Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-20 / 195. szám
\ 1982. augusztus 20., péntek NÉPÚJSÁG Szocialista brigád a Lenin Tsz-ben Nemcsak a történelem hőse lehet valaki, hanem a munkáé is! Egy társasutazáson hallottam először a békéscsabai Lenin Tsz Dobó Katica Szocialista Brigádjáról. A hosszú autóbuszúton a munkáról beszélgettünk, s érdeklődéssel hallgattam az előttem ülő asszony lelkesedő beszámolóját. Alaposabban meg kell ismerkednem azokkal, akikről mesél — határoztam el magamban —, de jó fél év telt el, mire elképzelésemet valóra válthattam. n testületi demokrácia egyes kérdései Ancsin József telepvezető és Gyöngyösi Györgyné. a Dobó Katica brigád tagja kalauzolt bennünket a Lenin Tsz baromfitelepén. Árnyas, virágokkal szegélyezett utak. rend. tisztaság, szigorú fertőtlenítés fogadja itt a vendéget. Vigyázni kell a nagy hasznot hajtó tojástermelőkre.. Két gondozó látja £1 a tojóházban a 18 ezer tyúkot. Ez csak a nagyfokú automa- tizációval lehetséges, hiszen a régimódi, kézi munkával ma már csupán a lőj >-t szedik ki. A baromfitelei árbevétele megközelíti a 70 millió forintot. Az áruto'ós nagy részét exportként értékesítik. helyben van a feldolgozó üzemük is. A naposcsibéket a Bólyi Állami Gazdaságtól vásárolják, és a éeszben nevelik fel. A tojótelepre 18 Kés jérceként kerülnek itt egy évig maradnak. amíg gazdaságos a tartás Az asszonyok évenként cserélik az állományt, ottjártunkkor is éppen tele*- pitéitek. Az ebédlőben ültünk le a brigádtagokkal, hogy életükről, munkájukról beszélgessünk. Kalina Ká- rolyné. Nagy Mihályné alapító tagok 1967 óta dolgoznak a brigádban, a többiek később kerültek a csapatba Régebben majd' harmincán tartoztak együvé; mostanában 12 a brigádlétszám. Mint mondják. így jobban ismerik egymás gondját, örömét, munkáját. Valach Pálné, Such Andrásáé, Okos György brigád- tagok és a patronáló ágazat- vezető. Flóra N. Lajos telepednek még, az asztalunkhoz. Szó szót követ, mikor a brigád történetét elevenítjük fel. Az eredményeikre büszkék. mégis nehezen mondják: — Vállaltuk, hogy túlteljesítjük a termelési tervet, sikerüli is. A határidős, pontos jércetelepítés, tyúkszállí- tás kötelességünk. A rendes, lelkiismeretes munkavégzésnél többet szeretnénk nyújtani. Kommunista műszakot vállalunk, és mindenki legalább lt) órát dolgozik társadalmi munkában, politikai, szakmai tanfolyamokra járunk. vetélkedünk — egészítik ki egymás gondolatait. — A téesz. vezetőinek megbecsülését érezzük, igyekszünk megfelelni az elvárásoknak. Varga Imre. a téesz párttitkára látogató körútja során éppen a Dobó Katica brigádhoz érkezett. Közénk telepedett ö is: — Ebben a brigádban van a legtöbb női párttag, s szinte mindenki ellát valamilyen társadalmi funkciót. Pártvezetőségi tag. nőbizottsági elnök, verseny- bizottsági vezető, népi ülnök — sorolja a párttitkár. — Kitüntetése is majd’ mindenkinek van. A téeszben az első szocialista brigádként alakult meg a Dobó Katica, most már 22 ilyen ‘szocialista kollektívánk van. Ez a közösség mégis tartja a színvonalát. hosszú évek óta az elsők között vannak, pedig a versenymozgalom, a szocialista brigádok értékelése szigorú feltételek teljesítése alapján történik. Az arany- koszorút tízszer kapták meg. és állandó versenyben állnak a Kulich Gyula Szocialista Brigáddal. A vezetőséggel arról beszélgettünk a napokban. hogy az arra méltóknak merjük kiadni a Kiváló Brigád címet. Ezek az asszonyok. s a brigád három férfi tagja példát mutatnak a többi brigádoknak