déglőt, illetve szép strandot is ajánl. A sportkedvelőknek a balatoni vitorlás Európa- bajnokságról ad előzetest. A poprovat a magyar új hul­lám képviselőjét, a Solaris együttest mutatja be. Az orosz nyelvű mutáció a szovjet—magyar testvér- megyei kapcsolatok közül ez­úttal Nógrád és Kamerovó politikai, gazdasági és kul­turális együttműködéséről ad képet. A lengyel nyelvű ki­adás Barátság krónikája Sze­ged és Lódz közös, elsősor­ban szakmai munkájáról szá­mol be. Tájékoztat a Ma­gyarországon nemrég meg­tartott ifjúsági parlamentek témáiról, összegezi a tapasz­talatokat. A túrakedvelőknek a Cserhát hegységben meg­búvó, népi hagyományait hí­ven őrző Hollókő községet ajánlja úticélul. A csehszlo­vák mutáció az autós turis­táknak szolgál hasznos köz­lekedési útmutatásokkal. A román kiadás szerkesztőségi cikkben -köszönti Románia felszabadulásának 38. évfor­dulóját. Illusztrált cikket olvasha­tunk a barlangjárás-barlang- kutatás* érdekességeiről, ered­ményeiről. A gasztronópiia iránt érdeklődőknek a ma­gyar konyha ízeit kínálja hozzávaló borokkal együtt. A szám képes riportot közöl a győri Patikamúzeumról. A szerb-horvát nyelvű ki­adás hírt ad a Buda Penta Hotel megnyitásáról. A Ba­rátság-krónika többek között a szentgotthárdi néprajzi tá­bor életéről, a zágrábi folk­lórfesztiválról tudósít. A Magyar Hét legújabb száma a fentieken kívül részletes budapesti és vidéki programajánlattal és hasz­nos tudnivalókkal szolgál a turistáknak. Víztisztító rendszer épül Békésszentandráson Évek óta megoldandó feladat Békésszentandráson a szenny­vízrendszer felújítása, átépítése. Immár nyolc éve hozzá is fog­tak a munkához, amelyet csat­lakoztatnak majd az új rend­szerhez. A folyamatosan vég­zett munkák után ebben az év­ben mód nyílt arra. hogy a köz­ség megvalósíthassa régi elkép­zeléseit. Februárban elkészült az iskola, s kiderült: takarékosan dolgoztak az építők, s maradt a beruházási összegből. A meg­takarított pénzekkel együttesen négymillió forint áll a nagyköz­ség rendelkezésére, amit a rend­szer kiépítésére használnak fel. A jelenlegi mechanikus víz­tisztító rendszer nem megfelelő, mert környezetszennyező, ugyan­akkor az intézményekből távo­zó víz tisztítása komoly gondo­kat okoz. Ezért van szükség ar­ra a Biokompakt KU—200 típu­sú szovjet szennyvíztisztító be­rendezésre, amelyet a nagyköz­ség tanácsa megrendelt a For­rás Vízgazdálkodási Egyesület­től. Ezzel egy időben megrendel­ték a Dunamenti Regionális Víz­gazdálkodási Vállalattól a sze­relési munkálatokat. Ezek után megkezdődhet a munka, a régi rendszert megemelik. Ez a régi csőhálózat, az átemelő és befo­gadó szerepét tölti majd be, s ehhez csatlakozik a fő gerinc­nyomóvezeték. A vizet a köz­ségen kívüli bányagödrökbe ve­zetik. innen pedig nyárfás ön­tözésére használják fel a tisz­ta vizet. Sz. J. Az ifjúsági turizmus se­gítése és fellendítése céljá­ból a KISZ Bács-Kiskun me­gyei bizottságának kezde­ményezésére ifjúsági szálló­vá és szabadidő-központtá alakítják az erre alkalmas, használaton kívüli tanyai is­kolákat a megyében. Első­ként az 1924-ben épült, volt nagybugaci általános iskolát hoztuk rendbe és alakították át teljes egészében társadal­mi munkával mindössze 21 nap alatt. Az új tanyai szál­ló 40 vendég részére nyújt kulturált szállás- és étkezési lehetőséget. A képen: a tu­ristaházzá átalakított általá­nos iskola. (MTI.fotó — Karáth Imre felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom