Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-20 / 195. szám
NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 20., péntek fl gabonaipar felkészült... Százezer tonnányi tárolóheiy épül az idén A gabonaipar a felvásárló és takarmányértékesítő tevékenységén keresztül lényegében minden mezőgazdasági nagyüzemmel kapcsolatban áll. Emellett a takarmányok kiskereskedelmi forgalmazása révén a kistermelő gazdaságok sem tudnának nélküle élni. bevonjak a tároló fejlesztésébe. A megyei gabonafor-. gálmi és malomipari vállalatok. valamint a mezőgazdasági üzemek között kialakult együttműködések eredményeként mind a fejlesztésre, mind az üzemeltetésre több megállapodás született. A gabonaipar a betakarítástól függően évente átlag 6 millió tonna árut vásárol fel. Ennek döntő része — 90—95 százaléka — gabona (kalászos és kukorica). A gazdaságok termékértékesítési szerződésekkel kapcsolódnak , az iparághoz. E kapcsolatok továbbfejlesztése. a biztonság fokozása érdekében az ipar bevezette a több éves szerződéseket. 19111-ben az étkezési kenyér- gabona átvételére kötött szerződések 56 százaléka, a kukoricának pedig 47 százaléka volt több éves szerződés. Az együttműködésben további előrelépést jelentett az étkezési búza — 1980-ban bevezetett — minőség szerinti átvétele. 1982-től a minőségi búzát ugyanis céltermeltetés keretében közvetlenül a gabonaipar termelteti, és minőségétől függően kétféle felárat fizet érte. További kedvezmény, hogy azoknak a mezőgazdasági nagyüzemeknek, amelyek gabonatermésüket az 1976—80. évek termésének átlagát U) százalékkal meghaladó meny- nyiséggel növelik, a többlettermés mennyisége után a gabonaipar 100 kilogrammonként 60 forint prémiumot fizet. Persze .a kapcsolat túlnő az adás-vételi szerződéseken. Például a termelés elhelyezése és megóvása a szűkös raktárkapacitás miatt évről évre csak a mezőgazdasági üzemek és a gabonaipar gondosan szervezett, összehangolt munkájával, együttműködésével oldható meg. A mézőgazdasági üzemek a felvásárolt gabona csaknem 30 százalékát bértárolás formájában maguk „vigyázzák”. A régi magtárak, színek persze nem ideális tárolóhelyek. A gazdaságoknak azonban nem volt pénzük tárolóépítésre. Ezért az állami célcsoportos beruházások keretében, pályázatok alapján, a gabonaipar és a mezőgazdasági nagyüzemek társulásos formában modern gabonatárolókat építenek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghirdetett pályázatos raktárépítésnek az a célja, hogy nemcsak a vállalatok, hanem a mezőgazdasági üzemek fejlesztési alapjait is A gabonaipar 1982. évi'állami célcsoportos raktárépítési tervében 361 millió forint értékben 89 000 tonnányi tárolótér építése és átadása szerepel. Az eddigi felmérések szerint ennél több. 106 600 tonnányi tárolótér épül. Jelenleg 8 megyében. 11 telephelyen. összesen 51 500 tonnányi tárolókapacitás épül kooperációban. A készültségi fokból ítélve, a beruházások ez év végéig befejeződnek. A pályázatos raktárépítésre a mezőgazdasági üzemekkel közösen benyújtott előterjesztésekre adott engedélyek figyelembevételével ebben az évben 9 megyében, 12 telephelyen, összesen 63 000 tonna tárolótér fogadja a gabonaáradatot. Az idén összesen 221 100 tonna befogadóképességű raktár épül fel. Ennek több tmint 50 százaléka a gabonaipari vállalatok és a me« zőgazdasági üzemek együttműködésében készül el. A gabonaipari vállalatok 1982. évi saját beruházásaik közül kiemelkedő a kecskeméti napi 240 tonna teljesítményű koncentrátumgyár- tó üzem. elkészítése. Ezzel a Bács megyei mezőgazdasági üzemeknek nyílik lehetőségük az üzemtol való közvetlen ellátásra. Az eddigi gyakorlat szerint a megyében távolsági — vasúti — szállítások közbeiktatásával tudták a takarmányellátást biztosítani. A jövőben kialakítható közvetlen kapcsolat lehetőségeket teremt az igények maradéktalanabb kielégítésére. A mohácsi napi 72 tonnás teljesítményű új malom ez évtől termel. A fogyasztói igények megfelelő színvonalú kielégítése' céljából ebben az évben már újra működnek a rekonstruált mátészalkai és balatonfüredi malmok. A magyarnándori takarmánykeverő rekonstrukciója a körzet jobb takarmányellátását szolgálja. A műszaki fejlesztés keretében felépült a dóci lisztüzem, amely többféle konyhakész liszt előállításával segíti a háziasszonyok munkáját. B. P. Bérbe adott kombájnok Aratnának akár decemberig A közös gazdaságban tavaly négy SZK-kombájn vett részt a kalászosok betakarításában. Az idén az öt E— 516-os és a három Claas- Dominátor mellett újból munkába álltak a „hatévesek”. Nem kis meglepetésre azonban az idén egy-egy SZK-kombájn többet aratott, mint 1981 nyarán a négy együttvéve: Ennek ellenére ez az évsem úgy kezdődött, hogy a szóban forgó arató-cséplők elismerést kiváltó teljesítményt érnek el. és hogy kezelőik a betakarítás végére . irigyelt emberek lesznek. Pedig ez történt. S mint ahogy ilyenkor lenni szokott. a dolgok mögött néhányan azonnal huncutságot sejtetlek .. . Két feltétel — Amikor az elmúlt évvégén számba vettük a kalászosok területét és a rendelkezési-e' álló betakarítógépeket. már tisztában voltunk azzal, hogy az SZK—ö-oso- kat. bármennyi gondot is okoztak a betakarítás során, nem nélkülözhetjük. Ám. ha a négy gép csak annyi gabonát vág le. mint 1981 nyálán. jobb. ha meg sem mozdulnak •— mondtuk ki. — Olyan' megoldást kellett te- ■ hát keresnünk, amely egyszerre legalább két feltételnek tesz eleget. Vagyis a kombájnok jóval nagyobb területről takarítanak be gabonát. és a munkát is jobb minőségben végzik el — írja körül egy vállalkozói szerződés aláírásának előzményeit dr. Lörincz Ferenc, a sarkadi Lenin Tsz elnöke. Ezt követően dolgozták ki a kombájnok üzemelésének, bérbeadásának feltételeit. Csakhogy a tsz vezetőinek számításába később hiba csúszott. Erről a szövetkezet elnöke a következőket mondja: — Mindenkinek tudnia kellett, a gazdaságban, mit akarunk. Jelentkezhettek volna, de ezt akkor senki sem tette meg. Ott álltunk bizonytalanul, és az aratás kezdete egyre közeledett. . . II harmadik út A vállalkozói szerződés megkötésének előzményeit akkor érthetjük meg igazán, ha azt is megtudjuk, hogy miután befejeződött az aratás szervezeti előkészítése, kiderült, nincs aki a régi be- lakarítógépekre üljön. Az első pillanatban úgy tűnt. nem lehet más választás, vagy felhagynak a gépek üzemeltetésére telt kísérlettel, vagy egyszerűen utasítanak négy traktorost; a kombájnokon kezdjenek munkához. Az előbbi lett volna az egyszerűbb megoldás. Csakhogy a gyors betakarítás igénye miatt erről gyorsan leteltek. Az utóbbit viszont el akarták kerülni a szövetkezet vezetői. Miért kavarják fel az indulatokat. ha nem muszáj, miért vállalják a kockázatát, hogy az. elégedetlen traktorosok végül is otthagyják a szövetkezetei?! Harmadik utat választottak. S ez. mint az. aratás végére kiderült, nagy szerencse volt. Már ami a végeredményt illeti, mert a vállalkozói szerződés gondolata egyáltalán nem a véletlen, hanem a gondolkodó, kiutat kereső szakemberek műve. Mit tartalmaz a szerződés? — Azt akartuk elérni, hogy a már leírt, úgyszólván