is. Számukra nem szólam, hogy lelkiismereti üggyé nemesítették a teljesítményüket a munkában, az életben. — Nem tudnánk elviselni, hogy az eddigieknél rosz- szabb értékelést kapjunk — bizonygatja Gyöngyösiné. — A munka melletti feladatokat, vállalásokat úgy osztjuk el, hogy mindenkire testhez álló rész jusson. Van. aki takarít, mos. vagy éppen tanul. vetélkedik a brigád nevében. a közösségért. Ki mit szeret, vagy mire képes. — Fiatal MSZBT-tagcso- port tevékenykedik a téeszben — meséli Flóra N. Lajos. A Dobó Katica brigád állandó vetélkedőkülönítménye ezért nevezett be a Ki tud többet a Szovjetunióról? versenybe. Elsők lettek: Marsiné. Gyöngyösiné. Nagy- né és Suchné' jutalomból repülhetett a nyáron Lenin- grádba és Moszkvába. Egyébként is nagyon szeretnek utazni, más vidéket látni. Okos György csendben hallgat az asztal. mellett. Nehezen vallja meg', hogy ő szabad idejében főként a hobbijának él, s ezzel a kollégák kérését teljesíti. Gyertyatartót. rokkát, famunkákat. • képkeretet készít, lur- farag hasznosat és szépet a mások örömére. Suchné tavasz, óta brigádvezető, de máris egyik leglelkesebb motorja a. közösségnek. Ugyanúgy, mint az a három brigádtag. aki szeptembertől fog tanulni a szakin u n kások sza k középiskolájában. A többiekről, az ösz- szetartásról is mesél a pontosan, szépen vezetett brigádnapló. Színház-, mozi látogatás, társadalmi munka, kirándulások emléke olvasható benne. Az írás naprakész. érzékeny reagálást tükröz az életükről, a körülöttük mozgó, változó világról. Játékot festenek, babaházat építenek az Áchim-lakótelep óvodásainak, kirándulni viszik a 11 -es számú általános iskola harmadikosait, segítik a brigád rokkant nyugdíjasát, vért adnak a rászorulóknak. Újságolvasás közben bukkantak a hírre, hogy Ru- zicskay György Szarvason élő festőnk hazatért párizsi útjáról, s alkotóházában várja a látogatókat. Felkerekedtek, elmentek hozzá. A naplóban e sorok tanúskodnak áljukról a festő tollából: ,,Nemcsak a történelem hőse lehet valaki, mint Dobó Katica, hanem a munkáé is, mint ahogyan e brigád biztosan ilyen!" Aki ezt a brigádot megismerte, igazat ad Ruzicskay Györgynek. Az Állam és Igazgatás című. a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elméleti és szakmai folyóirata legutóbbi. júliysi számában fenti címmel írt tanulmányt Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke. Ezzel a tanácsi kérdéskör leglényegesebbjét ragadta meg. s széles körű. konkrét tapasztala^ tok alapján vázolt fel né-, hány, részben már gyakorlatba is átmenő feladatcsoportot. Ezek kétségtelenül alkalmasak nemcsak a gyakorlatba való széles körű átültetésre, hanem a tanácsoknak, mint népképviseleti-önkormányzati szerveknek, vagyis a szocialista demokrácia alapintézményértek további erősítésére. w Az 1980. évi tanácstagi választások egyik fő célkitűzése az volt — írja —, hogy a települések érdekeinek képviseletére alkalmas, munkaképes testületek jöjjenek létre. A továbbiakban e munkaképesebbé vált testületeknek a munkájáról szól. a munkavégzés gyakorlatában még fellelhető problémákról, illetve a továbblépés feltételeiről, valamint a testületek és a tanácsi apparátus viszonyáról. Az újonnan megválasztott tanácstagok beilleszkedésén túl — ez volt a választások utáni időszak egyik fontos feladata — a tanácstagok érdemi részvételének feltétele a testületi vitákban, a döntések meghozatalában az, hogy ismerjék választóik véleményét, igényeit, javaslatait. tehát a választókerületi kapcsolatok milyensége a meghatározó. E