Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-02 / 205. szám
NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 2„ csütörtök Ez a „gombafej” jóval meghaladja a másfél kilogrammot Ahol nem csak felismerték a lehetőséget Harminc tonna laskagombára számítanak Víziigyes számvetés — gázkitörés után A Mezöberény és Vidéke ÁFÉSZ vezetői nem abban a reményben ötlotték ki a laskagomba tenyésztését, hogy ez majd milliókat hoz. Ez annak idején eszükbe sem jutott. Vincze Miklós elnök és munkatársai csupán egy kiegészítő tevékenység kínálkozó lehetőségét látták meg a gomba tenyésztésben. Jó másfél évvel ezelőtt történt ez, vagyis nem sokkal azután, hogy az ÁFÉSZ megvásárolta Mgzőberény- ben az építőipari szövetkezet külső telepét. Az itteni épületeket alapvetően az ÁFÉSZ házilagos építőrészlegének szánták. Továbbá az áruszállító járművek elhelyezését, javítását is ezen a telepen tervezték megoldani. A laskagomba-tenyésztés meghonosításának ötlete akkor p ttant ki a fejekből, amikor e telep eléggé rossz álÉrdekes természeti jelenséget idézett elő a szélsőséges időjárás a Mecsek vidékén : tavaszi díszt öltöttek itt is, ott is a fák és a cserjék. Legdélibb országrészünkben, amelyet „magyar mediterránként” emlegetnek, megszokott látvány a másodszor virágzó növény. Az idén azonban feltűnően korán kezdődött és viszonylag nagy számban észlelhető az őszi virágnyílás. Sokan azt tartják, hogy a másodvirág a szép, meleg ősz ígérete. Ez azonban csak babona, hiszen a már lezajlott időjárási folyamatok következménye a jelenség. A botanikusok véleménye szerint a hűvös és a meleg, az esős és a száraz időszakok szokatlanul gyors váltakozálapotban levő épületeit az ÁFÉSZ vezetői már sokadszor végigjárták. Szinte hetek alatt jutottak arra az elhatározásra, hogy a telep belső épületsorát saját erőből, rövid idő alatt alkalmassá lehet tenni gombatenyésztésre. A gondolat a MÉSZÖV vezetőihez is gyorsan eljutott, ahol csakhamar „zöld utat” kapott a gombatenyésztés meghonosítása. Sőt, a feltételek megteremtéséhez szükséges segítség- nyújtás sem maradt el. A gombatelep — mert ez a neve — kialakítása, az épületrészek házilagos rendbe hozása, az eszközök és gépek beszerzése, s a tenyésztéshez szükséges egyéb tárgyi és személyi feltételek megteremtése a múlt év novemberében kezdődött el. Az azóta eltelt tíz hónap alatt nemcsak az előkészítő munsa zavarhatta meg idén a természet rendjét. Mindenesetre különlegesen szép látványt nyújtanak a tavaszt idéző mecseki fák. Pécs belvárosában, a Zsol- nay Múzeum előtt egy vadgesztenyefa borult virágba: a lombjukat vesztett ágakon legalább ötven gyertyaszerű \ fehér virág pompázik. A Pécshez tartozó Vasason egy meggyfa öltötte fel a tavaszi köntösét. A Tenkes-hegy alján megint nyílik a legkorábbi cserjevirág: a mogyoró barkája. Az ormánsági utakat szegélyező akácfákon több helyütt is díszlenek a májusra emlékeztető virágfürtök. A harkányi víkendtelepen orgonát, Pécsváradon pedig ibolyát szedtek ezekben a napokban. kálatok fejeződtek be. A kertészeti technikumot végzett két fiatalember és munkatársai másfél héttel ezelőtt megkezdték az első betelepítésből származó több mázsa laskagomba leszedését, s a környékbeli ÁFÉSZ-ek igénye szerinti rendelések teljesítését. Amint Vincze Miklós elnöktől hallottuk, az idén mintegy 150 tonna alapanyag folyamatos feldolgozására, vagyis hőkezelésére kerül sor. Hogy mi is ez az alapanyag? Morzsolt kukoricacsutka, melyet a Hidasháti Állami Gazdaságtól kap a Mezöberény és Vidéke ÁFÉSZ. Nos, a morzsolt kukoricacsutkát darabosra őrlik, majd gombacsírával beoltják, és nagyméretű üstben meghatározott ideig hőkezelik. Ezután az