semmire se használható kombájnok további gazdaságos üzemelésében. a minél több gabona betakarításában érdekeltté tegyük a gépek vezetőit. a vállalkozókat — magyarázza az elnök. A vállalkozókat, akikből kezdetben egy sem akadt . . . Vajon miért? Nem találták elég ösztönzőinek a szerződés feltételeit. a gépek műszaki állapota riasztotta őket. vagy mégsem tudták mire vállalkozhatnak? Akárhogyan is történt, az mindeneseire már tény. hogy a szövetkezet vezetőinek végül sikerült meggyőzniük három tsz-tag gépkocsivezetőt, újak alá a szerződést. A negyedik aláíró a kendergyárból jött. hogy eleget legyen az írás követelményeinek. De mit tartalmaz a szerződés? Nos. a kombájnosok- nak 64 ezer forintot, ez a gépek amortizációjával egyenlő, kell befizetniük az aratás végén a szövetkezetnek. Hogy ezt meg tudják tenni, a közös gazdaság 4100 forintot fizet az elvégzett munka fejében. hektáronként. Ebből azonban nemcsak a 64 ezer forintot kellett kigazdálkodniuk, de a gép üzemeltetésének költségeit. az alkatrészek árát és saját jövedelmüket is. Eltört a penge... És mert a gépek állapota valóban lehangoló volt. a tsz, hogy a vállalkozók kockázatát mérsékelje, tett néhány engedményt. Kimondták többek közölt, hogy az aratás kezdetén a fődarabok cseréje a szövetkéz.etet terheli. Továbbá, ha a gépek elhanyagolt műszaki állapota lehetetlenné teszi a folyamatos munkát, a vállalkozóknak átlagbér jár. Aligha lehet véletlen, hogy ez utóbbira nem került sor. A . gazdaságban pontos nyilvántartást vezettek, vezetnek a teljesítmények és ráfordítások alakulásáról. Nem titkolják. így olcsóbb az aratás. A vállalkozók 900 forintért vágnak le egy hektárt. a tsz többi betakarító gépe 1200 forintért, a béraratás ennél is többe, 1500 forintba kerül hektáronként. A tsz tehát jó szerződést kötött. Mi erről a kombáj- nosok véleménye? Velük a kalászosok betakarításának utolsó szakaszában találkoztunk. Vágták a zabot és hátra volt még a szója aratása. Fodor Béla, aki egyébként buszvezető, elégedetten mutatott az aratócséplőre. — Ezzel a géppel akár december 31-ig is lehetne aratni. sikerült rendbe hozni. Két kombájn 100—100. a másik kettő 130—140 hektár gabonát vágott le eddig. Túl vagyunk az első elszámoláson. Ügy néz ki. van értelme a küszködésnek. Pohánkovics Pál, a másik kombájn __ vezetője dühösen mutat egy vasdarabra. — Eltört a penge, ki kellett néhányat cserélni. Most lettem készen . . . Hogy megéri-e? Sóra. paprikára futja, többet nem mondok, így is azt hallom, ilyen feltételekkel más is elvállalta volna .. . — Nem kell műhelykocsi, szerelő, beülök a saját kocsimba. így hamarabb itt az alkatrész — magyarázza Balogh László>, aki fiával a motollát javítja éppen —. eddig 1100 forintot költöttem alkatrészre. Csak ami nem javítható, azt cseréljük. s vigyázunk, figyelünk, hogy a gép el ne törjön. Másképp nem lehet. Javításra a. saját pénzünk megy el. önmagában is fárasztó, kimerítő ez a munka, de jobban el lehetne viselni, ha nem hallanánk egyre több megjegyzést . . . Mondtam már néhány embernek, itt van. azonnal átadom, jöjjenek, csinálják . . . * * * S amíg a kombájnosok a maguk küzdelmét vívják, a vállalkozáson kívül maradottak pedig az aláírók hasznáról regélnek, a szövetkezetben mérlegelik az első és legfontosabb tanulságokat. Hogyan lehetne a későbbiekben a többi gépet, berendezést is az egyéni érdekeltség fokozásával termelékenyebben. gazdaságosabban üzemeltetni ? Köpenyes János Buktatókból nincsen hiány % Egy vállalat profilt keres Békés a kosárfonás őshazája . . . Hagyományai