kapcsolatokban minőségi változást jelenthetne — fejti ki a szerző —, ha a nagyobb jelentőségű tanácsülési előterjesztéseket már a döntés előtt ismertethetné a tanácstag választóival. s így azok véleménye közvetlenebbül tükröződhetne a határozatokban. Külön foglalkozik cikkében a megyei tanácstagok általánostól eltérő helyzetével. Hangsúlyozza, hogy a megyei tanácstagokat gyakrabban lehetne a helyi tanácsnál érvényesítendő megbízással ellátni, akár képviseletről. akár konkrét feladat elvégzéséről van szó. ..Arra is felkérjük a megyei tanácstagokat — írja tanulmányában —. hogy a helyi testületek egyes napirendi • pontjainál ismertessék a témába vágó távlati megyei koncepciókat, ellenőrizzék egy-egy jelentős megyei határozat végrehajtását." A tanácsi, a testületi munkának az alapját, a népképviseleti-önkormányzati jelleg érvényesülését a munkatérv alapozza meg. Gondot okoz még. hogy egyes testületek munkaterve meglehetősen szürke és egyhangú. Emö- gött leginkább a széles .körből gyűjtendő javaslatok hiányoznak. A demokratikus döntési folyamatokat fékező tényezők egyike az előterjesztéseknél fellelhető hiányosságok. Ezek gyakran túlzottan szakmai, leíró jellegűek, nem tálalják a prob- ' lémákat, alternatív döntési lehetőségeket nem tartalmaznak. A tanácsokkal kapcsolatban leggyakrabban az önállóságot szokás hangsúlyozni. A megyei tanács elnöke jogosan fejti ki nézetét arról, hogy mennyire fontos — éppen az egységes helyi politika érvényesülése érdekében — figyelmet fordítani a demokratikus centralizmus erősítésére. s ebben a tevékenységben a megyei tanácstagok szerepére. A tanulmány a tanácsi élet csaknem minden területét sorra véve a szocialista demokratizmus erősítésének, teljesebbé tételének lehetőségeit kutatja, s mindezt adott viszonyaink és lehetőségeink közepette. — e — Bcdc Zsóka-V jcrcctclcpitcs Iclclosscglcljcs része az oltás ■ Fotó: Veress Erzsi t Vésztői kubikosok „...Kaptuk a talicskái, a hámot, a bográcsot...” Honismereti nap Fiizesgyarmaton (Tudósítónktól) A közelmúltban, a füzesgyarmati Csánki Dezső hely- történeti kör vezetősége honismereti napot szervezett. A honismereti napon megjelent tagok és vendégek megtekintették a nemrég megnyílt „Őseink hagyatéka" című községtörténeti bemutató kiállítást, valamint a ko- vácsműhely állandó kiállítását. Ebéd után Vári Mihály fafaragó tangóharmonikáján népdalokat, magyar nótákat adott elő. A honismereti napon Budámé Fadgyas Etelka néni füzesgyarmati pingáló népművész egy-egy szép ajándékát sorsolták ki, valamint a Vári Mihály fafaragó által adományozott „Sárréti pá- kász" című figurális fara- 'gást is. Majd csoportos fényképet készített ifj. Ladányi Károly helytörténeti tag, emlékül e sikeres honismereti nap alkalmából. Ezt követően az idősebb helytörténeti tagok és vendégek beszélgettek a múltról. Zsíros Pál. id. Budai István és id. Borbiró Lajos. « Múltunk, történelmünk ismerete és tisztelete nélkül nem lehet teljes a jelen, következésképp a mából formálódó jövőnk sem. A jelen alakításának, a jövő építésének pedig nélkülözhetetlen eleme a szülőföld szeretete. A honismereti napon elhatározta a helytörténeti kör kollektívája, hogy jövőre. 