alapanyagot nylonzsákokba töltik, s lezárják, illetve állandó hőmérséklet közepette érlelik. Ebben az évben a mintegy 150 tonna alapanyagból 30 tonna laskagombát várnak a szövetkezet vezetői. Most még műanyag ládákban és ömlesztetten szállítják a gombát a megrendelőhöz. A szövetkezet elnöke azonban úgy vélekedett: a szükséges gép beszerzése után ízléses csomagolásban, nylontasakökban szeretnék az év minden szakában forgalomba hozni a kitűnő minőségű laskagombát. A .Mezöberény és Vidéke ÁFÉSZ vezetői korántsem a milliók reményében honosították meg a melléktevékenységet. Ha azonban leleményességük, kezdeményezőkészségük tisztességes haszolyan tevékenységet kezdeményeztek, amely lakossági ellátást szolgál. És ezt nem milliókat igénylő beruházásokkal valósították meg. Hibridek seregszemléié Megkezdődött a kukoricafajtabemutatók őszi sorozata, amelyen a mezőgazdasági szakemberek megismerkedhetnek a ne- mesítési munka legújabb eredményeivel. Az Országos Mező- gazdasági Fajtakísérleti Intézet, a Vetőmag-termeltető és -értékesítő Vállalat és más szervek az idén hat helyen rendezik meg a hibridek „seregszemléjét”, s összesen mintegy 30—40-féle újdonságot mutatnak be. Az ez évi eseménysorozaton azok az új fajták mutatkoznak be, amelyek nemesítése 8—10 évvel ezelőtt kezdődött, általában ennyi idő szükséges egy-egy új hibrid létrehozásához. Közülük legnagyobb érdeklődés várhatóan a Szegedi Gabonatermesztési Intézet nagy hozamokat biztosító nemesítései iránt nyilvánul meg. A bemutatók után az- új hibridekre beérkező rendeléseket a Vetőmag-termeltető és -értékesítő Vállalathoz maradéktalanul ki tudják elégíteni. Az augusztus 7-i Szeghalom—füzesgyarmati gázkitörést augusztus 15-én sikeresen elfojtották, majd 17- én véglegesen elzárták a kutat is. Emberek és gépek idegtépő és erőt feszítő megpróbáltatása ezzel még nem ért véget: a főszereplő olajosok és tűzoltók mellett a vízügyiek például csak augusztus 25-én vonultak el végleg a gázkitörés színhelyéről. — A főszerep valóban nem a mienk volt, ennek ellenére átéltünk néhány olyan napot, amely azt hiszem, mindannyiunk számára emlékezetes marad — idézi fel a történteket gyulái irodájában Goda Péter, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Tőle tudjuk meg, hogy az igazgatóság már augusztus 8-án, a kút begyulladásakor megtette a szükséges intézkedéseket, a következő nap pedig a szeghalmi szakaszmérnökség szakemberei az olajosokkal közös terepszemlét tartottak a szükséges víz biztosításának előkészítésére. Ezzel egy időben felkészültek a vízminőség védelmére is. — Első látásra nem is tűnt nagynak a feladat, hiszen a Berettyó mindössze 2500 méterre folyik az események színhelyétől, csakhogy egy vízátemelő mű megépítése jó néhány napba tellett volna. Ügy döntöttünk, hogy a belvízelvezető csatornákat vesszük igénybe, csakhogy ezek ellentétes „esésűek”. A cukor karrierje még ma is, amikor az élelmiszerek jelentősen feléftékelődtek, ritkaságnak számít. Az elmúlt három évtizedben ugyanis földünkön a cukor- termelés és -fogyasztás nagyjából megháromszorozódott, s napjainkban évente több mint 80 millió tonna! S ha időszakosan változik is a kereslet-kínálat mértéke — és ezzel együtt természetesen a világpiaci ár is —, a korszerű módon való cukor- termelésnek feltétlenül hosz- szú távú jövője van. A répa hosszú technológiai soron fut át, amíg cukor lesz belőle. Az első állomás: átvétel a termelőktől (a cukortartalom és a súly együttes mérésével), azután következik a tisztítás, az úsztatásos mosás. A gyártás első fázisa: a cukorrépa felszeletelése. A répaszeletekből diffúziós eljárással (kioldással) nyerik a cukrot. Ezt követően a gyártási