vannak itt e „tudománynak", ügyes kezű asszonyok százai űzik a régi mesterséget. De sokan már- nem a régi kedvvel. Súlyos gondok árnyé-. kolják be a termelést. A kosárgyár. az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat békési gyára, a kosárkészí- tésből már nem tud megélni. új tevékenységet keres. Vajon mi kényszeríti erre őket? Kérdésünkre Nagy Mihály, a gyár vezetője felel: — Csökken a kereslet termékeink iránt, annak ellenére, hogy igyekezünk a divatos formákat Követni. Kína és Vietnam kosarai hihetetlenül olcsók. negyedét, ötödét kérik a világpiacon a mi -in ainknak. Olcsóbban termelnek Bukovinában és Jugoszláviában is. ahol otthon fonják szabad időben a saját termelésű füzet, tulajdonképpen bedolgozói rendszerben. Belföldön a jóval kisebb rezsiköltséggel üzemelő szövetkezetek jelentik a konkurrenciút. Az évi 150 millió forintos árbevételt produkáló vállalat tavaly már nem hozott, eredményt. Hozzá kellett nyúlniuk a tartalékalaphoz is. és az idén se sokkal biztatóbb a helyzet. A növekvő költségeket képtelenek fedezni. Termékeik élőmunka-igényesek. a termelékenységet nem tudják emelni. A létszám folyamatosan csökken, az elmúlt esztendőben csupán a békési gyárból hetvenen. ez évben pedig 27-en mentek el. — Főképp a bizonytalanság miatt — mondja Nagy Mihály — tudják, hogy kevés a megrendelés és ahol munka nincs, ott pénz se. Elszomorítja az embereket az is., hogy bár becsületesen dolgoznak, év végén mégsem udhatunk nyereségről számot. _ A gyár nem önálló, a kosárgyártó résznek el kell „tartania” a hagyományos veszteséges fűzfaágazatot is. és tetemes részt kell vállalnia a vállalati általános költségből. A piaci, gazdasági feltételek és az üzemi adottságok alapján a vállalat vezetői úgy döntöttek, hogy bővítik, esetleg teljesen átalakítják profiljukat, felhagyva a gazdaságtalanná vált kosárgyártással. — Dolgozóink kézügyessége az alap — magyarázza a gyárvezető r-, ehhez kere-, sünk megfelelő munkát. Nem is hinné, aki Viem próbálta. hogy ez milyen nehéz. A mintaöntvény-kész.ítés nagy figyelmet igénylő, aprólékos munka. Október óta készítenek ilyeneket Békésen. de ez csak a töredéke a termelésnek. Tervezték, hogy a Híradástechnikai Vállalatnak dolgoznak, „hazahozva” az ott dolgozó békési szakembereket, aztán mégis Battonyán létesült új üzem. Felvették a kapcsolatot a Csepel Művekkel, itt a magas szállítási költségek miatt hiúsult /neg az együttműködés. Gondoltak sörgyártásra is.- de Szolnok. Martfű gyorsabb volt. így ott indul üzem. Bármerre próbálkoztak, óriási hátrányuk volt a fejlesztési alap hiánya. — A Budapesti Csokoládégyár — folytatja a felsorolást Nagy Mihály — tudott volna munkát adni. szakembereket és technológiát is. ám pénze neki sincs. Jó munkásaink, megfelelő épületeink vannak, de ez kevés, gépek is kellenek. A békési ÁFÉSZ bőrök feldolgozását ajánlotta. ez le is kötötte volna a teljes, kapacitást, de a hatalmas vízigény miatt megbukott a terv. — Most a Békéscsabai Kötöttárugyárral tárgyalunk —■ mondja — itt az a probléma, hogy már van Békésen egy telephelyük. Ha sikerül megegyeznünk. gépet. anyagot, technológiát adnának, a mi asszonyainkat pedig varrónővé képeznénk át. Nem akarják sem a dolgozók. sem a vezetők, a város sem. hogy széthulljon, tönkremenjen ez az egykor oly eredményes, tengerentúli piacokra is rendszeresen szállító. nagy múltú üzem. A termékváltás eíke- rülhetetlen. Bízunk abban, hogy a kiutat — ha nehezen is — de megtalálják. Szatmári Ilona Nem tud megújulni a régi szakma? Foto: Veress Erzsi