1988. május 5-én honismereti nappal ünnepük meg a kör fennállásának 10. évfordulóját. Borbiró Lajos — Magunk elé vettük a talicskát és elindultunk. Akkorra már közöttünk voltak a többiek is. akiket a csendőrök vittek el.' Keserves út volt hazáig, üres zsebekkel. A családosokat itt-ott H-t8 éhes száj várta. Alkudni próbáltunk. Né- hányan körbekapták a vízmestert. mert még azt sem számolta el, ami jár. Ránk hozta a csendőröket. Szabó Sándort, Torzsa Istvánt és Torzsa Imrét el is vitték, jó néhány óra beletelt, mire visszaértek. Addigra mi már eldöntöttük, otthagyjuk a munkát . . . Nem volt akkor olyan, hogy na, emberek, így gondoltam, így lenne á jó. csinálják már? Kimértek egy darab földet, oszt estig 8—10 köbmétert kellett megmozgatni. Egyezkedni nem szerettek, pedig nem egyforma ám a föld. az egyik helyen köny- nyebb. a másikon nehezebb vele boldogulni. Amikor a dióéri nagy csatornához küldött bennünket a' Sebes-Körös Ármentesítő Társulat, a bandagazda próbálta a munkát először. Áz ásót -leengedte, és mondta is: Ej, gyerekek. ez nehéz lesz! De még milyen nehéz ez a szik- kopolya, verébszaros sárga föld. Merthogy így nevezték el öregjeink az apró, kis agyagkaviccsal teli földet. Egyszer azután mégis engedett az uraság. Bélmegyer és Mezőberén.v között építettük a töltést, üt akart az lenni. Ügy dél lehetett már. amikor láttuk, jön a főmérnök. No, emberek, mondta, köbméterenként 8 fillérrel kapnak többet. Hát egyszer volt Budán kutyavásár, mert később sem hallgattak meg bennünket, ha pénzről volt szó. Nem embernek való világ — mondogattuk. Ha most beszélek róla, legtöbbjét a fiatalabbja már el sem hiszi ... Geszten kubikoltunk — mesélem egyszer. A munkavezető szigorú ember volt. azt mondta, és meg is kö- * vetelte: a nap fel jötte után fél órával mindenkit a gödörben akar látni, egészen sötétedésig. így is volt. Akkor megvacsoráztunk, persze ha volt mit. és elmentünk az uradalomba — az oda-visz- sza. úgy 50 kilométer lehetett — a lányokhoz. Erre azt mondja a fiatalember, aki eddig hallgatott, hogy nem lehet a lányokat annyira szeretni . . . Látja, hát nekik magyarázzam? Akkor persze nem leltünk egész kiflit az út mentén. Kettőnknek, a bátyámmal fél kiló szalonna jutott egy hétre. Néha egy kis huncutság is kellett, ha enni akartunk. Olyankor megdézsmáltuk az urasági zöldséget, gyümölcsöst. A mindenit, már megint a múltban feledkeztem, pedig a kubikosra szüksége van a demokráciának is. Mit mondjak. egy csapásra más lett az életünk. Annyira megszerettem a kubikosságot, hogy a szabadságot is kint töltöttem, mást küldtem el magam helyett. Ott akartam lenni a munka mellett. Az utóbbi másfé\ évtizedben brigádve- zetö voltam, és tudni akartam. hogy mennek a dolgok. Annyira megváltozott minden, hogy ma már csak keveseknek van fogalmuk (szerencsére a hajdani kubikoséletről. Csak mi és a képek őrizzük az emlékeit. És persze azok is fogalmat nyerhettek valamiről, akik ott voltak 1975. május 1-én a gyulai felvonuláson. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vezetői azt határozták, bemutatják a régmúltat és a mát. Akkor újra magunk elé kaptuk a talicskát, nyakunkba a hámot, fogtuk a bográcsot. a serpenyőt, egy öreg pokrócot, a kéziszerszámot .. . Csak egy baj volt. Nem akadt foltos, lyukas ruha .. . (És mert Varga László fontosnak tartja, közreadok még egy. a mai események kapcsán felmerülő emlékét) — Még a háború előtt, 1938 telén nagy vizes esztendő volt. Nagyrábé határában a falutól a legelőn át vezettük a csatornát. Volt ott egy nyomós artézi kút. Ha a gombot nyomtuk és gyufát gyújtottunk, lobbant egyet. Gáz. mondták, és a csodájára jártak. Nos ez a kút nincs messzi Füzesgyarmattól. (Lám. milyen kicsi a világ. s mit lehet tudni mikor, ki, mit fedez fél.