folyamat kettéválik. A már cukormentesre lúgozott szelet szárított vagy préselt formában visszakerült a mező- gazdasági üzemekbe, ahol Ezért túlduzzasztással kellett a feladatot megoldani, ami megint csak nem veszélytelen dolog — magyarázza az igazgató. Végül is 6580 métert tett meg a víz, mire rendeltetési helyére ért. Ehhez több mint hetven embert és egy sereg gépet kellett a vízügyesek- nek harcba vetniük. Nyújtott műszakban, erejüket megfeszítve dolgoztak a vízügyi igazgatóság meg a Békési Vízgazdálkodási Társulat kubikosai, a sarkadi szakasz gátőrbrigádja, kotrógépesei és a szképeres brigád. A szivattyúnál a gyomai gépüzem dolgozói álltak őrt, 24 órás váltásban. A szeghalmi szakaszmérnökség két hétig egyfolytában, egy emberként állta a sarat — szó szerint, mert a gázkitörés és belobbanás napjain akkora eső esett a térségben, hogy még 72 óra múltán is csak Görög János tudott a tűz közelébe férkőzni, mocsárjáró gépén. De az ő nevén kívül Csatári Imre szivattyús gépkezelő meg Tomisa László és Puskás Péter technikusok nevét is meg kell jegyezni, mint olyanokét, akik példamutató módon teljesítették kötelességüket a rendkívüli órákban, napokon. Bár, aki ott teljesített szolgálatot, azok közül senkit sem kellett külön noszogatni. Mindenki át- érezte azt a felelősséget, ami reá hárult, akár erőgépet kezelt, akár szivattyút, kubi- kolt, vagy a munkákat irányította. takarmányozásra használják. A cukortartalmú nyers léből pedig több fokozatú mész- karbonátos eljárással kiszűrik azokat az anyagokat, amelyek nem cukortartalmú- ak, majd a tisztított cukorlevet bepáVló állomáson be— Ez a helytállás tette lehetővé, hogy az ígért határidőnél jóval hamarabb tudtuk a nagy mennyiségű — mintegy 30 ezer köbméter — vizet biztosítani. Majd az oltást követően a víz visz- szavezetését, illetve minőségvédelmét, azaz a szeny- nyeződésektől való megtisztítását kellett megoldani. Ehhez egy 2200 köbméteres vésztározót létesítettünk, és megbirkóztunk egy olyan, számunkra is új feladattal, mint amilyen a gazolin eltávolítása a vízből. Az előbbieken túl egyéb tanulságokkal, tapasztalatokkal is szolgált ez a nagy próba, amelyben a KÖVIZIG szeghalmi szakaszmérnöksége volt a műszaki irányító, a gyulai szakaszmérnökség vonult fel az erőgépekkel, a gyomai gépüzem pedig szivattyúit vetette be az elemi erőkkel vívott küzdelembe. Nem kevesebb hárult persze a vízminőségvédelmi osztagra sem. — A tettrekészség, a« vízügyesek állandó hadra foghatóságának, nagy gyakorlati tapasztalatának-, szaktudásának bebizonyodása mellett az is világossá vált. hogy a vizeseknek meg az olajosoknak „békeidőben” is tartaniuk kell a kapcsolatot, s minden kúti\ál közösen kell megvizsgálniuk az esetlegesen szükségessé váló víz biztosításának lehetőségét — állapította meg végül a KÖVIZIG igazgatója. sűrítve kristályosítják. A végterméket a kristályosítással nyerik. A melléktermékeket, a melaszt pedig szeszgyári, illetve takarmányozási célokra értékesítik. A cukor tárolására legújabban óriás betonsilókat használnak, ahonnan azután egész évben folyamatosan elláthatják a csomagolóüzemet. Képünk előterében egy korszerű cukorgyár termelésirányító vezérlőpultját láthatjuk, a háttérben pedig a jókora méretű technológiai berendezéseket, amelyeket az úgynevezett cukorkampány ideje alatt egyfolytában mintegy száz napig üzemben tartanak * A gombacsírával beoltott és hókezclt alapanyagot nylonzsákokba zárva érlelésre készítik elő Kép, szöveg: Balkus Imre Tavaszt álmodó fák (kőváry) Napfelkelte éjszaka? Ezt látták 11 napon keresztül Szeghalmon, a füzesgyarmati gázkitöréstől 10 kilométerre Fotó: Oravszki Ferenc Amíg a répából cukor lesz