‘Hát eddig tartottak Varga László nyugdíjas emlékezései. És itt véget is érne a vésztői kubikos életről szóló történet, ha nem találkoztunk volna a 70 éven is túljáró Szilágyi Gáborral.) — Tizennégy éves lehettem. az édesapám először vitt ki. csikónak, a talicskát húzni. Később fél bérbe dolgoztam, a gyereknek ennyi járt. Kutya világ volt. csak ritkán jártunk haza. télen is birkóztunk a fagyott földdel. Az egyik éjszaka borzalmas hideg volt. a tűz körül feküdt a csapat. Azt mondja az egyik, megyek a majorba, az lehetett úgy 7 kilométerre, mert még megfagyok. Utánament a többi. A végén ketten maradtunk. Te nem mész. fiam? — kérdezte az apám. Már hogy hagynám egyedül édesapámat? — válaszoltam. Akkor odamentünk a közeli szalmakazalhoz. lyukat vájtunk bele. hogy a fejünk kint maradt alóla. Nyáron serh volt jobb. Ha nem volt a közelben víz. a csatorna aljában leástunk még egy kicsit, és onnan ittunk. Ez a víz volt az ételnek a leve is. ha volt mit enni. mert sokszor hetekig pirított kenyéren éltünk mi is. és a család is . . . (Itt hirtelen félbeszakítja emlékezéseit, nem akar a múltról tovább beszélni . . . Nyolc gyerket nevelt fel. a nyugdíja kétezer-száz forint, a felesége a négyszázat csak hosszas levelzés után kapta meg. Kezében egy papírdarabot szorongat...) — A Szabad Földnek írtam. lehet kinevet érte — mentegetőzik bizonytalanul. Olvassa el és mondja meg, elküldjem-e? (Szilágyi Gábor a világ éhezőin akar segíteni. Ha csak mindenki két forintot adna össze, hány gyerek lakhatna jól?! Legutóbb a helyi gifnnázium építésére ajánlott fel ezer forintot. Majd kispóroljuk — jegyezte meg. Kepcnyes János Építési tanácsok Családi ház építéséhez ingatlanra. közismert elnevezéssel házhelyre van szükség. Az 1976- ban megjelent 38. számú törvényerejű rendelet szerint 19^7. január 1. óta az állam és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdonában levő építési telkek, földek nem értékesíthetők. nem adhatók el. építés céljára azonban lakásépítő szövetkezetek. építőközösségek és az egyes állampolgárok tartós használatba vehetik. Az állami telkek tartós használatba adásával az OTP foglalkozik. A. magánkézből történő telekvásárlás sok jogi. adásvételi tudni- és tennivalóval jár — hívja lel a családi ház építésére vállalkozó állampolgárok figyelmét az Építésügyi Tájékoztatási Központ. Az, Építési lxl nevet viselő könyvsorozatának első kötetében. az. építés-előkészítés tudnivalói között hangsúlyozza: ma- pántulajdonban levő telek megvétele előtt mindenképpen indokolt a házhely telekkönyvi rendezettségéről meggyőződni. A rendezettségről a megvételre kiszemelt ingatlan helye szerint közigazgatásilag illetékes földhivatal telekkönyvi részlege ad pontos felvilágosítást. Magántulajdonban levő telek vásárlásakor az adásvételi szerződés megkötését célszerű ügyvédi segítséggel lebonyolítani, de a jog- szakértő közreműködését nem kötelező igénybe venni. A szerződés megkötését két tanú aláírásával kell hitelesíteni. Az. adásvételi ügylet után illeték fizetendő. amely a vételár 18 százaléka. és a megállapodástól függően — de általában — a vevőt terheli. #Az. ingatlan értékét Budapesten. a városokban és az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községekben az. illetékes ingatlanközvetítő szervvel. vállalattal fel kell becsültetni. egyéb településen a helyi tanács adónyilatkozata elégséges. A vételár és az illeték kifizetése után a telekkönyvi hivatalban a vevő kérelme alapján az ingatlant átírják az új tulajdonos nevére. Erről a telekkönyvi hivatal a kérelmezőt határozatban értesíti.
